Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-28 / 144. szám
8 DUnántúli Napló Társadalom 1996. május 28., kedd Kirándulás Gemencre Ebben az évben Tolna megyébe szervez kirándulást a Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete. A tervezett útvonal: Pécs-Paks-Ge- menc-Decs-Szekszárd-Pécs. A június 19-re ütemezett programban többek között az atomerőmű, a gemenci trófeakiállítás és a decsi tájház megtekintése szerepel. Az előzetes számítások szerint személyenként ezer forintba kerül az út. A kirándulásra már lehet jelentkezni az egyesület Rákóczi út 11. sz. alatt található központjában. Az érdeklődők hétfőnként délelőtt 10-12 óra között kereshetik Hényel Zoltán- nét, aki részletekről is tájékoztatást ad. A tévé „Hazanéző” c. műsorában Gombár János a Zala megyei Gutorföldét mutatja be. Most éppen a helyi téglagyár van „terítéken”. Egy asszony szemlátomást nem csekély erőfeszítéssel emelgeti le a szalagról szüntelenül jövő téglaforma agyagdarabokat, né- gyet-négyet egyszerre, s rakja odébb egy méterre a targoncára, amit már férfiember tol tovább. És nem fordítva! A riporter megkérdezi az asszonyt: naponta mennyit emel át, s ő eszméletlenül nagy - több tízezres nagyságrendű! - számot mond. Erről-arról beszélnek még, majd elhangzik az időszerű kérdés: mit szól a nyugdíjkorhatár tervezett felemeléséhez? Az asszony válasza lehangoló: „Ilyen nehéz munka mellett mi már nemigen érjük meg ...” Ilyen nehéz munka ... E pár Ilyen nehéz munka mellett... szó elindítja a gondolathullámot arról, amiről valahogy egy szó sem hallik manapság, amikor a nyugdíjkorhatár-emeléstől visszhangzik a közélet, ami ellen pedig ugyancsak alaposan érvel a parlamenti ellenzék. Nem vagyok holtbiztos benne, de sejtem, hogy a most meneszteni szándékozott nyugdíjkorhatárokat valamikor a hírhedt 50-es években állapíthatták meg, s a nőkét talán éppen azért az 55. életévben, mert azokban az években zajlott az egyenjogúsítás jegyében a nők totális munkába állítása, ami azt jelentette, hogy seregnyi nem éppen nőies munkakörbe is nőket irányítottak. És ők mentek. Mert a dolog úgy volt kitalálva, hogy egy kereső már nem volt elég a család eltartására, nagyon kellett ehhez az asszonyi kereset is. Ez az 55. év tehát gyaníthatóan nem az irodista hölgyek kedvéért állapíttatott meg, hanem leginkább azok érdekében, akik 30-40 évig kénytelenek férfierőt is próbára tevő munkát végezni. Akkoriban hősies tett volt, ha nő bányásznak ment, vagy traktorra ült - ezek mára már csak rossz emlékként élnek azokban, akik még élnek. Szerencsére az építőiparból is kikoptak a nők, s tán az esztergapadok mellől is. De akit fonógép, szövőgép mellé állított a sors, az nem menekülhet e nőinek kikiáltott munkától. Akkoriban jelent meg nálunk a dolog természetes következményeként a második műszak fogalma, vagyis annak a tudomásul vétele, hpgy a kényszerűen munkát vállaló asszony szinte kizárólagos terhe maradt a háztartás ellátása (ami az akkori gépesítet- lenség következtében még alapvetően „nehéz testi munka” volt), a gyermekek nevelése, hiszen a férfitársadalom csak később és apránként kezdett ráébredni arra, hogy a családdal kapcsolatos teendőkből a teremtés koronájának is részt kell vállalnia. Mára, a rendszerváltás után, sok minden megváltozott, egyvalami azonban nem, s ennek a megváltozására feltehetően még évtizedekig számítani sem lehet: ez a mindenáron kétkeresős családmodell. A kirívóan nőietlen női munkakörök ugyan feltehetően végképp kiiktatódnak, de azért jócskán akadnak még olyanok, amik nem éppen nőknek valók, amelyeknél egyébként nem érvényesül az ’’ósdi” egyenlő munkáért egyenlő bért elv sem. Mindez a hét évnyi korhatáremelés ellen szól, még akkor is, ha tudjuk - és ez lehet a mindennél nyomosabb érv -, hogy a folyamatosan csökkenő aktív korosztályokat így lehet szinten tartani, kockáztatva ezzel azt is, hogy vészesen lecsökken a nyugdíjban tölthető évek száma, s azt is, hogy a fiatalabb generáció aligha számíthat az unokanevelésben nélkülözhetetlen nagyikra. A bölcsődei-óvodai díjak, a megszűnő bölcsődék mellett, ez sem lehetne elhanyagolható szempont a korhatáremelés ellenében. Hársfai István Majális a Rózsakertben A Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete május 30-án 15 órakor tartja esedékes taggyűlését. A találkozó helye a Rózsakért. A taggyűlést zenés szórakozás követi. Kérik a klubokat, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan vigyenek magukkal apró ajándéktárgyakat, amelyeket tombolán kisorsolhatnak. Külön meghívókat nem küldenek. Szerzett jogokat ne csorbítson! A nyugdíjreformról fejtette ki véleményét a közelmúltban a Parlamentben Bleyer Jenő, országgyűlési képviselő, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület tiszteletbeli elnöke. Véleményét, javaslatait ezúton közreadjuk. A jelenlegi nyugdíjasokat a nyugdíjreform lényegesen nem érinti. Mégis néhány kérdésben szeretném véleményemet az elképzelésekről kifejteni. Alapvető kérdésnek tartom, hogy a reform szerzett jogainkat ne csorbítsa. Rögzíteni kell, hogy az átmenet időszakában e nyugdíjas réteg juttatása milyen alapelvek szerint történjen, melyek azok a mutatók, amelyeknek alapján a jelenleg nyugdíjban lévők járandóságaikat megkaphatják. Gondoskodni kell arról, hogy a leginkább rászorulók részére - akik több mint egy millióan vannak - olyan ellátás történjen, mely emberhez méltó körülményeket biztosít részükre. Különös figyelmet kell fordítani az özvegyek, a régen nyugdíjba mentek, valamint a mezőgazdasági járadékosok helyzetének megoldására. Ők mélyen a létminimum alatt élnek,számukra a megélhetéshez a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. Ezen a helyzeten megítélésem szerint egy célzott támogatási rendszer kidolgozásával és megvalósításával változtatni kell. Szóba került a nyugdíjak bruttósításának kérdése is. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha ezzel párhuzamosan egy hosszú távú adórendszer bevezetése is sorra kerül. Ennek hiányában a nyugdíjas társadalom ki lehet téve annak, hogy az évenként változó adótörvények szerzett jogaikban csorbítják őket. Olyan elképzelések is fölvetődnek, amelyek szerint a nyugdíjasok munkavállalásának korlátozására is sor kerülne. Szerintem ezek az intézkedések csak növelnék a fekete munka lehetőségét és semmilyen hasznot nem hoznának a munkaerő piacon. Másrészről viszont sok idős embernek jövedelme kiegészítéséhez jelentősen hozzájárul az eseti munkavállalás, és az olyan töredék munka, amelyet az aktívak nem szívesen vállalnak. Tevékenységük különösen hasznos volna a szociális ellátás szférájában. Úgy gondolom a társadalom elé kerülő nyugdíjreform alternatíváit úgy kell kialakítani, hogy azok ne egymással szemben lévő nézeteket tartalmazzanak, hanem biztosítsák a különböző lehetőségek variációit. Ez, véleményem szerint a köz- érthetőséget is javítaná. Továbbá, a reform koncepciót meggondoltan és megfontoltan, megfelelő távlatokat is figyelembe véve, különböző számításokkal alátámasztva kell ismertetni és társadalmi vitára bocsátani. E számításoknak tartalmazniuk kell a rendszer hatékonyságát és gazdasági, társadalmi következményeit. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy az átállás - több neves közgazdász és TB szakember véleménye szerint - több száz milliárdba kerül. Ennek a mai gazdasági körülmények között nem látszik a forrása. A nyugdíjban lévők biztonságérzetéhez, nyugodt napjaikhoz pedig elengedhetetlenül fontos az erre vonatkozó konkrét és korrekt válasz. jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/V. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? E5r’ Mert az egyéves futamidejű értékpapír évi 24%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. Csr Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) Cx Mert - mint az alábbi listából kiderül sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/V.) 1996. május 20 - 31-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1996. május 20-24. között 99,5%, 1996. május 28 - 31. között 100%. A kamatozás kezdő időpontja: 1996. június 5. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. Pécs, Rákóczi út 44., Király u. 11., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • MKB Rt. 7621 Pécs, Kossuth L. u. 47. • Inter Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 52. • Magyar Hitel Bank Rt. 7621 Pécs, Szabadság u. 3., Mátyás király u. 3. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Kft. 7621 Pécs, Timár u. 4 • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. VALAMINT: MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. Fokozatos korhatáremelés A legutóbbi Nyárutó oldalunkon a nyugdíjkorhatár tervezett emeléséről írva, tíz évvel előbbre hoztuk a bevezetés kezdésének dátumát. Azt írtuk, hogy a fokozatos korhatáremelés 1988-tól kezdődne, ami ugye természetesen nem lehetséges, ezen az éven már túl vagyunk. A helyes dátum - nők és férfiak korhatáremelésének kezdésére egyaránt - 1998. lüll JMLLAMBAgMI A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
