Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-12 / 159. szám
12 Dünántúli Napló Közélet 1996. június 12., szerda Csak fülsértő? A magyar nyelv nagyon szép, hajlékony, mindent elmondani, kifejezni tudó, árnyaltan költői - csak kicsit nehéz, mármint a szép beszéd. Az idegen megcsodálja, akinek sajátja, édes anyanyelve - mintha nem becsülné eléggé. Naponta rútítja, pongyolaságokkal tarkítja. És nemcsak az utca embere, hanem a pallérozott beszéd papjainak szájából is csorog olykor egy- egy ékesnek vélt nyelvi te- kervény, amihez úgy hozzászoktunk, hogy észrevétlenül, minden jó szándékunk ellenére elsüllyedünk a nyelvi sártengerben. Ha a külügyekért felelős államférfi dolgát tenni útrakél, megáll valahol, akkor ezt a tényt úgy adja közre a hírközlő-írott vagy elektronikus sajtó: „X. Y. városban megkezdte tárgyalásait a „magyar kül- ügyek irányítója” ..., holott mindössze arról van szó, hogy a magyar külügyminiszter megkezdte tárgyalásait. Tovább fokozva a csúfítást, így is elhangzik más és más változatban, de a lényeg ugyanaz: . . „az értekezleten mintegy másfélszázan vettek részt.” Nem lenne ennyire kacifántos, egyszerűbb és világosabb, ha százötvenet mondanánk? Vannak kijelentések, amelyeknek megfogalmazása és elhangzása annak, akiről szól nem éppen hízelgő - és sokszor érdemtelenül nem az. Újabban bárkit, akit elbocsátanak - kora, netán alkalmasságának csökkent mivolta okán - „menesztik”. Valahogy úgy érzem, a menesztéshez gondolatban mindig társítható a bukás zöngéje. Akit „menesztenek”, az általában nem éppen önként távozik, azt durván fogalmazva kirúgják, kiebrudalják. Sajnos a „menesztés” akkor is kicsúszik a szánkból, ha a távozó nem szolgált rá erre a „mellékízre”. Péter-Pál napján kezdődik az aratás. Már előre borsódzik a hátam attól, amit a betakarítás végéig különböző változatokban hallani fogunk: .. .ebben és ebben a megyében megkezdték az idei „kenyérnek való” begyűjtését, vagy éppen aratják a „kenyérnek valót” ... Pedig „csak” aratják a búzát, gabonát. Nyelvében él a nemzet, s nem mindegy, milyen ez a nyelv. A ronda beszéd olyan, mint az ocsú. És nemcsak a fülét sérti. Dr. Hegedűs Sándor Nem fontos a fegyverkezés így látjátok ti „Melyek azok a dolgok, amelyekre az országnak leginkább kellene pénzt költeni?” - erre a kérdésre válaszolva a megkérdezettek 83 százaléka 1995-ben az egészségügyi ellátás javítását, valamint a lakáshiány enyhítését tartotta a legfontosabbnak. És mivel az Országos Közoktatási Intézet öt évvel korábban egyszer már feltette ugyanezeket a kérdéseket, elmondhatjuk: a magyar lakosság következetesen látja a legfontosabb tennivalókat. 1990-ben a megkérdezettek 76, illetve 72 százalékban ugyanezt a két problémát emelték ki, harmadikként pedig mindkét alkalommal a közbiztonság javítását tartották fontosnak. 90-ben 68, illetve 1995-ben 76 százalékban. A hosszú listán, mely arról szól, hogy az átlagpolgár hogyan rangsorolja fontossági sorrendben a közfeladatokat, feltűnő, hogy utolsó helyen szerepel a honvédelem erősítése, melyre 1990-ben a megkérdezettek 14 százaléka helyezett hangsúlyt, s 1995-ben is csak 21 százalék tartotta fontosnak. Úgy tűnik hát, hogy a délszláv háború ellenére az emberek végig úgy érezték ezekben az években: közvetlen támadási veszély az országot sehonnan nem fenyegeti. Amikor a kérdést úgy tették fel, hogy a különböző társadalmi problémák közül melyeknek a megoldását tartják a legfontosabbnak, a megkérdezettek nem ugyanazt a sorrendet állították fel, mint amikor az anyagi eszközök felhasználásáról kérdezték őket. Legfontosabbnak ekkor az életszínvonal csökkenés megállítását tartották (94 százalék). Másodikként a munkanélküliség visszaszorítását emelték ki (93 százalék). Harmadik helyen az áremelkedések visszaszorítására szavaztak (92 százalék). Az ipar korszerűsítésének fontosságát a 13. helyre sorolták (82 százalék). Az Európához való csatlakozást a megkérdezettek 63 százaléka tartotta fontosnak, ez a kimutatásban a 24. helyet foglalja el. Ebben a felsorolásban is a 25., azaz az utolsó helyre került a hadsereg korszerűsítése. A Közoktatási Intézet az iskola feladatainak rangsorolásáról is kétszer készített felmérést! Ezeken 5 éve is és most is a gondolkodás és az értelem fejlesztését tették a legtöbben az első helyre (1990-ben 63,5 százalék, 1995-ben 79,1 százalék). Harmadik helyre sorolták a megkérdezettek az idegen nyelvek megtanítását, s e feladat jelentőségét 1995-ben sokkal többen (71 százalék) hangoztatták, mint öt évvel korábban (56 százalék). E táblázatban egyébként a vallásos nevelés került az utolsó helyre. Az iskolai vallásos nevelést 1995-ben a megkérdezettek 14,9 százaléka tartotta fontosnak. Hoffmann József Centenáriumi kiállítás a győri Rába gyárban Fennállásának 100 éves évfordulóját ünnepli a győri Rába Rt. A centenárium alkalmából nagyszabású gyártörténeti kiállítás nyílik június 14-én a vállalat területén. Egy meglévő épületet alakítottak át és tették alkalmassá az állandó kiállítás bemutatására. Az érdeklődők elé tárják egyebek között a társaság első gyártmányát, a kéttengelyű tartálykocsit, amely 1897-ben készült a Galíciai-Kárpát Petroleum Rt. részére. A Budapesti Közlekedési Múzeum bocsátotta rendelkezésre a Botond terepjáró-gépkocsit, amelyet 1940-ben hat hazai gyár állított elő közösen a győriek irányításával. A szabadtéri kiállító területen mutatják be a Rába-Bala- ton alumínium motorvonatot is, amely technikai újdonságnak számított a 60-as években. A kiállítás megnyitójára Győrbe érkezik a híres „kormányvonat”, amely Győrött készült. Nem csak ember fér el ott Függőágy a vonat alatt Sokféle trükköt, régi és új módszereket vetnek be államhatárunkon azok a külföldiek, akik illegálisan akarnak Nyugatra jutni. Hamis útlevelek vannak forgalomban hamis pecsétekkel, népszerű a fényképcsere, sokan embercsempészekre bízzák magukat. Vannak, akik egyszerűen „nekimennek a zöldhatárnak”, mások stopos- nak „álcázzák” magukat és az átkelő forgatagában igyekeznek kilopakodni. Mostanában ismét divatba jött a „bújócska” a nemzetközi expresszvonato- kon. Ausztria felé a Győrön, Hegyeshalmon át közlekedő szerelvényeken még mindig sok a „potyautas”, annak ellenére, hogy az osztrák csendőrség határellenőrző szervei a mostani nyártól igen alaposan megnéznek minden rejtekhelyei. Mindez meg sem közelíti azokat az izgalmakat, amiket a Horvátországon át Olaszországba tartó vonatokon élnek át a rejtőzködő utasok, Gyékényesen, Murakeresztúron szinte naponta akad esemény a kilépő Avas, Mistral és Dráva ex- presszeken. A Dráva a legveszélyesebb, mondja Hegedűs János főhadnagy, a gyékényesi határforgalmi kirendeltség vezetőhelyettese. Május elején tűnt fel először a határőröknek, hogy a Budapest Keleti pályaudvar - Velence között közlekedő Dráván a 4-5 kocsiból álló szerelvényen a vagonok alatt is utaznak. Az első alkalommal két román fiatalember bújt elő. Ők Budapesten dróthálót vásároltak, amit hajnalban a vagon aljára szereltek. A vonat olykor 100-120 kilométeres sebességgel robogott, s jól elringatta a vakmerő fiúkat. Két nap múlva már öten jöttek, szintén dróthálón himbá- lódzva. A Dráva expressz reggel 6 óra körül indul a Keletiből és délelőtt 10 órára érkezik Mura- keresztúrra. Szupermodem áramvonalas szerelvény, a jövő századot idézi. Most a kora nyári napokban 80-100 utas közlekedik rajta, főleg horvát bevásárlók, olasz, portugál, magyar turisták. És persze továbbra is ez illegális idegenforgalom merész részvevői, leginkább útlevél nélküli román vándorok... Túl kockázatos lehetett nekik a dróthálós, függőágyas megoldás, újat eszeltek ki. „Az alváz üregeiben bújnak meg - meséli a főhadnagy. Kívülről lenyitják az akkumulátor-ládák védőlemezét, és bebújnak a lyukba. A vékony, ügyes emberek könnyen beférnek, a kövéreknek kell egy kis segítség. Egy kocsiban 4-5 személy is elfér.” Az ilyen utasok kiszűrése a határon gonddal jár. A határállomásokon a legtöbb szerelvények 15-20 perc alatt tovább kell mennie, az útlevél ellenőrzésen kívül alig marad idő a rejtekhelyek átvizsgálására. Erre pedig nagy szükség lenne. Danyi József Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 17-én kibocsátott 1998/1 elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. június 13-án újból felajánlja. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. június 6. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. június 10-14. Jegyzési árfolyam: 101,55% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. Pécs, Rákóczi út 44., Pécs, Király u. 11., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • Magyar Hitel Bank Rt. 7642 Pécs, Mátyás király u. 3., Szabadság u. 3. • Inter-Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 17. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 7621 Pécs, Tímár u. 4. • Procent Hungária Értékpapír Befektetési Rt. 7621 Pécs, Széchenyi tér 8. VALAMINT: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. Magyar Államkötvény 1998/1 A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁS
