Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-22 / 110. szám

1996. április 22., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A Föld (átmeneti) napján Rémlik, mintha felhasználtam volna egyszer már David At­tenborough „csodás átmene­tét”: az elefánt szeme körüli szürkés ránctenger és a Föld gyűröttsége közötti azonossá­got. Mi vagyunk fiatalok, tu­dom. A Föld és az elefánt va­lahonnan az idők trónjáról néz le ránk. A kissé kelekótya és felelőtlen emberekre. Akik csak abban a korban tudunk gondolkodni, amelyben és amennyit élünk. Végül is mit számít, ha tudjuk: a hatalmas korszakok és korok a leggi- gantikusabb alkotásainknál és gondolatainknál is erőseb­bek. Vigasznak lehet számí­tani a Nílus hatalmas gátján állva: majd egyszer itt is min­den az eredeti helyére kerül? De ha annak is - kit vígasz­tal? Úgy értem: ma van a Föld napja. Ma lágyabb szív­vel gondolunk a glóbuszra, kék egére, mély sebeire, olaj­foltos arcára, a csernobili csettintés is hangosabbnak tűnik, csak úgy, mint a dőlő fák jajongó recsegése Indoné­ziában és Brazíliában. Sze­gény Föld... - mondjuk, ta­lán egy kicsit előre is gon­dolva. Mondjuk: bevonva még aggodalmaink fekete kútjába gyermekeink jövőjét. Tovább aligha látunk. Igen, a Földet sajnáljuk. Mondhatnánk: ez már valami. Ha ez a szánalom nem lenne időben és térben korlátozott. Időben mondjuk április 22. környékére időzítve, térben jó ha országnyi méretben. Per­sze, tele van a fejünk globális konferenciák, tankhajók, ter­mészeti katasztrófák, erősza­kos és visszafordíthatatlan beavatkozások, folyóelterelé­sek híreivel. S mert tudunk róla, azt hihetjük: tettünk is valamit. Utánunk a vízözön - holott szép lassan mi nyitjuk a gáta­kat. Ki tudja: Noé hajója való­ban volt - vagy prófécia, hogy szükség lesz rá? Figyelmezte­tés: ne a Földet sajnáld, ma­gadat! A Föld meglesz nélkü­lünk is. A zöldje, a kékje - meggyötört szürkesége tűnik majd el. Hamarabb, ha te­szünk érte. Mészáros A. Mi lesz a Nádor Szállóval? Bizonytalan a szálló sorsa FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR (Folytatás az 1. oldalról) Igaz, fél évvel ezelőtt már azt ígérték az illetékesek, hogy az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő' (ÁPV) Rt. átadja ezt a szállodát (is) valamelyik társadalombiztosítási utódszer­vezetnek, de mint a múlt hét közepén az ÁPV Rt. egyik ma­gát megnevezni nem kívánó munkatársa az Új Dunántúli Naplónak elmondta, az átadás­átvétel nem történt meg, a szer­ződésen még dolgoznak, amelynek aláírására várhatóan néhány héten belül sor kerül. Ennek az információnak a birtokában érthető, hogy sem az országos egészségbiztosítási, sem a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatnál, illetve az igaz­gatóságoknál nem tudtak vá­laszt adni a címben feltett kér­désre. Annyit sikerült meg­tudni, a tb utódszervezetei ra­gaszkodtak ahhoz, hogy az ál­lam által átadásra kerülő portfo­lió csomagért - egyéb szállo­dákkal együtt ebben szerepel a Nádor is - reális árat számolja­nak, azaz olyat, amely elfogad­ható az átvevők számára. Az feltételezhető, hogy a Nádort továbbra is szállodaként akarja működtetni az új tulaj­donos, de ezt sem volt hajlandó senki megerősíteni. Ez pedig, sajnos, továbbra is azt jelenti, hogy egyelőre változatlanul bi­zonytalan a szebb napokat váró Nádor Szálló sorsa. R. N. (Folytatás az 1. oldalról) Utóbbi esetben a városnak, amely száz százalékban tulaj­donosa a PÉTÁV Kft.-nek ... Mit tesz, mit tehet a társaság, hogy ne szaladjanak el a lakos­sági és nem lakossági tartozá­sok? Az igazgató hangsúlyozta, amennyiben az ügyfél első al­kalommal nem fizet, akkor a következő hónapban kiküldött számláján megjelenik, hogy mekkora a tartozása. Tapaszta­lata szerint ebben az esetben azok, akik figyelmetlenek vol­tak, s valóban véletlenül - vagy átutalási folyószámla birtoká­ban esetleg valamelyik bank hibájából - nem fizettek, felke­resik a céget, s rendezik tarto­zásukat. Ha erre a jelzésre sem érkezik reagálás, akkor felszólí­tást küldenek ki, amelyhez már egy csekket is mellékelnek, s felhívják arra is a figyelmet, hogy a járulékos költséggel nö­velt díjhátralék rendezése híján - ez jelenleg plusz 500 forintot jelent - „kénytelenek leszünk (Folytatás az 1. oldalról) A falak vékonyak voltak, hi­ányzott a hőszigetelés. Az ab­lakgerendák sem betonból ké­szültek, a tetőt is csak szegek­kel rögzítették, hogy bármikor leszedhető legyen. Számára érthetetlen ez az egész, hiszen ahhoz, hogy egy házra lakhatási engedélyt adjanak, készen kell lennie egy szobának, a konyhá­nak és a vizesblokknak, el kell végezni a belső szereléseket, s csempézni, parkettázni kell. A külső, s belső vakolás sem ma­fizetési meghagyás kibocsátá­sát kezdeményezni”. Ez már bí­rósági eljárás keretében törté­nik, azaz ekkor már bíróság szólítja fel a nem fizetőt arra, hogy a távfűtő felé az adósságát rendezze. (Természetesen megkérdeztem dr. Hernády Alajost, hogy mekkora követe­lésnél jut az eljárás erre a fokra, erre azonban nem szívesen mondott konkrét számot -, de azt sejtetni engedte, hogy nem azokkal szemben lépnek fel ily módon, akiknek csupán néhány ezer forintos tartozásuk van a PÉTÁV Kft. felé.) Mint meg­tudtam, ha ilyen szintre jut az ügy, akkor már nagyon bizony­talan, hogy a követelt és ahogy hangsúlyozták „megszolgált” összegből egy fillért is lát a cég. S ha ekkor sem jut a pénzéhez? Akár börtönbe, az adósok bör­tönébe is kerülhet a notórius nem fizető? Erről szó sincs, már csak azért sem, mert ez a jogintéz­mény minden kulturált ország­radhat el. Ezek olyan házak le­hettek, mint amilyeneket a fil­mekhez építenek fel, csak nem fából, hanem téglából készül­tek, és nem habarccsal, hanem sárral rakták fel a falakat, hi­szen látható volt, hogy még rendes alapot sem készítettek azoknak. Mindezt építés közben látni kellett volna. Ez az egész nem történhetett meg másképp, mint, hogy az egyik becsukta a szemét, a másik adta a nevét, a harmadik a pénzt, a negyedik ban réges-régen megszűnt. Arra azonban lehet számítani, hogy a bíróság végrehajtást rendel el a jövedelemre - ezt lehet fize­tésre és nyugdíjra egyaránt -, vagy, ha az valamilyen oknál, fogva nincs, akkor ingatlanra, ezen belül is lakásra. Erre aztán jelzálogot jegyeznek be a tarto­zás mértékéig. Lehetőség lenne a lakás kényszer-értékesítésére is, erre azonban eddig nem ke­rült sor. Arra azonban igen, hogy a behajtási „procedúra” közben serkentik az ügyfeleket: ennek része, hogy megszüntetik a használati melegvíz szolgálta­tást - nem a fűtést! -, illetve, hogy a lakásokban előírt 20 Celsius fokos hőmérsékletet fokozatosan a minimális szol­gáltatási szintre csökkentik, ami 12 Celsius fokot jelent. Minden igyekezet ellenére évente 15-20 millió forintot „bukik” a cég, de az igazgató szerint ezt a vállalkozás egy­előre kénytelen elviselni. Roszprim Nándor az engedélyt, s az járt a legrosz- szabbul, aki nevén épült a ház. Egy másik építési vállalkozó véleménye szerint, nem tudnak igazán mit tenni azok ellen, akik felépítették a házakat. Ha volt lakhatási engedély, akkor teljesült a vállalkozás, mert megépült a ház. Aztán, hogy lebontották, arról az építési vál­lalkozó nem tehet. Állítja, becs­telen volt, aki ezt az egészet ki­találta, hiszen jó szándékú em­bereket csapott be. Sz. K. „Pedálpárbaj” Pécsett Első alkalommal rendezték meg szombaton Pécsett, a Hunyadi Kupa városi ke­rékpáros tájékozódási ver­senyt. A Széchenyi térről rajtolt látványos és érdekes „pedálpárbaj” során ötvenen rótták a várost, keresve a ki­jelölt szobrokat, hogy pon­tokat gyűjtsenek. A sikeres esemény szervezői - a Cisz­terci Rend Hunyadi Mátyás Középiskolai Fiúkollégi­uma, a Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizott­ság, a Pécsi Túrakerékpáros Klub és az Ifjúságért Tu­rizmus Alapítvány - a bal­esetmentes kerékpáros köz­lekedés érdekében minden évben szeretnének ilyen versenyt rendezni. Bérmálás Vásárosdombón Öt falu 19 fiatalja bérmál­kozott tegnap Vásárosdom­bón, a Mayer Mihály me­gyéspüspök által celebrált szentmisén. A gerényesi, kisvaszari, tarrósi, tékesi és vásárosdombói bérmálko- zók általános iskolások vol­tak, de akadt köztük közép- iskolás diák, sőt egy kis­gyermekes anya is. Pszichodráma-csoport indul a JPTE-n A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetemen önisme- retű jellegű pszichodráma- csoport indul. A foglalkozá­sokra - korlátozott számban még elfogadnak jelentkezé­séket - kéthetente, kedd es­ténként kerül sor. Érdeklődni és jelentkezni az egyetem 315-220-as számán lehet. Rost Andrea fellépése A világhírű énekesnő művé­szetében gyönyörködhetnek az operarajongók április 26- án, 19.30-kor a Pécsi Nem­zeti Színházban. Rost And­rea, a kiváló magyar szop­rán énekesnő - jelenleg a bécsi Staatsoper csillaga - a Pécsi Szimfonikus Zenekar­ral ad közös hangversenyt. Vágányzár Pécs és Budapest között Ebben a hónapban több idő­pontban karbantartási mun­kálatokat végeznek a Pécs- Budapest közötti vasútvona­lon. Á Magyar Államvasutak Rt. április 22-27-e között nem közlekedteti a Pécsről 10.10-kor Budapestre induló, valamint a Déli-pályaudvar­ról 11.30-kor Pécsre közle­kedő Misina InterCity vona­tokat. A vasúttársaság az uta­sok megértését kéri. Ha nincs pénzed, építs házat \f affrfirr.fi pJcííővóJ az Dunántúli Napló előfizetésére 1996. május l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 6 forintban 210 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 650 Ft 1300 Ft 1950 Ft 3900 Ft 12 420 18 630 36 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ír. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb április 29-éig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Szerencsejáték az Diünántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az^n nyerőszáma: MOP Service szőnyegtisztító és takarító Bt. Pécs, Derékréti u. 4. Tel./fax: 72/441-583 1000 Ft értékben ajánlott fel: szőnyeg-, ablaktisztítást, takarítást a nyertes előfizetőnek. Ön a nyertes: ? / A nemfizetés miatt évente 15-20 milliót „bukik” a távfűtő cég fotó: löffler Gábor Behajtható-e a távfűtés díja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom