Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-23 / 111. szám

8 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleméivye 1996. április 23., kedd Gyermektáncszínház Az ANK Gyermektáncszínház 1994. októberében alakult az ANK I. sz. általános iskola táncművészeti tagozatának nö­vendékeiből, Szalay Tamás ve­zetésével. Az 1995-ös évben a Művészeti Iskolák Országos Fesztiválján és az Országos Gyermektáncfesztivál döntőjén is a legmagasabb minősítést ér­ték el kategóriájukban. Több­ször szerepeltek már a televízi­óban: pl. a Macskák című pro­dukciójukkal. Legközelebb az V. Weöres Sándor Gyermek- színjátszó Találkozó Baranya Megyei Fesztiválján láthatja őket a közönség, és fellépnek a Tánc Világnapja április 29-i gá­laestjén is. Papné Csima Györgyi igazgató-helyettes A Horváth Színház előadása Még benne vagyunk a húsvéti liturgikus ünnepkörben és úgy gondolom mégegyszer vissza kell térni a Horvát Sínház Pas­sió játékának élményére, mely­ben Pécsszabolcson részünk volt. Vidákovics színházigaz­gató által rendezett előadás korhű jelmezekben, megrázóan hű színészi teljesítménnyel je­lenítette meg a századok óta ismert templomi népénekeket, belevonva a Florvát Asszony­kórust is. Gábori Imréné Iskolaszépítés Az Egészséges Városért Ala­pítvány által kiírt pályázaton 50 ezer forintot nyert az Esztergár Lajos úti Általános Iskola, ame­lyet a sport és játékudvar fej­lesztésére fordítjuk. Gyermeke­ink örömére, Sziklavári Rezső apuka irányításával, szülők, nevelők és felsős tanulóink kö­zös összefogásával a játékud­vart ma már ülőpadok veszik körül. Az alsós tanulók isko­lánk környékét takarították, a felsősök ástak, földet terítettek, füvesítettek. Együtt örülünk közös munkánk eredményének. Ruppert Edit igazgató Harkányi kirándulás A csertői gyermekotthon húsz növendéke három felejthetetlen napot töltött Harkányban a Ba­ranya megyei Rendőrkapitány­ság nyaralójában. A gyerekek örömét nem zavarta az áprilisi hóesés sem, mert a fedett uszo­dában kellemes meleg volt. Hajdú Mária Az oldalt összeállította: Dr. Dunai Imréné Mi lesz a játszóterekkel? Pécsett, a Kertvárosban lévő Kassák L. és Darvas J. u. közti Hinták és árnyékok ... FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ játszótér rossz állapotban van. Féltjük a gyermekeinket, mert a hinták lécei hiányosak, elkorhad­tak, a láncok balesetveszélyesek. Az évekkel ezelőtt elvitt játéko­kat nem hozták vissza, hiányukat nem pótolták. Szemetes edény nincs kihelyezve, mindent elbo­rít a szemét és az üvegszilánk. Mi lesz a játszótér további sorsa, hol játszhatnak gyermekeink? Szörnyű, hogy az ország gazda­sági helyzete a védtelen gyer­mekeken csapódik le. Pintér Róbert + 19 aláírás A tavasz melege Fújt a szél, cseperészett az eső egy szürke péntek délután, amikor szokásunk szerint be­mentünk Pécs egyik sétálóutcá­jának húsboltjába. Sorunkra várva hirtelen egy erőteljes ba­riton hangja hallatszott az üzlet távolabbi részéből: „kifolyt a kávé, ki kér?” A kérdés a bolt dolgozóinak szólt, de az én számon mégis kiszaladt, mint a munkahelyemen nap, mint nap: ha jut, akkor én. Ä kedves eladó a néhány mé­terre lévő ajtóhoz ment és be­szólt: az egyik vevő kér. Aztán mosolygós arccal folytatta a ki­szolgálást. Bennem a lélegzet is elállt, de már hozták is a kávét. Megköszönve, zavartan ma­gyaráztam a helyzetet. Egy hét múltán ismét betér­tünk a boltba a szokott időben. A vásárlandók már kimérve vártak bennünket - megjegyez­ték, mit és mennyit vettünk. Mielőtt fizetésre került volna sor, megtudtuk: izgultak, hogy nem jövünk, mivel láttak ben­nünket a Király utcában felfelé menni. Aztán néhány pillanat elteltével ott gőzölgött előttünk a finom, forró fekete. Hirtelen úgy éreztük a férjemmel, hogy kisütött a nap. (Név és cím a szerk.) Szigorúbb őrizet a parkolóban Ez év március 21-én vásárolni indultunk a pécsi METRO Áru­házba. Az áruház parkolójában az őrök szeme láttára lepar­koltunk a novemberben vásárolt Peugeotunkkal. Legnagyobb megdöbbenésünkre egy óra múlva hűlt helyét találtuk autónk­nak - írja levelében Fekete Miklós Orfűről. Casco biztosítást nem kötöt­tünk, mert a kocsi otthon zárt garázsban állt, egyébként pedig csak „őrzött” parkolóban áll­tunk meg és hittük ezt a METRO parkolóról is. Tudom, a kocsilopás lehetősége minden helyzetben adott. De legalább lennének olyan ’’szigetek”, ahol nyugodt az ember - én ilyennek szeretném a pécsi METRO parkolóját is. Remélem az ille­tékesek átgondolják a bennün­ket, és esetleg másokat ért je­lentős kárt és bevezetnek olyan ingyenes be-, illetve kilépőt, amely igazolja a tulajdonost, megteremti a vásárlók járműve­inek biztonságát. A levéllel megkerestük Jung Tamást, a Pécsi METRO Ön- kiszolgáló Nagykereskedelmi Kft. igazgatóját, és a követ­kező választ kaptuk: Sajnálattal értesültünk róla, hogy áruházunk parkolójából ellopták Fekete Miklós autóját. A METRO áruházak magyar- országi története során ez az első áruházi parkolóból történő eltulajdonítás. A parkolóban egyidejűleg 450 személyautó fér el, erre az általunk foglal­koztatott Őrző-védő Kft. egy embere a nyitvatartási idő alatt folyamatosan felügyel. Az őr állandó jelenlétével próbáljuk meg elriasztani az autólopásra szakosodott személyeket, ban­dákat. Mint tudjuk Magyaror­szágon évente kb. 10 000 autót lopnak el a legkülönbözőbb módokon. Szükség lenne a szi­gorúbb törvényi szabályozásra és felelőségre .vonásra. Azt hiszem, e szám ismere­tében a METRO nem tehető egyedüli felelőssé az autólopás miatt. Bízuhk benne, hogy a minden képzeletet felülmúló autólopási hullámnak nem lesz több „METRO-s” áldozata. Vevőink nagyobb biztonsága érdekében új szabályokat vezet­tünk be, melyek keretében megszigorítjuk a parkolóba tör­ténő be- és kilépés rendjét. Ki követett el mulasztást? Az Új DN április 15-i számá­ban „Emberi nemtörődömség miatt gyalogoljunk?” című cikkre - a Polgármesteri Hi­vatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője által elmondottakra az aláb­biakban szeretnék reagálni. A tények a következők: Három évvel ezelőtt megin­dult a Darázs dűlői melléképü­letek mögötti rézsűoldal az útra. A Közüzemi Rt. jogelődje fából készült ácsolattal meg­erősítette a rézsűt a további re­pedések megállítása érdekében, ígéretük szerint ez egy féléves átmeneti intézkedés lesz, mi­után a kérdéses rézsűt megerő­sítik. A támfalat a Közüzemi Rt. megterveztette és a műszaki iroda engedélyezte. A határoza­tot az érintett ingatlanok tulaj­donosai is megkapták és várták a támfal megépítését. Eltelt egy év, nem épült meg támfal, az épületek állapota tovább rom­lott újból megkerestük a mű­szaki irodát. A beadványok nyomán a műszaki iroda meg­vizsgálta a helyzetet és köte­lezte a Közüzemi Rt-t a mun­kák azonnali megkezdésére. A Közüzemi Rt. a munkálatokat nem kezdte meg. A helyzet tovább romlott, így saját költségen igazságügyi sta­tikai szakvéleményt kértünk, melyet 1995 október 31-ig a műszaki irodába benyújtottunk. A szakvélemény megállapította az épület életveszélyes állapo­tát és azonnali intézkedéseket követelt, az út lezárását a bal­esetveszély miatt, a támfal megépítését. A műszaki iroda 1995. de­cemberében levélben fordult a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájához a fenti tények ismer­tetésével. Ennek nyomán a Kö­züzemi Rt. közölte a műszaki irodával, hogy a támfalépítés beruházási kérdés, nem pedig fenntartási, így ők csak akkor tudnak lépni, ha a közgyűlés szerepelteti 1996. évi költség- vetésében. Március elejére oly mérték­ben romlott a melléképület ál­lapota, hogy a Közüzemi Rt-től azonnali szemlét kértünk melyre 1996. március 14-én ke­rült sor. A szemle után közvet­lenül lezárták az említett útsza­kaszt. Az autóbusz közlekedés azóta is szünetel ezen a szaka­szon - szerencsére, mert már­cius 18-án leomlott a 8. sz. in­gatlanon található melléképület egy része. Ezek után mivel a le­zárás csak félpályás volt az ille­tékesek teljes szélességben le­zárták az utat. Kérdésem ezek után az érin­tett és megszólalt illetékesek­hez csak annyi, hogy szándéko­san miért tájékoztatják félre az olvasókat. Az érintett ingatla­nok tulajdonosai továbbra is várjuk a támfal megépítését összhangban a műszaki iroda IV. 3-i levelével, amelyben fel­tétlenül indokoltnak tartja a támfal megépítését. Görföl Zoltán Pécs, Darázs dűlő 8. A magyar űrkutatás 50 éve A közelmúltban ünnepélyes ke­retek között tartottak űrkutatási konferenciát Budapesten, ahol Baranya megyét Csikós Zoltán, a Magyar Asztronauitikai Tár­saság pécsi csoportjának titkára képviselte. A magyar űrkutatás kezdetét Bay Zoltán 1946. évi sikeres Hold-radar vizsgálata időpontjától számítják. Á konferencián részt vett a NASA, ESA olasz és indiai űr­kutatási ügynökségek képvise­lője, a magyar űrkutatás több neves személyisége, valamint Farkas Bertalan űrhajós, akik a nap folyamán előadásokat tar­tottak. Az elhangzottakból kiderült, hogy Magyarországnak anyagi problémái vannak az Európai Űrkutatási Szervezethez (ESA) történő csatlakozást illetően, de a magyar elektronikai műsze­rek továbbra is a világ élvona­lába tartoznak. Csikós Zoltán Kővágószőlősi borverseny Szép eredmények születtek Kővágószőlősön a Zsongorkő Baráti Kör által rendezett bor­versenyen. A szakvélemény szerint „A borok az átlagosnál magasabb kezeltségi szintet mutattak. Testesek, esetenként a magas alkoholtartalom disz­harmóniát okoz. Illatban és savban élénkek. Az 1995. évjá­hér aranyérmes bora kapta. Eredményesen szerepelt még többek között Hajdú István két aranyérem (Tramini, vegyes fehér) és Kis Béla egy arany (csemege fűszeres), két ezüst (Olaszrizling, Tramini), egy bronzéremmel (vegyes vörös). Aranyérmesek lettek még: Farkas József (vegyes fehér), rat boraiból az áltagosnál ma­gasabb minőséget képviselik.” Külön szépsége volt a bor­versenynek, hogy a termelői dí­jat Tóth József (a fotón balról) helybeli gazda nyerte, aki va­laha elindítója volt a kővágó­szőlősi borversenyeknek. A be­nevezett négy borából a Tra­mini és Zöldvertini arany, az Olaszrizling ezüst, a Rajnai riz- ling bronzérmet nyert. A legmagasabb bírálati pont­számot Varga Géza vegyes fe­Bencze Ferenc (Zöldszilváni), dr. Fehérvári Berta Piroska (vegyes fehér), Teszlák László (Olaszrizling), Kesztyűs Kál­mán (mézes fehér), Csongrádi Zsolt (Chardonay), Kovács Sándor (vegyes fehér). A fehérborok közül 17 ka­pott ezüstérmet, 8 bronzérmet, egy pedig oklevél díjazásban részesült. A vörösborok 2 ezüstérmet, 3 bronzérmet és 5 oklevelet kaptak. Hajdú István A belvárosi kereskedők kérése Pécs önkormányzatához Hatvan aláírással érkezett az alábbi levél szerkesztősé­günkbe a belvárosi keres­kedőktől, a Pécsi Kereske­dők Érdekvédelmi Cso­portja egyetértésével: Sérelmezzük Pécs M. J. Vá­ros Önkormányzatának ren­delkezését, mely szerint utcán megállító táblát elhelyezni ti­los. Véleményünk szerint a rendelkezés nem kellően át­gondolt és sérti a vállalkozási szabadságot. Különösen hát­rányos helyzetbe hozza azo­kat a vállalkozókat, akik ka­pualji, vagy udvari üzlethelyi­séget bérelnek. Valljuk, hogy egy mediter­rán szépségű városhoz egy színes, nyüzsgő belvárosi élet is hozzátartozik. Egy turista számra különösen fontos egy plusz információt hordozó megállítótábla. Az önkor­mányzat érveit, mely szerint forgalombiztonsági és eszté­tikai szempontból nem meg­felelőek a táblák, nem tudjuk elfogadni. Mi, akik nap mint nap itt dolgozunk, a probléma lényegét a gépkocsik behajtá­sában és nem a táblák meglé­tében látjuk. Egy, amúgy is sétáló utcában a gyalogosfor­galmat ezek a táblák nem ve­szélyeztetik, sőt több száz já­rókelői vélemény alapján ál­lítjuk, hogy nemlétüket kife­jezetten hiányolják a polgá­rok. Kérjük a rendelkezés is­mételt és szakmailag megala­pozott átgondolását az érintet­tek bevonásával. Új buszváró. Magyar- bóly és Illocska közötti út­szakaszon a lapáncsai falu szélén új buszvárót építte­tett Lapáncsa község ön- kormányzata. KÉP ÉS SZÖVEH: HAVASI ISTVÁN Jogi tanácsadó H. Kálmán és Újlaki J. az óvadék mibenléte iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk 270. §-ában fog­laltak szerint, ha valamely kötelezettség biztosí­tására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerző­dés nemteljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszeg­ből közvetlenül kielégítheti. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv, vagy ér­tékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítá­sára nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni. A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, a szavatosság, vagy jótál­lási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Nagy B. pécsi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a dolgozó részére mikor jár munkaközi szünet és mennyi pihenőidő. A Munka Törvénykönyvének 122. §-a értel­mében, ha a napi munkaidő a hat órát megha­ladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a három-, vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jel­legű, illetve az olyan munkakörben, ahol az ét­kezés munkaidőn belül is biztosítható a munka­közi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosí­tani. A fentiektől kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása eltérhet, de legalább nyolc óra pihenőidőt ilyen esetben is biztosítani kell. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a ké­szenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg. S. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom