Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-05 / 152. szám

1996. június 5., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Pécsi ötvöstanuló sikere A művészeti szakközépisko­lák diákjai a többiekhez ké­pest kevesebb alkalommal bizonyíthatják tehetségüket. Ezért is kiemelkedő az az eredmény, melyet a Pécsi Művészeti Szakközépiskola másodikos, ötvös szakos hallgatója ért el. Béres Ta­más Márton a kaposvári Iparművészeti Szakközép- iskola pályázatán, melyet a millecentenáriumra hirde­tett, iparművészeti kategóri­ában első helyezést ért el. Rothad 13 vagon burgonya Csaknem három hete vár jobb sorsára az a 13 vagon burgonya, amely két hét után - igaz most ellenkező irányból - szombaton ismét visszaérkezett Gyékényesre. A Rijekában vonatra rakott, Egyiptomból származó árut még május 18-án léptették be a magyar határon, s mi­vel tranzitszállítmányként volt feltüntetve, ezért egy egyszerűsített vámeljárással azonnal továbbküldték Pécsre a Közraktározási Vállalat vámszabadterüle­tére. A címzett pécsi Depó Rt. a fuvart kifizette, átvéte­lét azonban megtagadta, mert idő közben minőségi kifogás merült fel. A MÁV ellenszolgáltatás nélkül fel­ajánlotta az árut a vám- és pénzügyőrségnek, miután ezt nem fogadták el, re­mélve, hogy visszajuttat­hatja a küldeményt a fel­adóhoz, Gyékényesre szál­líttatta a most már igencsak kétséges minőségű - a ko­csikból folyik a rothadó krumpli leve - rakományt, ám a horvát növényegész­ségügyi szakember nem en­gedélyezte az áru vissza­szállítását a rossz minőségre való hivatkozással. Országos hegybírói konferencia Országos hegybírói konfe­renciát rendez június 14-én és 15-én Eger város hegy­községe, a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsa, va­lamint az egri önkormány­zat. A tanácskozás során a szervezők szeretnék létre­hozni a Hegybírói Szövet­séget, amely az érdekvéde­lem, a folyamatos képzés szervezete lenne. A hegy­községek létrehozásával új szakmai feladatokat kell megoldaniuk a szőlészek­nek és borászoknak, ebben nagy felelősség hárul a hegybírókra. Az iskola apraja-nagyja tüntetett a Széchenyi téren FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Nyáron költöznek az iskolák Pécsett (Folytatás az I ■ oldalról) intézmény számára sem hozna kedvező változást, és hogy az iskola megszüntetésével sérül­het az évtizedek óta sikerrel megvalósított szakmai prog­ram, valamint azt, hogy a jog­utód nélküli megszüntetéssel az ott dolgozók semmiféle garan­ciát nem kapnak arra, hogy szeptembertől tovább folytat­hassák munkájukat. Követelik, hogy a bizottság vonja vissza a tanév utolsó heteiben megho­zott, át nem gondolt javaslatát. Troska Gyula, a közoktatási bizottság elnöke, a bizottság tegnapi ülésén elmondta, hogy bár, finoman szólva nem ért egyet a PDSZ véleményével, mindenképpen a mielőbbi egyeztetést kéri majd, hiszen ha a szakszervezet ragaszkodik a törvény által biztosított egyez­tetési időhöz, a tizenöt naphoz, az átszervezésről szóló határo­zati javaslatot nem tudják a jú­nius 13-i közgyűlésen beter­jeszteni, hiszen jó lenne elke­rülni a törvényességi óvást. Eb­ben az esetben pedig a végre­hajtás is csúszni fog, amely vé­leménye szerint nem lenne sze­rencsés. A bizottság tagjai nem értet­tek egyet a Radnóti azon véle­ményével sem, mely szerint az Esztergár úti épületben nem férnek el, ráadásul a Hajnóczy utcai kollégium hat tantermet ajánlott fel oktatási célra a szakközépiskolának. A bizottság több tagja is úgy gondolta, hogy az önkormány­zat közelmúltban meghozott, a közoktatás racionalizálását célzó határozata után lehetett csak az összevonásokról gon­írására kérték föl. Ez a kötet ge­rincét adta, s kemény munká­val, nem egészen fél esztendő alatt - a nyomdai átfutásokat is beleértve - sikerült elkészülnie vele. (A Victoria Könyvkiadó gondozásában és a gyomai Kner Nyomda szép kivitelezé­sében.) Mindenesetre a szakmának szóló kötet ismertetésétől a dolgok természetéből adódóan eltekintünk. A dolgok háttere­ként azonban illő elmondani, hogy nem kis munkát végzett Pytel professzor. Ugyanis a müncheni, oxfordi, cardiffi, to­rontói, cambrigde-i egyete­mekre és klinikákra több ízben kutatóként is meghívott pécsi egyetemi tanár, (aki maga is több szakmában jártas) hatal­mas interdiszciplináris területet dolgozott fel. Érinti az orvostu­domány számos területét (ana­tómia, élettan, biológia, kórélet­dolkodni, hiszen akkor derült csak ki egyértelműen, hogy szeptembertől a korábbi kis lét­számú osztályok összevonása nyomán hány osztályközösség fog működni, s ennek következ­tében milyen arányú kihasz­náltsággal bír egy-egy iskola. Abban is megegyeztek a véle­mények, hogy költözködni tanév közben lehetetlen, a nyár az egyetlen ideális időpont, s ez az a pillanat, amikor a felújítá­sokra pénzt is lehetne biztosí­tani. Elhangzott, hogy a tegnap délelőtt megtartott igazgatói ér­tekezleten több egyetértéssel ta­lálkoztak az iskolaigazgatók ré­széről, mint ellenszenvvel a tervezett intézkedésekkel kap­csolatban, amelyek elodázása, mondták többen is, beláthatat­lan következményekkel járna. Cseri László tan), ugyanakkor szakterülete kikövetel egyéb ismereteket is, mint mondjuk a fizika, s azon belül az akusztika. (A modem audiológia megalapítója, a No- bel-díjas magyar származású Békésy György maga is fizikus volt.) S a könyv nagy érdeme, hogy mindazokat a tudományos eredményeket (vizsgálati mód­szereket és gyógyítási, kezelési és műtéti technikákat) besöpri, melyeket az 1970-es évektől rohamléptekkel fejlődő audio­lógia elért. (Például az objektív hallásvizsgálat új módszerei.) Végezetül még egy dologról tegyünk említést. A szerző utó­szavában megemlíti: a kötet „folytatása” következik. A szakemberek hamarosan kézbe vehetik dr. Pytel József másik, e témába vágó szakkönyvét is, mely a Klinikai kórképek audi- ológiájáról címmel jelenik meg. Kozma F. Orfui k-ROSSZ Tavaly nyáron a bringások száguldoztak az orfú'i Toplica- völgyben, idén a motorosok dagasztották a sarat. Mivel na­ponta futom végig ezt a turistajárást, mondhatom, nem sok öröm marad a versenyeket követó'en. Az elmúlt nyáron a mű­anyag tereló'szalagok maradtak ott, azóta is ott „díszítik" a természet lágy ölét, az idén pedig a motorosok alakították át a patakmedret, s a turistajelzések alapján jól követhető' csa­pást hagytak hátra. Fia a mostanában érkező' és arrafelé kiránduló iskolásokra gondolok, elképesztő', mit hagytak maguk után: a sárdagasz- tás eredményeként negyven-ötven centi mély vájatok, kika­part fagyökerek, sártenger és szó szerint járhatatlanná tett turista utak. Még egy-két ilyen verseny, s akár le is dörzsöl­hetik a fák oldaláról a turistáknak szánt jelzéseket. Nem tudom, ki rendezte a versenyt, nem tudom, ki engedé­lyezte s azt sem, hogy a rendezés miért csak addig tart, ameddig maga a verseny. Mikor várható végre egy olyan fel­fogás, hogy ha egyszer valamibe belerondítottunk, csak, mert versenyezni akartunk, akkor azt utána rendbe is hozzuk, kvázi „rendezzük". Ezért lennénk „rendezők”, vagy mi a szösz. Miért gondolják úgy a rendezők, hogy az arra járó természetbarátoknak és futóknak tűrniük kell a motorosok ál­tal „ásott” lövészárkokat? Szeretném tudni, hogy a kérdéseimre normális és kielégítő választ kapok, ami ugyan semmit sem fog érni az árkok bete­metése nélkül. Számításaim szerint öt ember egy napos mun­kájáról van szó, és persze a becsületről és a fair-playről. Nagy Bandó András Képernyő Előtt JEGYZET Megfelelő közállapotok Mikor megfelelőek a közálla­potok egy országban? Akkor megfelelőek, ha nyugalom van. Ha egy országban nyuga­lom van, az békének nevezte­tik, és mindjárt hozzágondo- lódik, hogy az emberek szere­tik egymást, szeretik a bog­rácsban nedvet eresztő, koc­kára vágott sertéscombot, és más gondjuk-bajuk sincs, minthogy elgondolkozzanak azon, hogy másutt bizony nincs egészen így, s hogy egy ilyen békés országban érde­mes élni. Mindaddig érdemes, amíg be nem csapjuk egymást. Erről a Magyar Televízió hírműsorai is így gondolkoz­nak. A béke nem különöseb­ben érdekes. Belháborút, poli­tikai perpatvart pedig itthon miért szítsunk, amikor a há­ború nap mint nap ott fenye­get Izraelben és Csecsenföl- dön is? Na most hát, ezek olyan információk, hogy fon­tosságuk kétségbevonásához jóadag cinizmusra lenne szükség. Ám annak kétségbe vonásához is, hogy A Hét és a Panoráma elég nagy átfedé­sekkel ismételi azt, amiről egyébként is csak benyomása­ink lehetnek. A parlamenti események közül a Nagy Imre történelmi szerepét taglaló vitát emeli ki A Hét. Valószínűleg azoknak lehet igazuk, akik ennek meg­ítélését - nagyságát elismerve - a történészekre bíznák em­léktörvények farigcsálása he­lyett. Ha a fent említett bog­rácsot ülnék körül és intimi­tást sugárzó, rigófüttyös csöndben váltanának szót honatyáink Nagy Imre re­formkommunizmusáról, va­lószínűleg messze tűnne az a sokat szajkózott megosztott­ság is, ami a személye körül fölparázsló vitának tüzet adott. Az aktualitásoknál tartva, a Könyvhét ormótlan, szmog­ülte csendjét a könyvpiacon megjelenő egyes kiadványok ára veri fel. A megszólaltatott Glatz Ferenc, az MTA elnöke figyelmeztet is, hogy nem ár­tana némi állami védemyő a nagylexikonoknak, egy érté­keket védő, árakban is meg­nyilatkozó kiadáspolitika. Szó van azután hajózásun­kat akadályozó szabályzók­ról, nehezen rajtoló Start-hi­telről - és ha már ilyen béké­sek közállapotaink, átadhat­tuk magunkat vasárnap este a költészetnek is. Itt is a közállapotokról volt szó Orbán Ottó költő tolmá­csolásában, akit valaha el­hagytak otthonai, aki „bevette azt a maszlagot, hogy a költé­szet mindenható”, aki Gins­berg iróniával szelídített dü­heivel, Csokonai, Arany nyelvi vértezettségével buk­kant fel a honi lírában a ’70-es években, akinek asztalon pi­henő szemüvegén kávéscsé­székbe zárt óceán csillan, benne egy kortynyi Magyar- ország. Bóka Róbert Felsővámház úti „tankcsapda” Pécsett FOTÓ: LÖFFLER APEH-foglalás a Fényképészeknél Nincs összhang a szövetkezet tagsága és a vezetés között Viharos, indulatoktól nem men­tes közgyűlést tartott tegnap a Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet. Áz indulatok el­szabadulásának oka az volt, hogy egy nappal korábban az APEH köztartozások fejében a szövetkezet több üzletében eszközöket, gépeket, berende­zéseket zárolt. Amennyiben a cég 15 napon belül nem egyen­líti ki tartozásait, úgy a hivatal árverésen értékesíti azokat. A szövetkezeti tagok - sokan közülük a cég dolgozói is - tegnap hallgatták meg az 1995. évi mérlegjelentést. Megrökö­nyödve vették tudomásul, hogy az előző esztendőkben nyere­séges szövetkezet az elmúlt év­ben 10 millió forintot megha­ladó veszteséget produkált. A megjelent tagok, illetve dolgozók a negatív eredmény­ért a szövetkezet vezetését te­szik felelőssé. Nehezményezik ugyanakkor, hogy az elmúlt évben privatizált szövetkezeti üzletrészek jelentős hányadát az elnök és a főkönyvelő vásá­rolta meg. A vagyonvesztés következtében kieső bérleti be­vételek is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen nehéz pénzügyi helyzetbe került a cég. Á szövetkezet gazdasági ve­zetése úgy foglalt állást, hogy a privatizáció körül minden jog­szerűen zajlott le. Az elmúlt évben keletkezett veszteségek okát pedig elsősorban a romló gazdasági környezetben, a csökkenő forgalomban, illetve abban látják, hogy a cég indo­kolatlanul magas létszámot fog­lalkoztatott. A közgyűlés plénuma, és a szövetkezet felügyelő bizott­sága elfogadhatatlannak tartotta a vezetés beszámolóját. Hiá­nyolták többek között az 1995 és 1996-os évre szóló működési és gazdasági irányelveket, és több ízben indítványozták, hogy a közgyűlés döntsön egy, az előző üzleti éveket részlete­sen vizsgáló szakértői revízió­ról. Miután a cégvezetés nem bocsátotta szavazásra az ügyet, a felügyelő bizottság várhatóan saját hatáskörében intézkedik. A kritikus helyzetben a szö­vetkezet rendkívüli igazgató- sági ülés és közgyűlés összehí­vásáról döntött. Kaszás E. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének adatai sze­rint az június 3-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jelle­mezték: kéndioxid 13,9%, nitrogéndioxid 34%, szén- monoxid 18%, szálló por 57,9%, ózon 30,2%. A déli városrészben 12 óra körül a kéndioxid határérték feletti mennyiségben fordult elő. A város belterületén a kora reggeli óráktól a talajközeli ózon, a nitrogéndioxid és a szálló por értékei többször megközelítették az egész­ségügyi normát. Komló ada­tai: kéndioxid 10,5%, nitro­géndioxid 15,2%, szálló por 25,5%, ózon 27,7. A levegő minősége megfelelő volt. Audiológia - pécsi professzor tollából Egy vaskos szakkönyvet tett le az asztalra dr. Pytel József, a pécsi Fül-, Orr-, Gégeklinika professzora az emberi hallásról. Címe: Audiológia. Mint azt a szerző említette, három réteg­nek ajánlja: az audiológiával foglalkozó szakasszisztensek­nek, a szakvizsgára készülő or­vosoknak, s a témát kutatók­nak. Maga a kötet hiánypótló al­kotás: több mint 20 esztendeje hiányzik a polcról. Igaz, hogy a szakma érezve ezt, időről-időre szorgalmazta a szakkönyv meg­írását, időről-időre felkért ne­ves hazai szakembereket egy- egy fejezet összeállítására, de aztán a sok bába között (szá­mos ok miatt) elveszett a gye­rek. Ez egyben a könyv meg­születésének előtörténete is, hi­szen mint azt Pytel professzor lapunk számára elmondotta, mindig más-más fejezet meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom