Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-10 / 127. szám

1996. május 10., péntek VÁROSAINK Díinántúli Napló 9 Mohácsi körkép Nívódíjas fúvósok A hétvégén Székesfehérváron 83 kisegyüttes részvételével megrendezett országos Álba Regia Fesztiválon a gála részt­vevői közé jutott 17 másik ze­nekar társaságában a mohácsi ifjúsági rézfuvós quintett is. Az ifjú mohácsi zenészek - Mausz Ferenc, Molnár Géza, Nádasdi Szilárd, Nyíró Árpád és Reiter Gábor- kiemelkedő produkció­jukért nívódíjban, vezetőjük Dobos József tanári különdíjban részesültek. Szabadiskolások kiállítása A Művelődési Központ Ifjú­sági Házában működő Kép­zőművészeti Szabadiskola hallgatóinak nyílik tanévzáró kiállítása május 15-én, szer­dán 17 órakor a Kossuth Film­színház emeleti kisgalériáján a Junior Art Alapítvány rende­zésében. A hét tanítvány gra­fikáiból, festményeiből, érme­iből és plasztikáiból rendezett tárlatot Balázs Balázs művész­tanár, a szabadiskola vezetője nyitja meg. A június 2-ig nyitva tartó kiállítás végén a látogatók szavazatai alapján kiadják a közönségdíjat. Hazai tennék, hazai munkahely Ezzel a címmel rendezik meg az országos vetélkedő döntőjét holnap 10 órától a Polgármes­teri Hivatal Szabadság utcai irodaházában. Idén a mozga­lomhoz kötődő termékgyűjtő akcióban legjobban szerepelt Széchenyi István Általános Is­kola nyerte el a rendezés jogát. Velük együtt hat település álta­lános iskoláinak 5-5 fős csapata méri össze tudását. Délután 4 óráig a rendezvényhez kapcso­lódó hazai termékeket bemu­tató kiállítást is megtekinthet a mohácsi gyerekeknek szurkoló közönség. / Boldog Gizella Általános Iskola A Gólya utcai ingatlant igényli, a kolostort átadja az egyház Évszázados múltra tekint visz- sza a ferences szerzetesek és a város vezetésének együttmű­ködése. A Park utcai Általános Iskolához tartozó Gólya utcai épület 1889. január 25-től az államosításig a Mohácsi Ró­mai Katolikus Egyház tulaj­dona volt, de a Ferences Rend már az ingatlan átvételét meg­előzően, 1850-től tanított eb­ben az intézményben. A törvények adta lehetőség­gel élve a rendtartomány idén az épületet visszakérte, s az igényüket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium be­jegyezte. Mindezt Mohács elöljáróival történt előzetes egyeztetés alapján tették, s mint dr. Várnai Sándor, a Ka- pisztrán Szent Jánosról elne­vezett Ferences Rendtarto­mány tartomány főnöke a helyi képviselőket tájékoztatva tu­datta, az a szándékuk, hogy egy keresztény szellemiségű általános iskola alapításával és működtetésével újra részt kér­jenek a város közoktatásában. Valójában a Gólya utcában már negyedik éve működik a keresztény tagozat, s az ott fo­lyó oktatás továbbvitele jegyé­ben, március 25-én elkészítet­ték a Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola alapítói okira­tát. Mindezek után az egyház szándékának megvalósításá­hoz viszont a mohácsi képvise­lőtestület döntése kellett, mármint, hogy az épület visz- szaadását jóváhagyják. Az egyház a kérésével egy­idejűleg egy ajánlatot is tett: a Ferences Kolostoruk épületét ­melyet évtizedek óta a Kórház használ, s egy óvoda is helyet kapott benne - további 15 évre, ingyenes használatra a város rendelkezésére bocsátja. Egyúttal arra is lehetőséget kínáltak, hogy a Gólya utcai intézményben jelenleg elhe­lyezett hét tanulócsoport közül miután ők szeptembertől ötöt átvesznek, a másik két tanter­met továbbra is használhatja a Park utcai iskola. Az épület tel­jes átadását két év múlva vár­ják, amikorra a keresztény szellemben tanulók nyolc év­folyamban járnak iskolába. Á Ferences Rendtartomány kérését a testület éífogadta, s a határozatával hozzájárult, hogy a Gólya utcai ingatlan újra az egyház tulajdona le­gyen. B. M. A Flórián szobor szomszédságában álló évszázados épület újra az egyház tulajdona lesz fotó: laufer László Szociális bérlakásra várakozók Huszonötén kerültek fel idén a szociális lakásbérleti ajánlatte­vők (ma így hívják a lakás­igénylőket) azon névjegyzé­kére, amit 1994-es lakásrende­letének előírásai szerint leg­utóbbi ülésén elfogadott Mo­hács város képviselőtestülete. A lakáshelyzetről Gyévai István lakossági osztályvezetőt kérdeztük, aki elmondta, hogy a törvény és az idézett helyi rendelet hatálybalépését köve­tően 1977-ig visszamenően át­tekintették a nyilvántartásokat. Az itt talált 386 lezáratlan kére­lem közül már az új jogszabály szerint újra nyilvántartásba vet­ték az igényjogosultakat. így az 1994 december 31-ig regisztrált 40 igénylő került fel az egész­ségügyi és szociális bizottság javaslata alapján az 1995 áprili­sában elfogadott első névjegy­zékre. Tavaly újabb 65 szociá­lis lakásbérleti ajánlatot fogad­tak el a polgármesteri hivatal­ban. Ezek közül az igényjogo­sultság felmérése, az igazolt jö­vedelmi viszonyok feltárása, a jelenlegi lakáskörülmények vizsgálata után emelték ki a közgyűlésen névjegyzékre vett huszonöt legrászorultabb igénylőt. A névsor összeállítá­sában most először működött közre és igen hathatósan a ci­gány kisebbségi önkormányzat, melynek elnöke Kovács István személyesen részt vett a hely­színi környezettanulmányok elkészítésében. Sajnos sem az igényjogosult­ság, sem a névjegyzékre való felkerülés nem jelent automati­kusan költözést. Az 1995-ben elfogadott negyvenből mind­össze tíz igénylő jutott eddig lakáshoz, jelenleg 55-en van­nak a névjegyzéken, s már idén is beadtak 12 igénylést, így már összesen 100 fölött van a szoci­ális bérlakásra várók száma. Mohácson azonban 1988 óta nem volt szervezett szociális bérlakás építés és a lakásmobi­lizációból is csak 2-3 lakás sza­badul fel. Az önkormányzati lakások elidegenítéséből napja­inkig befolyt alig 50 millió fo­rintból kellene a törvény szerint új lakásokat építeni, a meglé­vőket felújítani és fenntartani. Az önkormányzatnak eddig arra futotta, hogy néhány ingat­lan megvásárlásával kis alapte­rületű átmeneti lakásokat ala­kítson ki. A Vörösmarty 51-ben három, a Kossuth utca 6-ban négy és a Baross utca 108-ban hét ilyen lakás készült el. Köveskuti Péter Hónapok óta húzódik az ön- kormányzat és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipari Kamara Mohács Városi Elnöksége kö­zötti együttműködési megálla­podás megkötése. Legutóbb dr. Olt György jegyző azzal az in­dokkal javasolta tárgyalásának elhalasztását, hogy a tervezet egyoldalú előnyöket biztosít a Kamarának. Szántó Dezső, a szervezet vá­rosi elnöke sérelmezi a történ­teket. A kamarai törvényben biztosított joga ellenére nem hívták meg az ülésre, másrészt a szakbizottságok és a Polgár- mesteri Hivatal észrevételeinek figyelembe vételével átdolgo­zott változatot sem tárgyalta meg a közgyűlés. Dr. Olt György a felvetésre reagálva kifejtette, hogy a napi­rend előterjesztőjeként a gazda­sági és a jogi bizottság vélemé­nyét tolmácsolva javasolta a téma elnapolását, ezzel külön­ben maga is egyetértett. A ter­vezetet elsősorban kidolgozat­lannak találták, s főként azt ki­fogásolták, hogy az önkor­mányzat kötelezettségeit részle­tesen a Kamaráét viszont csak általánosságban fogalmazza meg. Miután ismertté vált a na­pirend elhalasztása, nem tartot­ták szükségesnek a Kamara képviselőjét meghívni. Szántó Dezső szerint az eltelt félév alatt az önkormányzat már elkészíthette volna saját változatát, ha a Kamarát eny- nyire egyoldalúnak találták. Úgy látja, hogy a képviselőtes­tület nem tartja fontosnak a Kamarával, mint gazdasági ön- kormányzattal való együttmű­ködést. Véleménye szerint nem lehet hosszú távon figyelmen kívül hagyni a vállalkozókat tömön'tő testület létezését, mi­vel ha a gazdaság jól működik, akkor több adóbevétel képző­dik és fejlődhet a város. A tör­téntek ellenére a Kamara to­vábbra is felajánlja együttmű­ködését. K. P. Centenáriumi évkönyv A „Mohácsi Állami Polgári Is­kolától a Széchenyi István Álta­lános Iskoláig” címmel a na­pokban jelent meg a patinás ok­tatási intézmény évkönyve. A fennállásának századik évfor­dulóját ünneplő iskola történe­tét és legfontosabb mai adatait tartalmazó kötet szerkesztője és az első fejezet szerzője az is­kola tanára Nagy Kálmán. Az 500 példányban kiadott könyv megírásában közreműködött még Dárdai Ferenc és Dárdai Ferencné, Porvay József, va­lamint Takácsné Argyelán Zsu­zsanna és Topálné Lecsó Er­zsébet. A 140 oldalas kiadvány gazdag fotó, dokumentum és statisztikai mellékletekkel szemlélteti az intézmény fejlő­dését. Kiadását támogatta a Nemzeti Kulturális Álap, a Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság és az „Ezred­forduló 2000” valamint a „100 Éves Iskoláért” Alapítvány. A kötet borítóját Ferenczi Anita iparművész az iskola egykori tanulója tervezte. A lektorálást Bauhojfer József, Bojtár László és dr. Sarosácz György végezte. Anyakönyvi hírek Születtek: Nagy Patrik (Lippó), Horváth Dalma (Máriaké- ménd), Szekeres Olivia (Duna- szekcső), Magyar Melánia (Majs), Faragó Kitti (Nagynyá- rád), Ivánka Dániel (Mohács), Horváth Christopher János (Mohács), Brambauer Manuéla (Véménd), Krikler Dzsenifer (Geresdlak), Szabó László (Töt- tös), Schmidt Viktória (Mo­hács), Pataki Krisztina (Mo­hács.) Házasságot kötöttek: Gás­pár Ágnes és Tasi István, va­lamint Hegyvári Éva és Bállá László. Meghaltak: Takács Józsefné sz: Vesztergovszki Borbála (Mohács), Fábián József (Som­berek) Farkas Józsefné sz: Riill Rozália (Töttös), Frei János István (Mohács), Hitzhausz Ka­talin (Mohács), László János József (Mohács), Mike Zsu­zsanna (Szűr), Schneider Józsej (Kölked), Lehmann Róbertné sz: Kremer Hermina (Mohács), Maros Géza (Palotabozsok) Szili Sándor (Somberek), Kre- iszler Imre (Szentes), Papp Jó­zsefné sz: Einwiller Magdolna (Dunaszekcső), Lelkes Dénesné sz: Nagy Blanka (Nagynyárád), Szenk József (Nagynyárád. A Varoshaza dolgozol Bensheimben Április 30 és május 4 között Bensheimben, Mohács né­metországi testvérvárosában járt tapasztalatcserén a Pol­gármesteri Hivatal 32 dolgo­zója. Dr. Olt György jegyző vezetésével a német közigaz­gatás és hivatali ügyintézés rendszerét tanulmányozták a mohácsi köztisztviselők. Különböző mintákkal dolgozhat majd a présgépen a mohácsi fazekasmester, Reininger László fotó: laufer László Présgépet vett a fazekas A fekete kerámia piaca az idegenforgalomtól függ A híres mohácsi fekete kerámia készítés hagyományait ma is őrző fazekasok közül Reininger László a legkísérletezőbb. Me­rész formáival, mázas edényei­vel vagy éppen kályhacserepei­vel már eddig is szép sikereket ért el. Az igazság az, hogy a folya­matosan megújulásra a megél­hetés • is rákényszeríti. Mint mondja a hagyományos fekete kerámiának szűk és túlságosan az idegenforgalomtól függ a pi­aca. A mázas kerámia nem olyan kötött és valamivel jobban el is adható, ám ehhez magas hőfo­kon égető elektromos kemencét kell beszereznie. Miközben ezen a választék bővítésen fáradozott, különle­ges lehetőségre bukkant a kö­zelmúltban, amit nyomban megragadott. A nyugdíjba vonuló Váci István dombóvári mestertől speciális présgépet és harminc hozzávaló sablont vásárolt. A berendezés korábbi tulajdonosa az országban egyedül készített műemlék épületekhez egyedi profilú kerámia téglákat, pár­kány és díszítő elemeket. Az eljárás lényege, hogy a hidraulikus szerkezettel 100- 150 atmoszféra nyomással összepréselik a különféle ada­lékokkal dúsított, mészmentes speciális agyagot, amit 1050 fokon égetnek ki. A kétféle sárga és klinkerpi- ros színárnyalatú dísztéglákat, cirádás épületdíszeket előszere­tettel alkalmazta a századelő szecessziós építőművészete. A tevékenység folytatására vál­lalkozó mohácsi fazekas az Or­szágos Műemlékfelügyelőség­től, de mai épületek tervezőitől is számít megrendelésre, sze­mélyesen tárgyalt már például a Parlament rekontsrukciójának műszaki igazgatójával. Reininger László legkésőbb május végére szeretné beindí­tani a gyártást. A fiatal mester büszkén mutat rá a sok forma közül a sümegi vár könyöklő­jének, a kecskeméti zsinagóga és a pesti nagy vásárcsarnok épületdíszeinek sablonjára és hozzáfűzi, hogy ezeknek a má­zas változatát is elkészíti, ha a megrendelő úgy kívánja. Köveskuti Péter MOHÁCS Moyer Nyomda, Árok ».17. (69) 311-047 Álom Bt., Széchenyi tér 9. (69) 322-847 Spitz Jánosné Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda) ^ Miért nincs megállapodás a Kamarával?

Next

/
Oldalképek
Tartalom