Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-19 / 166. szám

1996. június 19., szerda Kultúra Dunántúli Napló 11 Óvnak és segítenek - bunkerek nélkül Megváltozott feladatokkal, ismét önállóan dolgozik a polgári védelem A közelmúltban, a hásságyi árvíznél polgári védelmisek, tűzoltók, határőrök együttes erővel mentették az értékeket a veszélyeztetett épületekből fotó: laufer László Nem oly régen még többek között bunkerek építése és karbantartása, légoltalmi szi­rénák üzemképességének fenntartása, ellenőrzése, gáz­álarcok tárolása volt elsősor­ban a polgári védelem (pv.) feladata. Aztán változtak az idők, a politikai körülmények, s a honvédelmi tárca irányí­tása alá tartozó szervezet egyre inkább „polgárosodott”, az esetleges háborúra való ci­vil felkészítést mindinkább háttérbe szorította a természeti csapások elhárításában való részvétel, rendkívüli esemé­nyeknél a segítségnyújtás. Kétségtelen, s ezt a polgári védelmi szakemberek is elis­merik, az elmúlt három-négy évben nehezen találta meg a helyét a pv., ennek egyik leg­látványosabb jele volt, hogy átkerült a Belügyminisztéri­umhoz (MB),é s összevonták a tűzoltósággal. A házasság azonban nem bizonyult tartós­nak. Idén január elsejétől a Polgári Védelem Országos Pa­rancsnoksága (POVP) ismét önálló lett, de maradt a BM irányítása alatt. Úgy tűnik, a helykeresés, a megváltozott helyzethez történő alkalmaz­kodás időszaka befejeződött, amihez nagyban hozzájárult a polgári védelemről szóló tör­vény, amely május 30-án lé­pett hatályba. Mit csinál a jövőben a pv.? Kovács Lajos alezredes, a Pol­gári Védelem Baranya megyei parancsnoka elmondta, a ten­nivalók között szerepel, hogy ha bármilyen harci cselek­mény, fegyveres összeütközés következne be - bár ennek a valószínűsége egészen mini­mális -, akkor a polgárok lét- fenntartását biztosítani kell. Ehhez tartozik a szükséges anyagi javak, különösen a víz- , élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, az állatál­lomány védelme. Ennek szel­lemében ez is része marad a polgárok felkészítésének - Baranya megyében mintegy 6000-en részesülnek, illetve részesültek „kiképzésben” -, de egyre inkább arra irányul e munka, hogy egyebek mellett az állampolgárok élet- és va­gyonbiztonságának, vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás - például földrengés -, illetve ipari bal­eset okozta károk helyreállítá­sában nyújtsanak segítséget. Igaz, az „új” szervezeti rend­szer kialakítása most folyik, de a májusi hatalmas esőzések alkalmával a polgári védelmi szervek és szervezetek bizo­nyíthatták felkészültségüket, s a megyei védelmi bizottság irányításával összehangolt te­vékenységet végeztek az elhá­rításban, a helyreállításban. Persze arról szó sincs, hogy a polgári védelem mindenre felkészült, s bár a 32 fős me­gyei parancsnokság, a pécsi, szigetvári, siklósi, mohácsi körzetparancsnokság, vala­mint a komlói kirendeltség tagjai szakmailag képzettek, a technikai felszereltség nem fe­lel meg a mai követelmények­nek. Kovács Lajos alezredes nem titkolja, vannak gázálar­cok, védőmaszkok, ugyanak­kor például nincs kellő számú lapát a szervezetek raktárai­ban. Igaz, a polgári védelem­nek csak a váratlan eseményt követő tizenkettedik órában kell „felállnia”, s a szükséges eszközök addigra beszerezhe­tők - a törvény szabályozza, hogy honnan -, de bizonyos technikai felszerelések ké­szenlétben tartása nem nélkü­lözhető. R. N. 125 éve készültek el az első magyar felségjelű postabélyegek Világtalálkozó Budapesten Különös érdeklődésre tarthat számot az a nemzetközi ren­dezvény, amelynek színhelye a budai vár Szentháromság-téren a Magyar Kultúra Alapítvány székháza. A magyar filatéliai tudományos társaság, a Magyar Posta Rt., alapítványok és in­tézmények rendezésében és támogatásával augusztus 23-25 között kerül sor a Magyar Bé­lyeg- és Postatörténeti Világta­lálkozóra. A rendezvény a maga nemében és különleges­ségében is rendhagyó. A hazai és a külföldön élő magyar és a magyar bélyeget gyűjtő külföl­diek jönnek össze, - számuk nem kevés, - hogy a magyaror­szági hírközlés történetének ku­tatási eredményeiről számot ad­janak egymásnak. Ezzel együtt a széles érdeklődő közösség elé tárják a kutatásaikhoz kapcso­lódó filatéliai gyűjteményeiket. A hírközlésnek manapság is egyik klasszikus területe a posta és szolgáltatásai. Az 1989-ben alakult tudo­mányos társaság első alkalom­mal 1992-ben mutatkozott be a közönség és a filatelisták előtt egy bélyegkiállítás keretében. Ez a második alkalom, amely egyik vonatkozásában kapcso­lódik a millecentenáriumi ün­nepségsorozathoz, a másik ép­pen fdatéliai vonatkozásai mi­att sem elhanyagolható ese­ményre való emlékezés. Éppen 125 éve, hogy a budai Állami Nyomda gépein elkészültek az első magyar felségjelű, koronás címeres postabélyegek. Az 1871. május elsején megjelent kőnyomású eljárású bélyegeket néhány hónap múlva felváltot­ták az azonos rajzú különleges réznyomású eljárással készítet­tek. Az évforduló ezért is emlé­kezetes, mert ezek a bélyegek, de különösen levélborítékon fennmaradt példányaik több­sége nemzetközi ritkaságnak számítanak. A Szentháromság téri palota termeiben mintegy 350 kiállí­tási keretben 4200 albumlapon MAGVAR BÉLYEG- ÉS POSTATORT ÉNT VI VILACTAUIJÍOZÖ BUDAPESTIÉ w ______________SW_____________ Th an Mór bélyegterve láthatók lesznek a magyar pos­tatörténeti különlegességek. Ugyanabban az időben, 23-án délutántól 15-én vasárnap dél­utánig nemzetközi postatörté­neti szimpózium keretében több mint harminc referátum és korreferátum hangzik majd el a magyar filatéliatörténet rendkí­vül fontos és érdekes korsza­kairól, eseményeiről, speciális területeiről. Előzetesként né­hány téma: Az 1848/49-es sza­badságharc postája, Kocsiposta Magyarországon, vagy pl.: a Hadgyakorlatok postája, stb. A Mafitt ez alkalomból négy darabból álló emlékív-sorozatot készített, amelyek darabjain: az 1888-as Levélboríték-rajzú so­rozat 1 és 3 forintos címlete (Ezeken a bélyegeken jelent meg első alkalommal 1874-ben a Magyar Kir. Posta felírat!), a szabadságharc idején Kossuth Lajos felkérésére Than Mór ál­tal készített bélyegterv eredeti színben, és a megjelenésének 125. évfordulóját ünneplő bé­lyegsorozat 25 krajcáros kő- és réznyomatos értékeinek ábrája. Dr. M. L. Június 21-én 4 óra 24 perckor Kezdődik a csillagászati nyár Ne tovább! Fordulj vissza! Ilyen parancsot ad a Ráktérítő éltető csillagunknak. Marokkó, Algéria, Líbia, Egyiptom, Szaud-Arábia bizonyos zónájá­nak lakói június 21-én délben pontosan a fejük felett látják a Napot. Sugarai merőlegesen esnek a talajra, a füg­gőlegesen le­szúrt pálcának nincsen ár­nyéka. éven­ként egyszer történik ez meg. Közben délebbi utakat választ magá­nak a fényes égitest, míg a Baktérítő visz- sza nem for­dítja fél év el­teltével újra észak felé. A földtengely közben meg­tartja 66,5 fo­kos hajlási irá­nyát a nappá­lyához képest, előidézve ezzel az évszakok váltakozását. A Rák és a Bak égi csillag­képek. Az első csillagtérképek készítésének idején még ezek­ben a csillagképekben érte el a Nap az égbolt legmagasabb, il­letve legalacsonyabb helyzetét az északi félgömbről nézve. Ez az időszak 2500 évvel ezelőtt volt. Azóta e jellegzetes idő­pontok egy csillagképpel nyu­gatabbra vándoroltak az Ikrek illetve a Nyilas csillagképbe. 26000 év alatt haladnak végig az Ekliptikán, a nappályabeli 12 csillagképen. A Föld tenge­lyének úgynevezett precessziós mozgása - mint egy búgócsigáé- kúpot ír fel az égre. Jelenleg számunkra a Sarkcsillag, a Kis Göncöl rúdja hegyén jelöli ki az északi irányt. 8000 év múlfa az alfa Cephei lesz a Sarkcsillagunk, 10 000 év elteltével a Hattyú alfája, a Deneb, 14000 év múlva a fényes Vega, aztán a Hercules, majd a Sárkány csil­lagképeken áthaladva a Kos és a Nagy Göncöl közti vonalon tér vissza jelenlegi helyére a földtengely képzeletben meg­hosszabbított iránya. Ez a precessziós mozgás az égi Egyenlítő és az Ekliptika (nappálya) síkja találkozásának 23°-27’-es hajlásszögét nem változtatja meg. Nem befolyá­solja időjárásunkat sem. Csu­pán az utánunk következő nemzedékeknek az égbolton való tájékozódását. Az eddig felkelő-lenyugvó csillagok kö­zül többen circumpolárisakká válnak, egész éjszakán át látha­tók maradnak, mások viszont az északi félteke lakói számára fel sem kelnek. A földtengely precessziója, billegő mozgása azért van, mert a Nap és a Hold a belapult Földgolyónak egyenlítői és sarki pontjait nem egyenlő erő­vel vonzák. A hozzájuk köze­lebbit erősebben. Ezért befor­gatni igyekez­nek az Ekliptika síkjába. Meg kell jegyezni még, hogy a Hold pályasík­jának 5°-os elté­rése a nappályá­tól szintén okoz 18,6 éves föld- tengelymozgást, ez a mutáció. Sőt a Pólus 20 méteres kilengé­sei 14 hónapos ingadozást mu­tatnak. Most azonban minket elsősor­ban az érdekel, hogy június 21- én jár a mi vidé­künkön legma­gasabban, 67 fokos szögben a Nap. 4 óra 47 perckor kel fel és 20 óra 45 perckor nyugszik le. 16 órán át süt tehát. E nap után lassan egyre rövidülnek a nap­palok. Egyelőre csak pár perc­cel, de július végén már egy órával. Bár tehát a nappalok rövi­dülnek, június 21-ét mégis a nyár kezdetének tartjuk, az igazi hőség időszaka még visz- sza van. Az Északi-sarkon is nyár van. Ott a Nap le sem nyugszik ilyenkor, körbejár az égbolton. Tehát viszonylag me­leg van. Olvad ajég. Hideg lég­tömegek nem tudnak indulni felénk. Dr. Tóth A nap sugarai ilyenkor a legveszedelmesebbek fotó: Tóth A Letti tej kiváló minősége mellé most tényleg megnyer­heti álmai nyaralását! Csak gyűjtsön össze 6 db vonalkódot a Tetra Brik csomagolású, 2,8%, 1,5% vagy 0,5%-os zsírtartalmú 1 lite­res Letti dobozok valamelyikéről, és küldje be a Győrtej Rt. címére: 9002 Győr Pf. 180. Beküldési határidő: 1996. augusztus 31. Most van igazán nagy esély a nyerésre! A szerencsés tejivók között főnyeremény­ként egy kétszemélyes egzotikus nyara­lást Korfu szigetére, továbbá 3 db moso­gatógépet, 10 db étkészletet, 30 db Letti pólót és 100 db Letti bögrét sorsolunk ki. Ebből a nyereményesőből nehéz lesz kimaradni! A sorsolást közjegyző jelen­létében tartjuk. A nyerteseket pos tán értesítjük. Letti. Érdemes belevágni! Az Tetra Brik Te»ra Pák Ami benne van, jó formában van! 125 éves bélyegek

Next

/
Oldalképek
Tartalom