Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-03 / 150. szám
10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. június 3., hétfő Növekvő pénztartalék. Érzékelhetően javult a helyi önkormányzatok összesített anyagi pozíciója - jelentette a Pénzügyminisztérium. Betétállományuk március végére elérte a 85 milliárd forintot, hitelállományuk pedig 53 milliárdra csökkent. Továbbra is követelmény azonban a takarékosság, mert a helyi adók befizetésének határideje márciusban járt le, s a szakemberek szerint jórészt ennek köszönhető a mérleg kedvező alakulása. Ikaros - Angyal nélkül? Egészségi okokból fölmentették tisztéből Semsei Andrást, az Ikarus vezérigazgatóját. Helyére Angyal Ádá- mot javasolta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A hét végi közgyűlésen azonban a társtulajdonos orosz Arex az indítványt nem fogadta el. Az utódlásról előreláthatóan másfél hónap múlva döntenek. Piacbővítés. A svéd Lin- dab konszern magyarországi érdekeltsége, a Lindab Magyarország Kft. kereskedelmi képviseletet létesített Belgrádban azért, hogy a vállalkozás bekapcsolódhasson az ottani újjáépítésbe. A cég arra számít, hogy biatorbágyi gyára mintegy 400 millió forint értékben ad el komplett tető- és falrendszereket a kelet- közép-európai régióban. Lassú növekedés. A téli hónapokat követően némileg élénkült a munkaerőkereslet: havonta több mint 60 000 üres álláshelyet regisztrálnak a munkaügyi szervezetek. A legnagyobb felvevőpiac a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Hajózni keU. A Mahart az elmúlt öt esztendő legjobb évét zárta tavaly. A délszláv embargó feloldása pedig az al-dunai forgalom megerősödésével kecsegtet. Jelentős beruházások azonban csak a privatizációt követően várhatók. Sikeres vállalkozásként működik Pécsett az ötéves FOTOPLUS Kft. fotó: löfflerGábor Vállalkozói főszerepek a magyar gazdaságban Baranyai vélemények a XXXIV. közgazdász vándorgyűlésről Északnyugat-Magyarországon, az ipari fejlődés és a külföldi beruházások legjelentősebb színterén egyre több régi nagy vállalatot keltenek életre, egyben arrafelé mindenütt a nagyobb méretű gazdasági társaságoké a vezető szerep. Eközben Baranya az elsők között áll az országban az egyéni vállalkozók létszámát illetően, s a rengeteg apró méretű cég adja a megye gazdasági erejét. A különbség meg is látszik, miközben a Bécs-Pozsony-Győr ipari aranyháromszög a külföldiek legkeresettebb régiója Európában, addig a Dél-Dunántúl egyre inkább lejjebb kerül az ipari termelés hazai ranglistáján. A gazdasági fejlődés mozgatói pedig a nagyvállalatok, a nagy világcégek mind nagyobb szeletet uralnak a honi termékelőállításban, meghatározók a pénzpiacon és a kereskedelemben is - foglalta össze a Győrben nemrégiben befejeződött XXXIV. közgazdász vándor- gyűlés megállapításait az egyik baranyai résztvevő, Herich György, a JPTE Közgazdaság- tudományi Karának tanára. Mint mondta:- Olyan volumenben nyomja rá általában a gazdaságra a nagy cégek jelenléte a bélyegét, hogy nem csak egyes országok nem tudnak ellene védekezni, de a jelentősebb európai régióknak is össze kell fogni ellene. Úgy tűnik, hogy nem lehet meggátolni a monopolhelyzetek kialakulását, ezek a cégek elsöpörnek mindent. A piac- gazdálkodás kezdő alanyainak - így a magyar vállalkozók túlnyomó többségének - az marad, hogy az oldalvizeken beevezzenek a célegyenesbe, mi több: a közgazdászok legnagyobb évi megmérettetésén az is kiderült, hogy még a német gazdaság is gyenge ahhoz, hogy ellenálljon az internacionalista cégpróbálkozásoknak. Inkább feladva saját valutájukat, egy nagyobb európai közösséget tudva maguk mögött igyekeznek felvenni a versenyt a nagy multikkal. Veress Józsefe Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (aki évekig tanított Pécsett a Közgazdasági Egyetemen) elmondta, hogy a gazdasági átmenetünk félidejéhez érkezett de nem biztos, hogy újabb 6 év után véget ér ez a mérkőzés. Hiszen a stabil gazdasági növekedést jelentő győzelemhez nem könnyű eljutni, könnyen lehet, hogy a meccsnek hosz- szabbítása is lesz. Mindenesetre a hazai közgazdászok idén először egységesek voltak abban a tekintetben, hogy idén először egységesen meghatározták hol állunk, és merre mehetünk tovább! Tény: kiugrásra nem számíthatunk, de a mostani, viszonylag stabil gazdasági helyzet egyszerű elfogadása a vegetáláshoz sem elégséges. Mészáros B. Endre Elkelt negyvenegy vállalat Négy hónap: 31,8 milliárd privatizációból Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az idei év első négy hónapjában összesen 31,8 milliárd forint bevételre tett szert. A társaság tevékenységéről szóló jelentés szerint 55 társaságnál folytatónak le részbeni értékesítési eljárást, 41-et pedig teljes egészében eladtak. Az értékesítésből és vagyonhasznosításból származó ösz- szeg mintegy kétharmada készpénzben, egyharmada pedig devizában folyt be. A befektetők a privatizációs műveletek során névértéken csaknem 6 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet használtak fel. Az ÁPV Rt. 35 millió forintnyi osztalékhoz jutott eddig, egyéb bevételei pedig elérték az 1,6 milliárd forintot. A privatizáció előkészítésére 1,18 milliárd forintot költöttek. Az értékesítések díja 1,89 milliárd volt, a vagyonkezelés költségei pedig 319 millió forintot tettek ki. Saját működésük költségei 2 milliárd forintra rúgtak. Az önkormányzatoknak kiadott ellenérték elérte a 7,6 milliárdot, ebből a belterületi földek jogán 7,5 milliárdnyi vagyont adtak át. Befektetési alapokra, társaságalapításra 4,5 milliárdot költöttek, a Területfejlesztési Alapba 1 milliárdot fizettek be. Biztató búzatermés Kis Zoltán Az agrártárca az idén 33 milliárd forintot költhet export- támogatásra, ám ennek negyven százalékát már felélte. Mindezek ellenére Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára reálisnak tartja az 1996-ra tervezett 3 milliárd dolláros agrárexportot. Az államtitkár kijelentette: a földművelésügyi kormányzat csökkentette az agrártermékek exporttámogatását az idén. Ez a legérzékenyebben a hús-, a baromfi- és a tartósítóipart érintette. A hús- és baromfiipar esetében nem tragikus a helyzet, mivel ezeknek a termékeknek világpiaci ára emelkedett, és az utóbbi öt hónapban a húsipar 24, a baromfiipar 30 százalékkal növelte kivitelét. Ha ezt a tendenciát tartani lehet, s ha a kormány figyelembe veszi az agrárium reális igényeit a privatizációs kamatmegtakarítások, valamint a költségvetési általános tartalék felosztásánál, akkor a tavalyival azonos nagyság- rendű, 3 milliárd dolláros agrárexport teljesíthető. Ugyanakkor búzából az idén 4-4,5 millió tonna termésre van kilátás. Nem kizárt, hogy az aratás után, a betakarított mennyiség egészen pontos ismeretében az eddigi 1,2 millióra kiadott előzetes engedélyen felül a tárca várhatóan további 1 millió tonna búza kivitelét engedélyezi. A minisztérium nem kíván változtatni azon, hogy a kvótákat a termékhez köti, így a termelők a következő export- engedélyek kiadásánál is kedvező helyzetbe kerülnek. Élni azonban úgy tudnak vele a legjobban, ha az exportígérvényeket a termést bevárva, azzal együtt értékesítik. Újvári Gizella Milliárdok a szemétben Baranyai mintára indul az országos szelektív hulladékgyűjtési akció (Folytatás az 1. oldalról) A gyerekek tehát vélhetően a következő tanévtől úgy indulnak a suliba, hogy uzsonnás zacskójuk mellett tomacuccot és szemetes zsákot visznek magukkal nap mint nap, mert az akció lényege, hogy az otthoni kommunális szemetet tételekre bontva az iskolák gyűjtik be. Kovács Árpád véleménye szerint a kísérleti példa alapján minden negyedik iskola aktívan részt vesz a programban, s a programnak kettős szerepe van. Egyrészt havonta 80-100 ezer forint tiszta jövedelemhez jutnak így az egyébként nem valami rózsás anyagi helyzetben üzemelő oktatási intézmények, másrészt a gyermekek, s rajtuk keresztül a felnőttek környezetvédő tudatát is átformálja a mozgalom. Az már csak egy mellékes szempont, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is alapfeltétele az efféle hétköznapi magatartásunk, gondoljunk csak arra, hogy nyugaton a kempingekben, a nagyvárosok utcáin mindenütt 4—5 kuka áll egymás mellett, s az emberek mindegyikben másfajta hulladékot raknak. A több milliárd forintot megmozgató program anyagi hátterét a termékdíjas hulladékok után befizetett összegek adják, valamint a nyersanyagként kezelt és különválogatott „szemét” újrahasznosításából származó bevételek. A MÁV és a MASPED 50 millió forintos törzstőkével Zöld Lánc Rt.-t hozott létre a szelektív hulladékgyűjtés országos bevezetésére, s s a fővárosban már 4 gyűjtőudvar meg is kezdte működését. Pécsett a Waste Kft. a munkák szervezője, melynek nemcsak a sikeres kísérleti gyűjtési akció köszönhető, de működtet már két tároló helyet is a megyeszékhelyen a Megyeri és a Remény utcában. A szelektív hulladékgyűjtés előbb ország szerte bevezetésre kerül, hogy az iskolák mekkora szerepet vállalnak belőle, az hamarosan eldől, mindenesetre a pedagógusokon eleinte igen sok múlik. Mészáros B. E. Várakozás - ölbe tett kézzel? Intenzíven, sokféle módon kell felkészülnünk az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Meg kell valósítanunk többek közt a jogharmonizációt, a szabványok egyeztetését, s ésszerű mértékre csökkentenünk a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát. Minderről szakmai berkekben nap, mint nap meglehetősen sok szó esik. Arról azonban jóval keveset hallani, hogy a pénzintézetek, amelyek elsősorban a kis- és a középvállalkozók számla- forgalmát, hitelügyeit bonyolítják le, foglal- koznak-e az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó, ügyfeleiket előnyös helyzetbe hozó lehetőségek földerítésével? Jómagam nemrégiben Bécsben személyesen tapasztaltam, hogy például a legnagyobb osztrák pénzintézet, a Bank Austria milyen intenzitással foglalkozik azokkal az EU által kínált alkalmakkal, amelyekből osztrák kisvállalkozók, esetleg középvállalkozók profitálhatnak. Már 1995. január 1-je előtt, szomszédunk EU-tagságát megelőzően alaposan feldolgozta a Bank Austria, hogy melyek azok a tevékenységi körök, amelyek ma is, holnap is jövedelmezőnek ígérkeznek. Azt találták, hogy ilyen a környezetvédelem, az energiatermelés technológiája, továbbá az infrastruktúra kiépítése a távközlésben. Persze a vállalkozóknak ki kell alakítaniuk üzleti elgondolásaikat, szükséges feltérképezniük az e területeken föllelhető korszerű és előnyös — tehát megvalósítható és aránylag könnyen értékesíthető - műszaki, szervezési stb. megoldásokat. Ezek finanszírozásában segít azután az Európai Unió. Mivel Ausztriában csak úgy, mint nálunk, kevés a konkrét ismeret az Unió támogatási „bőségszarujáról”, a bank alaposan feldolgozta ezeket a témákat, és tisztviselőit kiképezte a teljeskörű tanácsadásra. Ezenkívül figyelemmel voltak minden egyes tartományokra, azok sajátosságaira, közreadtak külön tájékoztatófüzeteket is. Jó volna tudni, hol tartanak e tekintetben a mi bankjaink. Bácskai Tamás Nyerjen egy 3 milliós Ha most vásárol 0660-as mobiltelefont, megtakarítja a 25 OOO forintos belépési díjat, és nyerhet egy Fiat Punto Cabrlót, vagy egy Yamaha robogót, jjjjj VÍIESTEL vagy egy mountalna blke-ot! További információk irodáinkban. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÚCZI U. 19.. TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930 • RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 A » » 4
