Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-29 / 176. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1996. június 29., szombat A hosszas előkészítés után elfogadott és 1996. június 5-én hatályba lépett „Területfejlesztési és területrendezési” törvény gyökeres változások kezdetét jelentheti Magyarország regionális fejlődésében. A rendszerváltozást és a piacgazdaságot megalapozó törvények ugyanis ez idáig nem vették figyelembe azt, hogy az ország különböző pontjain (pl. az Ormánságban, a Hegyháton) a történelmi fejlődés sokszor évszázadokra visszavezethető hatásai miatt az átalakulás nem azonos módon bontakozik ki. A piac- gazdaság erői kedvező változásokat eredményeztek a fővárosban és az ország nyugati határvidékein, mély válságba taszították viszont a nehézipari körzeteket és az agrárterületeket. A Magyarország történetében első területfejlesztési törvénnyel esély kínálkozik tehát arra, hogy az ország különböző térségei megfogalmazzák elképzeléseiket, ezek megvalósításához alanyi jogon több központi forráshoz jussanak, a külső támogatást a térség fejlesztésében érdekelt szervezetek pénzeszközeinek kiegészítésére használják. Elkezdődhet Magyarországon is az alulról építkező, a helyi-területi közösségek érdekeit sok szempontból érvényesíteni képes, előre tekintő, több ezer vagy tízezer ember jövedelmi viszonyait, létbiztonságát javító fejlesztési program. Megtehetjük az első lépéseket egy olyan társadalmi modell felé, amelyben a helyi kezdeményezéseknek lesz meghatározó szerepük, gyökeret ereszthet Magyarországon a regionalizmus, a modernizáció egyik fontos éltető ereje. Új szervező intézmény A megyei területfejlesztési tanács az új regionális politikai filozófia kulcsszereplője. Tagjai a területi fejlesztésekben érdekelt szereplők - önkormányzatok, gazdaság, munkaadók, munkavállalók, a központi állam - képviselői. Feladatköre sokrétű: a megyében zajló folyamatok feltárásától és értékelésétől a fejlesztési programok kidolgozásán és finanszírozásán keresztül a fejlesztési célok megvalósításának ellenőrzéséig számtalan teendője lesz a tanácsnak. A decentralizált területfejlesztési pénzeszközök fel- használása, bár fontos, de csupán csak egyik feladat. Szerveznie kell a területfejlesztési partnerek együttműködését, ütköztetnie kell fejlesztési érdekeket, hazai és külföldi alapokhoz és befektetőkhöz kell versenyképes elképzeléseket eljuttatnia, fejlesztési célokat és programokat kell kidolgoznia, információs rendszereket kell működtetnie, hatáselemzéseket kell végeznie. A területfejlesztési tanács nem a települési önkormányzatok ellenében, hanem azok és a területi erőforrások mozgósítása érdekében jön létre. Egyenlő partnerek konstruktív együttműködését jelenti. A fejlesztési döntés kialakításának, a támogatás odaítélésének egyértelmű célokat, nyilvánosan meghirdetett programokat kell szolgálnia, olyanokat, amelyek versenyképes munkahelyeket teremtenek s egyben megfelelnek a fenntartható fejlődés követelményeinek, erősítik Baranya megye exportkapacitásait, a gazdaságfejlesztés infrastruktúráját javítják, hozzájárulnak a megye és a dél-dunántúli régió gazdasági kapcsolatainak a fejlesztéséhez. Lecsúszó Baranya A piacgazdasági átalakulás Baranya megyében az ország ösz- szetettebb gazdasági struktúMegalakul a Megyei Területfejlesztési Tanács BARANYA MEGYE KISTÉRSÉGI LEHATÁROLÁSA / TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER ALAPJÁN/ 1994 rájú térségeinél nagyobb visz- szaesést eredményezett. Az ország - korábban mesterségesen fenntartott - fejlett térségéből átlagos teljesítményű megye lett. A gazdasági alapmutatók azonban azt jelzik, hogy a pillanatnyi átlagos fejlettség huzamosabban nem tartható fenn, a megye tartalékai kimerültek, a gazdaság tényleges szerkezeti átalakítását meg kell kezdeni, különben Baranya fokozatosan lecsúszik a kedvezőtlen pozíciójú megyék alsó harmadába. Az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok következtében az Európai Unió normái alapján a megye népességének egyötöde elmaradott területeken, egyharmada pedig iparilag hanyatló térségekben (Pécs- Komló agglomerációja) él. A megye fejlődésének kulcsa az exportképesség fokozása. Baranya exportteljesítményei ugyanis ma az ország megyéi közül a leggyengébbek, export- részesedése a gazdaság és az ipar nettó árbevételéből az országos átlag fele-harmada. A jelenlegi iparszerkezet, a hagyományos szolgáltató ágazatok telítettsége, a termékszerkezet elavultsága, a gyenge technológiai színvonal miatt a megye exportkapacitásai még kedvező konjunktúra esetén sem bővíthetők a mai gazdasági bázison. Az exportképes termelés és szolgáltatások fejlesztésének másik akadálya a megye geopolitikai helyzete. Bár több formalizált interregionális együttműködés aktív résztvevője, kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrája mellett a külföldi tőke érdeklődésének homlokterébe a déli határain túli instabil politikai viszonyok miatt sem kerülhetett. Fejlesztési célok Mivel a megye fejlesztési koncepciójának - az országos regionális stratégiához igazodva - alapvetően a térség belső erőforrásainak mozgósításához kell rendelnie a külső támogatásokat, olyan prioritásokat kell találnunk, amelyek kisugároznak a megvalósítás helyének tágabb környezetére. A belső erőforrások hasznosítására kidolgozott programok megvalósítását akadályozza azonban, hogy a megye gazdasági szervezetei között kevés olyan innovatív egység található, amely motorikus szerepet játszhatna az innovációk elterjesztésében, szervező funkciókat töltene be a kis- és közép- vállalkozások fejlesztésében. Ezért lenne fontos, hogy több innovatív multinacionális vállalat telepedjen meg a térségben. E lehetőség előkészítéséhez azonban kormányzati támogatásra van szükség. E cél megvalósítása igényli a leginkább a dél-dunántúli régió együttműködését. Emiatt kell szorgalmaznia a Baranya megyei területfejlesztési tanácsnak a déldunántúli regionális tanács mihamarabbi megalakítását. A dinamikus gazdaságfejlesztés előtt azonban ma még - ezen kívül is - számtalan akadály tornyosul. Az alább felsorolt gondok megoldása természetesen évtizedes feladatokat ad, e beruházások több milliárd Ft-ot tesznek ki, ám előkészítésüket már ez évben a megyei területfejlesztési tanácsnak meg kell szerveznie. A megye és a dél-dunántúli régió közlekedési feltártsága gyenge, megközelítése körülményes, a megyében rejlő lehetőségek exporttá konvertálása, a nyugati piaci és termelési hálózatokba való bekapcsolódás nehezen képzelhető el. A megye gazdasági kapcsolatainak, áruszállításainak döntő hányada ma a 6. sz. főúton zajlik. Bár remélhetőleg a régió belső kohéziója a jövőben erősödik, az ország centrumtérségéhez fűződő kapcsolat súlya jelentős marad, e fő áramlási pálya már a jelenlegi forgalmat sem képes zavartalanul lebonyolítani. E főközlekedési utat autóúttá kell fejleszteni. Szigetvár környéke (Dél-Zselic), az Ormánság és Siklós vonzáskörzete az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, a körzeti munkanélküliség 20 % felett van, a gazdaságfejlesztés akadálya - többek között - a kedvezőtlen közlekedési pozíció. A térségben „A” jelű (hálózati jelentőségű) összekötő út építése indokolt. Baranya megye fajlagos kutatási-fejlesztési ráfordításai a legalacsonyabb értéket mutatják az országban. A vállalati K+F helyek megszűntek. A megye felsőoktatásában a társadalomtudományok dominálnak. A pécsi felsőoktatás várható integrációja és a kutatási kapacitások koncentrálódása lehetővé teszi kutatási-fejlesztési park telepítését, amely iniciáléja lehet új iparágak meghonosításának. A technológiai transzferközpontok, ipari parkok is haszonélvezői lehetnének a megye városaiban. A területfejlesztési tanácsnak komoly koordinációs feladatai adódnak az innováció területi fejlesztésének szervezésében, a gazdasági kamarákkal együttműködve a finanszírozási feltételek megteremtésében. Már ezek a fejlesztési célok is rengeteg új feladatot adhatnak a területfejlesztési tanács tagjainak. A teendők száma értelemszerűen gyarapodik majd, ha a megye térségei is megfogalmazzák elképzeléseiket, amelyek beépülnek a megye fejlesztési koncepciójába. Az utóbbi időben zajló térségszerveződések, a stratégiaépítés már érzékelhető eredményei (pl. Pécs városában), az önkormányzatok között szorosabbá váló együttműködések, a civil szervezetek programszerű működése egy-egy település vagy településcsoport fejlesztési programjának kidolgozására (pl. Mohács, Boly, a Dél- Zselic, a Hegyhát) biztató jelei annak, hogy a területfejlesztési törvény szellemében összehangolt fejlesztési munka kezdődhet Baranyában, és a megye lakossága mihamarabb érzékelheti a kedvező változás első jeleit. A Baranya Megyei Terület- fejlesztési Tanács július 1-én alakul meg. Magyarul magyarán Világos gondolat - világos beszéd Illyés Gyula szerint a jó magyar beszéd és írás tanítását voltaképpen a helyes GONDOLKODÁS tanításával kell kezdeni. A gondolkodás és a nyelv elválaszthatatlan kapcsolata a nyelvtudománynak is egyik alaptétele. Ezért telitalálat Deme Lászlónak, közismert nyelvtudósunknak a legkülönfélébb nyelvhasználati botlások megjelölésére használt összefoglaló elnevezése: agy- és nyelvficamok. Ahogy egy rossz lépés, esés vagy ugrás következtében a bokánk, vállunk, csuklónk kificamodik, amit a csontrakó- nak vagy az orvosnak kell helyretennie, ugyanúgy beszéd-írás közben is előfordulhat, hogy eszünk s vele nyelvünk is megbicsaklik, s nem azt mondjuk-írjuk, amit kifejezni, illetve közölni szándékoztunk. Ezért nehéz a nyelvi vétségek pontos besorolása a nyelvi jelenségek rendszerébe. Az IC vonaton utazva hallom: „A vonatban étkezőkocsi közlekedik” - Persze, hogy értem. Ha megéhezem és elegendő pénzem is van, számozott helyemet elhagyva átmehetek az étkezőkocsiba, de mégis furcsának tartom, hogy az étkezőkocsi a „vonatban közlekedik”, mintha a szerelvénytől (ahogy a vasutasok szakszerűen nevezik) függetlenül működne. Érdemes az ilyenen fennakadni? - kérdezik a nagyvonalúak. Ismét Illyést idézem, aki a fenti véleményét folytatva teszi föl a kérdést: „Ki gondolkodik helyesen?” - s így válaszol: „Aki az igazat keresi, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni.” Aki a közelmúlt néhány vezető politikusáról ezt a nem éppen hízelgő kritikát mondta: „Nem tudták, hogy Rákosinak, Sztálinnak reggel és este melyik talpát nyalják ki”- nyilván nemcsak a jobb és bal lábát keverte össze, hanem a test részeit is. Azonkívül az egyik esetben a KI igekötő is elmaradhatott volna. A magyar nyelv ugyanis csak talpnyalót ismer, de talpki- nyalót nem. Az egész társadalmat érzékenyen érintő kérdésről, az inflációról nyilatkozó szakembert így idézi az újságíró: „. .. szerintem lassult az infláció gyorsulása” -így még akkor is nevetséges a hír, ha a szakember • vigasztalásnak szánta. Sokkal hatásosabb lett volna, ha a naponta tapasztalt gyorsulást elhagyja. Bátor kiállását kívánta hangsúlyozni valaki ezzel a szöveggel: „ ... egyenest, nyílt sisakrostéllyal bevallom, hogy nekem ez van” - Aligha látott még középkori páncélos öltözetet az illető, mert különben tudná, hogy elég a sisak nyitottsága. A rostély éppen a nyitottságot szünteti meg, mert ez fedi el a bajvívó lovag ábrázatját. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július S-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VII. em. A június 22-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Aludj már el drágám, majd reggel kihívjuk a vízvezetékszerelőt.” Utalványt nyertek: Ferencz Zoltán, Sásd, Diófa u. 5., Hummel Dávid, Balatonfenyves, Révész u. 4/1., dr. Kar- lovics Nicolette, Pécs, Endresz Gy. u. 5., Kovács Tiborné, Pécs, Ajtósi Dürer u. 10/1., Parusevics Irén, Bükkösd, Kossuth u. 34. Az utalványokat postán küldjük el.
