Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-25 / 113. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1996. április 25., csütörtök Fluoron innen... Nem tudom, kinek tűnt fel, de újabban bizonyos, sokszor látott reklámok esetében a korábban olyan nagyon favorizált fluor - eltűnt. Nincs róla szó, pedig a fluor a fogzománcot.. . Már most ebben a varázslatban közrejátszott a Baranya Megyei ANTSZ is, egyike annak a két intézetnek, ahol „bevizsgáltak” néhány ásványvizet: jó az nekünk, vagy éppen ellenkezőleg. Néhány ilyen palackozott termékkel szemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség indította a vizsgálatot, baktériumokat, nitrátét kerestek a kutatók a laboratóriumokban. A nitritről egyelőre csak annyit: különösen a csecsemőkre lehet veszélyes, akár halálos kimenetelű károsodást okozhat. Három forrás ásványvize is „boncasztalra” került: kétféle fonyódi, egy margitszigeti és egy parádi. A baranyai szakemberek 33 mintát elemeztek, kórokozó baktériumot ugyan nem leltek, de nitritet annál többet. Hogy csak a fonyódiakat említsük: 40 százalékában fedezték fel, a megengedett határérték 43-88- szorosát! Sok volt azonban a margitszigetiben is. És a fluor? Éppen a margitszigeti kristályvíz tartalmazza - mégpedig túl sokat is. A fluor a kellő mennyiségben valóban egészséges a fogzománcnak, ha viszont ennél több kerül a szervezetbe: támad. A fogzománcot persze, s elsősorban a gyerekekét. M. A. Lépcsőház a „legekbe” A felhőkarcolók magassági versenyében új világbajnokot avattak a minap: a kuala lum- pur-i Petronas ikertorony átvette a vezetést a Chicagói Se- arstől. Utóbbi 22 éven át tartotta a csúcsot. A Reuter jelentése szerint a malajziai építmény a kimagasló teljesítményt csigalépcső révén érte el: 88 emeletét 47,2 méter magas acélfeljáróval fejelték meg, s ez a lépcsőház éppúgy vezet a légekbe - mármint légbe nyúlón - mint a legekbe - azaz a „legek” könyvébe. Kuala Lumpur végül is 442 méteres teljesítménnyel - tíz méteres magasságkülönbséggel - hódította el a címet Chicagótól. Passzív dohányzás Németországban évente átlagosan négyszáz ember halálát okozza a passzív dohányzás - állapítja meg tanulmányában a heidelbergi rákkutató központ. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal megbízásából végzett elemzések alapján a kutatók megállapították, hogy 30- 40 százalékkal nő a rákos megbetegedés esélye azoknál az egyébként nem dohányzó személyeknél, akik a családban, vagy a munkahelyen dohányosok füstjét kénytelenek beszívni. Tevehűség Egy „ütközetben eltűnt” teve öt évvel az 1991-es Öböl-háború után visszatért gazdájához, aki szinte ragyog a boldogságtól, hogy újra élvezheti kedvenc jószága társaságát - írta a Reuter brit hírügynökség. A teve akkor „ment világgá”, amikor 1990-91-ben az iraki csapatok megszállták Kuvaitot, és azt a területet, ahol al-Avai- ser farmja van, katonai területté nyilvánították. A gazdi örömét csak fokozza, hogy tevéje nemcsak makkegészséges, de kóborlása közben még egy lovagra is szert tehetett, hiszen vemhesen tért vissza otthonába. Másodpercek alatt eláraszthatják az egész földgolyót Támadó vírusok Erőszak és halál hétezer évvel ezelőtt A számítógépvírusok által okozott milliós károk ellenére a komputerszakma keveset tesz Németországban a jelenség ellen a Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) egyik szakértője szerint. Nem csak a felhasználók, de főként a szoftver-készítők és a - másolók mellőzik a szükséges elővigyázatosságot. Egyedül az MS-Dos kompatibilis személyi számítógépekhez több mint 7000 számítógépvírus és más szabotázsprogram létezik, amelyek a legrosz- szabb esetben tönkretehetik a számítógép adatait. A BSI számításai szerint Németországban évről évre százmilliós költségek keletkeznek vírusokkal kapcsolatban, melyek nagy részét a megelőző intézkedések teszik ki. Nem megy ritkaságszámba, ha a számítógépvírusok már a gyártók eredeti lemezein rajta vannak. Sok szoftverkészítő nem fordít gondot a minőség ellenőrzésre, sőt néhol minden vizsgálat hiányzik. Új veszélyt jelentenek az úgynevezett mak- rovírusok, amelyek a Microsoft szövegfeldolgozó programjához, a Wordhoz hasonlatos költséges alkalmazott programokon keresztül támadnak és szétterjednek a programokban. A kaliforniai Sun számítógépgyártó új programnyelve, a Java, mely az Internethez hasonlatos adathálózatokhoz szolgáltat programfunkciókat, szintén alkalmas lehet vírusok terjesztésére. Előállítói ugyanis jelenleg főként csak a használhatóságával törődnek, a biztonságra pedig keveset adnak a BSI szakértője, Frank W. Felzmann szerint. Az Interneten keresztül aztán a számítógépvírusok másodpercek alatt eláraszthatják az egész földgolyót. Alig okoz kárt ma már ezzel szemben az egykor rettegett „Michelangelo” vírus, mely minden év március 6-án szokott rombolást okozni a számítógépek adataiban. Ennek az az oka, hogy a vírus „köztes gazdája”, az elöregedett 5,25 hüvelykes lemez már csak kevéssé van forgalomban. A számítógép okozta károk elkerülése végett az alkalmazóknak minden új programot és minden egyes használatba vett diszkettet egy antivírus-prog- rammal ellenőrizniük kellene. A makrovírusok ellen ugyanakkor ellenprogramokat is be kellene vetni - ajánlja a számítógép-szakember. Az újonnan vásárolt vagy javításból visszahozott személyi számítógépeket ugyancsak meg kellene vizsgálni, nincsenek-e vírussal fertőzve, és a felhasználóknak le kellene mondaniuk a forma- tált lemezek alkalmazásáról. A világ legdrágább krumplija A világ legdrágább krumplijának címét szerezte meg egy nyugat-franciaországi burgonyafajta egy párizsi árverésen: a „Nourmoutier” típus egyetlen kilójáért háromezer frankot (90 ezer forintot) adott egy ismeretlen vásárló. A Nourmoutier nagyon régi típus, de az elmúlt harminc évben már nem termesztették, s csak 1995-ben kezdték meg ismét művelését. Az a sajátossága, hogy tengeri moszattal „feljavított” talajba palántáz- zák, méghozzá csakis a szigorúan meghatározott napon, minden év február másodikán. Állítólag kilencven nap múltán éri el zamata csúcspontját: rendkívül ízletes a belseje, s így - legalább is ismerői szerint - felülmúlhatatlan ízű sült krumpli készülhet belőle. Persze kilónként háromezer frankos sült krumplit Francia- országban sem engedhet meg magának mindenki: de a jelek szerint akad, akinek a gasztronómiai élvezetekért cserébe semmilyen ár sem drága ... A korai kőkorszak egyik bűnügyi történetét mutatja be egy kiállítás az ausztriai Zaya menti Aspamban, Mistelbach kerületben: mintegy hetven, nyilvánvalóan agyonütött áldozat csontvázai bizonyítják, hogy a ma nyugodalmas bortermelő vidék a korai kőkorszakban minden volt, csak nem békés. Schletz mellett, egy erődített kőkorszaki település körüli árokban találták több évi munka nyomán a most kiállított hetven csontvázat. Az elhunytak mindannyian egy katonai összecsapásnak estek áldozatul. A régészek igen részletesen dokumentálták a történetet: kiderül a kiállításon, hogy a halottak többsége férfi volt, míg a Jelentős átalakulás előtt áll a francia televíziózás: egy héttel a legnagyobb fizető magáncsatorna, a „Canal+” után a francia . tévépiac többi szereplője is bejelentette, hogy hamarosan beindítják a digitális műsorszórást. Ezek szerint a francia piacon két műsorcsomag közül vánőket nyilván nem ölték meg, hanem elhurcolták. A jelek szerint néhány halott temetetlen maradt annak idején. Erre utal az, hogy az egész környéken széthordták csontjaikat a vadállatok. A kegyetlen megsemmisítési akció a kutatók szerint az akkori, főleg földművelésből élő lakosság ellátási válságára utal. A korai kőkorszakból származó más csontvázakon is találtak olyan jeleket, amelyek alultápláltságra utalnak. Schletz mellett az éhezés elleni harc során kiirtottak egy egész települést. A régészek szerint hasonló tragédiák játszódtak le akkoriban egész Európában. laszthatnak majd a digitális televíziózásba bekapcsolódó nézők, azok, akiknek van megfelelő parabolaantennájuk és dekóderjük, vagy kábelcsatornájuk. A „Canal+” előbbre tart, hiszen április 27-ével a műsorszórást is elkezdi. Kihaló rokonaink Még az erősebb szomszédaikkal szemben gyakori és elkeseredett túlélési harcokra kényszerülő kis baltikumi népek sorsa közül is kin a reménytelenül kihalásra ítélt lív etnikum helyzete - állapította meg a Reuter Lettország lívek lakta észak-nyugati részén járva. A valaha több száz ezer lelket számláló népcsoportból mára csupán két-háromszázan maradtak olyanok, akik lív- nek vallják magukat, s mindössze húszán beszélik a lív nyelvet, ezeknek is csak a fele Lettország határain belül. Az Ural vidékéről a Baltikumba vándorolt, finnugor eredetű etnikum valaha virágzó, halászatból élő nép volt. Középkori német krónikák 250 ezerre tették a lívek számát, ám a századok folyamán beolvadtak azokba a balti törzsekbe, amelyekből később a lett nép alakult ki, majd a német és orosz uralom is ritkította őket. Tovább rontotta a helyzetet, hogy miután a Szovjetunió 1940-ben bekebelezte a Baltikumot, Livónia a birodalom legnyugatibb pontjainak egyikévé vált, s mint ilyet katonai területté nyilvánították, ahonnét sokan elköltözni kényszerültek. „A legtöbb lív fiatal nem akarja tanulni a kívülálló számára a lett és az észt keverékének tűnő lív nyelvet, mert nem sok gyakorlati hasznát venné” - mondta el a Reuter- nak a 21 éves Vált Emstreit, azon kevesek egyike, akik még beszélik ezt a kihalófélben lévő nyelvet. Ernstreit a lív identitás megőrzésére tette fel az életét és az elmúlt pár évet a lív nyelv tanulásával töltötte. Az egyetlen alkalmat a lív gyakorlására a baltiak körében kedvelt népdal- és néptáncestek jelentik. A lett állam hozzáállását a Reuter szerint most a jóindulatú nemtörődömség jellemzi. Némileg más a helyzet a szomszédos - és szintén finnugor - Észtországban, ahol a Tartui Egyetemen még mindig mód van a lív nyelv tanulására. Új digitális tévéadások Csatárláncban bontakoztak szét Mercedesek a zöldhatáron Végleges búcsú a gyomorfekélytől? A határőrök Niva terepjáróikkal Bács-Bokod és Mórahalom térségében éppen a rájuk bízott határszakaszon járőröztek, amikor fura látvány tárult szemük elé. Öt személyautó hirtelen letért az útról, és ahogy a harcászati gyakorlaton tanítják, úgymond szétbontakoztak. Egymástól távolodva, de egy irányban, legyező-formában indultak a zöldhatár felé. Míg az egyik határőr rádión azonnal leadta jelentését, a másik a Nivát úgy kormányozta, hogy a kocsik útját keresztezve a határsértést megakadályozza, s a járműveket a felszántott, sáros, süppedős terepszakasz felé terelje. A határsértő kocsik manőverét irányító Mitsubisi Pajero hirtelen megállt. Kerekei kipörögtek. Egymás után követte a példát a többi is. Két Merci is volt a csapatban: egy 280-as és egy 230-as. A Golf se bírta sokáig a strapát a sárral. Utoljára a 735-ös BMW adta fel a reményt, hogy átjusson a határ túlsó oldalára. No persze, a Niváról is kiderült, hogy az sem légpárnás. A határőrök kipattantak belőle, de a határsértők - otthagyva a sokmilliós kocsikat - szanaszét szaladtak és felszívódtak. Látatlanban mindenki másképpen számolhatja az ellopott és zöldhatáron csapdába csalt autók értékét: lehet 20, de akár 60 millió is, az viszont valószínű, hogy árukból fedezni lehetne néhány tucat hivatásos határőr éves fizetését. A lopott gépkocsik közül 1994-ben 430-at, tavaly 523-at, idén április 12-ig már 124-et- fogtak meg a határon. A kivitel irányai évek óta hasonlóak. Tavaly Románia felé (Nagylakon, Ártándon és Gyulán át) 152, Ukrajna irányában (Záhonynál, Beregsuránynál) 41, déli szomszédainkhoz (Röszkén és a Tompán át) 66 lopott gépkocsi kivitelének kísérlete hiúsult meg. A határőröket újabban anyagilag is érdekeltté teszik a lopott autók kivitelének megakadályozásában, noha az összegek nem egészen felelnek meg a sajtóban megjelenteknek. Ä határőrségnek megállapodása van a Hungária és a Colonia biztosítóval, valamint a KARC- rendszer gazdáival: minden, a határon elfogott, és az említett biztosítóknál, valamint a KARC-rendszerben védett gépkocsi után 20 ezer forintot kap a határőr. A nagy kérdés persze mindig az, hogy mikor veszi észre a tulajdonos, hogy ellopták a kocsiját. A rendőrség is hadjáratot indított a gépkocsikat üzletszerűen és szervezetten tolvajló- csempész bandák ellen. Áttörésről még nem beszélhetünk, de kezdeti eredmények már vannak. (Ne feledjük: 1995-ben 18 ezer autót loptak el, s 90%- uk nem került elő). Tavaly Szolnokon számoltak fel egy mintegy 400 gépkocsit elkötő csoportot, s hasonló eredményt értek el Zalában illetve Somogybán is. Ugyancsak tavaly kezdték meg Miskolcon egy olyan, mélyen konspirált bűnszövetkezet felszámolását, amelynek titkos szerelő- és festő részlegei, korszerű, szinte tökéletes okmányhamisítói voltak: számítógépes technikával, színes másolókkal dolgozó nyomdászai, bel- és külföldi pecsétek hamisítói. Számos európai ország vámpapírjait, pecsétjeit hamisították. A magyar vámokmányok és pecsétek hamisítói szinte illegális vámudvart működtettek. A főkolomposok: B. János, K. Zsolt és P. István már rács mögé kerültek. A nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség folytatja. Némethy Gyula A gyomorfekély végleges gyógyításával kecsegtető gyógyszerkombináció engedélyezéséről döntöttek az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai. A kutatások ugyanis azt bizonyították, hogy a már korábban is használt Prilosec nevű fekélyellenes gyógyszer, a most kifejlesztett Biaxin nevű antibiotikummal kombinálva, nem csupán megszabadítja a betegeket panaszaiktól, de meg is akadályozza, hogy a már gyógyult fekély egy későbbi időpontban kiújuljon, és ismét panaszokat okozzon. A két gyógyszer együttes hatásának felfedezése gyökeresen megváltoztathatja az Egyesült Államokban a fekélybetegségek kezelési módját. Az új gyógyszerezési eljárást 1983-ban alapozta meg Barry J. Marshall, aki fél évszázados hiedelmet döntött meg azzal, hogy kimutatta: a gyomorfekélyt nem a stressz és a gyo- morsavtúltengés okozza, hanem egy H. pylorinak nevezett baktérium. A H. pylori, amely az Egyesült Államokban évente diagnosztizált 4,5 millió új fekélybetegség mintegy 80 százalékáért felelős, tíz amerikai közül hatnak a szervezetében kimutatható, bár nem mindegyiküknél okoz tüneteket. A kutatók úgy vélik, hogy a H. pylori meggyengíti a gyomor belső falának szöveteit, majd a meggyengült szöveteket a termelődő gyomorsav gyulladásba hozza, illetve kimarja. Ez okozza aztán a fekélybetegek számára oly ismerős égő fájdalomérzést. Az orvosok nagyobbik része eddig elsősorban a gyomorsavtermelést csökkentő gyógyszerek éveken át történő szedésével próbálta leküzdeni a fekélybetegséget. Az új kezelési eljárás szerint viszont a betegek 14 napon át együtt szednék a Prisolecet és a Biaxint, majd további 13 napon keresztül már csak a Prisolecet kellene bevenniük. A Prisolec csökkenti a gyomorsavtermelést, s így a Biaxin le tudja küzdeni a bakteriális fertőzést. A Biaxint magában nincs azonban értelme alkalmazni, mert a legtöbb fekélybeteg esetében túlzottan magas gyomorsavszint gátolná az antibiotikum gyógyhatásá- nak kibontakozását. A kombinált kezelési eljárás a kísérletek során az esetek 90 százalékában a gyomorfekély gyógyulását hozta, és a betegek 64 százalékánál teljesen el is tüntette a baktériumot. Nadja Comaneci, a montreali olimpia tornász-sztárja hazalátogatott Bukarestbe, ahol esküvőjét készíti elő. Férje az amerikai Bart Conner lesz, aki szintén tornász. Comaneci 1989-ben hagyta el Romániát.
