Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-16 / 163. szám

1996. június 16., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Műfogtörténet A műfogak eleinte ezüstből vagy gyöngyből készültek, de mert erősen feltűnőek voltak, elefántcsontot, marhacsontot alkalmaztak. Ezek azonban sárgák és büdösek lettek. Ké­sőbb rézből készültek a pót­agyarak, vékony zománcréteg­gel. A tulajdonos viszont le­mondhatott a ropogtatásról, mert a zománc lepattogzott. Minderről Nagy Frigyes ud­vari fogorvosa, Philipp Pfafj számolt be 1736-ban megjelent munkájában. Úgy látszik, a fogpótlás kérdése akkor is lé­nyeges dolog volt, pedig akkor még nem létezett a fogmaró kóla se. A legtöbb műfogat végül rozmárfogakból alakítgatták a hozzáértők, a nílusi krokodil fogai ugyanis ritkábban besze­rezhető árunak számítottak. A rozmárfog egyébként nem is olyan lukacsos, mint az elefánt- csont, és a keménysége is meg­felelő. De a legjobb kétségtele­nül az emberi fog volt, ezeket viszont a felhasználás előtt né­hány napig vízben kellett áz­tatni. A jó doktor leírta, hogy az ilyen fogakat csak akkor tudta használni, amikor az új tulajdo­nos lebírta ösztönös irtózását, mivel a természetes fogakat koponyákból szedték ki. A kort ismerve nagy szerencse, hogy nem élő emberből. A brazil indiánok korán halnak Drámaian csökken a brazil indiánok átlagos várható élettartama: a manausi egye­tem trópusi intézetének vizsgálódásai szerint a 320 ezer indián őslakó átlagos élettartama 1993 és 1995 között 5,6 évvel csökkent. Ezzel az átlag indián 42,6 évesen hal meg. Egy átlag brazil ennél jó­val tovább, 67 évig él. A leggyakoribb halálo­kok az indiánok körében a különböző fertőző és parazi­ták okozta megbetegedések. Ennek egyik megdöbbentő példája a mambó törzs a Jari folyónál, amelynek tagjai át­lagosan mindössze 21 évig élnek: többségük már fiata­lon a malária és a fertőző májgyulladás áldozatává vá­lik. Az amazonasi indiánok más törzsei, így a ianoma- mik és a guajajarák, vagy a legnagyobb brazil indián­törzs, a ticuna tagjai legfel­jebb 36 évig élnek. Pozitív példa a waimiri- atroariké, akik az Amazo- nas-terület északi részén él­nek. Egészségügyi ellátásuk javításával 1987 és 1995 között számuk közel meg­duplázódott. Kelet kis Párizsa címmel a bukaresti divatfesztiválon többek között papírruhába öltözött manökenek is bemutatkoztak. Nyári és őszi filmcsemegék A nyár általában uborkaszezon a mozikban, hiszen a filmfor­galmazók nem szívesen ruk­kolnak elő ilyenkor a nagyá­gyúkkal, inkább őszre illetve télre tartogatják őket. Azért vár­ják majd érdekességek azokat, akik a strand helyett a hűs mo­zitermet választják, így például júliusban a pécsi Apolló Klub­mozi sorozattal tiszteleg Krystof Kieslowski emléke előtt, ugyanitt ősszel Wim Wenders 1994-es filmje a Lisz- szaboni történet (képünkön) tartogat izgalmakat a művész­filmek kedvelőinek. A produk­ció egy hangmérnökről szól, aki kollégáját keresi Lisszabon óvárosában. Walt Disney júniusban mu­tatja be hazánkban a Goofy-t, amely inkább a régi rajzfilmes hagyományokhoz kanyarodik vissza, a zenés mesét Miki egér egy rövid kalandja kíséri. De­cember elején aztán jön a meg­szokott Walt Disney opusz, ez­úttal a Notre Dame-i toronyőr sztoriját földolgozó musical­rajzfilm formájában, a stúdió egyébként már a Herkulesről szóló produkció első kockáin munkálkodik. Júliusban egy francia vígjáték kerül majd a mozikba „Egy indián Párizs­ban” címmel, amely egy francia család és egy indián kisfiú kö­zös bonyodalmait meséli el, il­letve Sean Penn első rendezése a Menekülés az éjszakába tart számot érdeklődésre Jack Ni­cholson főszereplésével. Augusztus végén jön a Spy Hard, amely a Die Hard- filmek paródiája Leslie Nielsen cím­szereplésével, s va­lószínűleg a Drá­gám add az éledet címmel fog a film­színházakba kerülni. Augusztus végén vagy szeptember elején forgószél sö­pör majd végig az országon, hi­szen ekkor mutatják majd be a Twister című katasztrófafilmet, melyen Spielberg is otthagyta kéznyomát. A szelek az USA- ban eddig négy hét alatt 168 millió dollárt fújtak össze. A szeptember még további két igazi blockbustert tartogat, ugyanis ekkor kezdik vetíteni a Mission Impossible-t, amely az USA-ban két hét alatt 107 mil­lió dollárt termelt. A hős, Tom Cruise kópiánként több mint 7 ezer dollárt ért. Ezután érkez­nek a földönkívüliek a film­színházakba: az Independence Day az év leglátványosabb produkciójának ígérkezik, de ősszel jön még az új Schwarze- negger-mozi, az Eraser és Jim Carrey őrülete a Cable Guy is. Két héten belül vászoncse­rére kerül sor a pécsi Uránia és Park moziban, illetve az Uránia hangtechnikája korszerűsödik, úgyhogy a Twister forradal­mian új hangeffektjeit már tö­kéletes minőségben élvezhetik a mozinézők. Rendes Z. A globális melegedés és a betegségek A globális melegedés és a világ ökorendszereiben be­következett minőségromlás következtében egyre gyako­ribbak az olyan betegségek, amelyeket vízben tenyésző organizmusok okoznak, to­vábbá többször fordulnak elő olyan megbetegedések is, mint amilyen a malária, a dengue-láz és a lyme-kór. A környezetvédők nyilatkoza­tukban sürgették, hogy ha­ladéktalanul meg kell való­sítani az 1992-es Rio de Ja- neiróban aláírt, a biológiai változásokról szóló megál­lapodást. Ebben az aláírók vállalták, hogy a veszélyez­tetett fajták védelmére or­szágos terveket valósítanak meg. A New York-i Kör­nyezetvédelmi Kutató Köz­pont hangsúlyozta, hogy az emberek egészségére nézve látható és láthatatlan követ­keményekkel járnak a ter­mészetes élethelyeken a faj­ták összetételében bekövet­kezett változások, egyes faj­ták kihalása és a környezet különféle manipulálása. Don Melnick, az antropoló­gia és a biológiai tudomá­nyok professzora nyilatko­zatában példaként hozta fel a kullancs által terjesztett lyme-kór gyakoribbá válá­sát az Egyesült Államok északkeleti részén. A malá­ria és a dengue-láz Délkelet- Ázsiában, különösen Indo­néziában gyakoribb. Egy vízben tenyésző mikroorga­nizmus, a Cryptosporidium parvum New York államban jelenthet súlyos veszélyt az emberekre. Kárty - ■ igató 61 Cica jeligére üzen először a Kár­tyafaggató. A férfi, akiről kér­dez, tulajdonképpen szívesen vállalná a házasságot is magával. Dönteni nem elsősorban jelen­legi felesége miatt nem tud, ha­nem azért, mert nagyon kötődik az otthonához, rosszul esne neki, ha véglegesen el kellene hagy­nia. Szereti a helyet, és inkább arra számít, hogy talán történik valami hirtelenül, ami megvál­toztatja a helyzetet, és új re­ményt teremt. Önt tényleg sze­reti, kicsit mint egy gyereket, és úgy is, mint barátot Észreveszi, ha szomorú. Öntől sokat remél, és azért is kötődik, mert úgy érzi, már nem az a férfi, aki régen volt. Ezt titkolja, és reméli, senki nem veszi észre a baját. A szex­ben önmagát szeretné megnyug­tatni, és az, hogy ön mellette van, biztonságérzetet teremt a számára. Az összeköltözéssel a lapok szerint még várni kell. Ön nehéz döntés elé kerül majd, ugyanis meg kell állapítania önmagában, kitart-e a férfi mel­lett anélkül is, hogy a teljes kö­zös életük nehezen formálódik. Igazhitű jeligére kért választ az az olvasónk, akinek egy ba­rátja szerint egyetlen elfogad­ható hit van, s ez a keresztény­ség. Olvasónk azonban más­ként látja, és emiatt összevesz­tek. Barátja gyermekkorában rendkívül szigorú vallásos ne­velést kapott, amikor úgy érezte, ha rosszat tesz, nemcsak cselekedeteit ítélik meg, de őt magát is, és eldobják, mint rosszat. Ez a félelem most ismét felerősödött benne, de míg ko­rábban emberektől félt, most azt hiszi, Jézus előtt nem lesz ked­ves. Mivel hitét nem a belső szi­lárdság, stabil lelki élet jellemzi, hanem az aggodalom, ezért szi­gorú korlátokat szab önmagá­nak, majd másoknak is. Ön emi­att érzi, hogy előítéletekkel, gyanakvással terhes. Vad vágya, hogy találkozzon Jézussal, és a megfelelés kínzó kényszerében elfelejti, hogy Jézus nem kizár, hanem befogad, nem zárkózik el, de kitárja karját mindenki felé. Hodnik Ildikó Gy. (Szerkesztőségünk címén to­vábbra is várjuk kedves olva­sóink leveleit.) Az Űj DN Barátainak Klubja János-ünnepély A Pécsi Nyomdászegylet és a Nyomdaipari Dolgozók Szak- szervezete Pécsi Szervezete június 28-án (pénteken) 17 órai kezdettel a Tettye vendéglőben Guttenberg János német nyomdász emlékére János-ünnepélyt rendez, melyre szeretettel várják az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja tagjait is. A szervezők gondoskodnak a szó­rakoztató programról, a fogyasztás önköltséges, melynek árából 10% kedvezményt ad a vendéglő. A klub a ZEUSZ Utazási Irodával nyáron utakat szervez a görög ten­gerpartra, a Kalkidiki-félszigeten lévő Dionisos üdülőhelyre. Az iroda a klub tagjainak és családjá­nak 5% kedvezményt biztosít. Je­lentkezni lehet hétfőtől péntekig 9- től 16 óráig a pécsi Ferencesek u. I. sz. alatti irodában. Ugyanitt keddenként 14-től 16 óráig van be­lépési lehetőség a klubba. Kristályszalon nyílt Pécsett A Búza téri új ÁTRIUM üz­letházban a napokban meg­nyílt Pécs első kristálysza­lonja, a SZÍTÉ kristálysza­lon, amely a világhírű cseh és szlovák Bohemia Kris­tálygyár termékeinek kizá­rólagos dél-dunántúli for­galmazója. A szemet kápráztató kí­nálatban megtalálhatóak a gyár klasszikus kristály­termékei (csillárok, pohár­készletek), valamint Strassz, Tekla és Kristá­lyékszerek. A Szite kris­tályszalon nemcsak kiske­reskedésként, hanem nagy- kerként is működik. Az üz­let tulajdonosai június 2l- én, 16 órakor kezdődő ün­nepélyes megnyitójukra szeretettel várnak minden­kit. Ez alkalomból az Át­rium üzletházban külföldi manökenek ékszerbemuta­tója jelent különleges lát­ványosságot. A világhírű Bohemia cég termékei a gyár magyarországi képvi­seletén, a Trader Bessy-n keresztül jutnak el Pécsre. (x) Rádió Mellett ... Jegyzet Ha kiderül, hogy valami nem igaz, leg­könnyebb elverni a port a sajtón- rádión-televízión, hogy az újság­írók hazudnak, hogy az újság­írók „csúsztatnak” (ez a leg­újabb közhely). Ám sokakban még csak fel sem merül a gyanú, hogy talán - enyhén szólva - azok nem mon­danak igazat, akik az újságírót informálják. Az újságírók igyekszenek megválogatni az informátorokat, megszűrni és ellenőrizni a ka­pott híreket, de ez a kísérletük elég gyakran sikertelen. Nem teheti meg, hogy egy esemény hitele után napokig, hetekig ku­tasson, ezt a fényűzést Magyar­Vérlázító nagyotmondások... ország egyetlen lapja sem en­gedheti meg magának. A különböző területek infor­mátorai többnyire azonosak, ugyan miért is kételkedne szava­ikban az újságíró? Aki - lehet, sokak szemében nem - de mégis csak jó hiszemű. Vagyis - mondjuk egy kissé patetikus fel­hanggal - bízik az emberekben. ... Következésképpen gyakran becsapódik és valótlant továbbit a a közönségnek. Emlékeznek az epermérgezés kezdetére? Arról szólt a történet, hogy az epret Romániából szállí­tották szép hazánkba. De ezt csak egyszer mondták. Lehet, hogy aki kitalálta - és a rádiónak továbbította - rájött, mekkora hülyeséget állít. Ki olyan őrült, hogy epret importál - nem is ol­csón! - amikor az epres vidéke­inken az idén bőséges a termés. Jött a következő „holtbiztos” állítás. Az epret Szabolcs me­gyéből szállították, Bereczky nevű eperültetvényes földjéről, aki - eléggé el nem ítélhető mó­don - emberi fekáliával, vagyis sz . . .1 trágyázta az eprest. Sze­gény Főeper a hét közepén aztán nyilatkozott a tévének — szép, epres földje közepén, kint a sza­badban. Elmondta, őt senki meg sem kérdezte, csak megvádol­ták, erről is a média révén érte­sült. Ő fekáliával soha nem trá­gyázott, öntöző vize kutakból származik - és a későbbi vizsgá­latok kiderítették, hogy a vize sem fertőzött, az eperszedő munkásai sem bacilusgazdák, sőt, mások is ettek az eperből és kutyabajuk sem történt. Külön­ben is, bemutatott számlái tanú­sították, hogy ő nem suba alatt szállította le a gyümölcsöt a pesti konyhára. Talán mások, akik egyelőre névtelenek. De az is lehet, hogy a konyhai esetleg rossz technológia az oka a tö­meges fertőzésnek. Nos, mindebből kitetszik, hogy újságíró nem végezhette a vizsgálatot, elvégre az újságíró nem vegyész, nem orvos, nem eperszakértő, nem szállítási vál­lalkozó —, hogy mindenhez ért­sen és egyedül derítse ki az ég­bekiáltó disznóság eredetét. Világos, nem? Ő csak továbbította a félretá­jékoztató információt. Hasonló ehhez a másik „ügy” is, amely a héten felborzolta a kedélyeket. Azt mondta egy ismert köz­életi személyiség - ország-világ hallatára -, hogy a félszázalékos nyugdíjemelés „... vérlázító és megalázó!”. Milyen igaz. Csak közel sem az igazság. Mert tavasszal a beígért 12 százalékot minden nyugdíjas megkapta - erre már az ősszel elhangzott a hivatalos ígéret és ha a nettó átlagkereset ezt indo­kolja - ennek függvénye a nyugdíjemelés minden évben - nyáron, vagy ősszel fizetnek többet is. Ez a több: az idén félszázalék. Persze hogy kevés. Akár huszonöt százalék sem lenne elegendő. De nincs több. Ezt szavazta meg annak idején a parlament is. Kár most vihart kavarni azért, amit egy gombnyomással igen­lően helyeselt az ismert úr is. A másik ismert közéleti sze­mélyiség pedig nem keve- sebet állított a hét elején mint, hogy az utóbbi két évben jobban élünk mint korábban. Hát ez aztán persze megint nem igaz. Más nevében nem nyilatko­zom, de jómagam rosszabbul élek, mint tavaly és akár tavaly­előtt is. Ezek az én mutatóim: máról- hónapra éltetnek. Bizony. zJb-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom