Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-16 / 163. szám

1996. június 16., vasárnap Magyarország - Déi-dinántíl Dunántúli Napló 5 Zaklatták a pécsi színházigazgatót (Folytatás az 1. oldalról) Balikó Tamás kérdésünkre el­mondta, hogy a zaklató - szá­mára - teljesen ismeretlen em­ber. A PNSZ igazgatója lekó­dolta a hangpostafiókját, így most már tényleg csak ő férhet hozzá üzeneteihez. Amint azt a Pécsi Városi Bí­róság munkatársától megtud­tuk, a telefonbetyárkodás, ha az más visszaéléssel (pl. zsarolás­sal) nem párosul, nem szerepel a BTK-ban. A magántitok meg­sértése azonban igen - ez pénz­bírsággal, vagy de akár egy évig terjedő szabadságvesztés­sel is büntethető. R. Z. Tárolásra kérték, Paks igent mondott Mozgalom a komlói tiltakozásból? Dr. Tamás Attila fotó: müi.ler (Folytatás az 1. oldalról.) -Minden tekintetben tények­kel alátámasztottnak érzem az álláspontomat - hallottuk dr. Tamás Attilától. - Ugyan, mi­ként lehet azt kezelni, hogy egy kezdő bíró fizetése a leg­utóbbi rendezés után 100 000 forint körül van, egy orvosé ennek még harmada sem? Hogy a bérek rangsorában mi csak a 18-ik helyen vagyunk? „Alulírott, dr. Tamás Attila, a Komlói Kórház és rendelőin­tézet szemészfőorvosa:- mivel a méltányos bért etikai kérdésnek tartom,- mivel mint közalkalma­zotti orvos, jogaimat a jogo­sultsági törvény garantálja,- mivel orvosi hivatásom gyakorlását egzisztenciális bi­zonytalanság akadályozza,- mivel a fiskális szempontú restrikciós egészségügy-poli­tika a magyar egészségügyet a mélypontra vitte,- mivel reáljövedelmem csökkenése miatt családom megélhetési gondokkal küzd,- mivel a kormány az 1996. áprilisra ígért (a kormányfő által is aláírásával garantált) béremelést semmibe vette,- mivel sem az érdekvédelmi szervezet (EDDSZ), sem a köz- testületi szervezet (MOK) nem lép fel hatékonyan az érde­kemben, hogy az ígért 26-28 százalékos fizetésemelést, ha megkésve is, de megkapjam,- mivel a társadalom egy bizonyos részének fogalma sincs arról, hogy mennyi a fix fizetés és ebből a jelen körül­mények között meg lehet-e élni, s társadalmi megbecsülé­sem is a mélypontra jutott,- mivel úgy érzem, hogy semmilyen más lehetőségem nem maradt, hogy áldozatvál­lalással végzett munkámból egzisztenciális gondok nélkül éljek: Úgy döntöttem...”- Mit remél, főorvos úr?- Egyedül döntöttem, de bí­zom a kollégák csatlakozásá­ban. ’ M. A. Az atomerőmű újra táncra kérte Paks városát, s az igent mon­dott. A cég fúrni akar, no nem olaj után kutatnak, hanem te­lephelyet keresnek kis- és kö­zepes rádióaktív hulladékok tá­rolójának. Tavaly a kutatásokat irányító Nemzeti Célprogram vezetősége a hulladéktároló te­lephelyének keresése során legalább 200 Tolna-, Baranya- és Fejér megyei települést - köztük Paksot - levélben kért fel, hogy nyilvánítsanak véle­ményt az ügyben. Az atomerő­műnek otthont adó város akkor nem válaszolt a megkeresésre, ami egyben nemet is jelentett. Közben elkészült az a föld­tani felmérés, amelynek során megállapították, hogy a Mező­föld és az attól délre eső domb­ság a legalkalmasabb terület a tároló felépítésére. Ezek után a kistelepülések mondhatni tö­megével jelentkeztek, hiszen a beruházással némi steksz is jár a falvaknak. Az önkormányza­tok hozzájárulásával a lehetsé­ges települések névsorát is ösz- szeállították: Németkér, Dió- sberény, Bátaapáti, Udvari, Mórágy és Sárszentlőrinc. A biztos befutónak tartott Német­kér azonban „kilőtte” magát, ugyanis egy népszavazáson a község választói mindennemű kutakodást megtiltottak. Németkér helyére Udvari, annak a helyére pedig - miután a felkérésre a napokban igent mondott - Paks került, tartalék­nak. Mint Kováts Balázstól, a PA Rt. főmérnökétől megtud­tuk, az engedély csak a kutató­fúrásokra vonatkozik, amit a város közigazgatási határának nyugati része felé eső területen teszik, ha teszik. Ugyanis jelen­leg a tartalék szerep csak jelké­pes, mert a többi kiválasztott te­lepülésen a vizsgálatok igen pozitív eredményt adtak. De, ha „komolyabban” is szóba kerül Paks neve, akkor a végleges engedélyről mindenképpen népszavazás dönt majd. Hazafi Zs. Kósáné Homék hibáiról, Szekeres Lezsák szavairól A Hom-kormány önképe és mások által „megrajzolt” külső kép nem feltétlenül homlok- egyenest ellenkező, hiszen a testület tudja magáról, hogy vannak működési zavarai és er­ről különösebb szégyenkezés nélkül beszél is a nyilvánosság előtt - mondta Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke egy szombati szolnoki pártrendezvény kapcsán szer­vezett sajtóbeszélgetésen. A leggyakoribb bíráló elem egyébként az, hogy a kormány improvizál, szakmai hibákat követ el. A jobb- és a baloldal kiegyezési esélyeiről a szom­bati Népszavában megjelent Lezsák-interjúra reflektálva ki­fejtette: pártja mindig is be­szélő viszonyban volt az ellen­zékkel. Reméli, az MDF elnö­kének üzenete ebben az esetben hordoz olyan konkrét tartalmat, ami egy pici reményt ad arra, hogy a sokszor megfeneklett és igen demokratikus parlamenti előkészítő tárgyalások valami­lyen új szakasz elé néznek. A sajtóbeszélgetésen ugyancsak részt vevő Szekeres Imre szoci­alista párti parlamenti frakció- vezető hozzátette: lényeges, hogy melyik jobboldalról van szó, a radikális jobboldalról-e vagy a mérsékeltről, és az MDF melyikhez tartozik? Figyelve a honi politika történéseit, a Ma­gyar Demokrata Fórumról ő még ezt nem tudja eldönteni. (MTI) Olimpikonok traktája A tolnai megyeszék­hely olimpikonjainak, edzőinek és sport­egyesületi elnökeinek ad fogadást június 17- én a városházán Szek- szárd polgármestere. Utazhatnak a nyertesek A Pécsi Campus egye­temi kéthetilap és a Pécsi Sörfőzde közös 4 fordulós játéka az elmúlt héten ért véget. Az utolsó forduló nyertesei egy-egy láda Szalon sörrel enyhít­hetik a nyári meleget: Budai Erzsébet, Pécs és Jánosi Györgyné, Fájsz. Olyan játékos nem akadt, aki végig játszotta volna a négy fordulót, így a három címkét beküldők kö­zött sorsoltak ki 1-1 ötezer forintos utazási utalványt. A nyerte­sek: Szabó Szilárd, Pécs és Dobó Attila, Pécs. Gyógypedagógiai konferencia A modernizáció, a kommunikáció és a nevelés témakörében rendezi meg XXIV. Országos Szakmai Konferenciáját Ka­posváron június 20-án a Magyar Gyógypeda­gógiai Kamara. Falunap Június 20-án rendezik meg a hagyományos falunapot Darányban. Cukorka ára osztalék Kellemetlen, olykor megmoso­lyogni való meglepetések érik azokat a kisbefektetőket, akik korábban állami tulajdonban lévő vállalatok részvénypakett­jeiből jegyeztek kárpótlási je­gyük felhasználásával. A szóban forgó cégek előző üzleti évük lezárásával az el­múlt napokban döntöttek arról, hogy fizetnek-e, és ha igen, mennyi osztalékot. Ki gon­dolná, hogy sok esetben azok jártak jól, akik negatív tartalmú értesítést kaptak? Mit tehet ugyanis az a vidéki részvénytu­lajdonos, akit arról tájékoz­tatnak, hogy néhány száz forintnyi osztalékának átvételére Budapestre illetve az adott vál­lalat központjának városába kell u- taznia - az ese­tek többségében több ezer forintos költségen. Nem is b< szélve mondjuk az olyan részvényekről, mint pél­dául a MÓL Rt.-é, amelyek darabonként jóformán egy cu­korka ára hozamot produkáltak befektetőiknek. Azoknál a társaságoknál, ahol a kibocsátó a jegyzéshez hasonlóan az osztalékfizetésre nem biztosított országos háló­zatot, az egyetlen üdvözítő megoldásnak a brókercégek megbízása bizonyul. Ezek a vállalkozások kezelési költség fejében vezetik a befektetők részvényszámláját, akiknek vi­szont maguknak kell eldönte­niük, hogy megéri-e ezt a mód­szert választani. Ennél lényegesen jobb hírt tartogat a kisbefektetők szá­mára az elmúlt hetekben bekö­vetkezett „tőzsde-bumm”. A Budapesti Értéktőzsdén bekö­vetkezett árrobbanás eredmé­nyeképpen az átlagos BUX-in­dex (az árak növekedésének ütemét mutatja) 100 százalékot mutatott a fél évvel korábbi ér­tékhez képest, de kirívó esetek­ben 4-500 százalékot is regiszt­ráltak. A kiugró árfolyamnye­reséggel kecsegtető kedvező je­lenség okát a szakemberek a hazai cégek javuló teljesítmé­nyének, illetve az ország egyre jobb gazdasági megítélésének tudják be. További árfolyam­növekedési reményekre jogosít a tény, hogy több független kül­földi tanácsadó cég Magyaror­szágot az „érdemes” kategóri­ába sorolja a nemzetközi befek­tetések tekintetében. Ez pedig nemcsak a külföldi érdeklődést emelheti, de az árakat is - ha nem is ilyen meredek ütemben - tovább srófolhatja. K. E. Növekszik a kakasdi faluház A Tolna megyei Kakasdon még 1987-ben elkezdték a rendkívül szép faluház építését. Az építkezés befejezése azonban a pénz­szűke miatt az eredeti tervekhez képest jócskán elhúzódik. A le- lassúlt kivitelezés dacára rövidesen elkészülnek a leendő pol­gármesteri hivatal új épületszárnyával. Hátra marad még a szé­kely és sváb falumúzeum épületrésze, de valószínűsíthetően a jövő évben már avathatják a létesítményt. Ritkaságnak számító tárlatot, napóra-kiállítást nyitott meg szombaton a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban Inkei Péter, az MKM helyettes államtitkára. A hordozható napórák reprezen­tatív bemutatója - amely az Iparművészeti Múzeum, a Nem­zeti Múzeum és az Országos Mű­szaki Múzeum válogatott anya­gából áll - szeptember 1-ig te­kinthető meg. Különösen érdeke­sek az 1500-as évekből származó magyar miniatűr napórák. Körmök helyett műkarmok Nemrég még a hosszú, karom­szerű köröm volt a divat, melyre flittereket, tollat, arany­szálat, matricát, strasszokat ra­gasztott az ügyes kezű manikű­rös. Vagy inkább műkörmös, mert a házilagos (veleszületett) köröm az ilyen strapát nemigen bírná ki. A szakemberek elmondták, hogy a majd 3 centis műköröm helyett ma a mérsékelt hosszú­ságú, kerek, vagy szögletes végű a divat, francia lakkozás­sal, maximum egy darab, visz- szafogott dísszel. Nemcsak unatkozó feleségek divatja ez, műkörmöt ragasztathat házi­asszony, de menyasszonynak, körmét rágó kislánynak, üzlet­embernek, bálba készülőnek is segíteni lehet vele. A műkö­römben lehet mosogatni, sőt az ajtóhoz is oda lehet csukni. Az otthon fölragasztott vásári mű­karom nem ajánlatos. Rossz minőségű alatt akár gomba is kialakulhat, és ebből a típusból nem lehet pörköltet főzni. H. I. Gy. - Fotó: Müller A. Igazi és „nem igazi” munkanélküliség Baján A Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ bajai kiren­deltségének munkatársa, Re­kettye Sándor beszámolót ké­szített a bajai munkanélküliség­ről a képviselő-testület szá­mára. A munkanélküliség Baján a nagyvállalatok felszámolásával illetve privatizálásával kezdő­dött. A legmagasabbra 1993- ban szökött, azóta valamelyest csökkent. Ez azonban elsősor­ban a foglalkoztatási törvény módosításával függ össze: a já­radékra való jogosultság 2 év­ről másfélre, majd egy évre csökkent. A lakosságot megle­hetősen irritálja, hogy a járadé­kosok «gy kis csoportja értékes gépkocsikkal jelenik meg a se­gély felvételére, de emellett magatartásával is mindent el­követ, hogy a polgárokat gaz­dagsága fitogtatásával felhábo­rítsa. A jelenleg regisztrált 2040 bajai munkanélküliből 997 fő részesül járadékban, 131 a pá­lyakezdők segélyében, 586 pe­dig jövedelempótló támogatás­ban. A munkaerőpiaci képzés­ben való részvételre 79-en vál­lalkoztak, és 247 regisztrált munkanélküli nem részesül semminemű ellátásban. Gál Z. i fs A 1 r Hordozható napórák tárlata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom