Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-23 / 111. szám

1996. április 23., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 A borgazdaság támogatási útvesztői Megválaszolatlan kérdések címmel kritikus elemzést közölt a szőlő- és borgazdaság támoga­tási rendszeréről a Kertészet és Szőlészet legutóbbi száma. A je­lenlegi támogatási és adózási rendszer egyértelműen a tömeg­bort részesíti előnyben a minő­ségivel szemben. Ennek hatá­sára belföldön, külföldön is elto­lódott az arány a folyóbor felé, a palackos bor rovására. Biztos, hogy jó irányban járunk? - teszi fel a kérdést a cikkíró. A kannás bor forgalmazásá­nak adómentessége ellentmond a versenysemlegesség elvének, bő teret nyit a hamisításnak és legalább 6 milliárd forinttól fosztja meg évente a költségve­tést. Ugyanakkor nem a borter­melőt, hanem a vásárlót juttatja kedvezményhez. Jó ez így? Oltott uborka A mind fertőzöttebb, magas só­tartalmú talajokon fokozatosan teret nyer az oltás. A kígyóu­borka oltása Nyugat-Európában már általános, egyszerű műve­let. Az alany valamilyen tökféle (például istengyalulta), illetve újabban már ellenálló alanyok is léteznek. A tök gyökérzete mintegy háromszorosa az ubor­káénak, így jobb a tápanyagfel­vétele, ellenállóbbak a növények a környezeti hatásokra (például hideg talaj). Az oltott uborka egy héttel később érik ugyan, de erős szára jó teherbíró, és több termés nő a főszáron. Új kígyóuborka fajták Új, lisztharmat-ellenálló kígyóu­borka fajtákkal jelentkezett az RS De Ruiter Seeds Vetőmag- termelő Kft. (6600 Kecskemét, Deák F. tér 5.). Az Atlanta igen erős növekedésű, kiváló meg­újuló képességű. 32/39 cm hosz- szú, 440 gr átlagsúlyú termése egyenes, karcsú, fényes, sötét­zöld. Az éjszakai és nappali hő­mérséklet-különbségeket, vala­mint a nyári nagy hőséget jól tűri. Ideális hidegfóliás kígyóu­borka, mely nyári és őszi ter­mesztésre kiválóan alkalmas. Ül­tetése: április 15.-aug. 15-ig. A TW 438-as közepesen erős növekedésű, nyitott lombozatú. Termése 32/42 cm hosszú, 500 gr átlagsúlyú. Felülete fűtött és hidegfóliás haj tatásra, nyári és őszi termesztésre alkalmas. Gör­bülésre kedvezőtlen körülmé­nyek között sem hajlamos. Igen tetszetős, hamvas a termése. Rendkívüli termőképességű! Kistermelők rovatunkkal legközelebb május 6-ikán jelentkezünk A spárga, a sütő, a csillag és a patisszon Tökféléket az ebédlőasztalra A Kiszombori sütőtök 5-8 kilósra is megnő Táplálkozásunkat a tökfélék igen változatossá teszik. A fő­zőtököt kora nyártól, míg a sü­tőtököt télen fogyasztjuk, de ebben az időszakban teszi vál­tozatossá étrendünket a laska­tök, vagy más néven az „Is­tengyalulta tök” is. Régi hagyomány, hogy a dinnye és a tökfélék magját az év századik napján vetjük el. Ha a termesztők ezt az időpon­tot betartják, úgy bőséges ter­mésre számíthatnak. Nos, az idei évben ez az időpont vala­hogyan nem jött össze. Nem akart kitavaszodni, a szántó­földi növények és a zöldségfé­lék magjai nem kerültek idő­ben a földben. Végre tavaszi- asra fordult az idő, remélhe­tően a magvak a földbe kerül­nek. Ismerkedjünk meg a külön­böző tökfélék fajtáival. Spárgatök Jellemzője a kúszó indás és az ún. „guggonülő” változat. A kúszó 3-4 m hosszú szárat nevel, míg a guggonülő 50-80 cm hosszúságú bokorformát ölt. Fajtái: Álba. Rövid indájú, bokor­típusú fajta. Tenyészideje mindössze 50-70 nap, tehát a spárgatök fajták közül a leg­rövidebb tenyészidejű. Ter­mése szabályos, hengeralakú, 3-4 kg tömegű. A héj színe fe­héres, fehéren sárgába hajló. A húsa vastag, fehéres zöldes­színű. Indátlan fehér. Ez a fajta is rövid indájú bokor, de a tenyé­szideje valamivel hosszabb, 70-90 nap. A termés a kocsány felé elkeskenyedő, hengera­lakú - erről lehet az Albától megkülönböztetni -, tejfehér színű, éretten sárga. A húsa zöldesfehér, 2,5-3 kg tömegű. Álba spárgatök Sütőtök A sütőtök tápanyagban gazdagabb, mint a spárgatök. A C-vitamin tartalom pl. a spárgatökben 8 mg/100 gr, a sütőtökben 30 mg. A száraz­anyag, cukor stb. béltartalma is jelentékeny. A belőle készí­tett őrlemények a sütőipari ké­szítmények előállításához használatosak. Cukrászipari nyersanyag is. A téli időszak­ban az egészséges táplálko­záshoz nagyban hozzájárul. Éppen ezért sajnálatos, hogy a termesztésére nem fordítunk kellő gondot. A betakarításnál ügyeljünk arra, hogy fagyok után szedjük le a termést, mert csak a „dércsípte” sütőtök az igazán édes csemege. Fajtái: Kiszombori. Erős indanöve­kedésű, 130-150 napos tenyé­szidejű fajta. A termés alakja megnyúlt gömb, világos, szürkés színű héjjal. A húsa narancssárga színű, tömege 5- 8 kg. Orange. Középerős indájú, ugyancsak 130-150 napos fajta. Termése érdekesen megnyúlt, körte alakú, sötét­narancs színű héjjal. A húsa is ilyen színű, tömege 2-4 kg-os. Mindkét fajta alkalmas üzemi és házikerti termesztésre, va­lamint tartósítóipari felhaszná­lásra. Patisszon Utóbbi időben egyre inkább terjed a csillagtök, a patisszon termesztése. Felhasználható­sága igen sokoldalú, sava­nyítva, rántva, pástétomnak stb. készíthető el. Diabetikus ételek készítésére is alkalmas. Beltartalmi értéke nagyobb, mint az uborkáé, ezért azt jól helyettesíti. Övári fehér. Guggonülő, indátlan típus. Tenyészideje 90-100 nap. Termése jellegze­tesen lapított, sokágú, csillag alakú. Héja fehér, húsa zöldes­fehér. Szedése a felhasználás­tól függ, a dió-nagyság és a tányérátmérő nagyságig vál­tozhat. Az apró savanyítva, a nagyobbak rántva, töltve stb. finom diabétesz csemegék. Cukkini Ugyancsak a tökfélék csa­ládjába tartozó zöldségféleség a cukkini. Fajtája: Ambassador F,. Guggo­nülő, nagy levelű, bokrot ké­pező fajta. Apró, fejletlen tök­termését az ínyencek sütve fo­gyasztják. A spárgatöknél fi­nomabb, kellemesebb, harmo­nikusabb ízű. Laskatök, vagy „Istengya­lulta tök”. Téli tárolásra, il­letve fogyasztásra alkalmas fajta a Téli zöld. Tenyészideje 130-150 nap. Tavaszi felhasz­nálásig tárolható. Húsa és héja zöldesfehér, kemény, főzés közben csíkokra esik szét, ezért a laskatök elnevezés. Kolbásztök. Különleges, a lopótökkel rokonságban lévő tökféleség. A nevében is benne van a termés mérete, amely ké­pes 1-2 méter hosszúságúra is megnőni. Zsenge állapotban fogyasztható. Tápanyag- és melegigényes növény, csak támrendszer mellet termeszt­hető. Dr.Tamcsu József Gyümölcstermesztés - korszerűen Jó tanácsok tavaszra A metszési bemutatón sok kérdést válaszoltam meg, amelyek közül számos közér­deklődésre tarthat számot, és kaptam kérdéseket a téli eset­leges fagykárról, valamint a szaporítóanyag-forgalmazás szabályairól szóló cikkeim kapcsán is. Amelyekről úgy gondolom, hogy nemcsak a kérdezőt, de más kiskerttulaj­donost is érdekelhet - megvá­laszolom rovatunkban írásban is, mert valóban közérdekűek lehetnek.- Metszhetó'-e az ó'sziba- rackfa akkor, amikor már majdnem kivirágzik? A „majdnem kivirágzik” ál­lapotot a gyümölcstermelők úgy hívják, hogy piros-bimbós állapot. Ez a fenofázis akkor van, amikor a virágrügy már elkezdte széttolni a rügy pik­kelyeit és a megduzzadt virág­rügy csúcsán megjelenik a szi­rom piros színe. Nemcsak le­het, de célszerű is ilyenkor metszeni az őszibarackot, mert elkerülhető a rákos jel­legű ágelhalás fertőzésének a továbbvitele fáról-fára met­szőollóval. De fel kell hívni a figyelmet, hogy a metszés már ne fusson be a virágzás ide­jébe, ezért így „kicentizni” a metszés idejét csak annak ajánlom, aki egy-két nap alatt el is tudja végezni őszibarack­fáinak metszését. Ha ezzel megkésett a kiskerttulajdonos, akkor azt tanácsolom, hogy várja meg a virágzás végét és akkor fejezze be a metszést.- Tavasszal kell-e metszeni a ribiszke és a köszméte bok­rokat? Mindkettőt természetesen meg kell metszeni, de ez a metszés ritkító metszés jel­legű, elsősorban a törött, sé­rült, a bokrok belseje felé növő és sűrűsödést okozó ágakat kell kivágni. Különb­ség van a piros és a fekete ri­biszke metszése között azért, mert a termőrészek más-más módon helyezkednek el. Arra is ügyelni kell, hogy nagyon korán fakad a ribiszke is és a köszméte is, ha már kifakadt, óvatosan távolítsuk el a feles­leges ágakat a bokorból, ne­hogy a kivágott ággal leverjük a megmaradó ágak termőré­szeit.- Fog-e kárt okozni gyü­mölcsfáinknak a kései kitava­szodás, vagy nem befolyásolja ez a termésképzó'dést? Önmagában a kései tava- szodás még nem biztos, hogy számottevő kiesést okoz a termésben, legfeljebb kicsit később fog beérni a gyümölcs a szokásosnál. Ami alapve­tően befolyásol, az a virágzás idején levő időjárás, az pedig idén úgy jelentkezhet, hogy hirtelen lesz meleg, szinte nyár, és ha ehhez száraz le­vegő is párosul, akkor csök­ken a megporzás hatékony­sága. A párásabb és nem ma­gas hőmérséklet sokkal job­ban kedvez a kötődésnek. Előre azonban azt nem tudhat­juk, hogy gyümölcsfáink vi­rágzásának idején milyen lesz az időjárás. — Szükséges-e a mandulá­nak porzó fajtát ültetni? A Magyarországon ter­mesztett mandulafajták telje­sen önmeddők, ezért feltétle­nül szükséges, hogy több faj­tát vegyesen ültessünk. A mandulafajták nagyon korán virágoznak, március közepén, végén (idén persze ez nagyon kitolódott), ez idő tájt már elő­fordulhat a mandulavirágzásra károsan hűvös idő. Ezért na­gyon fontos, hogy a viszony­lag rövid optimális időjárás­ban jó legyen a méhjárás. Akinek ültetvény méretű mandulása van, az feltétlenül telepítsen méhcsaládokat a mandulásba a virágzás idejére, nagyban megnöveli a termé­kenyülést.-Reklamálhat-e a vásárló, ha a piacon, vásárban árusító személytől vett gyümölcsfaolt­ványt és kifogása van annak minőségére? Ha kapott számlát és az iga­zolja az oltvány eredetét, ak­kor igen. Ez azonban felettébb ritka az alkalmi árusítás eseté­ben, ahol nagy valószínűség­gel minden ellenőrzést nélkü­löző áru kerül forgalomba. Ezért tanácsolom, hogy szabá­lyosan engedélyezett faiskolai lerakatokban vásároljanak, amelyek hatóságilag rendsze­resen ellenőrzöttek és igazol­ják az oltvány eredetét. Csak az ilyen helyen történt vásár­lás lehet megnyugtató. A nem igazolt vásárlás reklamálhatat- lan.-A rügyek kifakadása után érdemes-e még kiültetni a fa­csemetét? Ha a vegetáció már megin­dult - a rügyfakadás ezt jelzi -, akkor kockázatos ültetni a szabad gyökerű oltványt. Ha mégis szükséges valamilyen oknál fogva az ültetés a rü­gyek fakadása után, akkor vá­lasszuk a konténeres, tenyész- edényes gyümölcsfa oltványt, amely egész évben ültethető, persze kellő körültekintéssel, de minden esetre nagy bizton­sággal. Drágább ugyan a sza­bad gyökerűnél, de szinte semmi kockázata nincs, biztos az eredés. Az ültetéshez kér­jünk tanácsot a faiskolai lera­kat szakemberétől. Buzássy Lajos Virágzáskor lehetőleg ne permetezzünk A robbanásszerű felmelegedés hatására gyümölcsfáink néhány nap alatt kivirágoztak, időt sem hagyva a szükséges növényvé­delmi kezelésekre, a rügyfaka- dás utáni rezes lemosó perme­tezésre. A virágzás kezdete után már réztartalmú növényvédő szerek - BORDÓILÉ, BORDÓI POR, RÉZOXIKLORID 50 WP, RÉZKÉN FW, MILTOX SPE- CIÁL, CUPROSAN SUPER D, CUPROXAT FW, CHAM­PION 50 WP stb. - nem hasz­nálhatók. Rovarölő szert ne Virágzás alatt lehetőleg ne permetezzünk! Csonthéjasok­nál, ha moníliás betegség (szi­rom-, kocsánybamulásos tünet) megjelenne, akkor is csak cél­irányosan e kórokozó ellen, ta­padásfokozó anyag hozzáadása nélkül juttathatjuk ki a SUMI- LEX 50 WP, RONILAN WP szerek közül az egyiket, lehető­leg a méhjárás befejeztével, a koraesti órákban. ROVARÖLŐ SZER A VIRÁGZÁS ALATT NEM HASZNÁLHATÓ! Ne hasz náljunk szerkombináció­kat sem. Csipkéző bogarak Köztes termesztésnél - mi­kor egy adott területen egymás mellett, gyümölcsfák alatt más növényt is termesztünk - ügyel­jünk a szerelsodródásra, takar­juk le fóliával azokat a növé­nyeket, melyeket az élelmezés­egészségügyi várakozási idő le­járta előtt fogyasztani akarunk (saláta, hagyma, spenót, retek stb.). A fóliát csak a permedé teljes száradása után - távolít­hatjuk el úgy, hogy a permedé­vel szennyeződött része a vé­dett növénnyel ne érintkezzen! A kelő borsókon megjelen­tek a csipkéző bogarak, melyek a levelek széleinek karélyozó (félkör alakú) rágásokkal jelen­tős lombveszteséget okoznak. A retken, salátán, káposztafélék levelein gyakran találkozunk apró, gombostűfej nagyságú rágásnyomokkal, melyek a le­vélbolhák jelenlétére utalnak. Mindkét kártevő ellen eredmé­nyesen használhatjuk: DECIS 2,5 EC, FENDONA 2 EC, KARATE, CHINETRIN 25 EC, SUMI-ALFA 5 EC, CHINMIX 5 EC készítménye­ket. A szer kiválasztásánál - le­vélzöldségeknél - az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő legyen a meghatározó! Meztelen csiga Fóliasátrakban és szabad­földi termesztésnél egyaránt komoly gondot okoz a mezte­len csiga, mely a levelek há- mozgatásával, illetve salátánál és káposztaféléknél a levelek közötti maradandó nyálkacsí- kokkal élvezhetetlenné teszi a termést. A kiskereskedelmi forgalomba lévő csigaölő sze­rek (MESUROL-, METAL- DEHID 5 G-, DELICIA CSI­GAÖLŐ SZER) NEM HASZ­NÁLHATÓK LEVELES ZÖLDSÉGEK kezelésére, il­letve olyan zöldségkultúrák­ban, ahol a levelek között a granulátum fennakadhat (ká­poszta, saláta, stb.). A meztelen csigák elleni vé­delem ezekben a kultúrákban csak a hagyományos módon oldható meg (sorok közé, utakra kiszórt mészhidrát, vagy őrölt szuperfoszfát, esetleg csapdázás). Csapdák: Sörcsapda Nedves papír, vagy rongy­csapda: nedves papír, vagy rongy kötegeket helyezünk ki a délutáni órákban a sorok közé, ahova a meztelen csigák behú­zódnak. A kihelyezett csapdá­kat másnap reggel feltétlenül össze kell gyűjteni és elégetni. A csapda csak száraz körülmé­nyek között ad megfelelő eredményt. Sörcsapda: a talaj szintig leá­sott edényt félig töltjük sörrel, melybe a sör szagára odagyűlt csigák belefulladnak. Ezt a csapdát 2-3 naponként fel kell frissíteni. Czigány Csaba Wm hívínwídíszekk is NtmáSYiK NAGY VÁLASZTÉKBAN AZ URÁNVÁROSI MEZŐGAZDASÁGI BOLTBAN KÖZVETLEN A PIAC MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom