Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-22 / 110. szám

1996. április 22., hétfő Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 A rendszerváltás folytatódik Az alkotmány az SZDSZ szemszögéből Egyetértés a kisebbségek parlamenti képviseletének szükségességéről Törvénymódosítást is sürgetnek A Parlament adott otthont a jubileumi megemlékezésnek Mielőbb szükség van a kisebbségi törvény módosítására, s meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletét. A többi között ezt szorgalmazták azon a találkozón, amellyel a kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének első évfor­dulójáról emlékeztek meg szombaton a Parlamentben. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kisebb­ségi önkormányzatok létreho­zása régi mulasztást pótolt, ám működésük finanszírozási és jogi szabályozásán még van mit változtatni. Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára szerint a kormány kie­melt feladatként kezeli a nem­zeti és etnikai kisebbségek ön­tudatának megőrzését. Az ön- kormányzati rendszer megte­remtésével a kormány törvé­nyes partnereivé válhattak. Az önigazgatás joga segíthet a be­olvadási folyamat megállításá­ban, és megteremtheti önazo­nosságuk megőrzésének felté­teleit is. Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke a jogharmoni­záció, valamint a vonatkozó törvény módosításának fontos­ságára hívta fel a figyelmet. A kisebbségek megoldatlan par­lamenti képviseletére utalva rámutatott: a kormánynak sem érdeke, hogy szóvivő híján poli­tikailag eggyé olvadjanak a magyarsággal. A cigányságot - sajátos helyzete miatt - a többi kisebbségtől eltérően, külön kell kezelni. Szorgalmazta az államigaz­gatás áttekinthetőbbé tételét is. FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS Lásztity Péró, a szerb ön- kormányzat elnöke - mint több hasonló szószóló - eluta­sította a kisebbségi hivatal megszüntetésére irányuló tö­rekvéseket. Mint fogalmazott: nem konzultatív tanácskozá­sokra van szükség, hanem a kisebbségek részvételével folytatott érdemi tárgyalá­sosa. Szót emelt a kulturális autonómiáért is. Kaltenbach Jenő, a kisebb­ségi jogok országgyűlési biz­tosa elmondta: mind a végre­hajtó hatalom, mind az em­beri jogi bizottság támogatja a szóban forgó törvény mó­dosítását. Egyetértenek azzal a javaslattal is, hogy - az érintettekkel együttműködve, javaslataikat figyelembe véve - elő kell készíteni a ki­sebbségek érdekvédelmének reformját. Lakiteleki hétvége a tudományos-műszaki fejlesztésről Olcsóbb, tömeges felsőoktatás kell A lakiteleki népfőiskolán rendezett, háromnapos tanácsko­záson - ha a szervezők szerint kevesen voltak is - kormány­pártok és ellenzékiek egyaránt képviseltették magukat. Az új alkotmány koncepció­jának elkészülte történelmi jelentőségű lépés az 1989 óta tartó rendszerváltási folya­matban. Ezt Hack Péter ügy­vivő jelentette ki az SZDSZ Országos Tanácsának szom­bati ülése után. Az elkészült dokumentum azt bizonyítja, hogy hazánkban az átalakulás alapelveiben még mindig egyetértés van a politi­kai élet főbb szereplői között. Az új koncepció több ponton korszerűsíti az alkotmányos alapjogokat. Igen fontos új eleme az emberi jogi kérdések­kel foglalkozó rész, és az a tény, hogy ez a szakasz a kon­Kétséges, hogy még az idén befejezhető-e az IFOR béke­teremtő küldetése Boszniá­ban. Ezért az év vége előtt újra elemezni kell a helyzetet. Ezt Mécs Imre, az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottsá­gának elnöke mondta a Hon­védség és Társadalom Baráti Kör közgyűlésén. Keleti György honvédelmi mi­niszter hangsúlyozta, hogy a kormány és a parlamenti pártok eltökélt szándéka a NATO- tagság alapos előkészítése. Ugyanakkor elismerte, hogy a csatlakozás kérdésében nem elég hatékony a kabinet és a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs munkája. Ezért a tárcánál új stratégiát dolgoz­tak ki a tájékoztatás erősítésére, arra, hogy meggyőzzék a köz­Most már tudjuk mit kell csi­nálni, és pénz is van a Balaton védelmére. E program hitelét, a hatékony munkát azonban még mindig sokféle érdek és a bürokratikus szemlélet is ve­szélyezteti - mondta Nemcsók János, a tó kormánybiztosa. A Magyar Turisztikai Egyesü­let (Matur) által rendezett fó­rumon az államtitkár elmondta: a balatoni program sikere érde­kében is indítványozni fogja, hogy a tó állapotának javítására fordítható pénzkeret kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatal költ­ségvetésébe. Bejelentette, hogy az év második felére kialakul a Balatonnal kapcsolatos szerve­zeti, intézkedési rendszer, és ősszel megkezdi működését Keszthelyen a biológiai kutató- intézet. cepció elejére került. Szintén igen nagy jelentőségű - hang­súlyozta -, hogy a dokumen­tumban megjelentek a közpén­zekkel kapcsolatos előírások. A szabaddemokraták lénye­gesnek tartják, hogy az új al­kotmány tegye lehetővé a hiva­tásos hadsereg bevezetését. Szorgalmazzák továbbá, hogy az alapokmány pontosabban írja körül a miniszterelnök, il­letve a köztársasági elnök jog­körét. Végül úgy vélik, hogy az új alkotmány koncepciójából hiányzik az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács említése. Ez a testület ugyanis elősegít­hetné a hatalmi ágak egyér­telmű szétválasztását. véleményt a NATO-tagság elő­nyeiről. Kitért arra is, hogy je­lenleg Magyarország a bruttó hazai össztermék 1,4 százalékát költi a honvédelemre. Ez alig több mint a fele a legtöbb NATO-tagország hasonló ki­adásainak. Nálunk azonban a társadalom aligha fogadná el a honvédelmi költségvetés jelen­tős emelését. Kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy alaptalanul korrupcióval gyanúsítsák, bi­zonyítékok nélkül rágalmazzák a beszerzésekkel foglalkozó magas rangú katonákat. Josef von Ferenczy, a baráti kör tiszteletbeli elnöke felaján­lotta, hogy Mécs Imrével és Ke­leti Györggyel közösen szíve­sen ellátogatna Okucaniba, hogy a helyszínen fejezhessék ki elismerésüket az ott szolgáló magyar katonáknak. Lengyel Márton professzor, a Matur elnöke hangsúlyozta: a turizmusnak és benne a bala­toni idegenforgalomnak a ma­gyar gazdaság egyik húzó ága­zatává kell válnia. Éppen ezért ideje, hogy megfelelő rangú jogszabályok szülessenek. Elmondta, az Utazási és Tu­risztikai Világtanács is támo­gatja, hogy hazánk és a Balaton „tartós utazási célterület” le­gyen. Ehhez azonban létre kell hozni a tó vonzerejére alapo­zott, balatoni-turisztikai non­profit szervezetet, amelyik ké­pes egységbe foglalni a Balaton és környéke gazdag idegenfor­galmi kínálatát. E szervezet lét­rejötte Lengyel szerint szinte kényszeríti majd az érdekelt vállalkozókat, hogy erősítsék a tó és körzete környezetvédelmi és turisztikai pénzalapjait. Maskó Attila akadémikus elő­adásában leszögezte: a kívána­tos gazdasági változásokhoz előbb a tudományt, a kultúrát, az oktatást kell fejleszteni. Sú­lyos hibát követ el a jelenlegi kormánykoalíció, hiszen a költségvetési kiadások vissza­fogása elsősorban az oktatási intézményeket sújtja. Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének elnöke szerint a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nemcsak a központi költségvetésben csökkentek, hanem az egyes gazdálkodó szervekben is. Van azonban ellenkező példa, ilyen a Tungsramé vagy a Videotoné. Latorcai János, a Keresz­ténydemokrata Néppárt képvi­selője a magyar ipar alapprob­lémájának nevezte a verseny- képesség hiányát. Kitörésünk zálogának az innováció fel- gyorsítását tartja. Lezsák Sándor a tanácsko­zás legfontosabb üzeneteként hangsúlyozta: meg kell állítani a magyar tudósok és kutatók kivándorlását. Bretter Zoltán szabadde­mokrata országgyűlési képvi­selő elismerte, hogy valóban kevés pénz jut a felsőokta­tásra. Nemzetközi összehason­lításban a magyar költségvetés sokat költ egy hallgatóra, vi­szont igen kevés a diák. Csak tömeges képzés esetén tud ha­zánk helytállni a világver­senyben. Ehhez viszont át kel­lene alakítani az egyetemek elavult rendszerét. A Világbank 50 millió dol­lárt ígért a magyar felsőokta­tás támogatására, ha létrejön az átjárható felsőfokú oktatási intézmények integrációja. Meg kell találni a módját, hogy az állami pénzeken kívül más források is bevonhatók legyenek a felsőoktatás finan­szírozásába. Tisztújítás. A tisztségviselők megválasztásával szombaton befejezte munkáját a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának közgyűlése. A 122 szakszervezet 60-70 ezer tagját tömörítő konföderáció elnöke Gaskó István lett. Ő egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének is elnöke. Csalódott fórum. Éles kriti­kával illették a kabinet dönté­seit az MDF egészségpolitikai tanácskozásán, és úgy vélték: Szabó György népjóléti minisz­tert eleve komisszárszerepre je­lölték, aki nem szakmai, hanem szigorúan pénzügyi álláspontot képvisel. A kudarc oka. A kormányzó­pártok vereségének nyílt beis­meréseként értékelte a próba- voks idei kaposvári rendezvé­nyeinek elmaradását Torgyán József, az FKGP elnöke. Sze­rinte a koalíciós pártok nem tudják elviselni az FKGP egyre növekvő népszerűségét. Hiányérzet. A kormánynak nincs jövőképe, az ország sor­sát hosszabb távon meghatá­rozó kérdések és döntések nem illeszkednek a politikájába. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke állapította meg a Ma­gyarország 2010 elnevezésű konferencián. Teljes ülés. Az Alkotmánybí­róság ma megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint al­kotmányellenesen csökkentet­ték visszamenőleges hatállyal a külföldi részvételű gazdasági társaságoknak adott adóked­vezményeket. Források kellenek. A szel­lemi tőke hasznosításáról, a ta­nulás és a tanítás feltételeinek javításáról tanácskozott a Civil Parlament. A résztvevők szor­galmazták: új forrásokat kell felkutatni az- esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatás tá­mogatására. Erről az ország több városában párbeszédet kezdenek. Pályázhatunk. Az Alfa Nem­zetközi Együttműködés Alapít­vány kuratóriuma úgy döntött, hogy hamarosan kiírja a több­nyelvű műholdas csatorna, az Alfa Televízió központi helyé­vel kapcsolatos tendert. A je­lentkezés benyújtásának határ­ideje szeptember 1-je, így leg­később októberben eldől, hol lesz az Alfa székhelye. Fapalánk építését kezdték meg a hétvégén a debreceni Re­formátus Nagytemplom körül, mert balesetveszélyesek a mál­ladozó oszlopfők, amelyek ho­mokkőből készültek, s az időjá­rás hatására kezdenek tönre- -menni. Néhány héttel ezelőtt nagy méretű kődarab szakadt és zuhant le az egyik oszlopfőről. A miniszter visszautasítja a vádaskodásokat Új stratégia a meggyőzésre Napirenden a Balaton védelme A hazai rádiósok egyre erősödő versenye az éterben Nem beszélnek, ha szól a zene A magánkézen lévő Juventus Rádió csaknem öt évvel ezelőtt kezdett sugározni az éterben, elsősorban a Balaton térségében. A fokozatos technikai fejlődés eredményeként ma már a lakos­ság 65 százalékához jut el az adás. A rádió tulajdonjogát Í994- ben teljes egészében egy amerikai média és kommunikációs cég, a Metromedia International szerezte meg. Az amerikaiak egy 31 éves debreceni fiatalembert - a helyi rádiózásban már szép sikereket felmutató - Várkonyi Attilát bízták meg a programigazgatói teendőkkel. Szakmája szerint fizikus, de mivel három évig dolgozott az Egyesült Álla­mokban, sokat tud az amerikai rádiózásról is:-Két évvel ezelőtt nagyon kevés hallgatónk volt. Azóta számuk megtízszereződött és ez akár csodának is mondható a média erősödő versenyében.-Mi a titka ennek a rendkí­vüli sikernek?- Talán az, hogy olyan zenei programot sugárzunk, amit Amerikában már bevált speciá­lis módszerrel állítunk össze. Ennek lényege az, hogy a mű­sorban nem a zenei szerkesztő ízlése tükröződik, hanem a hallgatóinkat reprezentáló száz­tagú csoporté. Mivel a Juventus Rádió első­sorban a 20-40 éves korosz­tályhoz szól, így közülük ké­rünk fel időről időre 100 hallga­tót, hogy teszteljék azt a zenei anyagot, amelyből válogathat tunk. Egy teremben speciális műszer elé ültetve őket, min­denki mínusz öttől plusz öt pontig minősítheti a felhangzó számokat. A „mintaközönség­nél” legnagyobb sikert aratott felvételek elsőbbséget élveznek a műsorban. A Juventus Rádiónak csak­nem félszáz munkatársa van, főként fiatal műsorvezetők, ri­porterek és technikai munkatár­sak. A napi 24 órás műsoridő­ben összesen heti 126 hírblok­kot sugároznak. Elveiknek megfelelően a zeneszámok alatt soha nem beszélnek. A zenei blokkokban előkelő helyet kapnak a hazai énekesek, együttesek produkciói. N. Zs. Magyar-bosnyák egyezmények aláírása A menekültek hazatelepülésekor hazánk tranzitút lesz A szervezett bűnözés, a kábí­tószer-kereskedelem és a ter­rorizmus elleni közös harcról szóló megállapodást, valamint a két ország közötti tolonce- gyezményt írt alá vasárnap Budapesten bosnyák kollégá­jával, Avdo Hebibdel Kuncze Gábor belügyminiszter. Az eseményt követő sajtótá­jékoztatón Kuncze Gábor el­mondta: a most aláírt tolonce- gyezmény illeszkedik a más államokkal korábban megkö­tött megállapodások sorába, legfőbb célja segíteni az ille­gális migrációval kapcsolatos problémák megoldását. A megbeszélés során szóba ke­rült a háború miatt hazánkba menekült boszniaiak hazatele­pülése is. Erről a miniszter úgy nyilatkozott: szakértői egyeztetés után a közeljövő­ben sor kerülhet egy olyan re- patriálási program aláírására, amely hozzájárulhat, hogy - az önkéntesség elve alapján, a szükséges feltételek megléte esetén - mihamarabb hazaköl­tözhessenek a menekültek. Hozzátette: a hazatelepü­léskor Magyarország tranzit útvonalként is fontos szerepet játszik majd, ezért az ennek kapcsán felmerülő problémá­kat külön konferencia kereté­ben kívánják majd megtár­gyalni.Szólt arról is, hogy a szükséges szakértői egyeztetés után a közeljövőben külön ví­zummegállapodást is köt majd a két ország. Avdo Hebib kö­szönetét mondott a magyar népnek és a kormánynak az elmúlt nehéz években tanúsí­tott megértésért, támogatásért és a nagyszámú menekült be­fogadásáért, valamint azért, hogy országunk az elsők kö­zött ismerte el a Bosznia-Her­cegovina Köztársaságot. A most aláírt egyezményről el­mondta: az együttműködés e formája Bosznia-Hercegovina alapjait hivatott erősíteni, és segíti emellett a bűnözés és terrorizmus elleni harcot is. Szólt arról is: hasonló támoga­tást nyújthat majd bosznia né­pének a jövőben aláírandó re- patriációs és vízummegálla­podás is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom