Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-04 / 151. szám
1996. június 4., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Közúti aluljáróval folytatódik a Keleti összekötő út építése Az utóbbi két évben Pécsett viszonylag sokat emlegetett téma a Keleti összekötő út építése. Nem csoda, hiszen e munka Pécs és térsége közúthálózata fejlesztésének jelenlegi legfontosabb fejezete: a 6-os főközlekedési út tehermentesítő útszakaszának első része. Ez a tehermentesítő útszakasz hosszú évek óta a legjelentősebb közlekedési infrastruktúra-beruházás Baranyában: mintegy 11 milliárd forint a teljes költsége. Ahogy az egészet, úgy a Keleti összekötő útként jelzett résznek a kivitelezési költségét is az Útalapból a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fedezi. Az építéshez szükséges földterületek megszerzését azonban Pécs önkormányzata vállalta. A Keleti összekötő útból ez idáig elkészült az 57-es Mohácsi úttól a Koksz útig terjedő szakasz. (A közlekedés szempontjából ez tárja fel a Pécs Keleti Ipari Parknak kijelölt területet.) Elkészült továbbá a 66-os komlói út folytatása - ideiglenesen forgalomba is helyezték - a Keleti összekötő útig. S megkezdődött a Keleti összekötő út építése a Koksz út és a 6-os fő- közlekedési út között. Ezen utóbb említett 1045 méter hosszú útszakaszon 280 méter hosszan Pécs önkormányzata adta a földterületet az építéshez. Ennek alapján most június 1-től hivatalosan, gyakorlatilag hétfőtől a sínek felszedésével megkezdődött a Pécs-Bátaszék vasútvonal alatt a közúti aluljáró építése. A kivitelés során - ahogy már lapunkban jeleztük-június 3- tól szeptember elejéig a Pécs-Bátaszék vasútvonalon közlekedő valamennyi személyszállító vonat utasait vonatpótló autóbuszok viszik Pécs-felső vasútállomásig, illetve e vasútállomástól a fő- pályaudvarig. (A vágányzár idejére a beruházó naponta 200 ezer forintot fizet a MÁV-nak a költségek megtérítésére. Ahhoz, hogy a Keleti ösz- szekötő út idén befejeződhessen, a további kivitelezési munkához július 1-ig sürgősen biztosítani kell a szükséges földterületeket. Pécs idei költségvetési tervében az akkor még fedezet nélküli prioritások között szerepeltek az összekötő úttal kapcsolatos kisajátítások. Mivel az útépítés leállítása az Útalapból történő finanszírozás elvesztését jelentené, Pécs közgyűlése legutóbb úgy döntött, hogy a tavalyi költségvetés pénzmaradványa terhére júniusra 25, júliusra 23 millió forint fordítható a kisajátításokra. A beruházás ügye tehát a vasúti pálya felszedése ellenére sínen van. D. I. Romos buszvárók - Megyeszerte jócskán hagynak kifogásolni valót a távolsági autóbuszvárók. Az orfűi autó- buszmegálló is igen romos állapotot mutatott a nyári szezon előtt. Az ablakok kitörve, a padok használhatatlanok. Reméljük az iskolai szünet kezdetére már jobb körülmények fogadják az üdülőhelyre érkezőket, fotó: müller andrea Iskolák megszüntetése - hitek, tévhitek Tesszük a dolgunkat A Radnóti Miklós Közgazda- sági Szakközépiskola Gépíró és Gyorsíró Szakiskola átszervezésével, átköltöztetésével kapcsolatban több elképzelésről hallhattak, olvashattak a város polgárai. Sok félreértés, tévhit terjedt el velünk kapcsolatban, ezért tartjuk szükségesnek, hogy iskolánk helyzetéről tájékoztatást adjunk. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola jogelődje: a Közgazdasági Technikum Ipari Tagozata hosszú vándorlás után 1953-ban foglalhatta el a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikummal együtt az e célra épített Temesvár u., Kolozsvár u., Rét u. által határolt épületet. Az épület nyugati szárnya elegendő teret biztosított az akkor még 8 osztállyal működő iskolának. Az azóta 15 osztályosra bővült iskola - oktatásában sok csoportbontással, jelentős számítógépparkkal - már kinőtte ezt az épületet. Öt számítógép- termünk van 90 számítógéppel, NOVELL hálózattal és egy gépterem 25 elektronikus írógéppel felszerelve. Az 19931996-os években - szakképzési hozzájárulásból - több mint 30 millió Ft-ot költöttünk a számítógéppark fejlesztésére, a hálózat kiépítésére. Tornatermünket a kereskedelmi szakközépiskolával közösen használjuk, a sportpályán ma már a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet és a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tanulói és testnevelői osztoznak. Evek óta több helyen tanítunk: előbb a MÁV Verseny utcai oktató termeit, később az MHSZ termeit, 1992 óta a Petőfi Utcai Általános Iskola termeit (egyik évben a Tompa Mihály utcai napközis termeit is) vettük igénybe. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a fent említett épülettömb mellett a Szigeti úti volt tüzér laktanya épületét használja. Ez utóbbi életveszélyes, fenntartása költséges, felújítása az önkormányzat tájékoztatása alapján lehetetlen. A statikai vizsgálatok azt bizonyították, hogy iskolánk emeletráépítést nem bír el, a Kolozsvár utca felőli hozzáépítés lehetőségét (erre a tervek elkészültek) az önkormányzat anyagilag nem támogatta. Ez a háttere a közoktatási bizottság azon javaslatának, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet költözzön be a Radnóti épületébe, iskolánknak pedig innen ki kell költözni. Iskolánk elhelyezésére a közoktatási bizottság többféle változatot állított fel. Az egyik lett volna a Gépíró és Gyorsíró Szakiskola leválasztása után a szakközépiskolai részlegnek az Alternatív Közgazdasági Gimnáziummal való összevonása, és ennek az új intézménynek a Bánki Donát Úti Általános Iskola épületébe történő költöztetése. Az AKG vezetésével május 22-én megnéztük a felkínált épületet és megállapítottuk, hogy a két iskola - a jelenlegi gépparkot és a szükséges bővítést is figyelembe véve - nem férne ott el. A közoktatási bizottság legújabb javaslata szerint az Esz- tergár úti iskola helyére kell költöznünk. Az átszervezés nem kis költséggel jár, és félő, hogy a géptermek újbóli kiépítésére már nem lesz elegendő hely, pénz és idő. Az Esztergár úton 18 tanterem van, a mi teremigényünk 25. Ezt is csak épületbővítéssel lehet kialakítani. Ahhoz ragaszkodunk, hogy a feltételeink ne rosszabbodjanak! A Gépíró és Gyorsíró Szakiskolát az 500. sz. Angster József Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolával vonják össze. Arra a kérdésre sem tudjuk a választ, hogy szakmailag mi indokolja az átszervezést, s arra sem, hogy mi lesz a Szabadság úti épülettel. Képzésünk szerkezete teljesen átalakult az utóbbi években. Fokozatosan öt éves képzésre tértünk át a NAT és az új OKJ szellemének megfelelően. Sokszínű közgazdasági képzést folytatunk: üzleti, számviteli, pénzügyi, biztosítási, igazgatási, kereskedelmi ügyintézőket, üzletkötőket, középfokú és felsőfokú gazdasági informatikusokat, ügyintéző titkárokat képezünk a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően. Nagyobb teret kapott a korábbinál az idegen nyelv oktatása és az informatika. Együttműködést alakítottunk ki a zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolával, amelynek keretében felvételi előkészítést, pénzügyi ügyintézői, jövő évtől mérlegképes könyvelői képzést folytatunk. A felnőttoktatásban érettségi után szerezhetnek a hallgatók képesített könyvelői, vállalati tervezői statisztikusi és pénzügyi ügyintézői képesítést. Evek óta 2,5-3-szoros jelentkezőből választhatjuk ki a beiskolázható nappali tagozatos tanulókat. Reménykedünk abban, hogy egyszer a bizonytalanság megszűnik, és egy épületben, megfelelő feltételek között dolgozhat az egész iskolaközösség. Addig is tesszük a dolgunkat. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Gépíró és Gyorsíró Szakiskola tantestülete Az uránvárosi iskolahálózat átszervezése (Egy szülőértekezlet apropóján.) Nagy figyelemmel olvastam az Új Dunántúli Napló vasárnapi számában Cseri László tollából megjelenő beszámolót a pécsi Esztergár Úti Általános Iskolában tartott pénteki szülői értekezletről, mely légköre bennem is mély nyomokat hagyott. A korrekt tájékoztatást az iskolaösszevonást indokoló néhány nyomós érvvel szeretném kiegészíteni, melyekkel a jelen lévő szülők kevéssé azonosultak, bár ezek nem ellentétesek jövőbeli érdekeikkel.- Miért szükséges „a gyors és hatékony” intézkedés? Az oktatási bizottságnak mesz- szebbre kell látnia egy-egy iskola helyi érdekeinél, nagyobb szervezeti keretekben - városi és regionális szinten - kell gondoskodnia, látva és tervezve a jövőbeni fejlesztéseket. Az uránvárosi térségben működő alap- és középfokú oktatási intézmények helyzetét is együttesen szemlélve kell kezelni, s nem szabad gyors intézkedés nélkül hagyni azt a tényt, hogy a jelenlegi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 23 osztálynyi tanulója (196 gyerek) az alkalmatlannak minősített lovardába jár), amely tudvalevő, hogy az Értelmező szótár szerint is: „lovaglásra való nagy helység vagy külön épület”. Kitelepítésükről felelőtlenség lenne nem gondoskodni. Az uránvárosi általános iskolákba járó tanulók közül is sokan potenciális növendékei lehetnek ennek az intézménynek, s a tisztelt szülők ilyen körülmények között valószínű nem óhajtanák ottlétüket. Ez a nem elhanyagolható tény indította el a regionális fejlesztési koncepció gyors kidolgozását, amely - ha már mozgatni kell az intézményeket - egy korszerű struktúra létrehozását célozta meg egyúttal, hiszen lehetővé válna a szakközépiskolák egy tömbbe helyezése, lehetőséget nyújtva az iskolák szakmai kooperációjára és a koncentrált eszköztelepítésre. A legjobb megoldás egy új szakközépiskola lenne, de felépítésére a távlatokban sincs pénz (200-300 millió). így marad az a megoldás, hogy a fogyó gyermeklétszámmal működő Bánki Donát Úti Általános Iskolát és az Esztergár Úti Általános Iskolát össze kell vonni, a kiürülő Esztergár a szakközépiskolák számára szabadulna fel. (A közeli 2 iskola jelenleg 60-70%-os kihasználtsággal működik.)- Miért a Bánki lesz a befogadó? Tudvalevő, hogy ennek a tanintézetnek jobbak a környezeti adottságai (zöldövezet, sportudvar), a szakmai objekti- vációi (könyvtár, uszoda, 2 tornacsarnok, technikaműhelyek - ez utóbbiakat az Esztergár úti gyerekek is használják már évek óta.) Az Esztergár jó szakmai kapacitása, és a jobb objektív adottságokkal rendelkező Bánki összevonásával mindkét iskola tanulói minőségibb ellátáshoz jutnának, az anyagi kondíciójuk javulna, amely további korszerűsítésre adna módot: s a szakmai programokat is fel lehetne futtatni.- Az Esztergár felújítására két forrás áll rendelkezésre: önkormányzati költségvetési törvényben biztosított intézményfelújítási tartalékalap, valamint az átszervezés következtében képződő maradványok, megtakarítások.- Lesz-e pedagógusleépítés a két intézményben? A pedagógusok létszámának csökkentését a város, egy iskolája sem kerülheti el, a két iskolát az összevonást követően kisebb mértékben érinti, mintha külön-külön kellene megoldani a létszámproblémákat. Felmerült az írásban még az a jogos igény, hogy az önkormányzat vegye figyelembe a döntéseinél a pedagógiai programokat is. Higgyék el, azon igyekszünk, hogy ésszerűbb, korszerűbb, a távlatokat is figyelembe vevő - egy kicsit az országhatáron túlra kitekinthető - oktatási rendszert építsünk ki a beszűkült anyagi lehetőségek szorításában még azon az áron is, hogy helyi és egyéni érdekek sérülnek. S ha a fenti cél megvalósulhat, „valóban boldog leszek.” Troska Gyula a Közoktatási Bizottság elnöke (Szerkesztőségünk a döntés után tér vissza az ügyre.) Segítség az uránbányászatnak (Folytatás az 1. oldalról) a napokban megkereste a környezetvédelmi tárca az ÁPV Rt.-t a MÉV-nél kialakult környezeti kárelhárítási havá- ria helyzet miatt is, mert a vállalat az idei kárelhárításra (meddőhányók és perkolációs dombok rekultivációja, zagytározók vízszennyezésének mentesítése, stb.) a kért 826 millió forint helyett csak 396 milliót kapott. Ä kérésük az volt, hogy a kormányelőterjesztés a mecseki ércbányászatot illetően a környezeti ügyekkel is foglalkozzon, hiszen az ecélú támogatást szintén költségvetési keretből kell biztosítani, lehetőséget teremtve esetleg nyugati segítség bevonására is. Dr. Szili Katalin egyben mint területi képviselő közreműködik abban is, hogy a MÉV a Központi Környezetvédelmi Alapból megpályázott összeget is megkapja ezekhez a munkákhoz. Ami még pénzt hozhat az uránosoknak, június 5-től hatályba lép az új területfejlesztési törvény, megalakulnak a megyei területfejlesztési tanácsok. 9,7 milliárd forintot osztanak szét köztük, s az általuk kiírt projektek július 15- ig pályázhatók meg, melynek egy részéért a mecseki ércbányászat is jelentkezhet. Emellett egy 10 millió ECU-s Phare támogatás megszerzésében is reménykedhet Baranya, Somogy megyével közösen, amit ugyancsak környezetvédelmi munkákra lehet fordítani. Másrészt nem lefutott ügy az sem, hogy az országban beszedett évi 3 milliárd forintnyi bányajáradékot - a kitermelt ásványkincs mennyiség alapján történik a befizetése - miként osztják el. A felhagyott, gazdátlan bányagödrök helyrehozatalára idén valamivel több mint 800 millió forintot különítenek el, míg a fennmaradó összeg egy része elképzelhető, hogy a Környezetvédelmi Alapot gyarapítja majd. További anyagi és szakmar segítséget jelenthet az a Phare-iroda, mely június végén költözik Pécsre a MÉVközpontba, hogy kilenc kelet- és közép-európai ország bezárás előtt vagy alatt álló uránbányáinak környezetvédelmi munkálataihoz Phare pénzeket osszon. Az iroda első fázisban 1 évre tervez, de készül az újabb kétéves program is. Brüsszelben jónéhány cég vetélkedett ennek a tevékenységnek az ellátására, végül a német Uranerzbergbau GmbH. és konzorciuma lett a nyertes. Persze mindezek mellett az adhatna megnyugtató megoldást, ha egyértelmű időponttal és anyagi háttérrel, kormány- döntés alapján lehetne folytatni az utolsó hónapokban a mecseki urántermelést. Mészáros B. Endre Alkalom a találkozásra - A Szentháromság vasárnapján tartott búcsún Dunaszekcsőn is egymást érték a vendégek, a hazatért elszármazottak. A legnagyobb öröm mégis a gyermekeké volt, akiknek a bazárosok, körhintások - az idén először az iskola udvarára települt - sokasága szinte minden álmát teljesítette; persze a szülők pénztárcájának megkurtításával. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ
