Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-02 / 91. szám

1996. április 2., kedd Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Az MSZP kongresszusa ellenzéki szemmel Az alkalom elszállt A feszültségek szőnyeg alá söprése, hamis sikerpropa­ganda - ilyen és hasonló érté­keléseket kapott az ellenzéki pártoktól az MSZP hétvégi tisztújító kongresszusa. Dr. Várhelyi András, az FKGP elnöki főtanácsadója szerint bár a médiák elképesztően nagy te­ret adtak a rendezvénynek, ott nem történt más, mint a belső bajok szőnyeg alá söprése. A hajósiak csoportja ugyanúgy nem jutott érdemi szerephez, mint Nagy Sándor. Horn nem­csak az országban, hanem saját pártjában is a bolsevik diktatúra eszközeit alkalmazza. Herényi Károly, az MDF szóvivője úgy véli: saját bel- ügyeivel, a választásoknak ne­kifutó új csapat összeállításával sokat, az ország dolgaival igen keveset foglalkozott a szocialis­ták kongresszusa. Kiderült az is, hogy a küldöttek nagy része elutasítja a privatizációt. Suchman kiszavazása az általa betöltött pozíciónak szólt. Csépe Béla, a KDNP frak­cióvezető helyettese szerint a Dózsa György úti épület olyan mértékű optimizmussal telt meg, amire - az emberek töme­ges elszegényedését is figye­lembe véve - semmi okuk nincs a szocialistáknak. Tóth Tihamér, az MDNP el­nökségi tagja úgy ítéli meg, két meglepetést hozott a tanácsko­zás. Az egyik, hogy előrenyo­multak a volt kormánytagok. A másik: a Horn Gyula bizalmi emberének hitt Suchman Ta­mást háttérbe szorították a kül­döttek. Pokomi Zoltán, a Fidesz- MPP alelnöke szerint az MSZP azt üzente az országnak: nem kíván változni és változtatni. Pedig éppen ezzel kellett volna foglalkozniuk a küldötteknek. Az alkalom azonban elszállt, és ez szomorú. Takács Mariann Alkossuk meg közösen az új alkotmányt Megjelentek az alapelvek Tegnap nyilvánosságra hozta az új alkotmány szabályozási elveit az Országgyűlés alkot­mány-előkészítő bizottsága. A koncepció teljes szövege öt országos napilap melléklete­ként jelent meg.- Kilenc hónapi munka ered­ményeként került a nyilvános­ság elé a dokumentum - mondta munkatársunknak dr. Somogyvári István, a bizottság titkára. - Közzétételének az a célja, hogy a társadalom széles körei, köztük a különböző civil szervezetek és más szerveződé­sek megismerjék, véleményt nyilvánítsanak róla. Negyvenöt napig váijuk az észrevételeket, javaslatokat. Ezért a dokumen­tum azzal a kéréssel került az Országgyűlés asztalára, hogy általános vitáját csak ezt köve­tően, május második felében kezdje meg. A bizottság mintegy száz in­tézményhez, szervezethez, köz­tük az Alkotmánybírósághoz, a Nemzeti Bankhoz, az Akadé­miához, az Érdekegyeztető Ta­nácshoz, a szakszervezetekhez, az egyházakhoz küldött levél­ben kérte a végső szöveg kiala­kításához a közreműködést. Külön köszönettel fogadja az alkotmány-előkészítő bizottság a legkülönbözőbb civil szerve­ződések, kisebb közösségek, az egyes állampolgárok spontán kiegészítéseit. Az észrevételeket a bizottság alábbi címére lehet eljuttatni: 1357 Budapest, Pf. 4. (der) Obsit a személyi számoknak Hatéves huzavona után telje­sül az Alkotmánybíróság ha­tározata, s az év végével nyugdíjba vonul a már-már megszokott és megtanult személyi szám. Három, egymással össze nem kapcsolható azonosító rendszer lép a helyébe, erről döntött a közelmúltban az Országgyűlés. A személyi adat- és lakcím­nyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító, amely 11 jegyű szám, s azonos a mostani személyi számmal. Az adózás­sal kapcsolatos nyilvántartást a 10 jegyű adóazonosító jel szol­gálja. Ezt a számot az állami adóhatóság legkésőbb szep­tember 30-áig megküldi a nyil­vántartásában szereplő ügyfe­leknek. Az egészségügyi, a szociális és a társadalombizto­sítási igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a 9 jegyű társadalombiztosítási azonosító jel, röviden: a taj- szám, ezt már néhány hónapja ismerjük. A három kód közül minden hivatal csak azt az egyet alkal­mazhatja, amelyre a feladatát meghatározó törvény felhatal­mazza. Minden egyéb esetben felhasználásukhoz a „tulajdo­nos” írásos hozzájárulása kell. (simonffy) Éles vita a magyar-szlovák alapszerződés „lábjegyzetéről” Szatymaz parlamenti utóhullámai A tisztázó rendőri jelentés után sem tért napirendre az Or­szággyűlés a vandál szatymazi templomrongálás fölött. Ismét arról vitatkoztak a kormánypárti és az ellenzéki honatyák, hogy „sima” garázdaság történt, avagy a vallásszabadságot veszélyeztető bűncselekmény. Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján éles vita bontako­zott ki a szlovák-magyar alap- szerződés pozsonyi megerősí­téséről és arról, hogy „a láb­jegyzetben történt átértékelés” után mi a magyar fél teendője. Az ellenzék azt igényelte, hogy a kormány hivatalosan tiltakozzék az alapszerződés megváltoztatása ellen, és az okmányok hivatalos kicserélé­sére csak a szövegviták tisztá­zása után kerüljön sor. A kor­mányoldal szerint az alapszer­ződés nem változott meg, azt egyetlen betű átírása nélkül hagyta jóvá a szlovák parla­ment. Az egyoldalú szövegér­telmezés nem jár jogkövet­kezményekkel a felekre. Nincs ok-okozati összefüggés az alapszerződés aláírása és a magyar kisebbség helyzetének kétségtelen romlása között. Folytatódott a múlt heti vita a szatymazi templombetörés­ről. Pető' Iván (SZDSZ) ismer­tette a rendőri megállapítást, ami szerint csak szokványos, bár barbár garázdálkodás tör­tént. Az elkövetők azt vallot­ták, hogy nem nyereségvágy­ból, hanem ittasan, szórako­zásból törtek be. Pető elvárta volna, hogy azok a képvise­lők, akik egy hete a Házban keresztényellenességről be­széltek, sőt a kormányt vádol­ták vallás- és keresztényelle­nes kurzussal, nyilvánosan be­ismerjék tévedésüket. Az ellenzéki képviselők lé­nyegében fenntartották ko­rábbi vádjaikat. (simonffy) Nem várható a térítéses szolgáltatások körének bővítése Ellátatlanul beteg nem maradhat Nincs előkészületben a Nép­jóléti Minisztériumban olyan javaslat, amely a be­tegellátásban tovább bőví­tené a fizetendő szolgáltatá­sok körét - nyilatkozta la­punknak Kökény Mihály, a tárca államtitkára. A sokakat sújtó betegségek esetében a jövőben is teljes körű ingyenes ellátásban kell részesülniük a biztosítottak­nak - mondotta. Az ágazat, il­letve a társadalombiztosítás pénzügyi nehézségeinek gyö­keres megoldására ugyanis nem lehet eszköz a térítések korlátlan kiterjesztése. Ma viszonylag szűk az ellá­tásoknak az a sávja, amiért fi­zetniük kell a betegeknek. Ezen érdemben nem változta­tott az Országgyűlés legutóbbi döntése sem, amely szerint fi­zetni kell az egy- és kétágyas kórházi szobákért, és az indo­Kökény Mihály fotó: feb koknál tartósabb kórházi ápo­lásért.- A későbbiekben legfel­jebb az egészségügy és a szo­ciálpolitika határterületein, az ápolási otthonokban, ápolási osztályokon bizonyos kiegé­szítő ellátások igénybevételé­nél képzelhető el a térítéses rendszer bővítése. Beteg azonban ellátatlanul semmi­lyen körülmények között nem maradhat. Az sem, aki például munkanélküli segélyből él, vagy jövedelemmel nem ren­delkezik. Szociális okokból a térítéses szolgáltatásoknál is mindig lesznek fizetésre nem kötelezettek. A közgyógyellá- tottak például a fogászati ke­zelések szélesebb körére jogo­sultak díjtalanul, mint az iga­zolvánnyal nem rdhdelkezők. Kökény Mihály nem vállal­kozott arra, hogy megbecsülje a lakossági térítésekből adódó egészségügyi bevételek nagy­ságát. Bizonyos - mondotta -, hogy nem meghatározóak, és nem lesznek azok a jövőben sem. Adott szakterületeken és intézményekben azonban ki­egészíthetik valamelyest a költségvetési pénzeket. Deregán Gábor A PDSZ szerint nincs szakmai indok a kötelező óraszám emelésére A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) or­szágos választmánya kompro­misszumként elfogadhatónak tartja a közoktatási törvénymó­dosítás tervezetében szereplő elképzelést, mely szerint a köz­oktatás tényleges és teljes költ­ségeinek 70 százalékát a költ­ségvetés fedezné, a fennmaradó 30 százalékot pedig az önkor­mányzatok biztosítanák. A PDSZ szerint azonban valós szakmai indok nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a felsőtagozatos és a középiskolai tanárok kötelező óraszámát 18- ról 20-ra felemeljék - mondta Szakács Péter szóvivő hétfőn a választmányi ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A szóvivő kifejtette: a köte­lező óraszám növelését ellenté­telező ugyancsak kötelező il­letményemelésre tett javaslatot szövegszerűen még nem isme­rik. Félő, hogy ez a kompenzá­ció a későbbiekben „eltűnik” a közalkalmazotti bértáblában - tette hozzá. A téma kapcsán a művelődési tárca államtitkára megnyugtatta a résztvevőket, hogy a költségvetés az idén 2 milliárd forintot biztosít a szó- banforgó célra a tartalékból. Szakács Péter a sajtónak el­mondta, az országos választ­mány megítélése szerint a gya­kornoki rendszer bevezetése bi­zonytalanságot okozna a kezdő pedagógusoknál és jogalapot teremtene a határozott idejű ki­nevezések amúgy is elharapó­dzó és káros gyakorlatához. Támogatják viszont a minőségi munka díjazását lehetővé tévő 10 százalékos intézményi moz- góbér-rendszer kialakítását. Magán-Horn A kormányfő magánemberként készül beszélgetni Fridivel. De mitől lesz privát polgár a poli­tikusból? Ha megtudom tőiéi mit olvas, vezet-e autót vagy mit főz? Mert ha ezt kérdezi majd a riporter, az - egy mi­niszterelnök esetében - kevés. A „gyalogos” néző alighanem in­kább arra kíváncsi, felfedi-e po­litikusi tetteinek magántitkait. Magányos-e, amikor a kor­mányzati csapatban annak tű­nik? Rögtönöz-e, amikor csak úgy „bedob" egy-egy ötletet? „Puhult-e” a koalíóiós viták során? Ha erről szól, akkor va­lóban (magán)emberi lesz a ri­port. P. T. Civil keretek. A társadalmi szervezetek költségvetési tá­mogatását előkészítő bizottság hétfőn meghatározta az egyes területekre jutó keretösszege­ket. A rendelkezésre álló 390 millió forintból az egészség- ügyi szervezetek 90, az ifjúsá­giak 70, a környezetvédelmiek 60, míg a kulturális és az egyéb közérdekű célokat szolgáló ci­vil tömörülések 80-80 millió forintot kaphatnak. A bizottság tartaléka 10 millió forint. Mandátum. Az MSZP képvi­selőcsoportja mindaddig tagjá­nak tekinti Suchman Tamást, amíg írásban le nem mond er­ről. Kilépése után azonban fur­csa helyzet alakulhat ki. Ko­rábban ugyanis minden szocia­lista képviselő aláírt egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a frakció elhagyása esetén erköl­csi kötelessége lemondani mandátumáról. Már nem érvényes. Az SZDSZ frakciója szerint az MDNP megalakulásával ér­vénytelenné vált az országgyű­lési bizottsági helyek elosztásá­ról szóló, 1994-ben megkötött megállapodás. Helyette új, le­hetőség szerint hétpárti felosz­tásra van szükség. Sikeres premier. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, fennakadás nélkül lépett életbe az új vámtörvény. A Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoksá­gán megerősített vezetői ügye­letet tartanak az esetleges gon­dok gyors orvoslására. Újra döntöttek. Megszületett, de adótitoknak számít a vámha­tóság másodfokú határozata a Kordax Rt. vámügyében. A döntés válasz a fellebbezésre. Halpusztulás. Nagyarányú halpusztulás történt Fejér me­gyében a MOHOSZ Cikolai Halgazdálkodási Szakbizottsá­gának kezelésében levő cikolai halastavaknál. Február 23. óta mintegy 40 000 kilogramm hal­tetemet távolítottak el a tórend­szerből. Szakcsi Lakatos Béla Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Fényes Szabolcs nyomdokain? Új magyar nagyoperett Dobostorta - Lehoczky Zsuzsa, Tiboldi Mária és más sztárok tálalásában Több évtized után ismét új magyar nagyoperett bemutató­jára készül a Fővárosi Operett Színház. Április 12-én lesz a Dobostorta premierje. Zeneszerzője Szakcsi Lakatos Béla, szövegírója Csemer Géza. Ők ketten az operett műfajában most mutatkoznak be először. A látványos díszletekkel és jelmezekkel színpadra állított történet a századforduló ide­jén játszódik. Szereplői egy­koron élt, valóságos szemé­lyek. Köztük például Dobos C. József, a róla elnevezett torta feltalálója, akiről kevesen tud­ják, hogy nem csupán a cukrá­szatban alkotott maradandót - ő készítette az első konzervet, sőt az első ondolálóvizet is. De megelevenedik a színpa­don az egykori ünnepelt pri­madonna, Hegyi Aranka, vagy őfelsége Ferenc József és fele­sége, Erzsébet királynő is. A nemzetközi hírű muzsi­kustól, a Liszt-díjas Szakcsi Lakatos Bélától azt kérdeztük: mi késztette a meglepő műfaji vállalkozásra?- Dzsesszzenészként be­utaztam az egész világot, je­lenleg is Amerikában dolgo­zom. Felfigyeltem rá, hogy a musical és a rockopera hazá­jában újra divatba jött, szinte reneszánszát éli az operett. Itthon egy alkalommal, ba­ráti körben elárultam: magam is szívesen írnék operettet. Bernstein a példaképem, s akár csak ő, én is nyitottnak érzem magam a legkülönfélébb zenei műfajok iránt. Már-már azt hittem, fele­désbe merült a dolog, amikor Csemer Géza barátom szava­mon fogott, s elém rakta a Dobostorta szövegkönyvét. Visszakozni már nem lett volna ildomos, így azután megszületett a mű. Külön öröm számomra, hogy remek gárda tolmácsolásában kerül közönség elé, így talán nem hiú remény, hogy a Dobos­torta ízleni fog a műfaj kedve­lőinek. Az új nagyoperettet Horváth Péter állítja színpadra. Felvéte­lünk az egyik próbán készült, amikor a rendező maga mutatta be a lépésvariációkat a két nép­szerű szereplőnek, Lehoczky Zsuzsának és Raksányi Gellért- nek. A darabban rajtuk kívül fel­lép többek között Tiboldi Mária, Marik Péter, Kovács Zsuzsa, Medgyesi Mária, Farkas Bálint és Mednyánszki Ági is. Németh Zsuzsa FEB FOTÓ/IKLÁDI LÁSZLÓ i»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom