Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-08 / 125. szám

1996. május 8., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Helyét kereső írószövetség Tisztújító ülés a régió írócsoportjánál Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke is részt vett kedden a Dél-Dunántúli írócsoport tisztújító ülésén. Elsőként Csuhái István, az írócsoport titkára számolt be az elmúlt három esztendő munkájáról. Bár Baranya, Tolna és Somogy íróit tömö­rítve, a maga 32 tagjával a legnépesebb csoport az or­szágban, itt sem lehetett nagy tettekről számot adni, s ennek a szomorú ténynek elsősorban a pénztelenség az oka. Évente 3-4 rendezvényre kerülhet sor írószövetségi támogatással, azonban így is többnyire a társintézményekkel kell ösz- szefogni, hogy a fellépők tisz­teletdíját, az utazási költsége­ket fedezni tudják - ugyanis erre 30 ezer forint egy évben nem elég. A könyvbemutatók, a szerzők kerek születésnap­jának megünneplése mellett az írócsoport fő teljesítménye a Pécs-Baranyai Ünnepi Könyvhét lebonyolítása. A beszámoló után hamaro­san felvetődött egy önálló ka­posvári írócsoport létrehozá­sának gondolata, ám a végső döntést későbbre halasztották, ugyanis a Somogy főszer­kesztője, Tüskés Tibor körle­vélben kéri ki előbb a somo­gyi irodalmárok véleményét ez ügyben. Titkos szavazással ezután ismét az írócsoport el­nökének választották Pákolitz Istvánt és titkárnak Csuhái Istvánt. Pomogáts Béla beszámoló­jában arról beszélt, hogy el­képzelése szerint a legfonto­sabb feladat egy részről, hogy az írószövetség találja meg új szerepét. A Kádár-éra „kvázi- parlamentjére”, mely szerepet a szövetség betöltött, nincs szükség, hiszen van valós, demokratikus parlamentünk. Ezért érdekvédelmi intéz­ményként kell működnie, mégpedig az irodalmi munka biztonságát védve, nevezete­sen, hogy továbbra is legyenek nívós folyóiratok, jeles könyv­kiadók. Ehhez elengedhetetlen az irodalmi szekértáborok bé­kekötése - ennek több jelét látja már az elnök -, s hogy a kormány pénzügyileg támo­gassa a mai magyar irodalom ügyét. M. K. Képernyő előtt Jegyzet Erő nem vész el Mai T-MÁ-nk az erő - mondta Rókusfalvy Pál új szórakoztató műsorának, a T-Mának az elején. A műsor szombaton este mutatkozott be a kettes csatornán a beve­zető képsorokra zúduló sza­vak zivatarával. Súlyerő, tolóerő, lelkierő, erőművész, erőleves, baromi erős, kicsi a bors, de erős, erőspaprika, erőmű, fényerő, fűnyíró, heverő, leverő - és már bele is hülyültünk. A szumóbírkózók fölbuk- kanása, Hegedűs Csaba bir­kózó világ- és olimpiai baj­nokunk megjelenése sejtette, hogy nem pártközi erőviszo­nyokról, Torgyán és Lezsák hangerejének decibelben le­mért távolságáról lesz szó, hermeneutikai bűvészmutat­ványról vagy nemzetközi erő­fölényről, hanem főként fizi­kai képességekről. De az erő még így is gumi­fogalom, mindent átfog: mö- gékerülés, emelés, pörgetés és máris földre kerülünk. Any- nyira parttalan, hogy világ­bajnokunkat is leterítheti. Minden tiszteletem az övé, aki súlyos baleset után, hihe­tetlen megszállottsággal küz­dötte vissza magát a világ él­vonalába - de mi lesz ezzel az újabb töltelékműsorral? Ne­ves színészünk, Bubik István edzésről érkezett a felvételre, kéken dudorodó hegyvonulat- tal a szeme alatt. A férfias erőbehatásnak e kéklő nyoma megpendíthetett volna gyógyerővel, kézrátéttel kap­csolatos gondolatokat is, de Hegedűs inkább a sporthoz szükséges akaraterőről ejtett szót, Bubik pedig az emberi kapcsolatok nemesítő erejé­ről. Kicsiny ország, nagy csa­lád lévén laza interjú- és port­réféle ez is, az is. Oszvérféle. Majd Besenyei Péter sportre­pülő világbajnok gyorsport­réja következett. A téma ezút­tal a félelem legyőzése - egy­szerűen a lelkierő volt, a mű­sor legjobban sikeredett része. S ha már a nehézkedési erőig eljutottunk, nem maradhatott el dr. Sass Elemér tanár úr a titkos erőket bemutató fizika­órája sem. Hisz az észlelhető erők közt a gravitáció a legti­tokzatosabb. Ha valaki a földhöz nyekkent bennünket, bizony nincs is más dolgunk, mint tanulmányozni ennek a titkos erőnek a szédítő kap­csolatát azzal az erővel, amely bolygónkat a Nap von­zásában tartja. Bóka Róbert Egy önkormányzat két települése Szemben a ravatalozóval Magolo János már negyven éve lakik Majlátpusztán, min­dene a kistelepüléshez köti fotó: laufer László Ez a ravatalozó akár jelkép is le­hetne. Majlátpuszta újabb teme­tőjénél - vagy két évtizede hoz­ták ide, mert a korábbit mindig átmosta a Dráva -, talán másfél kilométerre a pusztától. Omlik, roskatag, ablakai kitörve, máza- kopott lavór benne és a deszka „ágy”. Az egyik sírhant újabb, ha ez nem lenne, hihetnénk: évek óta közelében sem járt en­nek a temetőnek élő ember. Pedig jártak. Nemrégiben ha­tározta el a kisszentmártoni ön- kormányzat, hogy megpróbálja rendbe tenni az elbokrosodott temetőt, fákat vágtak ki, sövényt akarnak ültetni. Egyelőre azon­ban nincs ennek látható eredmé­nye. Az alakja is: mint egy he­gyes ék, a vége valahol a dzsumbujban. És maga Majlátpuszta? Vagy Kisszentmárton? Az egymástól hét kilométerre lévő települé­seknek egy önkormányzata van - dupla gondokkal. Ha játszótér kellene Máj látnak, nem lehet ki­hagyni Mártont sem. Ha orvosi rendelő, mindkettőnél igény. Ha egészséges víz, ugyancsak. Állunk a ravatalozó mellett Lónai Gyula polgármesterrel, akinek a település(ek) különös helyzete miatt annyi a gondja, hogy még rangsorolni sem tudja a feladatokat. Kisszentmárton- ban 200 ember lakik, Majláton ennek csaknem fele. A munka­képes lakosság 70 százaléka se­gélyen él, munka szinte alig, az önkormányzatnak másfél millió forint forráshiánya van, az évi hétmilliós költségvetésből 2,3 megy a körjegyzőség fenntartá­sára, a közel 50 iskolás után 30 ezret fizetnek fejenként. Ezeket sorosa a polgármester, a temetőben. És hogy a korábbi mezőgazdasági nagyüzem ott­hagyta a pusztát, vitt magával mindent - inkább: eladott -, a te­rületet, az árokpartot, a hidrog- lóbuszt... Az itt élő emberek meg két szék között a padlóra esve érzik magukat, mert aki például szeretné megvenni azt a házat, amiben lakik, nem tudja, ki a tulajdonos.- Nem hinném - mondja Ló­nai Gyula -, hogy van még egy önkormányzat, amelyik ennyire rossz helyzetben van, mint a mi­enk és ennyi gondja lenne, mint nekünk. Persze, itt a Dráva-kömyé- ken, ahol számos településen meglátszik a korábbi évek eről­tetett visszafejlesztése, ahol amúgy is az szökken az ember szemébe: micsoda szegénység, micsoda elhanyagoltság, nem ritkák az ilyen panaszok. Na de hidroglóbusz nélkül maradni? Majlátpusztán nagy állattartó te­lep volt, azoknak kellett a víz. Hogy az embereknek is legyen - meséli a polgármester - kutat kellett fúratni. így derült ki az újabb gondjuk: arzénos a víz. A megoldást minisztériumi döntés­től váiják, a vis ihaior körül­ményre nyitott pályázat ered­ményétől. Hátat fordítunk a temetőnek. (Ide, még ha csak kevés eső is esik, autóval nem lehet bejönni.) Mégsem marad el mögöttünk. A két kis település ugyancsak „om­lik”. Valami tehetetlenségi nyomaték üt vissza rájuk, mind­járt nagykalapáccsal, össze- döntve az elfogadható emberi körülményeket. De hát ki figyel erre, háromszázvalahány em­berre? A még mindig „kieső” Drávamellékre? Elképzelhetet­len, amit Lónai Gyula mond: pezsgő település volt még né­hány évvel ezelőtt is Majlát­puszta. És mutat a hajdani kul- túrházra. Mint a ravatalozó: rö­videsen összedől. Mészáros A. Az arab országok története Még soha Magyarországon, rá­adásul magyar nyelven nem ké­szült olyan átfogó és olyan ha­talmas terjedelmű mű az arab világ történetéről, mint ami­lyent dr. Benke József, a POTE Égyetemtörténeti Múzeumának igazgatója tett le az asztalra. Azért egyelőre az asztalra, mert a nyomdakész könyv kiadásá­ról most folynak tárgyalások. Dr. Benke József vagy 25 éve először hobbyból, az arab világban zajló történések meg­értése miatt kezdett forrásmun­kák után kutatni az arabok tör­ténelméről, az iszlám vallás ke­letkezéséről és terjedéséről. A kutatás közben „kapott rá az ízére”, s mivel a magyarul hoz­záférhető dokumentumok nem elégítették ki a kíváncsiságát, megtanult arabul. Annyira, hogy arab nyelvű forrásokat is tanulmányozni tudjon. Mivel az elmúlt évtize­dekben beleásta magát az arab kultúra és vallás eredetének ta­nulmányozásába, valamennyi arab-iszlám ország történelmét felkutatta - még titkos doku­mentumokhoz is hozzájutott - nem túlzás állítani, hogy Ma­gyarországon ő az egyetlen igazi arab szakértő, s megkoc­káztathatjuk, hogy az egyes arab országok történészei sem felkészültebbek nála. A könyv 1050 oldalas és 18 ország történetét ismerteti az országok kialakulásától, a val­lás keletkezésének még idő­számítás előtti idejétől napjain­kig. Nyomon kíséri az iszlám terjedésének útját, egyes új ál­lamok alakulását. A könyv a közel-keleti közelmúlt, vagy az arab országokban ma zajló poli­tikai történések megértéséhez, az előzmények és összefüggé­sek megismeréséhez is segítsé­get nyújt. Rendkívül sok érde­kes, eddig titkosan kezelt poli­tikai, diplomáciai és gazdasági sakkhúzásra derül fény. Pél­dául, hogy ki és miért pénzelte a világháború utáni Marshall- segélyt, hogy az 1973-as arab olajáremelés hogyan függött össze amerikai érdekekkel (egyenesen amerikai sugallatra történt, mert ezzel akarta a nagyhatalom a gazdaságilag erős Németországot és Japánt visszaszorítani a piacról). Vagy, hogy mi az igazi háttere az arab izraeli háborúknak, mi volt a valós előzménye az öbölháborúnak - és így tovább, hogy csak néhány érdekességet emeljünk ki a műből. Sarok Zs. A nagy átverés Nemhogy 27, sok helyen még 10 százalékos béreme­lést sem lehet megvalósítani abból a pénzből, amit az egészségügyi intézmények kaptak a tb-től. A tb járulék levonása, a kötelező mini­mumbérre való beállást követően nem, vagy alig marad pénz a differenciált béremelésre. Csalódást és elkeseredést okozott az in­tézmények többségében a beharangozottól jóval ala­csonyabb béremelési lehe­tőség. Ez derült ki tegnap azon az összejövetelen, amelyet a LIGA tagszerve­zete, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Ba­ranya Megyei Szövetsége szervezett, s amelyen a me­gye kórházainak, szociális intézményeinek szakszerve­zeti vezetői vettek részt. Egyes vélemények szerint már az intézményeket is egymásnak ugrasztották és összefüggés van a további, tervezett kórházi ágy szám- és létszám csökkentés, illetve a béremelés között: ellehetet­lenülnek egyes intézmé­nyek, a dolgozók egy része pedig magától elhagyja a pályát. T. É. Afrikai reggeli Pécsett a Royalban Európa 3000 nagyvárosá­ban, köztük Pécsett is sajá­tos módon szeretnék fel­hívni az emberek figyelmét a harmadik világgal való ke­reskedés kizsákmányoló jel­legére. Reggelizzünk együtt Afrika mottóval az Euro­pean Fair Trade Association tagjai azonos időben egy af­rikai kávéra vagy teára lát­nak vendégül május 11-én minden érdeklődőt. Pécsett e napon a Royal Kávéház­ban mérnek afrikai reggelit. „Egy vidám nap” Ezzel a címmel és tarta­lommal várja a gyerekeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága május 11-én Pécsett 9-től 14 óráig a Szi­várvány Gyermekházban. A játékos programokon túl vi­deofilmek, személyes be­szélgetések révén ismerete­iket is bővíthetik a veszély­ben lévő természetről. Ki­lenc órakor kezdődik a ter­mészetvédelmi vetélkedő, 10 órakor lesz a „Csodálatos természetünk” című rajzpá­lyázat eredményhirdetése. Szerencsejáték az Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. *2*- • <;o;> ü4'»*'«>'»«*'v. «'■> '-«' •> nyerőszáma: * 15. heti ajándék MOP Service szőnyegtisztító és takarító Bt. Pécs, Derékréti u. 4. Tel./fax: 72/441-583 1000 Ft értékben ajánlott fel: szőnyeg-, ablaktisztítást, takarítást a nyertes előfizetőnek. Ön a nyertes: ? Tanulás, nevelés, művészet, gyógyítás Baranyai pedagógusokat is várnak arra a Magyarországon egyedülálló kezdeményezésre, melyet egy magyar-nemzetközi interdiszciplináris társaság hir­detett meg. A SEAL angol be­tűszó, magyarul azt jelenti: „A hatékony, érzelmeket érintő ta­nulás társasága”. A tavaly meg­alakult SEAL-Hungary alapí­tója dr. Popper Péter pszicho­lógus volt. 0 és hazai segítői - kutatók, tanárok, pszichológu­sok - az 1983 óta angol köz­ponttal működő nemzetközi társasághoz kapcsolódva vég­zik munkájukat. A társaság segíteni akarja azokat, akik a tanulási folyama­tok működését az élet külön­böző' területein kutatják, vagy pedagógusként, szülőként kere­sik a hatékonyabb megközelíté­seket. Olyan tanulási módsze­reket támogatnak, melyek a gyermeket is önálló egyénként ismerik el, s ösztönzik szemé­lyes belső'fejlődését. A SEAL- Hungary május 24-e és 27-e között rendezi hazánkban első nemzetközi találkozóját, „Ke- resztutak” címmel. A konferencia fő témája a kommunikáció lesz, illetve a kognitív és érzelmeken keresz­tül ható tanulás kérdésköre, va­lamint a gyógyítás és a nevelés kapcsolata. E területeken belül olyan problémákkal foglalkoz­nak, mint a komputeres tanulás, a szókincs, de olyanokkal is, mint a mozgás, a ritmus, a kép­zelőerő és az öröm a nyelvtanu­lásban. Kitérnek olyan érdekes területekre, mint a mandala, vagy a távol-keleti kulturális örökség használata a tanulási képességek fejlesztésében. Szó lesz a sérült gyermekek fejlesz­téséről, s a résztvevők megis­merkedhetnek az olyan mód­szerekkel, mint a kineziológia, az agytorna, az euritmia, a Bach-féle virágterápia. Amerikai, angol, francia, német, holland előadók mellett hazai orvosok és pedagógusok is beszélnek majd az egyes te­rületekről. A konferenciát Bu­dapesten a Városmajori Gim­náziumban tartják. A közal­kalmazottak, a diákok és a nyugdíjasok támogatott jegye­ket kaphatnak, de lesz napijegy is. További információk Jónai Éva Hava szervezőtől, a 06/1/274-26-87-es telefonszá­mon kérhetők. A találkozó a teljességre törekvő' oktatás és a gyógyító nevelés jegyében zaj­lik, új távlatokat nyitva a peda­gógia fejlődésében. H. I. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom