Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-18 / 165. szám

8 Dunántúli Napló Kistermelők 1996. június 18., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen A cseresznye és a meggy betakarítása A gyümölcsszedés a gyerekeknek még játék, élvezet fotó: Tóth László A kistermelők képzése Az alaptudás általában adott A munkaügyi miniszter szükségesnek tartja a jog­szabályi változást a mező- gazdasági kistermelők kép­zésének elősegítésére. A kedvezményes átképzés le­hetőségét - főként a kis­gazdaságokban jövedel- mezhetően végezhető tevé­kenységekre, például gom­batermesztésre, gyógynö­vénytermelésre kell gon­dolnunk - ugyanis az állá­sukat elvesztett, kénysze­rűen kistermelővé vált falusi, tanyasi lakosok most még nem tudják igénybe venni, mert a jelentkezés feltétele a munkáltatói szakvélemény, nekik pedig nincs munkáltatójuk. A jogszabályi feltétel megvál­toztatására szükség van - mondotta a miniszter - an­nál is inkább, mivel ezek­nek az embereknek megvan az alaptudásuk a gazdálko­dáshoz, de fontos az is, hogy megkaphassák a ki­egészítő szakismereteket. (Agrárium) I cEiültef Gyümölcsfák a házikertben Christine Recht: Gyümölcsfák a kertben A nemcsak hasznosat, ha­nem a szépet is kedvelő hobbikertészek részére író­dott ez a színes képes füzet, amely egyszerű nyelven, kezdők számára írja le az ül­tetéssel, a metszéssel kap­csolatos tudnivalókat. Is­merteti a lombkorona, a sö­vény kialakítását, a cserepes fa nevelését. Külön szól a trágyázásról, a betegségek­ről, kártevőkről. A 60 oldalas füzet meg­rendelhető a Futár Szak- könyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.) A kiskerti cseresznye és meggy betakarításakor a kézi szedésen kívül más módszer nem is jöhet szóba, igaz, így minden piacra és minden felhasználási módra alkalmas minőségű árut tudunk produkálni. Mivel a cseresznye és a meggy nem utóérő gyümölcs, így különös gonddal kell meg­állapítani a szedés idejét, ami természetesen fajtától függően változik. Általánosan elfogad­ható szempont, hogy a szedés, a betakarítás optimális ideje ak­kor van, amikor a gyümölcs már alkalmas, de még nem kezdett el a gyümölcshús pu- hulni! (Ha a termés puhul, ak­kor a gyümölcs már csak dzsemnek, vagy lének dolgoz­ható fel, a szállítást és az átme­neti rövid tárolást nem bírja ki.) A szedéshez szedőállványok A Somogy megyei Toponáron és Orciban július 20-21-én or­szágos versenyt rendeznek ara­tóbandáknak. Azoknak a je­lentkezését várják, akik csa­patba szerveződve bemutatnák, milyen kalákában együttmű­ködni. Akik még nem felejtet­ték el, milyen a nagy nyári munka, ha azt kézzel végzik, akik örülnek, ha együtt lehet­nek. Az első napi aratóprogra­vagy létrák kellenek, attól füg­gően, hogy cseresznye, illetve meggyfáink milyen méretűek. A betakarításhoz szedőedény­nek vödröt (fém, vagy mű­anyag) használjunk; egyszerű, de praktikus fogás, ha méretre vágott hullámpapírral a vödröt kibéleljük, ez a módszer kíméli a gyümölcsöt. A vödörből a ko- csánnyal szedett termést óvato­san lapos reteszekbe öntsük át, és minél hamarabb vigyük hű­vös helyre, még akkor is, ha csak átmenetileg tároljuk. Mielőtt a létrára felme­gyünk, az alsó fokra állva „ta­possuk a földbe”, hogy a fel­sőbb fokon állva is stabil le­gyen. Soha ne használjunk lét­rát biztosító lánc nélkül! A vödröt egyszerű „S” kampóval vagy a fa ágára, vagy magára a létrára akasszuk, így a szedés­mot színes, vidám szórakoztató program követi, népszerű mű­vészek közreműködésével. Fő­védnök Lakos László földmű­velésügyi miniszter. Július 21- én kerül sorra - először idehaza - a traktorcross-bajnokság - szintén a Kakas Kupáért. Azok jelentkezését várják, akik - kis-, közép- és nagy ka­tegóriában - traktoraikkal bi­zonyítani akarnak: ki az ügyé­hez mindkét kezünket hasz­nálhatjuk. A betakarítás teljesítményét illetően ne legyünk túl opti­misták. Átlagterméstől füg­gően az alábbi teljesítmények­kel számoljunk a különböző faalakok és törzsmagasságok esetében (naponta, fejenként): sövénynél 50-70, alacsony tör­zsű bokorfánál 45-65, közép törzsű kombinált koronánál 30-35 kilogramm. A család gyermektagjainak segítségét is megbecsülhetjük, persze kellő óvatossággal: ne számítsunk többre, mint a felnőttek telje­sítményének felére. Ügyelni kell a cseresznye és a meggy szedésénél, mert a termőrészek nagyon könnyen lepattannak, vigyázzunk, hogy ezeket ne törjük le! Buzássy Lajos sebb, ki a jobb, kinek van a legmegbízhatóbb erőgépe. Mindkét versenyen értékes nyeremények kerülnek kiosz­tásra, sörfesztivál és vásár kere­tében. Jelentkezni lehet: 7400 Kaposvár, Toponári u. 104. Práger Kakas-Média Kft. Bő­vebb felvilágosítás Koncz Ró­zsától kapható a 06-82/422-467 vagy a 06-20/243-147 telefon­számon. Országos verseny Kaposvárott Első kasza-show a Kakas Kupáért Hernyójárás a pécsi Kertvárosban Május második felétől a pécsi Kertvárosban a parkosított te­rületekkel szomszédos épüle­tek lakóinak nem kis megle­petést és sok-sok bosszúságot okozott az erkélyeken, nyitott ajtókon, ablakokon át laká­sukba igyekvő, szúrós testű hernyók megjelenése. A hí­vatlan vendégjárás további következménye azonban sok­kal kellemetlenebb volt, ugyanis ha valaki a fásított, hemyólakta-udvarban, park­ban közlekedett, pihent vagy játszott, ruhátlan testrészein 2-3 órán belül jelentkező - napokig tartó - makacs visz­ketést, bőrkiütést kapott a szép nevű Aranyfarú pille (Euproctis chrysorrhoea) utó­dai által levetett lárvabőr szőrzetmaradványaitól, amit a legkisebb szél is felkapott és így újabb személyek estek ál­dozatul az említett problémá­nak. Különösen a gyermekko­rnak szenvedtek a hernyójárás örökségétől, sokan fordultak orvoshoz is e miatt. Azóta remélhetőleg min­denki már csak mosolyogva gondol vissza az elmúlt idő­szakra. Kérdés, hogy miként került ez a viszonylag közis­mert erdészeti-gyümölcsös kártevő a lakókörnyezetbe, bizonyára érdekli, a „sértette­ket” és másokat is. Délről vándoroltak Az Aranyfarú lepke min­denevő lárvája a tölgyesek rendszeres rügy- és lombrágó hernyója. Hosszú évekig szinte észrevétlenül dolgozik. Természetes ellenségeinek „jóvoltából” csak 7-11 éven­ként van jelentősebb kárté­tele, ami 3-4 évig is eltarthat. Déli irányból történt vándor­lása során jutott a Pécs-kör- nyéki erdőkből a kertvárosi juhar, galagonya, kőris és egyéb dísznövények lombo­zatára mintegy két éve. Jelen­téktelen kártétele az elmúlt időszakban nem volt feltűnő, továbbá a gyenge fertőzés miatt elmaradt a lárvák bőrir- ritív hatása is. Lombhullás után viszont a koronaszinten maradó, összeszőtt levelekből álló és bennük telelő 2-300 db lárvából álló, ezüstösen fénylő „téli hernyófészkük” sem keltet feltűnést, sokan madárfészeknek nézték, hol­ott ezek jelezték a várható kártételt. A bajt a melegebb, májusi (15 C° körüli átlaghőmérsék­let) időjárás hatására élelem után néző hernyók okozták azzal, hogy a rügyeket, lom­bozatot lerágták, majd újabb táplálékforrást keresve láto­gatták meg a lakások környé­két. Közben természetszerűen többször vedlettek és újabb levélzetet fogyasztottak. Az életciklusuk következtében növényzeten hagyott lárva- bőr-szőrzet maradványuk pe­dig elindította a már ismert bőrviszketést, kiütést. Újra várhatók A védekezés természetesen nem maradt el, azonban a la­kótelepi szétszórt fertőzések felszámolásában a fák, cser­jék egyedi kezelhetősége mi­att csak lassan lehetett ha­ladni. Ráadásul a lárvák meg­tréfálták a kezelések résztve­vőit is, mivel a május végi hűvös időjárás hatására visz- szaköltöztek a hernyófészkek védelmébe, ezrével megúsz­ták a rovarölő szerek hatását. Ismételt permetezésre volt szükség. Jelen időszakban to­vábbi lárvakártétel már nincs, a viszketések és kiütések is a lemenő szakaszban vannak. Egy kiadós esőre volna szük­ség, mely a lárva szőrzetma­radványokat eltüntetné. Ami a jövőt illeti, a véde­kezések ellenére jelentős számú hernyó vonult bábo- zódni az összeszőtt levelek között. Még e hónapban meg­jelennek a fehér színű lepkék, tojásaik jelentős részét való­színűleg a korábbi díszfák, cserjék levélzetére rakják le, majd aranyszínű váladékuk­kal befedik. A kikelő kis her­nyók csekély lombhámozás után összeszőnek 7-8 levelet és ebben töltik a telet. A ki­alakított telelőhely „nagy téli hemyófészek” (nem madárfé­szek) indítja tavasszal a rügy- és lombkártételt, valamint a saját bőrön is tapasztalható tüneteket. Hatásos védekezés A védekezés legkedvezőbb időszaka tavasszal van, ami­kor a hernyók tömegesen hagyják el telelőhelyüket, még nem okoztak jelentős lombpusztítást. A májusi kö­zéphőmérséklet figyelése is fontos, mivel a fészkek elha­gyása rendszerint akkor kö­vetkezik be, ha a napi közép­hőmérséklet tartósan 13-15 C° körül van. A védekezésre alkalmas rovarölőszer-választék ma már kedvező mind a célzott kártevő elleni hatás és humán, valamint környezetvédelmi szempontból is. Jelentős számú biológiai rovarölő szer és fejlődésszabályozó anyag áll rendelkezésünkre. Ilyen engedélyezett készítmények a Dipel, Dipel ES, Thuricide HP, Bactucid, Nomolt 15 SC, Dimilin 25 WP, Dimilin 0 DC-45. Novák Gyöngyi Hetesi Ferencné Tóth Béla A tünet először a levelek fonákján jelentkezik Foszfor nélkül satnya a gyökérzet A zöldségfélék tápanyagzavarai Folytatjuk az egyes zöldség­féleségek makroelem-hiánya okozta tápanyagzavarokkal kapcsolatos fontosabb tudni­valókat. Az idevonatkozó ál­talános tudnivalókkal az előző alkalommal megismer­kedtünk. A foszfor (P) a növények táplálkozásában a fő tápele­mek közé tartozik. A nitrogén után a második legfontosabb tápanyag. Igaz ugyan, hogy a növények számára csupán ti­zedannyi a foszforszükséglet, mint nitrogénből. A foszfor főként a gyökérzet fejlődését segíti elő. Hiánya meggátolja a gyökérrendszer normális fejlődését. Szerepet játszik az energiagazdálkodásban és az anyagcserében. Színelváltozás A foszforhiány tünete éle­sen megkülönböztethető a nitrogénhiánytól. Az alsó le­velek itt nem kivilágosodnak, hanem sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel. A tünetek később vörös, majd barnásvö­rös színbe mennek át. Papri­kán, paradicsomon, spenóton, uborkán és dinnyén a fosz­forhiány először jellegzetes sötétzöld, majd kékeszöld színű elváltozással kezdődik. A tünet először csak a leg­idősebb levelek fonáki olda­lán, az erek között mutatko­zik. A hiány fokozódásával a többi alsó levél színe is mé­lyebbé válik, majd a tünet át­terjed a középső levelekre is. A növények szárai vékonyak, a gyökérzet fejletlen lesz. A virágzás késik. A kobakos növények (dinnye, uborka) termésén már egész fiatal korban beszáradt barna foltok is kialakulnak. Ezt a tünetet sokan a dinnye fenésedés - antraknózis - betegséggel té­vesztik össze. (A fenésedést a Colletotrichum lagenarium gomba okozza.) Vékony szár A fejessaláta levelek jel­legzetes rozettás fejlődést mutatnak, a növények gyö­kérzete fejletlen marad. A hónaposretek levelei színte­lenekké válnak, majd barnás­vörös színűek lesznek. A cékla levelei aprók, bíborvö­rösek, a karalábé levelei ké­keszöld színűek, az erek men­tén, a fonáki részen lilásvörö- sek lesznek. A csemegekukoricánál - de általában minden kukorica­növénynél - a szár és a fiatal levelek lilás, bíborvörös színre váltanak. A hűvös ta­vaszi idő a foszforfelvételt nehezíti, így még az idősebb levelek is barnásvörösre, majd barnára váltanak. A foszforhiányos növény szára vékony. A csövön szabályta­lan magsorok képződnek. Az érés később következik be. A virágzást követő megtermé­kenyítés után ugyanis a fosz­for a termésbe rendeződik át, de hiánya nem teszi lehetővé a magsorok kialakulását. Túladagolás Foszfor túladagolással rit­kán találkozunk. Tudnunk kell azonban, hogy a túlada­golás zavarja a vas és a cink felvételét, ezen túlmenően elősegíti a kálcium (mész), a bór, a réz és a mangán hiá­nyát is. Ezért tapasztaljuk a kora tavaszi hűvös időben a növényeknél a táplálkozási zavarokat. Sorozatunkban a követke­zőben a káliumhiánnyal fog­lalkozunk, valamint a sorozat befejezésekor az egyes növé­nyek tápanyag felhasználásá­nak mennyiségét ismerjük meg. Dr. Tamcsu József kövényvérSszirik LOMBTRÁGYÁK I0CS0LÓTÖMIŐK ÉS SZERELVÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETBEN, KÖZVETLEN AZ URÁNVÁROSI PIAC MELLETT Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 2-ikán jelentkezünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom