Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-13 / 130. szám

1996. május 13., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsváradi körkép Innovációs fórum A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osz­tálya és a pécsváradi kamarai elnökség innovációs szakmai beszélgetést rendez május 15- én, szerdán 14 órakor Pécsvá­radon, a Polgármesteri Hivatal nagytermében. A találkozón bemutatkozik a kamara innová­ciós osztálya. A meghívottak­kal a minőségbiztosítás, az ipar­jog-védelem, a szabadalmazta­tás, a versenyjog, a szerzői jog kérdéseiről esik majd szó. Adományok az óvoda számára Az ausztriai Helmut Tonka csa­ládja több mint 10 000 forint ér­tékben hozott új és használt já­tékokat, könyveket, írószereket a pécsváradi gyerekeknek. A pécsváradi új óvoda két­nyelvű csoportja 2000 márka támogatást kapott a düsseldorfi Hermann-Niermann Alapít­ványtól: népviseleti ruhát, kék­festő garnitúrákat készíttetnek az óvodások számára. Sakk-barátság Harmadik alkalommal érkez­nek csütörtökön sporttársak a német Berghülenből a Pécsvá­radi Spartacus sakk-szakosztá­lyához. Barátságos mérkőzé­sek, kirándulások szerepelnek a programon. A pécsváradiak legutóbb 11 csapat közül a IV. helyezést érték el a megyei I. osztály sakkbajnokságán. A legeredményesebb játékosok Tahi Ernő és Harka Géza. A gyermeknap jegyében Levente Péter és Gryllus Vilmos műsorában Döbrentey Ildikó meséjét láthatják a gyerekek május 20-án, hétfőn 11 órakor Pécsváradon, a Művelődési Házban. A mesejáték címe: „A mai nap éppen...” Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Katonai lokátor kerül a Zengőre? A Keleti-Mecsek tájvédelmi körzete sem marad érintetlen? A magyar honvédség korszerű­sítése keretében nagy teljesít­ményű lokátorállomás telepíté­sét tervezik a Zengő csúcsára. A Honvédelmi Minisztérium képviselői szóban majd írásban tájékoztatták a közigazgatásilag illetékes Pécsvárad polgármes­terét, Kakas Sándort, előtte pe­dig a Mecseki Erdészeti Rt. pécsváradi erdészetét, és tájé­koztatni fogják a lakosságot is. Eszerint az országgyűlés ta­valy szeptemberben fogadta el a hadsereg fejlesztésének szük­ségességét, és elrendelte a kap­csolódó feladatok beindítását: az elöregedett, nagy létszám­igényű, drágán üzemeltethető, lokátorokat (radarokat) nagy hatótávolságú, háromdimen­ziós, folyamatos üzemű, távve­zérelhető, minimális létszám­igényű lokátorokra cserélik. A számítások alapján a kor­mány-előterjesztés a Bükk és a Mecsek uralgó magaslatát je­lölte ki. A Mecsekben a Zengő fe­lelne meg az egyik új lokátor üzemeltetési helyének. Az épí­tendő vasbeton torony magas­sága a környező fákkal össze­mérhető - írja a HM tájékozta­tója. - A lokátor antennarend­szerét zárt, műanyag alapú gömb foglalja magába, a kör­nyezethez legjobban illeszkedő színben. Az építményhez szi­lárd burkolatú út készülne, ma­gasfeszültségű földkábelt vin­nének a Zengőre. Vizsgálják a lehetőségét, hogy a kirándulók számára körerkély készüljön, és látogatható maradjon a csúcs. A legközelebbi hasonló objektum Graz felett található, a Koralpe magaslatán, amit bemutatnak az érintetteknek. A Zengő alján élők aggoda­lommal értesültek a tervről. A Keleti-Mecsek tájvédelmi kör­zete védett növényeivel ritka érintetlen része hazánknak, génbank, maga a háborítatlan őstermészet. Legnagyobb ma­gaslata, a 682 méteres Zengő kedvelt kirándulóhely. Ilyen­fajta objektum elhelyezése mindenképp durva beavatko­zást jelent az eddig érintetlen természet rendjébe, és kihat a hegy környékén lévő települé­sekre, amelyek jövőjüket az idegenforgalom jegyében ter­vezik. Aggódva mérlegelik, mit jelent ez mint hadicélpont, mint látvány? Szombaton e kérdé­seknek szentelte hagyományos peónia-túráját a Pécsváradi Várbaráti Kör. Az itt honos bá­náti bazsarózsa élőhelyeit ke­resték fel, majd felkapaszkod­tak a Zengő csúcsára, hogy tá­jékozódjanak és felemeljék til­takozó szavukat, amelyhez csatlakozott a kétnapos túrát tartó Mecsek Egyesület is. A pécsváradiak szent hegyét szemelték ki FOTÓ: lantos A Vagyoni Igazgatóság a várról Csányi Sándor, a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság általános igazgatóhelyettese látogatott a múlt héten Pécsváradra, hogy a helyszínen tárgyaljon a vár to­vábbi sorsáról:- Az állam tulajdonából ki nem adható jelentős műemlék, kincstári vagyonelem hasznosí­tásáról tárgyaltunk a pécsváradi önkormányzat képviselőivel. A készülő kormányrendelet elő­írásainak figyelembe vételével a szóban forgó vagyontárgy tartós hasznosítását a vagyon­kezelésbe adás jelenti. A pécs­váradi önkormányzat áldozat- vállalása, a helyi polgárok, a várbaráti kör ténykedése arra utal, hogy nagyon fontosnak tartják, kiemelt feladatuknak tekintik a pécsváradi vár hosz- szútávú hasznosítását és a KVI partnerei kívánnak lenni. Ez el kell hogy vezessen a bérleti szerződés aláírásához. A vagyonkezelésbe adásig tartana a bérleti jogviszony, amelyen belül az önkormányzat illetve annak Kft-je lesz jogo­sult az ingatlan használatára, hasznosítására, az abból szár­mazó bevételekre. Ugyanakkor köteles az ingatlan állagának megóvására, annak őrzésére, karbantartására. A vagyonkezelői jogot csak nyilvános pályázaton lehet el­nyerni. Ezt a KVI rövid időn belül kiírja, és reméljük, az ön- kormányzat illetve annak cége ezen indulni fog.- Mekkora lehet a bérleti majd a kezelői jog ára?- Olyan bérleti díjban fo­gunk megállapodni, amely nem eredményezi a bérlő tevékeny­ségének az ellehetetlenülését. A felújítás ez esetben is eleinte je­lentős összegeket igényel, és a KVI e befektetéseket a va­gyonkezelői jog megszerzésé­nek ellenértékeként beszámítja. Vagyis a vagyonkezelői jo­got akár 30-40 évre meg lehet szerezni annak fejében, hogy a jog gyakorlója vállalja a műem­lék felújítását a hatósági előírá­soknak megfelelően.- Mennyire gyakoriak ma az ilyen megállapodások?- Ez a konstrukció szerintem elsősorban műemléki ingatla­nokra alkalmazható, melyekhez a jó gazda gondosságával eljáró partnert keresünk. Örülök, ha ez a partner a települési önkor­mányzat, mivel az a helyi érde­keket sokkal inkább egyesíti, megjeleníti, mint bárki más.- Megerősítést nyertek elő­zetes tárgyalásaink - mondta Kakas Sándor polgármester a találkozó után. - Kiderült, a profitszerzés és a gazdasági ér­dekek mellett az összefogás­nak, az áldozatvállalásnak, az értékőrzésnek is súlya van ma. Ezért lehet jó reményünk a vár bérleti majd kezelői jogá­nak elnyerésére. Ezért is kérem a pécsváradiakat, jöjjenek el minél többen csütörtök, pénteki „várfoglalónkra”. Néptáncosok országos bemutatója Huszonhét néptánc-együttes ad egymásnak találkozót május 18-19-én Pécsváradon, a nép­táncosok országos bemutató­színpada keretében. Az új mi­nősítést nyújtó országos talál­kozó szervezői a Magyar Mű­velődési Intézet, a Martin György Néptáncszövetség, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, az ÁFÉSZ-ek Or­szágos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az OKISZ és a rendezvényt lebonyolító pécs­váradi Fülep Lajos Művelődési Központ. Szombaton 9.45-kor Wekler Ferenc országgyűlési képviselő köszönti a résztvevő­ket, majd 10 órától színpadra lép Decs, Kisdobsza együttese, a pécsi Tanac, Pörböly, Vár­domb, Kecel, Zomba csoport­jai. Délután 3-tól szerepelnek Baja, Alsónyék, Karád, Kalo­csa, Kiskunhalas, Érsekcsanád, Hosszúhetény táncosai. Vasár­nap délelőtt 9-kor folytatódik a szemle, Magyaregregy, Nagy- mányok, Bátmonostor, Mözs, Kalocsa, Mórágy szereplésével, a pécsi Mecsek valamint Apar- hant, Báta, Decs, Üllés és Zen- gővárkony együtteseinek fel­léptével. A táncosok országos szakmai zsűri előtt szerzik meg új minősítésüket Pécsváradon. A pécsváradi vár udvarán dol­goznak két napon át a helybe­liek csütörtökön és pénteken. A két délelőttön az önkormányzat brigádja végzi el a kisebb javí­tásokat, szakmunkákat. A tél ugyanis előidézett apróbb lefa­gyásokat, néhány cserép, kő helyreillesztése szükséges. Szükséges a fakorlátok, hidak átfestése. Ehhez festéket, ecse­tet biztosít az önkormányzat. Bármely időpontban be lehet kapcsolódni a munkákba, mint a romok,, falmaradványok, a romkert gyomtalanítása. E ten­nivalókhoz várják a segítő ke­zeket a szervezők: Pécsvárad Önkormányzata, a Várbaráti Kör, az István Király Szálló. A munkához segítséget ajánlott a Kodolányi János Általános Is­kola, a Pécsváradi Középiskola és a Nyugdíjas Klub. Ki-ki a számára megfelelő időpontban csatlakozhat a munkákhoz, és szánhat néhány órát a pécsvá­radi vár udvarának megtisztítá­sára. Mint emlékezetes a pécs- váradiak 1984 tavaszától a vár környékét hozták rendbe közös munkával. Most hogy rövide­sen megpecsételődik a vár bér­bevétele, a falakon belül is bir­tokba veszik várukat. Hozzájá­rulnak ahhoz a nagy munkához, amellyel az üzemeltető Kollár- család húsvétra üzemképessé tette az épületegyüttest. Mindennek történetéről és jelen állásáról csütörtökön 17 órakor Kakas Sándor polgár- mester tájékoztatja a pécsváradi polgárokat a vár udvarán. Baranyai diabetesz-napok zárása Pécsváradon A pécsváradi diabétesz klub lesz a házigazdája június 1-én a baranyai diabetesz-napok 1996. évi zárórendezvényének. A Pécs-baranyai Diabétesz Szövetség, a Pannónia Alapít­vány a Cukorbetegekért a pécs- váradiakkal közösen rendezi meg az anyagcsere-betegség­ben szenvedők számára igen fontos és érdekes találkozót. A pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban gyü­lekeznek a program résztvevői június 1-én reggel, ahol a meg­nyitó után kezdődik a meghí­vott orvosok tanácskozása. A cukorbetegek ezalatt vetélke­dőn adnak számot arról, mit tudnak betegségükről. A Műve­lődési Házban ez alatt vércu- korszintet, vérnyomást mérnek, orvosi tanácsadást tartanak a diabétesz-zárórendezvény résztvevőinek. Végül kulturális műsorral, a pécsváradi művé­szeti csoportok bemutatójával, ünnepélyes eredményhirdetés­sel, a vár megtekintésével zárul a megyei diabétesz napok prog­ramja. Ez alkalommal lesz lát­ható a rendezvény helyszínén György Istvánná képeinek vá­sárlással egybekötött kiállítása. Egy soha le nem zárható életpálya Aki németet oktatott általános iskolában, jól ismeri a Mecsek- nádasdon nemrég nyugalomba vonult Ledneczky Ferencné ne­vét nemcsak Baranya és Tolna megyében, hanem Fejérben és Veszprémben is. Amikor 1985-ben feladatul kapta a kétnyelvű oktatás beve­zetését, nem volt segédanyag, sem tankönyv, sem külföldi kapcsolat - maga állította elő valamennyit. A kétnyelvű okta­tás azóta meghonosodott, s eb­ben Ledneczkyné nagy szerepet játszott. Volt olyan év, hogy 32 bemutatóórát tartott, 140 láto­gatót fogadott óráin.- Kikínlódtam a megfelelő módszert. Sok tanítványomnak vált hasznára, sokan tanulták tovább a németet, használják diplomásként vagy munkásként. Hat hónap híján 40 éven át állt a katedrán. Mindig is peda­gógus akart lenni. Hidason kezdett tanítani, és mellette el­végezte levelezőn a bajai taní­tóképzőt. Hálásan emlegeti Borsos János igazgatót, a gya­korlott kollégákat, akik mellett megtanulhatta a pedagógiát. A német nyelvről akkor szinte szó sem volt, és ennek oka a félelem. Pedig „von Haus aus” hozta a németet. Férjhezmenetelekor, 1960- ban került Mecseknádasdra, szülőfalujába, s mostanáig itt tanítottak technikaszakos férjé­vel együtt. Tanít most is. Ötven éves fejjel elvégezte a teológián a hitoktatói szakot, hogy - mint mondja - az ősök hitét, imáit átadhassa a gyerekeknek. Sok megnemértéssel kellett találkoznia pályáján, de mint mondja, a gyeremek között er­ről elfeledkezett. Elnyerte a ve­zető pedagógusi címet, kitünte­tésekkel ismerte el munkáját az oktatásügy. Még nem voltak divatban a testvérkapcsolatok, mikor 1987-ben az ausztriai Kültenbachhal létesített kap­csolatot. Wekler Ferenc or­szággyűlési képviselő, akkor Mecseknádasd tanácselnöke egykori tanára órájára vitte el Unterensingen akkori polgár- mesterét Walter Straubot, e gyümölcsöző együttműködés legelején. A mecseknádasdiak mindennek elismeréséül az ősszel Ledneczky Ferencnét juttatták a legtöbb szavazattal a nemzetiségi önkormány­zatba, és annak elnökévé vá­lasztották. Ledneczky Ferencné egykori tanítványa osztályában helyet­tesít a mecseknádasdi iskolában fotó: löffler Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: '(72) 465-123 i i t Várfoglalás - munkával

Next

/
Oldalképek
Tartalom