Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-11 / 99. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. április 11., csütörtök Miniszteri szinten is megerősítették, hogy a bányászok a kollektív szerződés szerinti magas összegű végkielégítést kapják távozásukkor fotó: Tóth László Uránbánya: pénz van, döntés nincs A VILÁG PIACAIN Az elmúlt héten nyolc dol­lárral emelkedett a búza ára a chicagói árutőzsdén. A je­lentős árnövekedést a szak­értők az aszálynak tulajdo­nítják. Az új termésű búza jegy­zése a hét folyamán elérte a tonnánkénti 180 dollárt. Az európai piac a múlt hét ele­jén kevésbé követte a chica­góit, a hét végére azonban már itt is tonnánként 5 és 10 dollár között erősödött a jegyzés. A kukorica ára is emelke­dett Chicagóban, jóllehet nem olyan mértékben, mint a búzáé. A hírek szerint még nem dőlt el a jelentős mennyiségű dél-afrikai ku­koricaexport sorsa, amely ha piacra kerül, jelentősen fékezheti az árak emelkedé­sét az új szezonban. A szójadara nemzetközi piacán töretlenül folytatódik az áremelkedés, az elmúlt héten tonnánként 12 dollár­ral erősödött a jegyzés. A chicagói tőzsdén 1989 óta nem volt ilyen magas a szójadara ára, s még nem tudni, hogy a termelési sze­zon előtt az árak ilyen ma­gas szinten maradnak-e. Az Agrograin szakértői szerint ugyanis nem lehet kizárni, hogy - az időjárástól füg­gően - még magasabbra is emelkednek a jegyzések. Wágner Katalin Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 98,85 Osztrák schilling 14,05 USA-dollár 148,21 ECU (Európai Unió) 184,58 (Folytatás az 1. oldalról)- A mecseki urántermelés kapja meg a likviditásához szükséges támogatást az 1994 decemberi kormányhatározat­nak megfelelően mindaddig, amíg nem módosítják a döntést - erre utasította Suchmann Ta­más privatizációs miniszter az ÁPV Rt.-t. Mindezt már a mi­niszter kabinetfőnökétől, Szöl- ló'sy Tamástól tudtuk meg. Ki­derült az is, hogy az ÁPV Rt. előterjesztése túl jutott már a tárcaközi egyeztetések nagyré­szén, s az urántermelés folyta­tását illetően háromféle válto­zatot tartalmaz. A végleges megoldást még nem választot­ták ki, de az irányelveket a ka­binetfőnök úgy összegezte, hogy van olyan elképzelés, amely szerint az érctermelés mellett már megkezdenének bányabezárási munkákat is, me­lyeket külön keretből tudnának fizetni. Vizsgálják annak a le­hetőségét is, hogy milyen költ­ségmegtakarítást eredmé­nyezne az 1997. december 31 előtti befejezése a termelésnek, de az elsődleges szempont eb­ben az esetben is az, hogy a dolgozók érdekei ne sérüljenek. A foglalkoztatáspolitikai kérdések mellett arra is ügyel­nek, hogy ne felszámolási eljá­rással szűnjön meg a cég (a be­záráskor például alkalmasabb módszer a végelszámolás, vagy működjön tovább a társaság a bányabezárás munkálatait vé­gezve), mert úgy a bányászok korábban távozó kollégáikkal szemben hátrányba kerülnének. Ugyanis felszámoláskor az em­berek a Munkatörvénykönyv szerinti maximum 6 havi vég- kielégítésben részesülnek, míg bármely más esetben a kollek­tív szerződésnek megfelelő összegeket kapják (a Mecseku­rán Kft.-nél ez 6-24 havi fize­tést jelent). Egyszóval az állam tulajdonosi szemlélettel keresi a megoldást arra, hogy a vesz­teséges termelést miként lehet a leggyorsabban befejezni, de olyan utat választva, hogy a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek és a kft. al­kalmazottainak az érdekei se csorbuljanak. A bányabezárási tervdoku­mentációval kapcsolatban Bá­nik Jenótői, a Mecsekurán Kft. ügyvezető igazgatójától meg­tudtuk, az az elképzelés, hogy az érctermelés befejezése után vízzel árasztják el a bányát, így, ha nem fejtenék le az elő­készített teljes uránvagyont, akkor a víz kioldaná az ottha­gyott urán egy részét, komoly környezetvédelmi károsodást okozva. A végső döntésnél er­ről sem szabad megfeledkezni! Mészáros B. Endre Kétszer annyit kértek volna, mint amennyi volt Kérészéletű támogatás? Jelenleg mintegy hat-hét milliárd forint az az összeg, amit a Földművelésügyi Minisztérium építési és ül­tetvényberuházások támo­gatására fordíthat. Az eddig beérkezett kérelmek által igényelt összeg viszont en­nek a kétszerese. Lényegesen többen nyújtottak be pályázatot, mint amennyire a minisztérium számított - in­dokolta az agrárberuházások minapi befagyasztását a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének szerdai elnökségi ülésén a szaktárca illetékese. Ez az érvelés meglehetősen nagy vihart kavart. Annál is in­kább, mivel - mint kiderült - a MOSZ már az elmúlt évben, a költségvetési támogatások sa­rokszámainak kialakításakor jelezte, hogy nem lesznek ele­gendőek az egyes agrárgazda­sági célokra szánt, illetve elfo­gadott támogatási összegek. Az azóta eltelt időszak az érdek­képviseleti szervezetet iga­zolta. Az agrárkormányzat által kidolgozott támogatási rend­szer kérészéletű volt, alig két hónapi működés után a gyakor­latban megbukott. Ami még súlyosabb, az intézkedés a ter­melőket ugyancsak lehetetlen helyzetbe hozta. Ä MOSZ elnöksége arra az álláspontra jutott, hogy a közel­jövőben minden eszközt fel kell használni annak érdeké­ben, hogy a jelenleg még ér­vényben lévő agrártámogatá­sok ne jussanak hasonló sorsra. Különösen súlyos következ­ménnyel járna például, ha fel­függesztenék a gépvásárlások támogatását. Az érdekképviselet szerint a privatizációs többletbevételek felhasználásakor figyelembe kellene venni az agrártámoga­tási rendszerben meglévő fe­szültségeket. Olyan feltételeket kell teremtem, amelyek között semmiféle támogatási pályá­zatnak a felfüggesztésére nem kerülhet sor. Újvári Gizella Tavaszi munkák a gyümölcsösben Végre itt van a várva várt ta­vasz, a kiskertekben, a gyü­mölcsösökben hozzá lehet látni a kerti munkákhoz. A gazdáknak most kell vissza­metszeniük a gyümölcsfákon a fattyúvesszőket. Ezek az úgynevezett vízhajtások többnyire az előző, erőszakos metszés, a szakszerűtlen trá­gyázás következtében jelen­nek meg a gyümölcsfákon a korábban elszáradt gallyak helyén, vagy az ágak körül. Ä szakemberek azt taná­csolják, hogy ha ezek a vesz- szők már túl vastagok, akkor ne metsszék meg őket tőből, elegendő mintegy harminc centiméterre visszavágni, s így a rajtuk növekvő oldalhaj­tások fokozatosan átalakulnak termőrészekké. Ha ugyanis tőből eltávolí­tanák ezeket az erősen fejlett vesszőket, akkor a helyükön újabb, még több vízhajtás fej­lődik, amelyek teljesen besű- rűsítik majd a gyümölcsfa lombkoronáját. ' U. G. ff ff BÍRJA A GYŰRŐDÉST! ÚJ Bevezetőár! 39.900 fi Ütőképes és ütésálló mobiltelefon: • lOO óra készenléti idő • 3,5 óra beszél getési idő • Használat köz ben is tölthető Nem kell vele kesztyűs kézzel bánni! :nü 3 s o 8 Westel Rádiótelefon Kft.: Pécs, Rákóczi út 19. tel: 72/225-111 Fotex: Pécs, Irgalmasok útja 26. tel: 72/319-625 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265-88-88, 30/30-30-30 'Új Westel 900 előfizetés esetén, amíg a készlet tart. &■ iso a r 9001 i \> ✓ -y VSj v\ Qßfmui Új rend az ÁFA-elszámolásoknál ✓ / Áprilistól új nyomtatvány az AFA-önellenó'rzések bevallására Az általános forgalmi adó­zásban (ÁFA) 1995. január elsejével jelentősváltozások történtek. A változások több­sége az ÁFA elszámolását, bevallását is érintette. Míg 1993-ban és 1994-ben min­den ÁFA-alany havonta volt köteles ÁFA bevallást tenni, 1995-től havi bevallásra csak azok kötelezettek, akiknek az előző évi nettó ÁFÁ-ja elérte vagy meghaladta a fizetendő 1 millió forintot. A többi ÁFA-alany negyedévente tesz ÁFA bevallást -bár in­dokolt esetben kérheti a havi elszámolást. A leglényegesebb változás azonban az AFA elszámolá­sában történt. 1995-ig a havi bevallás rendszerében az adóalany kiszámította köny­velése alapján az általa fel­számolt (befizetendő) és a beszerzéseiben neki felszámí­tott (visszaigényelhető) adót. Ha a befizetendő adó volt magasabb, a különbözetet a tárgy hót követő 20-án beval­lotta és befizette, ha a vissza­igényelhető adó volt maga­sabb, ezt szintén bevallotta, s a visszatérítendő összegről a bevallásában rendelkezhetett. 1995. január elsejétől azonban korlátozottá vált a visszaigényelhetőség. Általá­nos szabály, hogy a vissza­igényelhető adó feletti ren­delkezési jog csak akkor nyí­lik meg, ha az adózó árbevé­tele az adó év elejétől, vagy évközben történő kezdése esetén a tevékenység meg­kezdésétől elérte az 1 millió forintot. Ha ezen feltétel nem teljesül, az adóalanynak csak olyan joga keletkezik, hogy ezt az összeget átviheti a kö­vetkező bevallási ciklusra, és csökkentheti vele a későbbi befizetési kötelezettségét. Ez az általános elv, mely alól ki­vételt tett a törvényalkotó a beruházáshoz és a külföldi utas ÁFA-visszatérítéséhez kapcsolódó ÁFA-vissza- igénylés esetén. Az új rendszer eredménye­ként a kisforgalmú vállalko­zásoknál gyakran fordul elő, hogy az ÁFA bevallásuk olyan göngyölíthető (követ­kező időszakra átvihető) adót eredményez, mely még az adózó folyószámláján sem je­lenik meg. Az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vo­natkozó szabályai nem kerül­tek módosításra 1995-ben az ÁFA-változásokkal össze­függésben. így az adózók az addig megszokott szabályok szerint, az adóhatóság által önellenőrzésre rendszeresített 31-es nyomtatványon nyúj­tották be az általuk feltárt módosítandó általános for­galmi adójukat. A 31-es önel­lenőrzéssel bevallott adókü­lönbözetek nagyrészt fel- könyvelődtek az adóalanyok ÁFÁ folyószámlájára olyan esetben is, amikor a módosí­tás az eredetileg fel sem könyvelt, az ÁFA bevalláson kötelezően fizetendő ösz- szegre vonatkozott. Akár be­fizetendő, akár jogellenesen visszatérítendő adó bevallá­sára is sor kerülhetett ily mó­don. 1996. január 1-jétől Az adózás rendjéről szóló tör­vény önellenőrzéssel kapcso­latos rendelkezései igazodnak az ÁFA-törvénybeli változá­sokhoz, s ezekkel összhang­ban 1996. április elsejétől be­vezetésre került - a nyomtat­ványboltokban már kapható - az úgynevezett 310-es beval­lás, mely az 1996. január 1. után bevallott AFA önellenőr­zésére szolgál. Ez az új ellenőrzési nyom­tatvány alkalmas az eredeti bevallás 21. sorának (előző időszakról áthozott összeg), az eredeti bevallás 25. sorának (következő időszakra átvihető összeg), kizárólag az adóalap módosítására, de természete­sen a „klasszikus” 31-es funk­cióit is biztosítja. Tekintettel arra, hogy Az adózás rendjéről szóló törvény szerint annyi önellenőrzést kell benyújtani, ahány elszámolási időszakot érint a göngyölítés miatt az eredeti önellenőrzés, lehetővé válik az 1995-re esetleg téve­sen benyújtott önellenőrzések korrekciója. Az 1995-ös évet 31-es bizonylattal vissza lehet korrigálni, s mivel ez érinti az 1996-ra beadott ÁFA bevallás 21. sorát (előző időszakról: 1995-ről áthozott göngyölített adó), a módosítást az 1996. első ciklusra beadott ÁFA be­vallásban vagy ennek 310-es bizonylattal történő helyesbí­tésével lehet helyretenni. Az új bizonylat és az új rendszer valószínűleg szokat­lan és bonyolult az adózóknak, ezért javasoljuk, hogy kérje­nek tanácsot kitöltés előtt az APEH Bevallási Osztálya és Ügyfélszolgálati Osztály szakembereitől. Eváné dr. Kamarás Zsófia APEH Bar. Igazgatósága osztályvezető f 1 1 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom