Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)
1996-06-12 / 159. szám
6 Dunántúli Napló Honismeret 1996. június 12., szerda A kassai bombázás örök rejtély marad? A magyar tragédia nyitánya Egy ritka rovar a Mecsekből A balkáni hangyaleső Ötvenöt éve érte Kassát bombatámadás. 1941. június 26-án déli félegy tájban három, felségjelzés nélküli, de a tengelyhatalmak sárga jelzésével ellátott kétmotoros bombázó 29 bombát vetett a Postapalotára, egy laktanyára és a közeli lakóházakra. Harminc halott, számos sebesült. A magyar kormány „casus belli”-nek tekintette és minden előzetes vizsgálat nélkül másnap hadat üzent a Szovjetuniónak, feltételezve azt, ők követték el az akciót. A légvédelem tüzet nyitott az ismeretlen gépekre és a Bus- tyaházára települt 3/2-es „Ricsi” vadászszázad egy raja a levegőbe emelkedett. Balogh János vadászpilóta Fiat CR 42-es gépével megközelítette a támadókat, de azok golyózáporral fogadták, mire Balogh válaszolt. Közben a gépek eltűntek egy felhőben, így azonosítani nem lehetett őket. Krúdy vallomása Krúdy Ádám repülőszázados, a kassai Repülő Akadémia repülőterének parancsnoka azonnal írásban jelentette Bárdossy miniszterelnöknek, hogy a gépek németek voltak, de Bárdossy erélyesen leintette. Horthy Miklós és nagybaczoni Nagy Vilmos visszaemlékezéseikben említik az esetet. Krúdy egyébként nem értett egyet az akkori német politikával, ennek többször hangot is adott. A nyilasok 1994 őszén letartóztatták és Sopronkőhidára vitték. A háború után koronatanúja lett a provokációnak, halálos ágyán állítólag vallomását visszavonta. A mai napig homály fedi, kik és miért tették mindezt, milyen típusú gépek voltak, mi a cirill feliratú bombák titka. 1985-ben alapos elemzés jelent meg Münchenben Borsányi Julian (alias Bel ezredes) hmtk. alezredes tollából „A magyar tragédia kassai nyitánya” címmel, a valóságot ez a mű sem tudta feltárni. A vélt változatok egy témára: Hitler a „Barbarossa” tervben, melyet június 22-re időzítettek, csak a finn és román csatlakozást kívánta, a magyarokét nem. Ez meg is történt. Antonescunak azonban nem lehetett ínyére, míg katonái harcban állnak, háta mögött ott van az intakt magyar honvédség. A provokáció gondolata talán ezért tőle származhatott. Egy emigrációban élő magyar pilóta, aki egyébként Pécsett volt repülőnövendék, a kazáni hadifogolytáborban olvasta Cemaianu román ezredes írásbeli nyilatkozatát, mely szerint az akciót Antonescu rendelte el. Erről később a hazai és a külföldön élő kutatókat tájékoztatta. Gosztonyi Péter berni történész szerint szavaihoz semmi kétség nem fér, de hisztográfiai- lag csak akkor fogadható el, ha a vallomás előkerülne és tisztázható lehetne a román ezredes és Antonescu kapcsolata. Az viszont tény, hogy a németek az összes román repülőteret, közöttük a sucea- vait is felmérték, ahonnan a feltételezett kassai bombázók startoltak és visszatértek. Bassange német vk. ezredes megállapította, hogy ez egy harmadosztályú szükségrepülőtér, minden irányítóeszköz nélkül, nehéz gépek kiszolgálására alig alkalmas. Oroszok? A szovjetek lettek volna? A Wehrmacht pörölycsapásai alatt a Vörös Hadsereg fejvesztetten vonult vissza. Elképzelhetetlen, hogy ebben a helyzetben a Kreml egy olyan állammal kezdjen harci cselekményeket, amellyel nem áll hadiállapotban. Június 23-án, a német támadást követő napon a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a szovjetek és várakozó álláspontot Krúdy Ádám 42 ban, 1949-ben foglalt el. Kristóffy nagykövet ekkor jelentette Bárdossynak Molotov üzenetét, miszerint ha a budapesti kormány semleges marad, a Kreml Erdély kérdésében a magyarokra nézve kedvező álláspontra helyezkedik. Ezt Bárdossy eltitkolta a kormányzó elől, aki csak három év múlva szerzett erről tudomást. A kormányzó Molotov nyilatkozatát komolynak tekintette. Mégis a szovjetek voltak? Dr. Schramm német történész- professzor katonakorában a hadinaplót vezette. Saját feljegyzéseiben leírta, hogy a németek Eperjesen egy hatalmas területet átfogó elektromos hírközpontot létesítettek, melynek felszámolása elsőrendű érdeke volt a szovjetnek. A freiburgi hadilevéltárban számos olyan eredeti jegyzőkönyv található, melyeket a németek a háború első napjaiban fogságba esett vörös pilótákkal vettek fel. Ezek gyakorlatlanok és képzetlenek voltak, sok kísérőgépen nem volt térkép, a vezérgépeken pedig olyanok, amelyeken a lengyel háború kitörését és a két bécsi döntést követő határmódosítások nem voltak feltiintetve\ Tévedésből Kassára dobták le az Eperjesnek szánt bombákat. Ez váltotta ki a magyar hadüzenetet. Ezzel egyezik meg Ránki György történész feltételezés is, melyet az „ÉS” 1979 áprilisi számában tett közzé. Gosztonyi 1992-ben Oroszországban járt kutatómunkán és a „Magyar Golgota” c. könyvében leírja Tofik orosz történész nyilatkozatát, aki sokat foglalkozott a magyar történelemmel és ezen belül Kassával. „Köny- nyen lehetséges, hogy orosz bombázókötelék abban a nagy zűrzavarban bombázta meg éves koráKassát. Később pedig a parancsnok bolond lett volna ezt feletteseinek jelenteni. Sem Sztálin, sem a szovjet külügy nem tudhatott a dologról.” Bor- sányi szerint mindez igen meggyőző, de tényeket még nem bizonyít. Magyarok? Szlovák repülők bombáztak, mert az első bécsi döntés alapján Kosicéjük visszakerült a magyarokhoz? Nincs bizonyíték erre sem. Végül a németJmagyar „cinkosság” jegyében a legotrombább feltételezés, a Werth emberei - tehát magyarok - ültek a gépekhez! Ugyanis Bartha honvédelmi miniszter és [Werth, a honvédvezérkar főnöke voltak a háború fő szószólói, és ily módon akarták Horthy és Bárdossy tétovázását kimozdítani a holtpontról. A „Kapu” 1990 februári száma névvel is szolgál. Csekme Béla - akkor repülőszázados - volt a „tettes”. Ezt Pétery Miklós, egykori beosztottja cáfolta meg a Sydneyben 1990. október 4-én megjelent „Magyar élet” c. újságban, eredeti, mindenki által megtekinthető dokumentum, Csekihe trep- leírása (startkönyve) alapján. A kérdéses napon - 1941. június 26-án - Csekme Börgönd- ről a kolozsvári századához repült Fiat CR 42-es gépével, mivel egész repülőéletében vadászpilóta volt. Bombázók vezetésére nem volt .jogosítványa”. A repülést Pottyondy László szd. pk. igazolta. A kassai titkos akcióijói legalább húsz embernek kellett volna tudnia, a parancsnoknak, a tizekét pilótának, szerelőknek. Hihetetlen, hogy a magyar kutatóknak az elmúlt fél évszázad alatt ne jutott volna tudomásukra akár egy résztvevőtől is a legparányibb bizonyíték. Ilyen nem volt, a magyarok a provokációban nem vettek részt! Tragikus történelmünk e fehér foltjának feltárása csak akkor remélhető, ha a volt szocialista országok hadtörténelmi levéltárainak kapui megnyílnak a magyar kutatók előtt. Dr. Pagáts Pál A Melegmányi-völgy mint országos jelentőségű természet- védelmi terület jól ismert a természetjárók előtt. Komplex növény- és állattani feltárása még nem történt meg. A szórványos kutatások alapján a valódi értékekről csak hiányos elképzeléseink vannak. Az 1950-es évek elején igazi royartani szenzációt szolgáltatott a romantikus völgy, amikor hazánkban először, egy főleg mediterrán területekre jellemző, pompás megjelenésű recésszárnyú rovar, a balkáni hangyaleső (Palpares libellulo- ides) egyetlen példányát begyűjtötték. Két pár sűrűén erezett szárnyát narancssárga foltok sokasága díszíti, amelyek minden más hazai fajtól megkülönböztetik. Repülési ideje főleg a júniusi időszakra esik. A négy évtizeddel ezelőtti felbukkanása óta semmilyen új adatunk nincs ismételt előfordulásáról, így feltételezhető, hogy a Bánságból, a szél útján bevándorolt példányról van szó. Mecseki, baranyai megtelepülése, a populációk tenyésztése eddig nem igazolt. Nincs kizárva az sem, hogy az üvegházhatás következtében megfigyelhető Kárpát-medencei fel- melegedés következtében, mint más mediterrán elterjedésű fajok, a balkáni hangyaleső is fokozatosan terjeszkedik északi irányba. De mik is azok a hangyale- sők, s honnan kapták a nevükét? Külső megjelenésük a szitakötőkre emlékeztet, de azoktól jóval gyengében repülnek. Lárva korban különleges ragadozó életmódot folytatnak. Főként homokos, vagy laza talajba úgynevezett fogótölcséreket ásnak, elbújnak annak aljában, ahol mint egy csapdába beleesnek a talajon mozgó apró rovarok, így a hangyák is. A kifejlett rovarok - az imágók - szintén ragadozók. Nappal a növényzetben rejtőzködnek, s alkonyaikor, éjszaka kelnek szárnyra. Eddig közel 1300 fajukat írták le. Magyarországon csupán 20 fajuk ismeretes. A baranyai fajok száma nem éri el a tízet. Néhány alföldi elterjedésű fajuk védelem alatt áll. Fazekas Imre muzeológus Határon túli színházak A temesvári, a beregszászi, és a szatmárnémeti társulat sikerével ért véget a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdán megrendezett VH. Fesztiválja. Június 2. és 9. között lezajlott programjában tizenhat teátrum 21 előadását láthatta a zsűri, illetve a közönség. A fesztivál nagy díj át a Temesvári Csiky Gergely Színház művészei vehették át. Maxim Gorkij: A mélyben című NYÁRI NYEREM ENYPARfiDÉ Kivitték az ötös lottó közel 504 M Ft-os főnyereményét, de a Szerencsejáték Rt. a 23. hét I. nyerőosztályának nyereményalapját 100 millió forintra egészítette ki. Vigaszdíjként a "Ráadásul három autó " nyeremény akción az Opel Corsa típusú személygépkocsit a négyesek közül a 6225 57068119004 2, a hármasoknál a 6224 730521 55783 2, a ketteseknél a 4850321463122 szelvény tulajdonosa nyerte. VW Pblo-t nyertek a "Most 4x4 keréken jön a Joker" akción: 6224 770551 84604 2 (ötös lottó) 6225 316521 28568 1 (hatos lottó) 6224 710611 72616 2 (ötös lottó) 6222 280521 36645 2 (ötös lottó) Zala megyeiek figyelem! Ezt a szelvényt Zala megyében adták fel. Regionális - Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék | területére meghirdetett - akciók: J A "Minden út Atlantába vezet" külön sorsoláson 1.500 Ft értékű 22., 23., 24. heti nyeretlen ötös és hatos lottót kell beküldeni június 21-ig. Fődíj: 500 ezer Ft értékű utazás az Olimpiai játékokra. "Az Olimpia jegyében, az Olimpia hazájába” Olimpia sorsjegyből négy nyeretlent - egy kéket, egy zöldet, egy sárgát és egy pirosat kell összegyűjteni és zárt borítékban július 3-ig beküldeni. Fődíj: 400 ezer Ft-os görögországi nyaralás. Sorsolás: a július 6-i harkányi hatos lottó-számsorsoláson. A pályázatokat - a lottót és a sorsjegyet - a Szerencsejáték Rt. 7602 Pécs 2. Pf. 72. címre kell beküldeni. SZERENCSEJATEK RT. A MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT FŐ TÁMOGATÓJA 1945. március 21-én délután 4 órára megtelt a Pécsi Nemzeti Színház nézőtere. A Dunántúl nyugati szélén még dörögtek a fegyverek, de a pécsi színházban már folytak az előadások, koncerteket is rendeztek. Igaz, a háborús körülmények miatt kora délutáni kezdéssel. Kissé ellentmondásosan „hegedűest”-nek hirdették M. Molnár Klára koncertjét a magyar és cirilbetűs műsorlapok. Molnár Klárit nagyon szerették tanítványai és a szép muzsikára éhes pécsi zenekedvelők, hiszen Hubay Jenő kitűnő növendékeként elnyerte a Hubay-dí- jat, valamint a Zeneakadémia Liszt Ferenc-díját. 1942-ben diplomázott. Esztergár Lajos polgármester, aki a zenei élet nagyvonalú átszervezésén dolgozott, az újonnan kinevezett zeneiskolai igazgató, Takács Jenő mellé meghívott egy sor kiváló képességű fiatal művésztanárt, köztük Molnár Klárát, a zeneszerző Maros Rudolfot, Thirring Zoltán, Graef Matil- dot, az olasz származású Piove- san Siriót. * Ők, a zenekonzervatórium tanárai, a Zenekedvelők Egyesületének tagjai, a város művészei vállalkoztak arra, hogy hangversenyekkel szórakoztassák a közönséget. Már 1945. február 4-én, vasárnap délelőtt megtartották az első munkásművelődési matinét, mely szavalókórussal kezdődött. A korabeli sajtó tudósítást idézem az Új Dunántúliból: „Komoly zenei .élvezetet nyújtott a két zongoraszám, melyet Takács Jenő igazgató és a két hegedűszám, amelyet Piovesan Sirio adott elő.” Tudjuk, hogy Takács egy Rachmaninov-mű mellett Bartók Allegro barbaro-ját zongo- rázta. Róna Dezső operaénekes és Simon Mária énekszámokkal gyönyörködtette a hálás közönséget és a kritikus külön kiemelte Péter Gizi fergeteges akrobata táncait, valamint a Népzenészek Szabad Szakszervezetének 40 tagú zenekarát, mely Horvát Ádi vezetésével mutatkozott be. Né Ezután szinte egymást követték a hangversenyek: február 6-án du. 3 órakor Takács Jenő és Piovesan Sirio tartotta az évad első koncertjét. A Pécsi zenekedvelők Egyesülete rendezte a színházban és a következő művek hangzottak el: Beethoven Kreutzer szonáta, majd Takács Jenő Rachmaninov, Bartók, Chopin és Liszt műveket zongorázott. Szünet után Csajkovszkij Hegedűversenyének Allegro tételét játszották, továbbá Bach: Air-jét, Debussy és Paganini-Kreisler hegedűkompozicióit. Né Személyes találkozásunkkor Molnár Klárával nézegettük 1945. március 21-i koncertjének műsorlapját. „Ez életem egyik legemlékezetesebb hangversenye volt - mesélte. - Rengeteg orosz katona ült a nézőtéren. Amikor a szünet előtt meghajoltam, rémülten vettem észre, hogy valami csapódik mellettem. Aztán megnyugodva láttam, hogy egy csokor hóvirág. Attól kezdve záporozott a hóvirág úgy, hogy megtérítették vele a pódiumot. Elvégre a tavasz első napja volt. . .” Molnár Klára a koncert első részében népszerű hegedűszámokat játszott Takács Jenő zongorakíséretével. A szünet után Tartini hegedűversenyét szólaltatta meg, a Zenekedvelők zenekarát Maros Rudolf vezényelte. „Ekkor már működött a szimfonikus zenekar is - emlékezett vissza Molnár Klára -, mégpedig úgy, hogy Csáky Nándor hozta a fúvós koncertzenészeket és velük egészült ki a zenekar szimfonikussá.” Né így már április 20-án a 8. honvéd gyalogezred és a Zenekedvelők Egyesületének egyesített zenekara megtarthatta első önálló hangversenyét a Pannónia nagytermében a kitűnő színházi karmester, Szathmáry Endre vezényletével. Ezen szólalt meg bemutatóként Takács Jenő Holdbéli csónakos című szvitje, melyet Weöres Sándor színpadi játékához komponált kísérőzenéből állított össze. Április 28-án külföldi vendég, L. Orlan Cholo- niewski, a varsói és a párizsi Opera tagja szerepelt áriá- és dalestjével, Halász Kálmán zongorakíséretével. Né A színház túlnyomó részt operetteket játszott: Budai Dénes Csárdását, a Lengyelvért, Nedbal cseh komponista művét. A Fekete Péter bemutatója címszerepében Csonka Endrével, március 17-én zajlott le, másnap ünnepi díszelőadás keretében mutatta be Székely György igazgató társulata Madách Imre A civilizátor című egyfelvonásos komédiáját, majd március 22-én Gorkij drámáját, az Éjjeli menedékhelyet. Ä főbb szerepeket Zách János, Náday Pál, Álmásy Judit, Deák Rózsi, Papp István játszotta. 1945. május 5-én ismét színre került Kodály Háry János című daljátéka Székely György rendezésében. A felújítást Maros Rudolf vezényelte. Három nap múlva Európában véget ért a II. világháború. Dr. Nádor Tamás Régi koncertemlékek
