Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-16 / 104. szám
8 Dtinántúli Napló Kultúra 1996. április 16., kedd Dr. Trombitás Zoltán felszólalása a Parlamentben Mi is az összeférhetetlenség? Fiskai izmus és monetarizmus Magyarországon a gazdaság- politika, de még gyakran a gazdaságelmélet is összekeveri a fiskális restrikció és a monetarista szigor fogalmát. A chicagói monetarista iskola legfőbb alapelve az, hogy a gazdaságban kőkemény költségkorlátokat kell érvényesíteni azért, hogy az alacsony hatékonyságú szférák ne tudjanak életben maradni, ne kössék le a társadalom erőforrásait, vagyis menjen végbe az egészséges tőke- és munkaerő áramlás a magasabb hatékonyságú tevékenységek felé. A Nobel-díjas Milton Friedman és társai a bajok gyökerét abban látták ugyanis, hogy a paternalista állam az újraelosztást fokozva elvonja a jól működő szférától a jövedelmet és a veszteséges vállalatok fönntartására fordítja. A monetaristák az egyes számú közellenségnek nem a munkanélküliséget, nem a recessziót, nem a költségvetési hiányt tartják, hanem az inflációt, amely elfedi a bajt, a beteg gócokat, ugyanis az alacsony hatékonyságú szférák inflációs árnyereséget tudnak bezsebelni, azaz saját rossz gazdálkodásuk többletköltségeit a fogyasztókra tudják áthárítani. Az infláció megtörésével megszűnik ez a lehetőség, a rosszak egyszerűen tönkremennek, és az erőforrások áramlani kezdenek a megfelelő irányba. Látható, hogy ennek semmi köze a fiskális restrikcióhoz, amely nem a termelésben érvényesít kemény költségkorlátokat, hanem a lakosságot sarcolja meg. Arra is föl kell hívni a figyelmet, hogy a pénzromlás megfékezése éppenséggel a vásárlóerő megőrzését, a kisember megtakarításainak és jövedelmének megőrzését, a kisember megtakarításainak és a jövedelmének megőrzését eredményezi, tehát az életszínvonal megőrzését, a piac regenerálását. A monetaristák szerint aztán a helyreállított piac, a fizetőképes kereslet automatikusan megindítja a gazdasági növekedést! A magyar fiskális, nadrág- szíjmeghúzó politika, amely tulajdonképpen már két évtizede tart, valójában ellentétes a monetarizmus alapelveivel. Sőt, éppen ez a fiskalizmus az egyik fő gerjesztője paradox módon az inflációnak is. Ugyanis a restrikció a piac zsugorodását eredményezi, ezen keresztül a termelők tönkremenetelét, függetlenül attól, hogy a gazdasági racionalitás szempontjából hatékony vállalatról van-e szó, a termelés csökkenése kevesebb árualapot eredményez, míg a jövedelmek csak kiá- ramlanak, valós teljesítmény nélkül, és az állam minden törekvése ellenére kénytelen fokozni az újraelosztást, növelni az adókat, járulékokat, hogy a lecsúszó rétegek problémáit úgy ahogy kezelni tudja. Egyre több járadékost tart el egyre kevesebb aktív kereső! Ördögi kör ez, a fiskalizmus ördögi köre, amelyet csak a fiskális restrikció föladásával lehetne megtörni. Ehhez azonban nem bankárokra, hanem gazdaság-stratégákra lenne szükség a megfelelő posztokon... Gazdag László Összefogás a háborús emlékműért Kártérítés a kutya- harapásért Egy január végi kutyahara- pásos gyermekbaleset alapján határozta el a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Baranyai Csoportja, hogy kezdeményezze a kártérítési pereket, felvállalja a jogi képviseletet megelőlegezve a költségeket. A sérült gyermek maradandó károsodást szenvedett. Mindkét lábán, karján és a fülén kutyaharapás nyomait őrzi. Mint dr. Dely Viktória csoportvezető elmondta, ingyen vállalják a kutyaharapást elszenvedett gyermekek és fogyatékos fiatalok jogi képviseletét a nem vagyoni kártérítési ügyben. A jogi képviselőjüktől megtudtuk, hogy ilyen ügyekben az elmúlt években nem volt gyakorlat a bírósági per. A szülők félnek a költségektől, és nem kémek 1000 forintos orvosi látleletet, inkább abban reménykednek, hogy megegyeznek a kutya gazdájával, ameny- nyiben ismerik. Persze lehetőség van a bírósági panasznapokon jegyzőkönyv felvétele mellett bejelenteni az ügyet. Ebben az esetben nem kell ügyvéd. A kutyaharapás komoly testi és lelki sérülést okozhat, ami befolyásolhatja az életvitelt. Kialakul a kutyáktól való félelemérzet, álmatlanság, éjszakai felriadás. Kutyarémképe lesz az így lelki sérültekké váltaknak. Akadályozhatja a továbbtanulást, a pályaválasztást. A gyógyszer is sokba kerül. A maradandó nyomokat szépséghibaként cipelhetik egy életen át. Ez az esztétikai probléma beleszólhat a lányok féijhez menetelébe is. Fiataloknál a sebhely megszakíthat egy szépnek indult szerelmi kapcsolatot, leparancsolhat a manökenpályáról, de véget vethet a sportsikereknek is. A szájkosár nemcsak megakadályozza a kutyát a harapásban, és megvédi a viháncoló gyereket, hanem megmentheti a gazdit a kártérítéstől.- Lehetőség van a nem vagyoni kártérítésre, ezért kezdeményeztük a gyerekek képviseletét. Tapasztalataink szerint szükségesek a perek - mondja dr. Dely Viktória. Bár csak ne lenne szükség egyetlen ilyen perre sem. Milyen fajtái vannak az összeférhetetlenségnek? Megkülönböztetünk közhivatali, közjogi, közbenjárási, méltatlansági vagy gazdasági összeférhetetlenséget. A jelen törvényjavaslathoz nehéz egyértelműen viszonyulni abból a szempontból, hogy itt tulajdonképpen 5740 törvényjavaslat vitája zajlik. Nem 30-40-50 féle variációról van szó, hanem ha a matematika szabályai érvényesek - és ezek politikától függetlenül szerintem valószínűleg érvényesek -, akkor 5740 különböző variáció képzelhető el ezen benyújtott törvényjavaslat kapcsán. A később benyújtott módosító indítványok még tovább bonyolíthatják majd ezt a képet. Érzékelte ezt a problémát az alkotmányügyi bizottság is, amely külön négyfős albizottságot hoz létre e problémakör rendezésére. így elfogadhatatlan A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elutasította a jelen javaslat általános vitára alkalmasságát; mindössze 2 igen szavazatot kapott a javaslat. Ezen bizottsági vélemények is alátámasztják a Fidesz azon álláspontját, hogy nem írta alá a törvényjavaslatot. Véleményünk szerint a javaslat így kezelhetetlen, és a vita első köre után helyesebb lenne visszavonni átdolgozásra és új formában való benyújtásra. Három alapvető szempont vezérelte a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióját, hogy ne támogassuk a jelen törvényjavaslatot: 1. a törvényjavaslat nem egységes szövege, amire az előbb utaltam; 2. az általunk legfontosabbnak tartott gazdasági összeférhetetlenségi kérdéskör nem kielégítő szabályozása; 3. a törvény hatálybalépésének kérdésköre. Nézzük sorra az összeférhetetlenségek formáit! A közhivatali vagy közjogi összeférhetetlenség. Ezt a problémakört az 1990. évi LV. törvény megnyugtatóan rendezi. A hatpárti tárgyalásokon ezzel kapcsolatban csak egy komolyabb vitapont merült fel: a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetőségének kérdésköre. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért külön variációban is jelennek meg a törvényjavaslat előterjesztésében. Az Alkotmánybíróság 55/1994. (XI. 10.) határozata szerint a két tisztséget egymással összeférhetőnek tartja; mi ezzel egyetértünk, ezt a pontot mindenképpen támogatjuk. A második ilyen a közbenjárási összeférhetetlenség. Ez védi a törvényhozót a protekciótól, a korrupciótól, tiltja a nemkívánatos érdekérvényesítést, a kijárást, a lobbyzást. Talán ez a pont váltotta ki a legkisebb vitát a hatpárti tárgyalásokon. Méltatlansági összeférhetetlenség. Ez a legkevésbé precízen szabályozható eset, ezért nagyon vigyázni kell, hogy politikai okokból ne éljenek vele vissza. Az előterjesztés ezért vigyázott e síkos pályán, és csak a precízebben szabályozható méltatlansági eseteket - például a jogerős szabadság- vesztésre elítélés esetét - emelte be a javaslatba. Nem kívánatos összefonódás A negyedik kérdéskör, amelyik a legnagyobb vitát váltotta ki, a gazdasági összeférhetetlenség. Talán nem véletlenül váltotta ki a legnagyobb vitát az egyeztetések során. Az előterjesztés ötféle variációt tartalmaz erre az esetre: Az A-variáció azt mondja ki, hogy egyáltalán ne legyen gazdasági összeférhetetlenség, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan. A B-variáció — amit a szocialista párti képviselőcsoport támogatott - azt mondja, hogy az összeférhetetlenség csak azokra az esetekre terjedjen ki, amikor többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok vezető pozícióinak betöltéséről van szó. Véleményünk szerint azonban - mivel a privatizáció előrehalad, és ez helyes - nagyon kevés olyan többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cég lesz, ahol ez az összeférhetetlenségi eset felmerülhet. Éppen ezért tehát, amikor majd a Paksi Atomerőmű 25 százalékban lesz a magyar állam tulajdonában, akkor már csak néhány cég lesz többségi állami tulajdonban, ezekre pedig véleményünk szerint már nem érdemes ilyen szabályokat alkotni. A C-álláspont szerint - amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége képviselt - bármilyen állami vagy önkormányzati tulajdonrészt képviselő cégnél legyen összeférhetetlen a vezetői beosztás a képviselőséggel. A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a teljes demokrácia és a jogállamiság kialakulásának és a gazdasági átalakulásnak jelenleg még átmenetinek tekinthető szakaszában szigorúbb gazdasági érdekeltségi szabályokra van szükség mind a magánszférában, mind a köz viszonylatában. Ezért feltétlenül szükséges szigorú gazdasági összeférhetetlenségi szabályok megalkotása. Véleményünk szerint összeférhetetlen az állami, önkormányzati vállalatoknál betöltött vezető beosztás, igazgatótanácsi tagság, felügyelőbizottsági tagság. Álláspontunk szerint azonban ezt a magángazdaságra is ki kell terjeszteni. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a képviselő, pozícióját felhasználva, akár a magánszférában is ilyen állásokat szerezzen, mert ez magában rejti azt a veszélyt, hogy a képviselő nem a választópolgárokat, hanem a cége érdekeit képviseli. Ez olyan nem- kívánatos összefonódás, amit véleményünk szerint meg kell akadályozni. Azonnal lépjen életbe A hatálybalépés kérdése. Mi azonnali hatálybalépést javaslunk. Az ezzel szemben felhozott indokok elhangzottak már a Ház előtt: a képviselők megválasztásukkor nem lehettek felkészültek erre az összeférhetetlenségi törvényre, ezért ez a választások utólagos átértékelését jelentené - hangzottak el az érvek. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy mivel mind a jelenlegi kormánypártok, mind egyes ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is, a választási programjukban szigorú összeférhetetlenségi és köztük gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat ígértek a választópolgároknak, mi ezt a javaslatot továbbra is fenntartjuk; a képviselők tehát a választási programjuk ismeretében tudhatták, hogy mi vár rájuk. Nem lehet azt cselekedni, hogy a választáskor mindent megígérünk, majd a parlamentbe kerülve az ígéreteket elfelejtve, azokról úgy nyilatkozunk, hogy erre nem voltunk felkészülve, ezért ránk még ne vonatkozzon, csak a következő parlamentre. Ugyanakkor a javaslat szerint minden egyéb összeférhetetlenségi szabály azonnal életbe lépne, kivéve a gazdasági ösz- szeférhetetlenség szabályait. Kérdés: a többi összeférhetetlenségre fel lehettek készülve a képviselők, csak arra nem, ami a zsebüket érinti? Úgy gondoljuk tehát, hogy valóban megérett a helyzet arra, hogy egy összeférhetetlenségi törvényt alkosson a parlament, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvényt kiegészítse a parlament a képviselők összeférhetetlenségével, de a jelenlegi javaslat ebben a formában nem kezelhető. Ezért azt gondoljuk, hogy mindenképpen vissza kell vonni, egy egységes törvényszöveg-javaslatot volna szükséges beterjeszteni. Április 12-én magánkezdeményezők hívására több polgári szerveződés vezetői megjelentek a DOZSO-ban. Egyöntetűen kijelentették, hogy sok év mulasztását pótlandó sürgősen szükséges az első és a második világháború hőseinek és valamennyi áldozatának emlékét megőrző és az utódok tiszteletét kifejező reprezentatív emlékmű felállítása a város belterületén akként, hogy az az emlékezés és tisztelgés mellett a lelkek megbékélését is szolgálja. É nemes cél megvalósításának megindítása érdekében operatív szervezőbizottság alakult, mely várja további olyan szerveződések csatlakozását, kik a gondolatot magukévá teszik és megvalósításában hajlandóak közreműködni. Csatlakozásukat a 322-221 sz. telefonon lehet bejelenteni Felcser László szervezőnél. A Szervező Bizottságot a következő polgári szerveződések hozták létre: Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezete, Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Baranya Megyei Szervezete, Hadiözvegyek és Árvák Országos Nemzeti Szövetsége, Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület műemlékvédelmi osztálya, Pécsi Bajtársak Barátainak Kerékasztal Társasága, valamint a megjelent számos magánszemély. Csernavölgyi Antal A Komlói Kamarakórus vendégszereplése Németországban Húsvéti kórussikerek A Komlói Kamarakórus feledhetetlen hetet tölthetett Németországban az Észak-Rajna- Wesztfália nyugati részén fekvő Eschweilerben, az ottani Szt. Péter és Pál katedrális kórusának vendégeként. Az előzetes kottacserék és gyakorlás, majd közös próbák után a művek az egyesített énekkar előadásában nagypénteken és nagyszombaton, a katedrális mintegy ezer fős ünneplő gyülekezete előtt szólaltak meg - óriási sikerrel. A zenekedvelők széles körében ismert Bach, Brahms és Händel örökbecsű remekei mellett a vendéglátó kórus karnagya, Ács József által felfedezett és kiadott kitűnő művek, Suppé Rekviemjének „Dies irae” tétele és Wemer Alajos Libera me című darabja is megszólalt. A művek többségét karnagyunk, dr. Szabó Szabolcs vezényelte, az orgonakíséretet Ács József látta el, olykor egész szimfonikus zenekar hangzását megszólaltatva. A két kórus rövid idő alatt kialakult barátsága, együttműködése, a vezetők muzikalitása olyan ihletett előadást eredményezett, hogy a hívek és a katedrális plébánosa érzéseiket így fogalmazták meg: még soha ilyen fenséges húsvétunk nem volt! Gounod Cecília miséjéből a Sanctus tétel (egyébként tenor hangra írt) szóló énekszólamát Palatínus Ibolya gyönyörű, telt mezzoszopránján bensőséges drámai- sággal adta elő. A nagypénteki szertartás végén a Pedagógus Kamarakórus rövidebb, önálló, magyar művekből szerkesztett műsorral is szerepelt. A pisszenéstelen csendben Kodály Esti dala szinte túlvilági szépséggel szólalt meg. A hallgatóság és a jelenlévő muzsikusok egyaránt nagy elismeréssel fogadták az előadást. Két további, önálló szereplésre is sor került Aachen két templomában, a húsvét-vasár- napi és hétfői miséken. A szereplések mellett szabad programra, városnézésre is sor került. Egyik nap eschweileri barátaink vittek el Aachenbe. Megtekinthettük nagy múltú városházát, a történelmi belvárost. Másnap a kórusút szervezője és másik vendéglátója, az Aacheni Magyar-Német Baráti Társaság képviselői rövid autóbuszos körút után a kincstár és az ősi dóm nevezetességeivel ismertettek meg bennünket. A dómban a harminc éve, a magyar hívek pásztoraként szolgáló, és mellette történeti kutatásokat folytató szigeti István atya rendkívüli tárgyi tudással, lebilincselő stílusban mutatta be Nagy Károly templomát, a történeti, művészeti nevezetességeket. Különleges ismereteket kaptunk Szent István királyunk és III. Ottó német-római császár nagy jelentőségű, a magyarság európai csatlakozását segítő kapcsolatairól. Ruzsinszky László kórustag
