Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-05 / 152. szám
6 Dunántúli Napló Közélet 1996. június 5., szerda Mi lesz másnap? A természetgyógyászat helyzete Magyarországon Jogszabály nélkül Becslések szerint több mint tízezer „természetgyógyász” működik Magyarországon. Képzettségük nagyon változó: a nyolc általánostól a szakorvosi végzettségig terjed. Épp ezért, a bizonytalan előképzettség miatt, az orvosok többsége előítéletekkel viseltetik a természetgyógyászokkal szemben. A sajtóban is rendre olvashatók olyan esetek, amikor egy-egy rövi- debb-hosszabb tanfolyamot elvégzett ember gyógyítónak hiszi, rosszabb esetben kiáltja ki magát, s betegeket kezel több-kevesebb eredménnyel. Sajnos sokan csak hiszik, hogy tudnak gyógyítani. A beteg számos esetben pszichés alapon gyógyul meg azáltal, hogy egy másik emberrel való találkozás során megnövelik hitét saját gyógyulásának lehetőségében. Közben azonban az orvosok közül sokan maguk is tanfolyamokon tanulják a természetgyógyászatot. A hivatalos természetgyógyász képzés rendszerének kialakítása folyamatban van. Ezt a munkát a népjóléti miniszter által 1992-ben megalakított szak- kollégium végzi. Ez a kollégium a nemzetközi normatívákhoz igazítja az oktatási kurrikulumot és az oktatási segédanyagokat. Látszólag tehát minden rendben van, kivéve egy valamit: a hazai természetgyógyászat jogi szabályozása továbbra is csak óhaj. Jogszabály hiányában a hazai természetgyógyászati tevékenységeket a biztosító nem téríti, jóllehet a beteg érdeke, hogy a természetgyógyászati és a hagyományos orvosi-szakorvosi ellátást egy helyen vagy legalábbis egymással együttműködő helyeken kaphassa, a gyógyító képzettsége garantált legyen, és az „alternatív ellátást” is térítse a biztosító. A társadalom érdeke, hogy az egészségügyi rendszerre kevesebbet kelljen fizetnie. Az orvosok érdeke, hogy a természet- gyógyászat, ha az gyökeret ver az egészségügyben - általuk elsajátítható és gyakorolható terület legyen, és a gyógyító munkát ők maguk vezessék. A jelenlegi természét- gyógyászok érdeke pedig az, hogy tevékenységüket zaklatás nélkül, kompetenciahatáraikon belül legálisan végezhessék. Az 1996. június 7-8-9-én megrendezendő IV. Nemzetközi Természetgyógyászati Konferencia, melyet az Egészségbiztosítási Önkormányzat, a Hungaropharma Rt., valamint a Rika Kft. támogat, ezen érdekek egyeztetésén fáradozik a tudomány és a nemzetközi tapasztalatok egyidejű megjelentetésével. Egy biztos, a természet- gyógyászat bizonytalan helyzetén változtatni kell. Az e néven nevezett gyógymódok összessége a nyugati világ minden országában egyre népszerűbbé válik, míg a fejlődő világban megőrzi hagyományos vezető szerepét. A felmérések tanúsága szerint a különböző nyugati országokban a lakosság 50-90 százaléka igényli a különböző természetgyógyászati szolgáltatásokat, ennek ellenére az állami egészségügyben csak ritkán van jelen. Általában a privát vagy alapítványi egészségügyi szektor biztosítja az ilyen ellátás 90 százalékát. Angliában a háziorvosok 50 százaléka alkalmaz alternatív módszereket. A természet- gyógyász tevékenységével kiegészített családorvosi rendelő a biztosítók által széles körben támogatott, és az utóbbi néhány évben az orvostársadalom által is mind nagyobb elismertségre tesz szert. A természetgyógyászati jogi szabályozása és helyzete tehát Nyugaton is változatos. A változatosság és a jogi szabályozás teljes hiánya között azonban elég nagy a különbség. Hoffmann József Vizsgálat a pomófilmforgatásról Mi lesz másnap? - ezt a kérdést készítettem elő dr. Szabó György miniszter úrnak, a Magyar Orvosi Kamara 1996. április 26-i budapesti küldött közgyűlésén tervezett fórumra. Ez alatt azt értettem, hogy kevésbé kihasznált és ezért bezárásra kerülő kórházi osztályok munkáját ki veszi át másnap? Mert a betegeket „másnap” is ki kell vizsgálni, meg kell operálni, vagy szülni fognak az asszonyok. Vannak tervek egynapos ápolás ösztönzésére, csoportpraxis, a járóbeteg finanszírozás megváltoztatására, új alapellátó munkahelyekre. De nem másnap. A kérdést újra fel kell tennem A miniszter elfoglaltsága miatt dr. Lépes Péter helyettes államtitkár válaszolt az írásban leadott kérésekre. Nekem azt mondta, hogy csak a nem kellően kihasznált 10 000 ágyat tervezik leállítani. Nem válaszolt a kérdés lényegére, ezért újra fel kell tennem. Hiába értünk egyet szakmailag az egészségtelen, kórházközpontú struktúra megváltoztatásának tervével, ha annak végrehajtási üteme olyan gyors, hogy a megszűnés „másnapján” nem lép helyébe azonos szintű szolgáltatás pénz és szervező- munka hiányában. Ez veszélyezteti az állampolgárok egészségét és az egészségügyi szervezetek szereplőit egyaránt. Vagyis senkinek sem jó közvetlenül, csak az államháztartás egyensúlyán keresztül közvetve és rövidtávon. „Másnap” a lezárt osztályok betegei rázúdulnak a ma is zsúfolt szakrendelésekre, és a teljes kihasználtsággal „jól működő” megmaradt kórházi osztályokra. Könnyű belátni a következményeket. A lezárt osztályok drága pénzen kiképzett dolgozói „humánus” végkielégítést kapnak közpénzek milli- árdjaival, és ugyanilyen összegekkel átképzik „hiányszakmákra”. A Baranya Megyei Orvosi Kamara szakmai bizottsága elnökeként újra felteszem a kérdést: mi lesz „másnap?” Melyek lehetnek a válaszok? A következőket is lehet válaszolni az aggódók megnyugtatására: 1. Csak azokat a kapacitásokat építjük le, amelyeket politikai döntéssel kell megszüntetni (nincs rá finanszírozó). 2. Csak azokat, ahol a leállított egység munkáját már másnap át tudja venni egy másik, mert arra van szabad kapaciAz első ellenőrző átengedő pontot (EÁP) Győr után állították fel, a 10-es úton, amely Mosonmagyaróvár, és az államhatár felé vezeti a forgalmat. A rendőrök jól elosztják egymás között a munkát, az egyik megállít, a másik kérdez, a harmadik átvizsgálja a kocsit. Mondja az egyik utas: „Ha valami nagymenő lennék, jó hírű embercsempész, gépkocsitolvaj, vagy bátor kábítószer szállító és nem volnának biztos kapcsolataim itt-ott, szimatolni, információt szerezni ide jönnék a főútra. Ha a prostik kint vannak, akkor nincs külön ellenőrzés, akció, de ha eltűnnek az útról, nekem is el kell tűnnöm a környékről.” Ezen a május végi estén és tása, legalább azonos színvonalon. Magyarázat: ha minden nem 80% körüli ágykihasználtságé bel-osztályt egyszerre állítunk le, nincs ki ellássa a betegeiket, hiszen a megmaradók attól jó kihasználtságúak, hogy kapacitásaik le vannak kötve! Egy példa Baranyából: ha le akarná valaki állítani a siklósi, vagy komlói kórház általános sebészeti osztályát, az általuk végzett műtétekre Pécsett nincs szabad kapacitás. Tehát lehet, hogy ezek az osztályok veszteségesek a jelenlegi számítások és diszkrimináló finanszírozás mellett, de valós igényeket elégítenek ki és nem látni még, hogyan lennének pótolhatók (távolságról nem is beszélve). 3. Csak azokat, ahol a fekvőbeteg kapacitást már másnap megfelelő járóbeteg ellátással lehet kiváltani. Ez lenne az egyik legjobban járható út, szerepel is a Népjóléti Minisztérium terveiben, csak nem „másnap”. Tervezik az alapellátás erősítését létszámban, finanszírozásban, műszerezettségben, szakorvosi órák emelését és reális finanszírozását, csoportpraxisok szervezését, csak éppen a szükséges pénz hiányzik. Ezért sejtjük, hogy „másnap” nem lesz semmi, mert hiszen pont ehhez kellene a pénzt az egészségügyből „belülről” a leépítésekkel kitermelni, miután „kívülről” nem lehet rá számítani. Tehát előbb le kell állítani idén 10 000 ágyas fekvőbeteg kapacitást, hogy legyen pénz a továbblépéshez, és jövőre újabb 5000-et. Vagyis „másnap” valószínűleg az történik, hogy munkahelyet kell keresni éjszakán arrébb álltak a lányok, fölmentek a Schell-kúthoz, a gyönge amerikai hangulatot adó Western park szélére, a nagy repülőgép mellé, onnan kuksiznak kifelé. Mari a festett szőke borsodi lány ott is otthonosan mozgott az átlátszó fehér nadrágban, mely szorosan a fenekéhez tapad. Ő már kilibbent az akció hatóköréből. Győr-Moson-Sopron megye egész területére kiterjedt a néhány órás közbiztonsági akció. Tuka Tamás ezredes, a megyei rendőrkapitány közbiztonsági helyettese elmondja az újságíróknak, akik „harcszerűen” együtt dolgozhatnak a rendőrökkel: „Célunk a bűnözők, körözött személyek kiszűrése, a jogellenesen itt-tartózkodó kül10 000 kiképzett egészségügyi dolgozónak, végkielégítést kapnak és átképezni fogják őket jobbik esetben, mert nincs pénz az ésszerű átcsoportosításukra és nincs idő és akarat ennek megszervezésére. De lesznek milliárdok végkielégítésre és átképzésre? Másik baj, hogy a mai alapellátás és rendelőintézeti struktúra betegségei miatt a szakmai kompetencia és műszerezettség a kórházakban koncentrálódott, éppen az eddigi egészségügyi politika folyamányaként. Hiába nem egészséges fokú ez, a tények attól még tények maradnak. Ha „másnap” nem lesz elegendő kompetens szakmai tudás és műszerezettség a leállított kapacitások pótlására, a betegek ellátása romolhat. Ez jelenthet egészségkárosodást, életet is, de OEP többlet költséget is emiatt, illetve tartósabb táppénzes állapot, az ellátásra várakozás megnyúlása miatt. Itt is súlyos milliárdos többletköltségekkel kell számolni. Egyre inkább erősödik az ember érzése, hogy a jelenlegi előkészítettség állapotában a gyorsított ágyleépítés hozadéka nemhogy a „reform” előrevitelét nem finanszírozhatja, de még az idei „béremeléseket” sem. Be kell vallani az igazat Ha így van, esetleg be kellene vallani az igazat a lakosságnak, nem az Orvosi Kamarának, hanem az egészségügyi kormányzatnak, hogy nem reform, hanem költségvetési okból restrikció folyik, és pontosan megmondani, hol csökkenhet az egészségügyi szolgáltaföldiek, feketemunkások, lopott gépjárművek felderítése. A megye közúti határátkelőin a határőrség is fokozott ellenőrzést tart. A győri EÁP-on gyorsan megy minden ellenőrzés, de Mosonmagyaróvár bejáratánál hosszan sorakoznak a leállított járművek. Egy román rendszámú Dacia kínlódik közöttük, vezetője arról panaszkodik, hogy vagy negyedszer állították meg. Jó az útlevele Magyarországra, s rokonát várni ruccan le Hegyeshalomra. Égnek a rendőrségi mobil vonalak, egyen- és civil ruhás rendőrök sürögnek a kocsik körül. A forgalmas pontokra számítógépeket telepítettek, amelyek azon nyomban visszajelzik: köröziktás színvonala. írja meg az országos sajtó, mondják be a tévé fő műsoridejében mert a lakosság a „vétlen” egészségügyi személyzetnek fog esni, vagy az e téren amúgyis egészségtelen feketepiacot, hálapénzelést erősíti fel. Belátom, hogy az egészség- ügyi vezetőknek nehéz nyíltan beszélni a pénzügyi okokról, mert a háttérben szerintünk az egészségügyi lobby gyengesége áll. Hiába volt az előző parlamentben több mint 40 orvos és gyógyszerész és ma sem kevés. Más jobban lobbizó szektorokban megtalálták a „külső” forrásokat, részben éppen az egészségügyi és szociális ellátás terhére. Az egészség- ügyi dolgozók százezres, és a lakosság milliós tömegei jobban megértenék a restrikciót, ha az arányosabb lenne. Kiemelkedően a bankszektor, de a felső államigazgatás, ÁPV RT. egyes nagyvállalatok, mint a MATÁV, MÁV, energiaszektornak megadták a modernizációhoz és gazdaságos működéshez szükséges külső pénzforrásokat százmilliárdos nagyságrendben, amelyet az egészségügynek nem. Ma a legkiemelkedőbb egészségügyi intézetek is forráshiánnyal küzdenek, az ágyleépítések nem garantálják a szinten tartást sem, nemhogy újabb feladatokat vehessenek át, éppen mert kihasználtak a kapacitásaik. A politikai rövidlátással rosszul ütemezett egészségügyi struktúra átalakítás nem takarít meg pénzt az államháztartás egyensúlyához, de az elkövetkezendő hibák súlyosan veszélyeztetik a jövőt. Még van idő, ha van akarat A BÖK Szakmai Bizottsága csak azokat az ágyleépítéseket fogja támogatni, ahol már „másnap” biztosítható a betegek megfelelő szintű ellátása, akár fekvő akár járóbeteg kapacitáson. Amit gyorsan meg kellene tenni, a leépítés másnapján elegendő járóbetegkapacitást megfinanszírozni, mert a jelenlegi nem elégséges. A bezárt osztályok embereit ide lehetne irányítani ahelyett, hogy elbocsátásuk és átképzésük költségét vállaljuk. Erre még van idő, ha van akarat. De aligha oldható meg helyi erőkből, éppen a központi (pl. önkormányzati) finanszírozás reformjának elmaradása miatt. Itt kellett volna ugyanis kezdeni! Ez viszont már a politika, nem a szakma kompetenciája. Dr. Deák Gábor, a BÖK Szakmai Bizottság elnöke e a megállított személyt. Máshol a rendőrkapitányság ügyeletéről jeleznek vissza. Ez hosszabb ideig tart. A mosonmagyaróvári kapitányság ügyelete amolyan harcálláspontként működik. Ide futnak be az információk a fő- kapitányságról meg a járőröktől - 300 rendőr és határőr dolgozik a területen. Dr. Berényi János őrnagy, a mosonmagyaróvári rendőrkapitányság vezetője kis telefonnal és nagy pisztollyal járja körbe az irodákat, a vizsgálati helyiségeket. A földszinti folyosón gyülekeznek a bezsuppolt, előállított személyek. „Behozzuk a lányokat, s ha elismerik, hogy pénzért csinálják, tiltott kéjelgés szabály- sértés miatt járunk el velük szemben. Általában 10 ezer forintra büntetjük őket.” Túl a Mosoni-Dunán szép üdülők kerítik Magyaróvár új városrészét. Mesélik a rendA keszthelyi Festetics-kastély- ban forgatott pornófilmmel kapcsolatban a minisztérium sajtóirodája az alábbi közlemény teszi közzé: ,A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elítéli a kulturális intézmények ilyen típusú hasznosítását. Magyar Bálint művelődési miniszter a felelősség megállapítása érdekében az ügyben vizsgálatot kezdeményez.” őrök: néhány panzióját, fizetővendéglátó helyét szívesen látogatják a külföldiek. Főleg menő szerbek, ukránok, bos- nyákok, akik a szlovák - osztrák - magyar hármas határ térségében a bűnözés számos iparágát művelik. Errefelé a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma az országos átlag többszörösét is eléri. Szabó Jenő rendőr százados irányítja az akciócsoportot, mely az egyik panzió vendégeit ellenőrzi. A tulajdonos a pult mellett figyeli, ahogyan a rendőrök igazoltatják, szóra bírják a poharazgató vendégeket. Nem izgul, tudja, most minden ok. „Mind magyar , - meséli a rendőrtiszt, - Szabolcsból, Borsodból jöttek az autópálya építéséhez, hetente járnak haza. Ezekkel nincs sok dolgunk.” Annál inkább van az expófalut ellenőrző rendőröknek, Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója örömmel nyugtázta a vizsgálatot, és minden dokumentummal segíti a tényfeltáró munkát. Czoma László emlékeztetett arra, hogy a kastély évente mintegy 10-15 filmnek szolgál forgatási helyszínül. Eddig összesen csaknem félszáz produkció készült a történelmi épületben gondok nélkül. kommandósoknak. Annak ellenére, hogy a 10-es út mentén gyorsan terjed az akció híre, jó néhány sáros külföldi fennakad az ellenőrzés hálóján. Két bosnyákot megbilincselve kísérnek el a rendőrök, mondják, régóta keresik őket embercsempészet és más bűn- cselekmények miatt. A szomszédos bárból is két bosnyákot kísérnek ki: a kiskunhalasi közösségi szállásról utaztak le a nyugati országrészbe. Vajon minek? Éjfélre jár, mire lefújják az akciót. Az előállítottak kihallgatása reggelig is eltarthat. Prostituáltak, embercsempészek. drogosok és más bűncselekmények elkövetői kerülnek ilyenkor kézre. De a rendőrök tudják: ahhoz, hogy Nyugaton a helyzet tartósan változzék, holnap elölről kellene kezdeni az egészet. Danyi József Razzia Győr-Sopron-Moson megyében Nyugaton a helyzet... A siklósi kórház intenzív osztálya. Csak súlyosbítaná a betegek helyzetét, ha más város kórházába, klinikájára kellene szállítani őket fotó: laufer László
