Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-29 / 145. szám

1996. május 29., szerda Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Magyarországon is bevezetik az óvadékot Hatékonyabb tanúvédelem A jövőben várhatóan meg­szűnnek az indokolatlanul hosszú előzetes rendőrségi le­tartóztatások, amelyek a tör­vényi szabályozatlansággal magyarázhatók. A készülő új büntetőeljárási törvény a tar­tós fogva tartás jogkörét ki­zárólag ügyészi, illetve bírói döntéshez köti. Változások várhatók a bizonyítási eljá­rásban is. Dr. Bárd Károly, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára lapunknak nyilat­kozva kiemelte: általában „fe­szesebb” szabályok szerint dol­goznak majd a rendőrségi nyomozók, az ügyészek, a bí­rák. Az előzetes letartóztatás helyett például többször kíván­ják alkalmazni a szigorított lakhelyelhagyási tilalmat. A tervezet szerint bevezetik Magyarországon is az óvadék fejében történő feltételes sza­badlábra helyezés rendszerét. A helyettes államtitkár szerint mindezzel azt kívánják elérni, hogy kevesebben időzzenek in­dokolatlanul a fogdákban. A bizonyítási eljárások új­donsága lesz, hogy a jövőben a tanúkat is megilleti a jogi kép­viselet, illetve tanácsadás, s ez biztonságuk erősítését szol­gálja. Ezenkívül - szükség ese­tén - akár az ügyész, akár a bíró speciális védelmet is elrendel­het a részükre. Változás várható a bizonyí­tások módszereinek szabályo­zásában is. Jelenleg annyit mond ki a jog, hogy a módsze­rek legyenek törvényesek. Ez­zel nincs is gond, de a bűncse­lekmények elharapódzása, az egyre szaporodó számú súlyos gazdasági visszaélések szüksé­gessé teszik a felderítési lehető­ségek bővítését. Nélkülözhetetlen a rendte­remtés, mert például míg a ha­tóságok számára tilos bűncse­lekmény útján szerzett bizonyí­tékokat felhasználni, addig egy magánszemély telefonlehallga­tás révén szerzett információja a büntetőeljárásban bizonyító erejű lehet. Változik a gyanúsítottak rendőrségi vallomásának meg­ítélése is. Ezeket ma a bírósági tárgyalásokon felolvassák ak­kor is, ha a vádlottak vele ellen­tétes, új vallomást tettek. A jö­vőben a rendőrségen elhangzot­takat csupán nyilatkozatként kezelik a bíróság előtti, mérv­adó vallomással szemben. (németh) Megfiatalodik a hegyeshalmi vasútvonal Budapest-Bécs: 123 perc Jó ütemben haladnak az épí­tők hazánkat a nyugati or­szágokkal összekapcsoló, Bu- dapest-Hegyeshalom vasút­vonal korszerűsítésével. A munkálatok célja a magyar és az osztrák főváros közötti tá­volság lerövidítése, a vonatok sebességének gyorsításával. A korszerűsítés során minde­nek előtt a pályatestet építik át, emellett azonban rendbe hoz­zák a vonal melletti pályaudva­rokat is. Ilyesmi meglehetősen ritkán fordul elő a hazai vasúti rekonstrukciók történetében, mert nagyon drága. Pál József, a MÁV pálya­vasúti igazgatója elmondta: Tata, Tatabánya, Almásfüzitő, Komárom, Mosonmagyaróvár, továbbá Hegyeshalom vasúti állomását újítják fel. Ez utóbbi valójában a nyugat kapuja: há­rom peronnal, minden igényt kielégítő berendezésekkel várja majd a külföldi és a hazai uta­zókat. Most Almásfüzitőn, Komáromban és Hegyesha­lomban dolgoznak az építők, s jól haladnak a pályamunkákkal. Egyes szakaszokon már szeptemberben óránként 100 kilométeres sebességnél is gyorsabban közlekednek a vo­natok. Később a teljes pályán már 160 kilométerre növelik a tempót. Ma a szerelvények át­lagosan csak 80-nal „döcög­nek”, ennyit bír el a régi al­építmény és a sínhálózat. A rekonstrukció gazdaságo­sabbá tétele érdekében az ezen a vonalon felszedett síneket másutt fogják hasznosítani. Ezért a szakemberek úgy dön­töttek, hogy egy-egy nagyobb szakaszrészt alépítményestül, sínestől emelnek ki, s azonmód új beépítései helyére szállítják. A jövőben az egykori hegyes­halmi pálya részben a kisebb sebességgel „működő” Put- nok-Bánréve-Center-Ózd, részben a Budapest-Szekszárd vonalon szolgál tovább. Az át­alakítás után azokon a vonala­kon is megszűnhetnek a jelen­leg érvényben lévő biztonsági sebességkorlátozások, és javul­nak az utazási körülmények. Ha elkészül a Budapest-He- gyeshalom vasútvonal, a vár­ható menetrend szerint két óra három percre rövidül az utazási idő Bécs és Budapest között. Az első igazi - szó szerint is - gyors vonatnak várhatóan jö­vőre adják meg a szabad jel­zést. A nagyszabású beruházás anyagi hátterét a Németország­ban kormánygaranciával felvett 280 millió márkás hitel adja meg. Koós Tamás Főpapok a miniszterelnöknél. A katolikus egyház magas rangú vezetőit - köztük Paskai László bíboros prímást, esztergom-budapesti érseket - fogadta tegnap hivatalában Horn Gyula miniszterelnök. A találkozón az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a felsőokta­tási intézmények támogatásáról folytattak konzultációt. fotő: feb/diósi imre A nyugdíjreform a T. Ház előtt A népjóléti miniszter expozéjával tegnap megkezdődött az Országgyűlésben az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ha maradna a jelenlegi korhatár, az ezredfordulóra a nyugdíjalap növekvő hiánya elérné az évi 100 milliárd forintot, és 70 dolgozónak már 100 nyugdíjas járandóságát kellene befizetnie. Szabó György miniszter kifej­tette, nincs választási lehető­ség: vagy tovább szolgálunk, vagy idővel fél nyugdíjat ka­punk. A koalíció két vezér­szónokának, Béki Gabriellá­nak (SZDSZ) és Kósáné Ko­vács Magdának (MSZP) egy­becsengett a véleménye: biz­tosítani kellene, hogy a felső korhatár elérése előtt a mun­kaadó ne küldhesse el a dol­gozót, de a dolgozónak legyen választási lehetősége. Torgyán Józsefi FKGP) sze­rint csak a gazdasági stabilitás megteremtése után következ­hetne a nyugdíjrendszer re­formja. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) figyelmezte­tett: az emberek ezután is idő előtt igyekeznek nyugdíjba menekülni a munkanélküliség elől, de - a büntető levonások miatt - kisebb összeget fognak kapni. Selmeczi Gabriella (Fi­desz) is erre utalva mondta: az a nő, aki 55 évesen megy nyugdíjba, járandóságának 40, aki 57 évesen, 30 százalékát veszti el. Pusztai Erzsébet (MDNP) a tervezett döntések hatásvizsgálatait hiányolta. Valóban mulasztás történt, amikor a MIG-29-es gépek a parlament engedélye nélkül vettek részt külföldön éles lő- gyakorlaton - ismerte el Horn Gyula, aki napirend előtt tért vissza a MIG-ek lengyelor­szági „kiszállására”. A HM il­letékes helyettes államtitkára nem győződött meg az enge­dély meglétéről; Keleti György minisztert nem terheli személyes felelősség, ő maga pedig ezzel lezártnak tekinti az ügyet- szögezte le. Egyértelmű, hogy a minisz­ter alkotmányt sértett, s ezt nem lehet bagatellizálni - ér­velt az ellenzék. S. Á. Ritkán élnek sportszerűtlen eszközökkel a magyar diákok Veszélyes a puska az érettségin Szakemberek serege őrzi évről évre az érettségi tételek tit­kait, mert a legjobb tanulókat is megkísértené fellebbentésük esetleges lehetősége. Idén például néhányan mobil telefon se­gítségével próbáltak a matek írásbelin puskázni. Ha az órán súg a diák, a taná­rok általában bölcsességgel, tapintattal hidalják át a dol­got - mondja Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. Az érettségiken azonban a puskázás már jogi elmarasz­talással járó kategória, ami­ről a gimnáziumi és a szak- közép-iskolai vizsgaszabály­zat intézkedik. Az előírások legtöbbje a szabálytalanságok megelőzé­sét szolgálja. A tantermekben például egyidejűleg legfeljebb 15 tanuló írhat dolgozatot. A felügyelő tanárok óránként váltják egymást, és a folyosón is tartózkodnak ügyeletesek. Szigorúan meghatározott a bevihető segédeszközök köre. Még kézmosásra is csak egyenként mehetnek ki a diá­kok. Körülhatároltak a szóbeli körülményei is: 6 tanuló lehet egyszerre a teremben, s ők is külön padban ülnek. Mindezek ellenére mindig akadnak, akik „megbotlanak”. Ilyenkor az ügyeletes tanár az igazgató jelenlétében jegyző­könyvet vesz fel a helyszínen, amit aláír, és megjegyzésével ki is egészíthet az érintett ma- turandus. Ezt követően pedig tovább írhatja dolgozatát, és a többi tárgyból is írásbelizhet. A végső határozat kimon­dására ugyanis a vizsgabizott­ság az illetékes. Ez pedig csak a szóbelik első napján - idén például június 6-án - ül össze. A bizottság mérlegelhet. Akár elégtelenre is minősítheti a szóban forgó dolgozatot, a diák pedig a szóbelin, vagy az őszi pótérettségin javíthat. A legsúlyosabb esetben azonban a teljes érettségit meg kell is­mételnie ősszel. Ilyenre azon­ban a legöregebb tanügyi ró­kák sem emlékeznek, (d. g.) Foghíjas a tájékoztatás. Magyarországon nincs állami, kormányzati sajtó. A kormány lapot sem tart fenn és nem is befolyásolja a sajtó működését. Ugyanakkor még mindig hi­ányzik a lakosság hiteles tájé­koztatása, az igazság reális és magyarázatokkal alátámasztott bemutatása. Minderről Horn Gyula miniszterelnök beszélt tegnap a nemzetközi PR-konfe- rencia záróülésén. Új pályázat keU. Egyik el­nökjelölt sem kapta meg a két­harmados támogatottságot a Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumi elnökségének keddi szavazásán - jelentette be Kovács András, a kuratórium elnöke. Az elnökség úgy dön­tött, hogy új pályázatot ír ki az MTV elnöki posztjára. Ennek szabályait ezután alakítják ki. Koalíciós vita. Horn Gábor, az SZDSZ parlamenti képvise­lőcsoportjának oktatási kérdé­sekkel foglalkozó frakcióve­zető-helyettese kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy Jánosi György, az MSZP alelnöke pártpolitikai csatározások tere­peként jellemezte a közoktatást. Az elmúlt két évben - ritka ki­vételként - éppen a közoktatás­ban és a felsőoktatásban zajlott valódi, folyamatos szakmai egyeztetés a koalíciós pártok szakértői között. Kettőből egy igen. A Fidesz- Magyar Polgári Párt a közokta­tási törvény beterjesztett módo­sítását elutasítja, a felsőoktatá­siét azonban, változtatásokkal, el tudja fogadni. A párt azt sze­retné, ha a felsőoktatásban lehe­tővé válna az intézmények kö­zötti átjárhatóság. Késedelem. A Szakszerveze­tek Együttműködési Fóruma nem lát esélyt az államháztar­tási reform tervezetének érdemi tárgyalására a KIÉT mára ösz- szehívott ülésén. A kormány ugyanis a korábbi, több esetben formális egyeztetés gyakorlatát követve az alapszabályban megszabott 15 nap helyett csak 5 nappal az ülés előtt adta át a szakszervezeteknek a tárgyalási anyagokat. Ilyen rövid idő alatt pedig nem alakíthatnak ki meg­alapozott testületi véleményt. A mólt üzenete. Magyarok térben és időben címmel négy­napos magyarságtörténeti kon­ferencia kezdődött. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke a mintegy száz hazai szakember, valamint a magyarok egykori őshazájá­ból, a Káma-vidékről érkezett történészek, régészek és muzeológusok előtt hangsú­lyozta: a nemzeteknek nem csak a jelenükkel és jövőjükkel kell törődniük. Ugyanilyen fon­tos, hogy helyesen ítéljék meg a múltjukat is. Félmillióan tudnának, de nem akarnak dolgozni - állítja a miniszter A prognózisok javulást ígérnek Az egész országot nyomasztó gondok fogadták hivatalában Kiss Pétert, amikor tavaly novemberben elvállalta a munka­ügyi miniszteri posztot. Saját megfogalmazása szerint: már az is sikerélmény a kormány társadalmi lelkiismeretének számító tárcánál, ha a munka világának feszültségei közül néhány eny­hülni látszik. Erről beszélgettünk.- Kezdjük egy friss példával. Átfogó program készült a pá­lyakezdők munkába állításának segítésére, miközben felemelik a nyugdíjkorhatárt. A két törek­vés nem oltja ki egymást?- Más a fiatalokkal és más az idősekkel szemben támasztott követelmény. A két korosztály nem szorítja ki egymást a mun­kaerőpiacról. A korhatáremelés egyébként sem érint olyan sok embert, mint ahogy az a köztu­datban elterjedt. Számításaink szerint 1997 decemberéig leg­alább 10-12 ezren veszik igénybe a változatlanul nép­szerű előnyugdíjat.-Egyes vélemények szerint Közép-Európában nálunk a legmagasabb az inaktív lakos­ság aránya. Valóban így van?- Amíg 1990-ben 78 eltartott jutott száz aktív lakosra, addig most ugyanennyi keresőnek 160 személyt (munkanélkülit, rokkantat, tanulót, nyugdíjast) kell eltartania. És ez tényleg sok. A legnagyobb gondot azok okozzák (számuk félmillió), akik tudnának, de nem akarnak dolgozni. Közülük hamarosan 30-50 ezren esnek ki a jövede­lempótló támogatásból.- Ón mégis optimista: az egyik fórumon a munkanélküli­ség jelentó's csökkenését he­lyezte kilátásba.- A gazdasági növekedésnek az év végére meg kellene ha­ladnia a 3 százalékot. Ezért szorgalmazzuk a bérek közter­heinek csökkentését, s azt, hogy az adókulcsok alsó határa fokozatosan, legalább 1998. végére 40 százalék alá süllyed­jen. Ha terveink valóra válnak, a tartósan munkanélküliek elhe­lyezkedési lehetőségei ugrás­szerűen javulnak, a munkanél­küliségi ráta pedig két év múlva legfeljebb 10 százalékos lesz. Kiss Péter FOTÓ: FEB/DIÓSI- Azt mondják: öné a leghá­látlanabb tárca. Hogy viseli a kisebb-nagyobb kudarcokat?- Szívós és teljesítményelvű vagyok. Ha valami nem sikerül, más megoldást keresek he­lyette, de nem adom fel. Takács Mariann Zsebpénz a vakációra Nyári munkák fiataloknak Több ezer egyetemistának, főiskolásnak, illetve közép- iskolásnak kínál nyári munkát az idén az Országos Diákvállalkozási Hálózat és az Universitas Diákszövet­kezeti Csoport. A csoport tagja áz országos hálózatnak, így a megyeszék­helyeken, nagyobb vidéki vá­rosokban is a fiatalok rendel­kezésére állnak. A kiközvetí­tett munkákkal havonta nettó 18-25 ezer forintot is meg le­het keresni. Szakismeret, il­letve kiemelkedő teljesítmény esetén pedig ennél több is ke­rülhet a diákok zsebébe. A kínált munkák részben hagyományosak, mint például az üdítőital-, illetve sörpalac­kozás, konzervgyári csoma­golás, kőműves segédmunka. Részben napjainkra jellem­zők: ilyenek az ingyenes rek­lámújság terjesztése, plakát­ragasztás, címfelkeresés, adatösszeírás, közvélemény­kutatás. Kiközvetítenek fiatalokat számítógépes adatrögzítésre, jégkrémrakodásra, műanyag­üzemi szalagmunkára, gépke­zelésre, gyümölcsszüretre és bolti eladásra is. Képesítéssel rendelkezőknek ajánlanak tolmácsolást, fordítói és hos- tessmunkát is. Azoknak, akik lakóhelyük­től távol vállalnak munkát, az egyetemi, főiskolai kollégiu­mokban kedvezményes szál­láshelyet is biztosítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom