Új Dunántúli Napló, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-08 / 155. szám

1996. június 8., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Pákolitz István hagyatékából Postavölgyi induló (Takács Jóskáéknak, szeretettel) A nyugalom gyémántgyöngye ragyog kint a Posta völgy ben; a nagyváros nem békéltet, itt találok menedéket sejehujahó. Ha van kedvem, kapálgatok, ha tűz a nap, alábbhagyok; leballagok a pincébe, gyöngybort töltök az iccébe sejehujahó. Jóbarát jön télben-nyárban: nyurgaponty a rézbográcsban; a halászlé hagyományos, csúszik rá a muskotályos hejehujahó. A csillagos egek alatt idézzük a régmúltakat; míg a nóta körbejárja, könnycsepp csöppen a pohárba sejehujahó. Én Istenem, arra kérlek, ajándékozz még pár évet; ifjú szívet öreg testbe, hadd szálljon a dal repesve sejehujahó. A vers kéziratát Berták Lászlótól kaptuk. A barát és költő­társ szíves közlése a vers keletkezéséről: „... Pista temetésekor, a paksi sír mellett adta át ne­kem az ide mellékelt verset Takács József, aki Pistának Pakstól kezdve a pécsi Postavölgyig nagyon közeli ba­rátja volt. (...) Takács az idei nevenapján, márc. 19-én kapta a verset Pistától, postavölgyi pincéjében, ahol a költő-barát gyakori vendég volt. Szerinte ez Pákolitz legu­tolsó vagy egyik legutolsó verse, ami különösen az utolsó versszakból nézve hihetőnek látszik. A vers ... vidám­szomorú hangulatú, már a ritmusával szinte zenét fa­kasztó „bordái", ami elég ritkaság mostanában, amellett pécsi vonatkozású, nem hiszem, hogy a Postavölgyről ver­set írt volna bárki más. . . Pista szignója a vers alján ott van. . . ” „Az én színházamban.. Szezonvégi dialógus Németh Jánossal Ha a vidéki színházhoz új szí­nész szerződik, a helyi lap be szokta mutatni őt. Németh Já­nos 1984—ben jött a Pécsi Nem­zeti Színházhoz, de ez a bizo­nyos bemutató portré nem szü­letett meg róla.- Miért nem?-Nem tudom. Sok barátom van az újságírók között. Talál­kozunk, megiszunk egy-egy pohár sört, megvitatjuk a szín­ház és az újságírás dolgait. De interjú nem készült velem.-És a kritikák?-Nem panaszkodhatom: el­ismertek, megdicsértek. Németh János tényleg nem panaszkodhat: a színház elhal­mozta jó szerepekkel, a közön­ség tapssal, a kritika méltató jelzőkkel. A szerepek igen sok­félék („nem skatulyáztak be, hála Istennek, a rendezők ha­mar rájöttek, hogy sokoldalú, hogy képlékeny vagyok”): Ha­waii rózsája, Münzer Tamás, Feydeau, Koldusopera, Kétfejű fenevad, Bajadér, Noé, Közjá­ték Vichyben - dráma, operett, rockopera, bohózat.- Major Tamás, Székely Gá­bor osztályába jártál.- Igen, és átvonult az osztá­lyon Babarczy László, Ascher Tamás is. Hogy kihez kerül az ember, az meghatározza egész életét. Nekem olyan színhá- zeszménytem alakult ki taná­raim hatására, ami talán nem is létezik a valóságban.- Milyen a te színházad?- Az én színházamban leve­szi a sapkáját az ember, ha be­lép, mint a templomban. Az áhítat csendje vesz körül, alázat és hit tölt el. Hiszek a szöveg­könyvben. Hiszek abban, hogy nem szabad visszaadni szere­pet. És abban, hogy a három perces szerep éppen olyan fon­tos, mint a három órás. Egy Brecht-darabban Csiszár Imre rendezett, ez volt az összes szövegem: esik az eső. És isme­rőseim mégis emlékeztek az alakításomra.- Szlovákiában, Komarno- ban születtél. Hogy kerültél Pécsre?- Gyönyö­rű gyermek­korom volt ebben a kis­városban: a Vág partja, a Duna part, ar­ról álmodoz­tam, hogy Afrikavadász leszek. Aztán jelentkeztem Pestre a Színművésze­tire. Már má­sodéves ko­romban ját­szottam a bu­dapesti Nem­zeti Színház­ban. Nagy megtisztelte­tésnek számí­tott ez: ami­kor 1982-ben végeztem, a Nemzetibe kerültem. Dolgoz­tam a Rádióban, szinkronizál­tam, de igazából nekem a szín­ház számított. Két év után kö­rülnéztem nagynevű pályatár­saim között: mikor kerül rám a sor? És elfogadtam a pécsiek hívását.- Itt hamar ismert lettél: iro­dalmi estek, versmondó alkal­mak, baráti társaságok vártak. És jó szerepek. Milyen rendezőt szeretsz?- Aki felkészült: minden mondatra van húsz megfejtése. Aki keménykezű, harcolni lehet vele. Aki alkotótársnak tekint: meghallgatja a véleményemet.-Art-e, ha egy színész mű­velt? Rendezőtől hallottam ilyesmit.- Nem árt. De nem ez a leg­fontosabb. A közönség a szí­nésztől nem disszertációt vár, hanem azt, hogy érzékeny le­gyen, hogy stílusáérzék, empá­tiakészség és humorérzék hatá­rozza meg azt, amit csinál. — Mi érdekel még a színhá­zon kívül?- Pecázok. De mióta eladtuk a kocsit, nehezen közlekedek Orfüre és vissza. Szeretek ol­vasni. Ha szomorú vagyok, a versekhez menekülök, Csoko­naitól Juhász Ferencig. A ver­sek adnak nekem megköny- nyebbülést. Ha felvidulok, Ka- rinthyt és Örkényt veszem elő. Ha nincs időm a könyvre, szinte elvonási tünetek jelent­keznek rajtam.- Politika ?-Nem értek hozzá, nem is foglalkozom vele.-Nők?- Minden tavasszal megőrü­lök, mint a legtöbb normális férfi. De nem mondhatom ma­gam igazán szerencsésnek a kü­lönféle kalandokban. Most per­sze, nem panaszkodom, hanem dicsekszem.- Minden színész boldog lenne egy ilyen évaddal a háta mögött: Móricz: Rokonok, O'Neill: Éjszakai portás, Hosz- szú az út hazafelé, Goldoni: A chioggiai csetepaté, Bartók: Kékszakállú, Csehov: Platonov, Reginald Rose: Tizenkét dühös ember, Neill Simon: Furcsa pár, Wassermann - Leigh: La Mancha lovagja. Kilenc külön­böző darabban kilenc külön­böző szerep. Akkor most jön a nyári pihenés?-Nem. Én nem vágyom lu­xuslakásra: ez a szépen beren­dezett uránvárosi panel nekem megfelel. Amit össze tudok gyűjteni, azt elutazom. Tavaly Észak-Amerika, az idén Argen­tína.-Argentína?- A véletlen úgy hozta, hogy valaki megkérdezte: nincs-e kedvem Argentínába utazni egy pécsi családdal, akik rokonlátogatóba indul­nak. Persze, hogy van kedvem. Aztán kérték: állítsak össze egy kis műsort, az ottani ma­gyarok nagyon vágynak a ma­gyar szóra. Hát itt a műsorom kedvenc verseimből: Ady, Tóth Árpád, Vörösmarty, Arany, Csokonai, Petőfi. Izga­tott vagyok, mint minden fel­lépés és minden utazás előtt. Gárdonyi Tamás Izgatott vagyok, mint minden utazás előtt FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Képek az Ormánságról Július közepéig látható a Lan­tos Miklós ormánsági képeiből készült kiállítás Sellyén, a Mú­zeumgalériában. A neves pécsi fotóművészt elsősorban a népi kultúra, az építészet valamint a táj- és emberábrázolás érdekli, ennek jellegzetességeit ragadja meg felvételein. Sok év óta fényké­pezi az Ormánság ősi elemeket hordozó, de lassan átalakuló világát, tárgyi emlékeit, élet- és gazdálkodási módját is. Erről szól Lantos Miklós sellyei kiállítása, amelynek létrejöttét az Ormánsági Fej­lesztő Társulás támogatta. G. O. A piskói legelő FOTÓ: LÖFFLER Fuchs Richard: Petronius halála „és legyen tiétek kedveseim ...” szólt az arbiter „a kupa melyből utószor kortyoltátok gyönyörűségemre az istenek italát” s pár percre rá, hogy orvosa gyengéden nyitotta fel ereit ismét, szorosabban ölelve halott kedvesének márvány vállait engedte tudatát a szférák közé, feledve a Forum romlott gyalázatát hajolt Aphrodité eszményi mellei közé felcsókolva az öröklét esszenciáit s kellemes mosollyal Bacchus poharához koccintotta saját míves serlegét A Művészetek Háza ajánlataiból A pécsi Művészetek Háza kö­vetkező heti kínálatában 10-én 19 órakor Somodari Péter gor­donkaestje kezdődik. Zongorán Ancil Anita működik közre. 13- án 19.30-kor a pécsi Playback Színház előadására kerül sor, a budapesti Rögtönzések Szín­háza vendégszereplésével. A színészek a nézők történeteit játsszák el. Kiállítás Tárcsái Béla festő munkáiból nyílik kiállítás június 14-én 17 órakor a Gyöngyszem Ga­lériában Pécsett. A nagykani­zsai festő kerámiával is fog­lalkozott, grafikával is, de végül az olajképeket válasz­totta. Egy pécsi képzőművész plakátjai Tokióban A DOPP Csoport Japánban Néhány napja tért vissza Pinc- zehelyi Sándor, Pécsett élő képzőművész Tokióból, ahol részt vett a DOPP Csoport kiál­lításának megnyitóján, s egy hetet töltött el a japán főváros­ban. A DOPP Ducki Krzysztof, Orosz István, Pinczehelyi Sán­dor és Pócs Péter grafikusok nevét takarja. A csoport már több sikeres kiállítást rendezett a világban, többek között Lah- tiban, Varsóban, Prágában, Bmoban, Újvidéken, Pécsett és Kecskeméten, s hírük eljutott a Tokiói Ginza Graphic Gallery kiállításszervezőjéhez, Yoshio Hirayama úrhoz, aki meghívta őket kiállításra. A csoport tagjainak egyen­ként 20-25 plakátot jelentő kiál­lítási anyaga Tokió egyetlen al­kalmazott grafikával foglal­kozó galériájában került falra, ahol egyébként az évenként 8- 10 japán művész alkotásait be­mutató tárlat mellett 2-3 kül­földi egyén vagy csoport anya­gát állítják ki; a magyar volt az idén az első külföldi tárlat. A magyar csoport kollekciója in­nen az Osakai Grafikai Múze­umban kerül kiállításra a nyár folyamán. Mint Pinczehelyi Sándor el­mondta, a megnyitón jelen volt valamennyi világsztárnak szá­mító japán grafikus, s közülük az egyik, Shigeo Fukuda a kö­vetkező évben szívesen kiállí­tana Pécsett, s bemutatná az elmúlt tíz évben készült mun­káit, ugyanakkor tíz kezdő gra­fikus is bemutatkozna Pécsett műveivel. Cs. L. 250 millió dolláros követelés Hollywoodban Harrison Ford vagy Sylvester Stallone évi 20 millió dolláros jövedelme semmiség ahhoz képest, amit a filmstúdiók ha­talmasságai keresnek. Jeffrey Katzenberg, a Walt Disney Stúdió korábbi elnöke most 250 millió dollárra perli ko­rábbi munkaadóját - jelentette a dpa német hírügynökség. A Disney Stúdió köteles a meg­felelő részt juttatni neki azok­ból az óriási összegekből, amelyeket olyan sikeres fil­mekkel, mint az Aladdin, A Szép és a szörnyeteg vagy Az Oroszlánkirály keresett. Katzenberg 1984-ben, 34 éves korában lett a Disney Stúdió elnöke. A vállalat ak­kor rosszul állt, Katzenberg vezetése alatt azonban hama­rosan az élre tört. Katzenberg szerint akkori főnöke, Michael D. Eisner olyan szerződést kötött vele, amely szerint 2 százalék illeti meg a stúdió nyereségéből. Ügyvédei azt állítják, hogy 10 év alatt a Disney Stúdió nye­resége 12,5 milliárd dollárra rúgott, s évi 22 millióról 855 millióra nőtt. A Disney cég 1984 és 1994 között, ameddig Katzenberg elnök volt, bevételeit hétszere­sére növelte. Ezért követel 250 millió dollárt. A két fél egyez­kedési tárgyalásai mindeddig sikertelenek voltak. Jeffrey Katzenberg azóta Steven Spielberg rendezővel és David Greffen hanglemez­gyárossal DreamWorks - azaz Álomgyár - néven új stúdiót alapított. Spielberg minden idők legsikeresebb rendezője: csak a Jurassic Park című filmje 900 millió dolláros nyereséget hozott. Greffen hanglemezgyárával és egyéb befektetésekkel mil- liárdokat keresett. Katzen­berg 150 millió dollárral szállt be, s ő volt a trió mesz- sze legszegényebb tagja, tör­tént pedig mindez akkor, amikor még egyetlen centet sem látott a most perelt ha­talmas összegből. Gyermekek a színpadon Újabb útra készül az ANK Gyermektáncszínháza. Az együttes utoljára az Országos Gyermek és Ifjúsági Táncmű­vészeti Fesztivál országos dön­tőjén aratott sikert, amikor a 8-12 évesek között, modem tánc kategóriában első díjat nyertek. Most a németországi Fellbachba utaznak, ahol június 17-e és 23-a között a Nemzet­közi Gyermekszínházi Feszti­válon lépnek fel „Az éjszaka csodái” című tánc-mesejáték­kal. A keszthelyi Helikon ün­nepségeken kapott megosztott fődíjat a Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola színjátszó csoportja. Dürrenmatt: Pilla­natkép egy bolygóról című víg­játékát június 12-én újra láthat­ják az érdeklődők 15 órakor az iskolában. A rendező Juhász László.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom