Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-04 / 151. szám

1996. június 4., kedd \\ Dunántúli [>apló 11 Kistermelők Gyümölcstermesztés - korszerűen Ritkítsuk meg a kajszit Most ritkítsunk a jó termés érdekében fotó: Müller andrea Magyarország legnagyobb görögdinnyéje A zöldségtermesztők orszá­gos találkozóját és kiállítá­sát rendezik meg augusztus 10-ikén Heves városában. A kiállítás keretében meghir­detik a „Magyarország leg­nagyobb görögdinnyéje” pá­lyázatot, melynek fődíja 50 ezer forint. Pályázni előze­tes jelentkezés alapján a ta­nácskozás reggelén lehet. Információt ad: Stiftemé Tóth Olga (polgármesteri hivatal), telefonja: 36/346- 266, és dr. Vincze Ferenc, tel./fax: 36/345-427. Ukrán tőzeg A drága, nagy genetikai értékű zöldség vetőmagvakat nem szabad bizonytalan eredetű, nem megfelelő közegbe vetni. A kecskeméti De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. tapaszta­latai szerint magvetésre - szer­kezetileg és árfekvés szempont­jából is - az ukrán tőzeg a leg­kedvezőbb. Minderről az érdek­lődők Cserkeszőlőn, Hajdú Zol­tánnál kaphatnak felvilágosítást (telefon: 56/320-142). Tűzelhalás Felzaklatta a hazai gyümölcs- termesztőket és a növényvédő szakembereket a rettegett be­tegség, a baktériumos tűzelha­lás hazai megjelenése. (A be­tegségről, a nyárszentlőrinci 40 hektárnyi almás megsem­misítéséről két héttel ezelőtti Kistermelők rovatunkban is beszámoltunk.) Az esetre, a megelőzésre a Kertészet és Szőlészet legújabb számában is visszatérnek, a Földműve­lésügyi Minisztérium nyilat­kozó főosztályvezetője sok hasznos tanáccsal szolgál. Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 18-ikán j elentkezünk. TAVASZI j NÖVÉNYVÉDŐSZER | MINTABOLT | AZ URÁNVÁROSI ! * MEZŐGAZDASÁGI i 1 SZAKÖZLETBEN. j Közvetlen a j piac mellett, j A gazdaság minden területén egyre inkább hangsúlyt kap a minőségi áru termelése, nem ki­vétel ez alól a gyümölcstermesz­tés sem. Ha figyelemmel kísér­jük Európa nyugati felének gyümölcstermesztési fejlesztési törekvéseit, megfigyelhetjük, hogy alapfeltételként fogalma­zódik meg: csak az tekinthető árunak, ami kiváló minőségű. A kajszi esetében a minőséget a tel­jesen ép, hibátlan és 40 mm át­mérőjű gyümölcsméret jelenti. Aki termeszt kajszit, jól tudja, hogy a 40 mm-es méret elérése nem könnyű, és hogy napjaink­ban az ennél kisebb méret is jól eladható, igaz, elsősorban lekvár és gyümölcslé alapanyagnak. Mégsem mondhatunk le azon­ban a kiváló minőség eléréséről, mert a magyar kajszi hosszú tá­von is fontos export lehetőség, ahol szóba sem jöhet alacsony minőségű áru, másrészt a magas ár miatt a hazai fogyasztó is egyre inkább megköveteli, hogy pénzéért jó minőséget kapjon. Vonatkozik ez főleg a nyers fo­gyasztásra vásárolt kajszira. Az idei évben a hosszú tél után szerencsésen alakult az idő­járás a kajszi virágzása szem­pontjából, és ez azt eredmé­nyezte, hogy a kajszivirágok jól kötődtek, fáinkon sok gyümölcs van. Sőt, túl sok, mert ennyi gyümölcsöt a fa nem képes mé­retesre kinevelni, a termésünk apró marad és persze kevésbé lesz értékes is. Végezzük el tehát a gyü­mölcsritkítást! Kiskertben gazdálkodóknak a kézi ritkítást ajánlom, munka- igényes ugyan, de tökéletes munka végezhető. A kis gyü­mölcsöket óvatos csavaró moz­dulattal válasszuk el a termő­gallytól úgy, hogy a maradó gyümölcsök arányosan helyez­kedjenek el egymástól. Ne fél­jünk a sűrűn kötődött termés ese­tén a gyümölcsök akár 30-40%- át is eltávolítani, az elért na­gyobb méret kárpótolni fog ben­nünket. Természetesen ha a kö­tődés szerényebb, elegendő a terméskezdemények 15-20%-át is leszedni. A kajszi gyümölcsritkításának a nagyobb méret miatti jobb ár elérése mellett más előnyei is vannak, mivel a csomókban, egymás mellett szorosan álló gyümölcsökből szedünk le első­sorban, így javítjuk a barack­moly elleni védekezés hatékony­ságát is. Előny az is, hogy szü­retkor a nagyobb méret miatt je­lentősen megnő a kézi szedés tel­jesítménye. A ritkítás kedvezően hat a szakaszos termésképzés szabályozására, ami a kajszinál különösen fontos, hiszen a kajszi nagyon hajlamos arra, hogy a jó spontán termőév után „kihagy­jon”. Kiskerttulajdonosoknak egy­előre nem ajánlom a kajszi vegy­szeres termésszabályozását. Szóba jöhet még a mechanikai gyümölcsritkítás, tehát amikor az ágak rázásával távolítjuk el a terméskezdeményt. Hatékony módszer, de nem éri el a kézi rit­kítás pontosságát, a tapasztalat szerint a rázással elsősorban a korona felső harmadában és a korona külső felén található ter­méskezdemények hullanak le, tehát pont azok, amelyekből a legjobb minőséget remélhetjük, ráadásul először a magányosan állók rázódnak le könnyebben, a csomókban levők inkább marad­nak fenn. Buzássy Lajos Kiskertek a víz alatt - Az elmúlt napokban lehullott nagy mennyiségű csapadék so­kak kiskertjét árasztotta el, tönkre téve a féltve őrzött, gondozott termést. Előzzék meg a kerttulajdonosok az ilyen árvizeket, takarítsák a parcellák környékén a vízelevezőket, ne csak az önkormányzatok segítségére várjanak. A közös munkával így meg tudják védeni kis­kertjeiket a víz és sárözöntől. fotó: laufer László Időszerű növényvédelem Aktuális permetezések A változékony időjárás miatt a gombák és baktériumos be­tegségek elleni védelemre fel kell készülnünk. A száraz és csapadékos periodikus válto­zások egyaránt kedveznek a száraz, illetve a nedvesebb körülményeket igénylő kóro­kozóknak, emiatt nagy való­színűséggel az is előfordulhat, hogy például szőlőültetvé­nyekben a lisztharmat és pe- ronoszpóra egy időben jár- ványszerűen jelentkezik. Ezért feltétlenül a prevenciós - megelőzési - védekezési módokat kell alkalmazni. Ilyen lehetőség az ültetvé­nyekben a zöldmunkák - pél­dául hajtásválogatás - időbeni elvégzése, a területek elgyo- mosodásának megakadályo­zása, túlzott nitrogén műtrá­gyázás, valamint az időben elvégzett, okszerű növény­védő szeres kezelés. Távol áll tőlem, hogy vala­kire is „rákényszerítsek” bármilyen „új” növényvédő szer használatát, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy például a tavalyi évben milyen következményekkel járt a peronoszpóra elleni vé­dekezésnél a megszokás, a programszerű védekezés, az időjárási viszonyok figyel­men kívül hagyása. A nö­vényvédő szer hatástalanság nem azért következik be mert „kispórolják a szerekből a ha­tóanyagot”, hanem azért mert a kiskertekben az úgynevezett „jól bevált” technológia ural­kodik. Sajnos az idei évben nagyon sokan - köztük szak­emberek is - kételkednek a tavalyihoz hasonló peronosz­póra fertőzés kialakulásának lehetőségében, akkor, amikor a szőlőültetvények közel öt­ven százalékán már nemcsak tüneti szinten fordul elő a be­tegség! Almatermésűekben a va- rasodás tünetei - varasodásra érzékeny alma és körte fajtá­kon - levélen és termésen egyaránt megközelíti a nyolcvan százalékot. Véde­kezésre a kombinált ható­anyagú készítmények java­solhatók: Acrobat MZ, Systhane MZ, Atemi C, To­paz MZ stb.), ezek a készít­mények a felszívódó varaso- dás és lisztharmat elleni ha­tóanyag mellett kontakt ha­tású szert is tartalmaznak). Ha csak felszívódó hatású készítményünk van (pl. Ru- bigan, Systhane 12 E, Trif- min 30 WP, Sápról, Sumi-8 12 WP, Score 250 EC stb.) akkor ki kell egészíteni egy varasodás elleni kontakt ha­tóanyagú szerrel (Vondozeb Plus (DG), Dithane M-45 (DG), Poliram Combi (DF), Buvicid K, Merpan). Kiegé­szítésnél a megadott dóziso­kat alkalmazzuk, ne felez­zük! Őszibarack fák levelein és terméskezdeményeken fehér, lisztszerű bevonattal talál­kozhatunk. Ezt a tünetet az őszibarack lisztharmat okozza. Védekezésre enge­délyezett szerek: Atemi C, Chinoin Fundazol, Karat- hane FN-57 (por alakú), Ru- bigan 12 EC, Thiovit S, Mic- rothiol Special. Lisztharmat mellett gya­kori tünet a hajtásvégek be- száradása, valamint a barack felületén látható bemélyedé­sek, mely kárképet a barack és keleti gyümölcsmoly lár­vái okoznak. Meglévő kárté­teleket már megszüntetni nem tudjuk, de a következő lárva nemzedék berágása a termésbe megakadályozható. A védekezést nehezíti, hogy e két kártevő rajzása gyakor­latilag folyamatos. Védeke­zéseket nyolc-tíz napos gya­korisággal kell elvégezni. Kiskertekben a köztes ter­mesztés miatt csak a rövid élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idejű szerek java­solhatók (Karate 2, 5 EC, Chinetrin 25 EC, Sherpa, Sumi-Alfa, Hostaquick 50). Zöldségféléknél nagy ve­szélyt jelentenek a baktériu­mos betegségek, káposztafé­léknél a fekete erűség, papri­kánál a baktériumos lágy rothadás, gyökér zöldségek­nél a szívrothadások, ubor­kánál, tökféléknél a szögletes levélfoltosság, paradicsom­nál levél és termésfoltosság formájában jelenik meg. Vé­dekezésre a Kasumin 2 L és a réztartalmú szerek használ­hatók (pl. Champion 50 WP, Cuproxat FW, Rézoxiklorid 50 WP, Cuprosan SD, Miltox Special). Réz tartalmú szerek alkalmazásakor nem hasz­nálhatunk Nonit tapadásfo­kozó anyagot! Szántóföldi növények közül a kalászoso­kon és a kukoricán lombkár­tételt okozhat a vetésfehé­rítő. Védekezést az első kár­tételek (hosszanti irányú le- vélhámozgatások) észlelése­kor meg kell kezdeni. Fel­használható készítmények: Bancol 50 WP (500 SC), Chinmix 5 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 10 EC, Judo, Karate 2,5 EC, Padan 50 SP, Sherpa, Sumi-Alfa 5 EC, Thiodan 35 EC, Trebon 10 F. Kalászosok esetében a ve­tésfehérítő elleni védekezést kössük össze a kalászfuzári- ózis elleni védekezéssel. Czigány Csaba Figyeljünk fel a zöldségnövények nitrogénhiányára Trágyázással megszüntethetők a táplálkozási zavarok Az egészséges és a nitrogénhiányos paprikatermés Több kiskerttulajdonos érdeklő­dik, hogy az egyes zöldségféle­ségek táplálkozásában bekövet­kezett zavarokat miről lehet fel­ismerni? Hogyan lehet a rendel­lenességet megszüntetni? Általában a növények, így a zöldségféleségek is nagyobbrészt a talajból, kisebb részt a levegő­ből táplálkoznak. Azokat a táp­anyagokat, amelyeket nagy mennyiségben használnak fel a növények, makroelemeknek ne­vezzük. Ilyenek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kén (S), a mész (Ca) stb. Vannak élet- tanilag ugyancsak nélkülözhetet­len elemek, de ezekből kevesebb kell a növények számára. A nitrogénnek döntő szerepe van a növények vegetatív fejlő­désében. A felvehető nitrogénve­gyületek hiányában a levelek, de általában az egész növény növe­kedése lelassul. Az alsó, idősebb levelek előbb halványzöldek lesznek, az erek közötti részek sárgulnak, majd a levelek meg­bámulnák és elhalnak. Ez a sár­gaság - klorózis - később a fiatal levelekre is átterjed. A növények vegetatív tömege csökken, a ter­mőképesség romlik. A paradicsom, paprika és uborka N-hiánya elleni védeke­zés a termés „önszabályozásá­ban” mutatkozik meg. A nővé-, nyék „leszabályozzák” magukat. Enyhe hiány esetén terméskötő­dés van ugyan, de később a ter­més egy részét a növény elrúgja. A paprika termése hosszú, kes­keny, vékonyhúsú lesz, a magvak a normális méretnél apróbbak. A termés kiflialakban meggörbül. A paradicsom bogyói aprók lesz­nek. Súlyos hiány esetén az alsó fürtök virágait a növény elrúgja. A növények gyökerei fejletlenek, kevésbé elágazóak lesznek. Egyes vizsgálatok szerint a N-hi- ányban szenvedő paradicsom sokkal érzékenyebb a fitoftóra és a botritisz betegségre. Az uborka termése a N-hiány miatt feltűnően hosszúra nyúló, vékony és a bibepont felé elkes­kenyedő lesz. A káposztaféléknél a szár - torzsa - megnyúlik és a levelek aprók maradnak. Az idő­sebb levelek elvesztik üde zöld színüket és mereven felfelé áll­nak. Erősebb hiány esetén gyor­san lehullanak. A lilakaralábé és vöröskáposzta színe fakó, hal­vány marad. A karfiol rózsa fej­lődése vontatott, a tenyészidő vé­gére is kicsi marad. A fejessaláta növekedése feltűnően lelassul, „törpenövekedés” jelenséget mu­tat. Az idősebb levelek nekroti- kus sárgák lesznek. A gyökerek kevésbé elágazóak és mélyre ha­tolnak. A reteknél is az alsó leve­lek mutatnak erős sárgulást. A pi­ros gumójú fajták fakó színt kap­nak és a termés apró marad. Már enyhe hiánytünetnél is a sziklevél elsárgul és leszárad. Babnál esetenként a levélnyél vöröses színt vesz fel mielőtt el­halna. A cékla növekedése gyenge marad, a levelek felál- lóak, világos sárgás-zöldek lesz­nek és korán elhalnak. A növények N-hiányát fejtrá­gyázással és lombtrágyázással lehet megszüntetni, az egyes nö­vények szükségleteinek megfele­lően. Amint azonban hiány ese­tén tapasztalható, úgy a túladago­lás is káros lehet. Az aránytalanul bőséges N-túladagolás buja fej­lődést idéz elő, késlelteti a repro­duktív fejlődést, szélsőséges esetben levél perzselést, egyes növényeknél termésrothadást is előidézhet. Dr. Tamesu József 4 I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom