Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-22 / 139. szám
1996. május 22., szerda Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 A jövőben akár hat lovunk is lehet Kódex a szabálysértésekről Teljesen új szabálysértési kódex készül, mert módosításokkal agyonfoltozott a régi, és számos paragrafusát így is túlhaladta az idő. Hogyan lehet például a piac- gazdaságban szabálysértésnek tekinteni, ha valakinek két ingatlana van, vagy öt lónál többet tart? - kérdezi dr. Baracka Róbertné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A kérdésben a válasz: sehogy. Ma már kötött árak sincsenek, amit ha átlép valaki, szabálysértést követ el. Ezenkívül még sok más helyen is korszerűsítésre szorulnak a szabályok.- Milyen szempontokat vesznek figyelembe az új kódex elkészítésekor?- Azt vizsgáljuk, hogy mely cselekményfajtákat kell kiiktatni, mint szabálysértést, és mit kell a gyűjteményből más kategóriába átsorolni. Nemcsak a megváltozott hazai viszonyokat vesszük figyelembe, hanem a nemzetközi jogi kötelezettségeinket is. Ezek szerint a szabálysértési bírságolás is büntetésnek minősül, s ezért biztosítani kell, hogy a határozatot - bármilyen kis ügyről is legyen szó - meg lehessen fellebbezni a bíróságnál.- Milyen ügyek kerülnek át új hatáskörbe?- A közigazgatási előírások ellen vétő, például az építésrendészettel, a mezőgazdasággal, a környezetvédelemmel kapcsolatban felróható magatartások. Ezeket a jegyzők, a különféle felügyeletek, esetleg a rendőrség fogja úgynevezett közigazgatási bírsággal sújtani. Új és nagyon fontos elem lesz a kétéves elévülési határ, ami azt jelenti, hogy minden ügyet, még ha bírósági szakaszba kerül is, két év alatt be kell fejezni.- Változik-e a pénzbüntetés mértéke?- Természetesen. Ma például még százforintos bírságot is ki lehet szabni, ezt nyilván megszüntetjük. A felső határ várhatóan 100 ezer forint fölött lesz, az alsóról még nem született döntés.-Lehet-e újabb feladatokat róni a már amúgy is túlterhelt bíróságokra?-Tudjuk, szükség lesz például a szabálysértési fellebbezésekre specializálódott bírói karra. Az előzetes számvetés szerint a helyi bíróságok létszámát mintegy 300 bíróval, fogalmazóval kell megnövelni. Az egyéb kiadásokkal együtt ez körülbelül 3 milliárd forint többletköltséggel jár.- Mikorra várható az új jogszabálygyűjtemény ?-A tervezetet még az idén szeretnénk az Országgyűlés elé terjeszteni. Koós Tamás Ráadást ígérnek a megtakarított forintokhoz Otthonteremtők mentsvára Lakás-takarékpénztárt hoz létre az OTP, amint megszületik az ehhez szükséges törvény. Ezt tegnap jelentette be Csépi Lajos, a megalakulásra váró részvénytársaság leendő vezérigazgatója. Az új pénz- intézmény kedvezményes hitelekkel támogatja majd az állampolgárok lakásvásárlását, -felújítását, illetve -építkezését. A már kidolgozott konstrukció szerint az ügyfélnek havi 7500 forint befizetésével, négyéves előtakarékosságot kell vállalnia. Ehhez esztendőnként maximum 36 ezer forint állami támogatás társul. A negyedik év végén azután összesen 1 millió 100 ezer forint enyhíti a nagy terhekkel járó beruházás gondjait. A megtakarított pénzen, illetve kamatain, és az állami támogatás teljes összegén túl ugyanis még öt-hat éves lejáratú, 6 százalékos kamatozású hitelt is igénybe vehetnek az előrelátó otthonteremtők. A hitelrészt havi csaknem 10 ezer forintos törlesztőrészlettel kell visszafizetni. Ha az érintettek valamilyen okból mégsem élnek a kedvezményes kölcsön lehetőségével, úgy egészítik ki lakás-előtakarékossági betétjük hozamát, ahogy az egyéves lekötésű OTP-folyószámlák kamatoznak. Ha pedig azonnal pénzre lenne szüksége az ügyfélnek, piaci kamatozású, áthidaló kölcsönt vehet fel. Ezt azonban a négy év múltával kiválthatja a 6 százalékos kamatozású hitellel. így az előtakarékossági idő alatt csupán a betétbefizetéseket és az áthidaló kölcsön kamatait, vagy annak egy részét kell teljesítenie. Az áthidaló kölcsön folyósítására azonban csak hitelminősítési eljárás után kerülhet sor, amikor az ügyfél tulajdonára átmeneti jelzálogot jegyeztetnek be. Csépi Lajos jelentős piacra számít e téren, hiszen - mint elmondta - ma Magyarországon megközelítőleg 4 millió lakás, illetve ház van, s ezeknek 90 százaléka magántulajdon. Az ingatlanok csaknem fele 30 évnél idősebb és felújításra szó-' rul. Ezenkívül az otthonra várók száma is tetemes. Szűkszavú kormányfői sajtótájékoztató A feketegazdaság elleni harcban nyolc-tíz esetben akár azonnal megindulhatna a nyomozás - emlékeztették korábbi kijelentésére Horn Gyulát. Miért nem történtek akkor konkrét lépések? A miniszterelnök sommás válasza: lassúak a hatóságok, s nehéz előrejutni mert a legkülönfélébb szakmai érdekképviseletek lépnek föl a törekvések ellenében. Nincs-e szükség a képviselői összeférhetetlenségi törvény módosítására? - hangzott az egyik kérdés. - Nincs - válaszolta Horn Gyula -, mert gazdasági szakemberekre a Parlamentben is szükség van. A képviselők nem fizetést, hanem tiszteletdíjat kapnak, s közülük a vidékiek ráadásul nehéz körülmények között élnek. Nem foglalkoznak-e a mentelmijog rendszerének megváltoztatásával, miután a gazdasági bűnözéssel kapcsolatban számos képviselő neve is szóba került? A válasz ezúttal is rövi- debb volt a kérdésnél: nem, mert rengeteg bejelentés érkezik ugyan, de ezek megalapozatlanok. Horn Gyula a legrészletesebben azt taglalta a sajtótájékoztatón - mérlegre téve a jelenlegi kormányzat eddigi két évét hogy volt bátorságuk fölvállalni az ország pénzügyi és gazdasági rendbetételét. Ellenpéldaként az éppen most csődközeibe került Bulgáriát hozta föl, bár hozzátette: „fog még meglepetés érni bennünket az ország helyzetével kapcsolatban”. A továbbiakban azt fejtegette, hogy mindenki másra mutogat ahelyett, hogy tenné a maga dolgát. A Neue Zeitung és a Pester LLoyd című német nyelvű lapok munkatársai külön-külön is fölvetették a baranyai német kisebbségi \ önkormányzatok megfigyelésével kapcsolatos, a közelmúltban kirobbant nemzetbiztonsági hivatali botrányt. A miniszterelnök kategorikusan kijelentette: sem megfigyelés, sem lehallgatás nem történt. Balogh Zoltán Nyalka huszárok. Budavár 1849. évi visszavételének évfordulójára emlékeztek tegnap, a magyar honvédség napján, a fegyveres erők tagjai. Az ünnepségek leglátványosabb része a huszárok budavári felvonulása volt, amelynek már az idegenforgalmi szezon kezdetén is számos lelkes külföldi nézője akadt. fotó: feb/hajdu andrás Bírálatok pergőtüzében a népjóléti tárca előterjesztése Törvényjavaslat ágyszámcsökkentésre Megkezdte az Országgyűlés az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvény- javaslat tárgyalását. A tervezet, amelyet Szabó György népjóléti miniszter terjesztett tegnap a Ház elé, egyebek közt azt irányozza elő, hogy idén októbertől a jelenlegi 93 ezer helyett 83 ezer kórházi ágy látná el a kezelésre szorulókat. Hazánkban tízezer lakos átlag 2625 napot tölt évente kórházban; a fejlettebb országokban ez a szám 1100-1600 nap között mozog - hallottuk az expozéban. A kórházak több mint 6 milliárd forint adósságot halmoztak fel. Ha a tízezer ágyat megszüntetik, nem adósságnövekedéssel, hanem évi 12-15 milliárdos felszabaduló összeggel számolhatnak. A változások által érintett ápolók, szakápolók nehézség nélkül el tudnak helyezkedni, a kormány alig 3—400 orvos átmeneti vagy tartós munka- nélküliségét valószínűsíti. A vezérszónokok sorában Szolnoki Andrea (SZDSZ) kifogásolta, hogy a javaslat ösz- szemossa az egészségügyi ön- kormányzat, valamint a települési önkormányzatok feladatait és felelősségét. Surján László (KDNP) kifejtette: az egészségügy alap- problémája, hogy kevés pénz jut rá, s ezt nem oldja meg az új törvény. Schvarcz Tibor (MSZP) szerint az egészségügy reformját végre kell hajtani, de nem erőltetett ütemben. Trombitás Zoltán (Fidesz) úgy vélte, először rendbe kell tenni az alapellátást, a járóbeteg-ellátást, szét kell választani a szociálpolitikát és az egészségügyet, csak utána következhet az ágy- számleépítés. Kis Gyula (MDF) fölvetette: vajon a megszüntetésre ítélt ágyakon fekvők hová tudnak hazamenni? Pusztai Erzsébet (MDNP) megítélése az volt, hogy rövid távú pénzügyi érdek vezérli az átgondolatlan átalakítást. S. Á. Veszélyben a konszenzus. A koalíciós pártok nem kívánnak élni országgyűlési többségükkel az alkotmányozás során, de önkorlátozást várnak el az ellenzéktől is. Ezt az MSZP és az SZDSZ képviselői együtt jelentették be tegnap. Hozzátették: a jelenlegi ellenzéki magatartás felborítani látszik a korábbi konszenzust, és az alkotmányozás elhalasztásához vezethet. Növekvő hatáskör. Szakmai fórumon vitatták meg tegnap a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezetét. A munkaügyi szervek képviselői üdvözölték a készülő új rendelkezéseket, amelyek növelik hatáskörüket és a korábbinál jóval erőteljesebb fellépést tesznek lehetővé a feketemunka ellen. Szigorú kontroll. Évente 280-300 ezren kívül rekednek a magyar határokon, mert nincsenek rendben okmányaik, illetve a körözött bűnözők listáján szerepelnek. Erről a kedden kezdődött háromnapos határ- rendészeti konferencián számoltak be 26 ország illetékes szakembereinek jelenlétében. Száz év gyarapodás. A millennium óta eltelt évszázad alatt 57 százalékkal gyarapodott, 6,5 millióról 10,2 millióra nőtt a mai Magyarország területén élők népessége. Ez a változás azonban alatta marad az átlagos 78 százalékos európai népességnövekedésnek. A népsűrűség négyzetkilométerenként 70-ről 110-re emelkedett, miközben kontinensünkön száz az átlag. Amíg az 1800-as évek végén kiegyenlített volt a férfiak és nők aránya, addig ma 9 százalékkal nagyobb a nők száma hazánkban. Párbeszéd. Az MDF és a katolikus egyház vezetői tegnapi találkozójukon leszögezték: elfogadhatatlan, hogy a kormányzat az egyházak anyagi támogatását az állampolgárokra akarja terhelni. Tarthatatlannak ítélték az egyházi iskolák és dolgozóik hátrányosnak mondott megkülönböztetését is. Fogad Killti repülőtere. A tervezettnél három héttel később, de kedden mégiscsak megnyitották a forgalom előtt a S iófok-Kiliti repülőteret. Anyagi okok miatt sokáig bizonytalan volt, hogy fogadhat-e polgári gépeket a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő reptér, amelyet már a nyolcadik éve polgári légikikötőként jegyeznek a nemzetközi légiforgalomban. Gidáli József ügyeletes repülőtérvezető elmondta: a repülőtér bérlőjének, a Légi- forgalmi Repülőtéri Igazgatóságnak sikerült megegyezni a vámosokkal, a határőrökkel és a rendőrökkel. Beszélgetőpartnerünk: Benkő Gyula Estéről estére új varázslat Amikor néhány hete megnyitotta a Vígszínház a Bajor Gizi Színészmúzeumban centenáriumi kiállítását, elhangzott: Benkő Gyula a 100 esztendőből 57-et maga is ebben a teátrumban töltött. Amióta 1939-ben átvette a diplomáját, nem kötötte szerződés más színházhoz. Mindvégig hűséges maradt.- Mostanában - mondja - sokszor gondolkozom azon, hogy ideje lenne abbahagyni. S ha elkészül a ház Ady-ligeten - ahol Péter fiam lovasklubja is helyet kap; ahol csak néhány lépés az erdő; ahol lesz egy magasles is, hogy onnan figyelhessem az erdőt, a vadakat, talán valóban búcsút mondok a színháznak.- Elfáradt? Elég volt?- Hát nem elég az az ötven- hét a hetvennyolc évemből? És az ember fizikuma is véges. Néha úgy érzem, kevés már az erőm. A színházat én nagyon komolyan veszem. Úgy gondolom, csak tökéletes koncentrációval, szerepismerettel és átéléssel szabad játszani. Amikor négy esztendeje nagyon beteg voltam, már belenyugodtam, hogy vége, hogy eddig tartott. Aztán jobbra fordult a helyzet.- Azóta újra játszik, és sokat, sok helyütt.- Nem> titok, hogy van ennek anyagi oka is. Nem szeretném, ha a gyerekeimnek kellene támogatniuk. De az is igaz, nehéz elszakadni a színháztól. Ha Benkő Gyula fotó: feb/keleti kedvemre való szerepre hívnak, nem tudok nemet mondani.-És a film ?- A film? Az más. Az sosem állt olyan közel hozzám, mint a színház. Ott nem kell minden pillanatban jelen lenni, nem kell estéről estére megismételni a varázslatot.-A művészet csak akkor létezhet, ha ellátja feladatát, utat mutat. Mi erről a véleménye?- A művészetnek az embert kell megmutatnia a maga hitével, igazságával. Ez a legfontosabb. Makk Károly rendezte azt a filmet, amelyben legutóbb játszottam. A magyar pizza egy, az élet szélére sodródott öregemberről szól, aki valaha egyetemi tanár volt, most nincs lakása, a kukákban kotorászik. Éhezik, de nem lop, mert tisztessége tiltja. Különös, abszurd történet. S mégis nagyon igaznak érzem, mert az emberről beszél, akinek még a nyomorban is van erkölcse. Ebben látom én a kultúra legfőbb hivatását. Róna Katalin Keleti lemondását követelik Az ellenzéki pártok közös levelet írtak Az ellenzéki pártok frakció- vezetői levélben szólították fel Horn Gyula miniszterelnököt, hogy azonnali hatály- lyal kezdeményezze Keleti György honvédelmi miniszter felmentését tisztségéből. Az MDF, az MDNP, a KDNP, az FKGP és a Fidesz- MPP frakcióvezetői ezt tegnap délután a parlamentben megtartott sajtótájékoztatón közölték, majd a plenáris ülésen is bejelentették. Javaslatukat azzal indokolták, hogy a parlamentben egy kérdésre - miszerint ki engedélyezte a MIG-29-esek rakétalövészetét Lengyelországban - a miniszterelnök elismerte, ehhez az alkotmány által előírt országgyűlési felhatalmazással a honvédelmi tárca nem rendelkezett. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői szerint a honvédelmi miniszter célzatosan és szándékosan téves tájékoztatást adott akkor, amikor országgyűlési határozati javaslatban - többek között erre az akcióra - utólag kérte az Országgyűlés hozzájárulását. A sajtótájékoztatón a frakcióvezetők elmondták: parlamentáris demokráciában nem fordulhat elő, hogy ilyen súlyosan megsértsék az alkotmányt, ezért Keleti Györgynek nem kellene megvárnia, amíg a miniszterelnök a köztársasági elnöknél kezdeményezi felmentését. > i
