Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-14 / 131. szám

1996. május 14., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Kerékpárosok hete Pécsett Suliba? Bringával! - akció indul Felhőszakadás és patakkiöntés Az alacsonyabban fekvő hásságyi házak belsejét is elön­tötte az éjszakai özönvíz fotó: laufer László (Folytatás az L oldalról) Hásságyon polgárvédelmi, rendőri és határőri felügyelet mellett kezdődött a mentés az ártérbe települt Petőfi utcában, ahol egy ház összeomlott, négyből pedig kiköltöztették a lakókat. A sárral fedett utakon lassan közlekedtek a jármű­vek, fotós kollégánk kocsiját traktor vontatta ki az árokból. A mentők több olyan embert részesítettek elsősegélyben, akik a látottaktól rosszul let­tek. A falu talpon maradt éjjel is; az állatokat terelték, a búto­rokat vitték a magasabb he­lyekre. Pécsi, siklósi, mohácsi tűzoltók végezték a műszaki mentést, szivattyúztak. Wil­helm Fülöp polgármester sze­rint sose történt ekkora áradás. A házépítések során senki sem gondolt arra, hogy egyszer a magas részekre emelt épüle­tekbe víz hatol. A közeli Ei­lenden Gyenis István már 14 órakor úszó szalmakazlakat, ajtókat látott a vízben. Az ára­dás az itteni kerteket sem kí­mélte. Hásságy másik szom­szédjánál, Olaszban szintén házakat és kiskerteket öntött el a vízfolyás. Schaffer József polgármester elmondta, hogy nemrég a patak környékét rendezték, s csaknem másfél millióért vízelvezetőket alakí­tottak ki. A patakmeder álla­gáért és rendjéért nem az ön- kormányzat felel, de tény, hogy minden figyelmeztetés ellenére szemetelnek bele. Magyarbólyban, Lapáncsán, Illocskán, Kislippón a dombok esővizei patakokban zubog­tak, tavakban álltak össze, s alig érték el a Karasicát, vagy a közeli patakot. A Magyar- bolyba vezető közutakat fél méteres víz bontotta, órákon át nem lehetett a faluba jutni. Két utcájában csaknem 30 portára tört be a víz. Fiavasi István művelődési ház igaz­gató szerint ha a vasút alatti el- folyót rendben tartják, - de rég elfeledkeztek róla -, akkor az alkalmi vízfolyás könnyen be­letorkollik a Karasicába. A te­lepülésen hétfő hajnalig dol­goztak a tűzoltók. Lapáncsán a földeken összeálló tavak okoznak gondot, kimossák, áztatják a vetést. Várhatóan 3 lakásból kitelepítésre kerül sor. Kislippón szuterének ke­rültek víz alá, miként a tehe­nészeti telep is; utóbbi helyen tegnap délután is mentettek a siklósi, a beremendi, a bólyi és az illocskai tűzoltók. Illocskán a határ egy részét árasztotta el a patakvíz, mert az elzáró mű­tárgy nem működött. A víz­átemelés az önkormányzatok és a társulások dolga. A biztosítóktól megtudtuk, hogy Mánfán pincék teltek meg vízzel, míg Eilenden megrongálódtak a gázvezeté­kek. Baromfiakat sodort el az áradás; az istállókban szügyig vízben álltak a jószágok, úszva lehetett kiszabadítani az állatokat. Cs. J.-H I. Mit égetnek majd Garéban? A Környezetünkért Alapítvány és a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub a „Brin­gával munkába, iskolába” or­szágos akció keretében pályá­zatot hirdet Pécs város általá­nos- és középiskolái számára a Suliba? Bringával! - akcióban való részvételre. A résztvevő iskolák feladata, minél több tanulót és tanárt rá­bírni arra, hogy a május 28. és 31. közötti négy napon kerék­párral menjenek iskolába. A ta­nulólétszám arányában a leg­több biciklist mozgósító iskola elnyeri és egy évig őrizheti a Suliba? Bringával! vándorser­leget, melyet a Pécsi Túrake­rékpáros és Környezetvédő Az iskolaév befejezésének kö­zeledtével mind több szülő gondja: elfogadható áron hol tudná csemetéjét üdültetni. En­nek egyik lehetősége a vándor­tábor, mint amilyen például a Mecseki Erdészeti Rt. kárászi erdészetének területén, a zo- bákpusztai. Korábban is a cég kezelésében volt, majd - né­hány évi szünet után, amikor egy alapítvány vette bérbe, ám nem működtette a tábort - ez évtől ismét a kárásziakhoz ke­rült vissza. A bérleti szerződés lejárt, nem hosszabbították meg az alapítvánnyal. Ennek köszönhetően ez év június 1-től ismét kinyitja ka­puit a vadregényes környezet­ben lévő létesítmény. Sátrak, ebben felállított ágyak, hideg- és melegvíz, főzési lehetőség - gáztűzhelyen is - és természe­tesen rengeteg okos és szép ki­rándulás várja a nyári szünide­jük egy részét itt eltöltő gyere­keket. Amit hozni kell: ágy­nemű, hálózsák. Tegnap délután Pécsett a Mű­vészetek Házában bemutatták Fehér István „A soknemzeti­ségű Baranya a XX. század­ban” című monográfiáját. A be­szélgetés keretében zajló bemu­tató résztvevői dr. Rajczy Péter történész és dr. Szirtes Gábor voltak. A beszélgetést a Pannó­nia Könyvek sorozatszerkesz­tője dr. Szirtes Gábor vezette. Fehér István elmondta, hogy műve voltaképp folytatása Vá- rady Ferenc 1896-ban megírt „Baranya múltja és jelenje” című monográfiájának, de mégis központosítottabb, mint az említett mű. Klub alapított, valamint a fel­ajánlott egyéb ajándékokat. Az akció keretében balesetvédelmi vagy kerékpáros-műszaki fog­lalkozások megtartására - igény esetén - előadót külde­nek. Benevezni az akcióba má­jus 28-ig lehet levélben vagy te­lefonon a Környezetünkért Alapítvány irodájában (Pécs, Kossuth tér 3., tel.: 213-222). Az iskola neve és címe mellett az akciót gondozó tanár nevét is meg kell jelölni. A tennivaló: feljegyezni a beérkező kerékpá­rosok számát, naponta jelenteni a fenti telefonszámon, és május 31-én 15 óráig leadni az össze­sítést az alapítvány irodájában. Lázár Erika. Harminc diáknak van hely a zobáki táborban, mégpedig nemcsak a már felállított sát­rakban, aki ugyanis maga hozná, minimális „helypénz” fejében felállíthatja. Van lehe­tőség meleg ételre is: Komlón az egyik iskola konyhája nyá­ron is működik, Szó'nyi János kárászi erdészeti igazgatótól hallottak szerint egy-egy adag - amit ki lehet hozatni a táborba - 180-200 forintba kerül. Az erdészek várják a fiatalok jelentkezését. A korábbi idők tapasztalatai szerint nagy sikere van az erdők ölében eltöltött napoknak a gyerekek körében. Jövőre már célját tekintve kör­nyezet- és természetvédelmi táborként is működtetik a léte­sítményt, s igyekeznek megis­mertetni az erdő életét, az erdé­szeti munkát is. Jelentkezni a kárászi igazgatóságon lehet, a 390-510-es telefonszámon. Még annyit: maga a táborhasz­nálat költsége nem éri el a 4000 forintot. M. A. Dr. Szirtes Gábor szerkesztői szemmel nézve a kiadványt, felhívta a jelenlévők és az olva­sók figyelmét arra, hogy az esetleges hiányérzetükre a ma­gyarázat csak annyi, hogy a kéziratban szereplő teljes anya­got pénzügyi okokból nem si­került belefoglalni a könyvbe. Dr. Rajczy Péter pedig a mű hi­ánypótló jelentőségéről beszélt, kifejtve azt, hogy mennyire szükségesnek tartja. „Nem egy könnyű olvasmány, de a munka olyan szellemi élményt nyújt, amiért meg kell dolgozni” - mondta a szerző a bemutató végén. Horváth István (Folytatás az I. oldalról) A laikus számára is vannak azonban nehezen magyarázható hiányai és megállapításai a má­sodfokú határozatnak. Például: nem jelöl meg a tervezett ége­tőmű működtetéséhez feltétle­nül szükséges kibocsátási érté­keket. Az egyik mondatban há­rom féle létesítményt is meg­említenek: égetőmű, salakle­rakó és ideiglenes tároló. Ez utóbbi a kérelmező beadványá­ban nem is szerepel... Feltűnő az is, hogy miközben a Környezetvédelmi Felügyelő­ség határozatában kettéválasz­totta az égetőművet és a salak­lerakót, a másodfok már „ösz- szemosta”, mintha a kétféle be­ruházást azonos szempontok szerint lehetne engedélyeztetni. Ámbár: valahol a hatalmas iratkötegben, amely az egész hosszú engedélyeztetési proce­dúrát jellemzi, valahol szerepel - természetesen elsősorban a kiviteli tervekben -, a főfelü­gyelőség határozata nem említi meg, hogy milyen kapacitású égetőmű megépítésére adta ki a jogerős engedélyt. Ez pedig nem mindegy. Több okból sem. Garéban 12- 14 000 tonna veszélyes hulla­dék van felhalmozva. Ismert: az égetőmű kapacitása évi 17 000 tonna. Ez már meghaladja a he­lyi igényt. Ha lesz mit elégetni. Mert éppen a másodfokú hatá­rozat kötelezi a Budapesti Ve­gyi Műveket arra, hogy 1997 végére takarítson el mindent, a környezeti károkat pedig szá­molja fel. Az égetőmű akkor még nem is lesz . .. Mindenesetre a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Felügye­lőség ez év július 1-től a BVM költségére elkezdi a kárfelszá­molást. Lehet, ők végeznek vele, még a jövő év vége előtt, a helyzet akkor is az: nem lesz mit égetni a garéi veszélyeshul- ladék-megsemmisítőben. Akár így, akár úgy, változatlanul nyi­tott a kérdés: ha a létesítményt 25 évre tervezik, s ennek a ka­pacitásnak csak 5 százaléka a Garé térségében felhalmozott anyag, honnan kerül ide a többi veszélyes hulladék? Mészáros Attila A Duna-Dráva és a kutatások A közelmúltban átadott Duna- Dráva Nemzeti Park avatását hosszú és sokrétű kutatómunka előzte meg. Ezek eredményei­vel eddig jobbára csak a szak­emberek ismerkedtek meg, de most mód nyílik arra, hogy a szélesebb körű nyilvánosság érdeklődését is kielégítsék. Szerdán, május 15-én 14 órai kezdettel Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban szó lesz az ál­lattani, a botanikai, a rovartani, a gerincteleneket és a gerince­seket kutató munkáról. A Zöld Híd ingyenes telefonos fóruma Ma 15 és 18 óra között a Pécsi Erőmű és a környezet védelme a témája annak a telefonos fó­rumnak, melyet a Zöld Híd szervez. Ez idő alatt ingyen le­het hívni a 06-80-236-236-os telefonszámot, s a vonal végén szakemberek válaszolnak a kérdésekre. Genetikai előadás John Opitz, amerikai genetikus professzor tartott hétfőn beteg­bemutatást és előadást a POTE Gyermekklinikán. Előadásában a méhen belüli élet első pillana­taiban lezajló genetikai folya­matokról beszélt. Májusköszöntő est Az Új Dunántúli Napló Baráta­inak Klubja által tervezett má­jus 15-i tettyei séta technikai okokból elmarad! Május 17-én, 16 órától a Pé­csi Nyomdász Egylet tagjaival együtt májusköszöntő estet rendeznek a Tettye vendéglő kerthelyiségében. Lesz tombola (támogatója a Plastex Szövet­kezet), zene, fogyasztás egyéni­leg. A ZEUSZ Utazási Irodával kedvezményes áron görög ten­gerparti üdülést szerveznek Di- onisosba. Az autóbuszok május 27-én és június 3-án indulnak. A ÚDN Barátainak Klubja irodájában minden kedden 14- től 16 óráig várják az érdeklő­dőket, a tengerparti utazásokra hétfőtől-péntekig 9-től 16 óráig lehet jelentkezni. Rigó István alkotása Sámodon A sámodi világháborús em­lékmű avatásáról szóló tegnapi tudósításunkban tévesen jelent meg az emlékmű alkotójának neve. A pécsi szobrász neve he­lyesen Rigó István. A művész alkotását az ormánsági kistele­pülés templomkertjében he­lyezték el a világháborús áldo­zatokra emlékezve. Erdei tábor Zobákon Rengeteg élményt adó kirándulással Könyv a baranyaiakról A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az0" n'» a nyerőszáma: MOP Service szőnyegtisztító és takarító Bt. Pécs, Derékréti u. 4. Tel./fax: 72/441-583 1000 Ft értékben ajánlott fel: szőnyeg-, ablaktisztítást, takarítást a nyertes .előfizetőnek. Ön a nyertes: ? Az Árpád-tető legendája A Mecseki Erdészeti Rt. és a pé­csi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola mondaíró pá­lyázatot hirdetett Az Árpád-tető legendája címmel. A Pécsről Komló felé vezető úton fekszik a Mecsek egyik legismertebb pontja, Árpád-tető, melynek képzeletbeli legendájának a ma­gyar mondák stílusában történő megírása volt a feladat. A pályá­zatra 180 mű érkezett. A felsőta­gozatosok közül az első helyen Schnellenberger Erik, Szerle- tics Sándor, Takács Nagy Gá­bor és Vörös István, a Sombe­reké Általános Iskola 6./a diákjai, az alsósok között Tóth Márta, a pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola 3,/c-s tanulója végzett. A díjakat tegnap ünnepélyes kere­tek között Árpád-tetőn adta át a két intézmény igazgatója. Zalátai gyerekek osztrák testvériskolájuknál Először külföldön A Zalátai Körzeti Általános Is­kola huszonkét tanulója nem akármilyen májusi elővakáción vett részt a hetekben: Wald- zellbe, felső-ausztriai testvéris­kolájukba látogathattak el. A kirándulás igazi kuriózumot je­lentett számukra, hiszen ko­rábban még egyikük sem járt külföldön, sőt többségük még a fővárost, Budapestet sem látta. A waldzelli körzeti iskolával négy éve vették fel a kapcsola­tot. A levelezések során több barátság is született a kisdiákok között. Tavaly nyáron az oszt­rák gyerekek jöttek Baranyába, a zalátaiak most ezt a látogatást viszonozták. A kirándulás költ­ségeit a zalátai, kemsei, piskói önkormányzat vállalta magára. Öt nap lehet sok is, kevés is, attól függően milyen tartalma­sán töltjük el. Nos, a zalátai is­kolásoknak és kísérő tanáraik­nak nem volt idejük unatkozni. Először a waldzelli testvér­iskolát látogatták meg, majd a kétezer lakost számláló köz­séggel ismerkedtek. Bejárták a környék kisvárosait, Haagban kipróbálták a libegőt. A száraz szánkópályát, amit eddig még sehol nem láttak. Megnézték Salzburgot, Mozart szülőhá­zát, sőt egy sóbányát is. A gyerekek egy-egy wald­zelli családnál kaptak szállást és ellátást, így a kirándulás so­rán nemcsak világot láthattak, de a német nyelvet - amit ide­haza tanulnak - is gyakorol­hatták. V. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom