Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-11 / 99. szám
8 Dünántúli Napló Közélet •1996. április 11., csütörtök Mi lesz a Tourinformmal? Két intézmény együtt: a közgyűlés összevonta a megyei művelődési központot és az idegenforgalmi információs hivatalt Ma még csak találgatni lehet, hogy javulnak-e a jövőben Baranya megye idegenforgalmi „mutatói”, az azonban biztos, hogy a kultúra és a turisztika közelebb kerül egymáshoz. Ugyanis a megyei közgyűlés határozata nyomán összevonták a Baranya Megyei Művelődési Központot és a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatalt, a Tourinformot. Az új szervezet a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ nevet viseli. Ami tény, s ezt közgyűlési tisztségviselők sem hallgatták el, kényszer szülte a döntést, nevezetesen, hogy takarékoskodni kell a baranyai intézményeknél, s ennek egyik módja, hogy összevonnak egymáshoz kapcsolható tevékenységeket. Előzetes számítások szerint az „egyesülés” mintegy három millió forinttal kevesebb fenntartási, működési költséget jelent. Bokor Béla, aki eddig a művelődési központnak volt az igazgatója, de ezután az új szervezetet is vezeti elmondta, most a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy ez a teljesen új típusú intézmény feláll- jon és működjön. Ami a tevékenységet illeti: a meglévő alapokra támaszkodva, a köz- művelődésben szerzett tapasztalatokat felhasználva olyan szakmai tanácsadó és koordinációs munkát szeretnének elvégezni, amelynek fontos eleme az idegenforgalom. S ezen belül kiemelten szeretnének foglalkozni a megye önképét, vagy ha úgy tetszik arculatát, imázsát szolgáló kiadványokkal, különféle rendezvényekkel. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a Baranya Megyei Kulturális és Idegen- forgalmi Központ nem lesz utazási iroda, így utazás szervezéssel nem foglalkoznak. Azzal azonban igen, hogy a megye idegenforgalmi értékeit feltárják, bemutassák és népszerűsítsék, s ami ugyancsak nagyon fontos, a közművelődési, kulturális lehetőségeket ezzel összhangolják. A központ a helyi idegenforgalmi fejlesztések koordinálásában is szívesen részt vállal, csakúgy, mint különféle elemzések elvégzésével, módszertani segítségnyújtással. A Tourin- form elnevezést természetesen megtartják, mint ahogy Pécsett, a Széchenyi téren is megmarad az idegenforgalmi információs központ. Jósolni nehéz, de az biztosnak látszik - annak ellenére, hogy a megye közgyűlése nem jókedvében hozta meg az „összevonási” döntését -, hogy az eddigi párhuzamos ténykedések megszűnnek, s áttekinthetőbb, sőt, talán hatékonyabb lesz Baranyának az ország többi megyéje, s a külföld felé történő propagandája. Azt azonban kár lenne eltitkolni, ebben Pécs Megyei Jogú Városnak is akad tennivalója, s a jó együttműködés a megyének és a városnak is csak a kölcsönös hasznára válhat. Roszprim Nándor Fajátékrendszer Istenkúton A faszerkezet akár 30-40 gyereket is elbír egyszerre Rossz anyagiak között a kutatóintézetek A tudomány pénze A patika nem vegyesbolt A gyógyszertárak nem válhatnak vegyesbolttá a magánosítás során. Ehhez biztosítékot ad a forgalmazható termékek körét szabályozó rendelet, és hogy a működési engedélyt az ANTSZ adja ki, mely folyamatosan ellenőrzi a patikákat. Alapvető feltétel, hogy gyógyszert csak gyógyszertár árusíthat. A patikákban árusítható termékek: gyógyszerek, tápszerek, kötszerek és gyógyászati segédeszközök, gyógyvizek és gyógytermékek. Ez utóbbiak körét alkotják a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású pa- ramedicinális szerek. Csak olyan gyógyterméket forgalmazhatnak, ami OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) vagy az OETI (Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet) engedéllyel rendelkezik. Az engedélyezés kiterjed a csomagolásra, de még annak grafikájára is. Másba tölteni tilos! A gyógytermékeket magyar felirattal, használati utasítással, figyelmeztetéssel, adagolási előírással kell ellátni. A gyógyszergyárak is készítenek gyógytermékeket. A fertőtlenítő szereket az OKI (Országos Közegészségügyi Intézet) engedélyével forgalmazhatják. A gyógyteák a betegségmegelőzést, a szervezet egyensúlyban tartását szolgálják, de lehetnek kúraszerűen alkalmazhatók. A tisztítóteák a salakanyagok kiürítését segítik elő. Ugyanakkor a kamilla, a hársfavirág, szenna, csipkebogyó, levendula, mályva gyógyszernek is minősített, mert gyógyszeralapanyagok. Készítenek tinktúrákat, illóolajkivonatokat, teakeverékeket is. Ehhez az engedélyt a GYNKI (Gyógynövény Kutató Intézet) adja ki, de csak a gyógyszer- gyáraknak. A hibás termékről az ÁNTSZ értesítést küld a patikáknak a beazonosító jelek feltüntetésével, amelynek árusítását meg kell szüntetni, ki kell vonni a forgalomból. Tapasztalni ügynöki hálózatban terjesztett termékeket is. Magánügynökök, magánkészítők jelennek meg és ajánlják készítményeiket. A gyógyszer- tárak csak OGYI, OKI, OÉTI engedéllyel rendelkező termékek forgalmazását vállalhatják. Ahol külön állatpatika nincs, ott a gyógyszertárakban árusíthatnak állatgyógyító szereket és orvosságot is. Információink szerint várható a gyógyszerek forgalmazását szabályozó rendelet módosítása. Az alapvető cél, amihez maguk a gyógyszerészek is ragaszkodnak, hogy a patikából ne legyen vegyesbolt. R. Gy. Nagy sikert arat a gyerekek körében az az impozáns fajátékrendszer, melyet a múlt héten állítottak fel az Istenkuti Általános Művelődési Központ udvarán. A hintától a mozgólépcsőig sokféle játékot kínáló masszív szerkezet egyszerre 30-40 gyereket is elbír. Tervezője Nagy Gyula, a művelődési ház vezetője. Az Egészséges Városért Alapítvány által kiírt pályázaton 40 000 forintot nyert az intézmény, ami azonban kevésnek bizonyult. Társadalmi munkával pótolták a hiányzó összeget. Nagy Gyula, a szülők közül Knyihár György, Danka Bálint, Agócs László és az intézmény karbantartója, Kordé József készítették el a komplex játékot. Az intézmény, amely a környezetét fokozatosan fejleszti, szépíti, egyben a környéken lakó gyerekeknek is játéklehetőséget kínál.- Terveinkben szerepel további parkosítás és újabb játékok felállítása - mondja Nagy Gyula. Szabó Etelka A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a tudományos intézmények finanszírozása komoly és növekvő nehézségekbe ütközik. Erről nyilatkozott dr. Csomó István, az MTA pénzügyi főosztályvezetője és dr. Antos László a Magyar Innovációs Szövetség marketing menedzsere. Dr. Csomó István szerint általános probléma, hogy az évek óta fennálló és növekvő inflációt a költségvetés nem egyenlítette ki. Emiatt a bér és járulékon felüli összegek értékcsökkenése átlagosan számolva évi kb. 25 százalékra rúgott. Ennek megfelelően a tudományos kutatások - kezdve a társadalom- tudományoktól az élő és élettelen természettudományos kutatásokig más-más elosztásban ugyan, de - jelentős visszaesést mutatnak. Az állami támogatáson kívül az Országos Tudományos Kutatási Alap, az OMFB, a Társadalomtudományi Kutatási Alap adhat még pénzt tudományos kutatások céljaira. Ezeket pályázatok útján lehet elnyerni. Mivel azonban ezeket sem támogatja a költségvetés az inflációt kiegyenlítő mértékben, így csökken felhasználható tőkéjük, s nehezíti a feltételeket az is, hogy nőtt a pályázók száma is. Jó hír a főosztályvezető szerint, hogy a külföldi pályázatokon vállalkozó szellemű kutatóink manapság jó eséllyel vehetnek részt. Ami azonban a tudományos intézményeket illeti, azok közül több máris likviditási gondokkal küzd, főleg azok, amelyek nem tudnak külső forrást igénybe venni. Kivezető út, kilátások? Erre a kérdésre dr. Csomó csak any- nyi mondott: az MTA legutóbbi közgyűlése jóváhagyott egy hálózatfelülvizsgáló programot, imply az optimalizáltabb támogatáselosztást tűzte ki célul. Dr. Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség markeA potenciazavart nem szabad tabuként kezelni, hiszen világszerte mintegy 55 millió férfit érint a probléma. Az erekciós zavarok kialakulásának okairól, illetve a betegség kezelési lehetőségeiről a Pharmacia és Upjohn gyógyszergyártó cég által rendezett szerdai tudományos ülésen neves hazai és külföldi szakemberek számoltak be kutatásaik eredményéről, illetve egyeztették klinikai tapasztalataikat. Papp György, a Semmelweis ting menedzsere azt tapasztalta, hogy a piaci sikerekig eljutott cégek és magánszemélyek által végzett fejlesztések mintegy 70 százalékban saját forrású finanszírozással jönnek létre. Külső forrásból 15 százaléka lesz sikeres a fejlesztőknek, míg az OMFB támogatást 15 százalékuk veszi igénybe. Az egyéni vállalkozók, BT-k 10-15 százalékos, a Kft-k, Rt-k, szövetkezetek a fennmaradó 85-90 százalékos részarányát teszik ki a piaci sikerekig eljutott fejlesztőknek, kutatóknak. Ezek 1995-ös adatok, melyek mindenképpen visszaesést mutatnak az 1994-es évihez képest. Míg 1994-ben a GDP- nek 1% körüli részét fordították fejlesztésekre, kutatásokra, addig ez a szám 1995-ben már csak 0,7% volt. Külföldön a GDP 1,5-3%-át fordítják ezekre a célokra. A legfejlettebb országokban, például Japánban 2,5-3%-ot. A kutatás-fejlesztés során a vállalkozók 80%-a önállóan jut el a piaci sikerekig. Ebből dr. Antos László számára az derül ki, hogy az egyetemek és az ipar kapcsolata nem megfelelő, azt erősíteni kellene. A kutatások nagy része továbbra is az egyetemeken zajlik. Nincs olyan intézmény, amely a magánkutatásokat ösz- szefogná Magyarországon. Tavalyi felmérések szerint a cégek többsége nem fejleszt és nem is tervezi fejlesztések beindítását anyagi természetű problémák miatt. Ilyen körülmények között már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne megőrizni a támogatások reálértékét. Ma már ezért is óriási harcot kell vívni. „Nagy problémának érzem az OMFB jelenlegi IKM alárendeltségét, melyet az 1994-ben történt szabályozás óta nagy visszaesés követett. E visszalépést korrigálni kellene, fontos lenne, hogy az OMFB ismét legyen önálló - mondotta dr. Antos László. Hoffmann József Orvostudományi Egyetem professzora a sajtó képviselőit tájékoztatva elmondta: a potenciazavar előfordulási gyakorisága 20 éves kor felett átlagosan 10 százalék, bizonyos csoportokban még ennél is magasabb az arány. A betegség kialakulásának okairól Tóth Csaba, az Urológus Társaság elnöke elmondta: a betegség hátterében több kiváltó tényező is meghúzódhat. Lehet szervi, lelki eredetű, de baleset is előidézheti. Tudományos ülés a potenciazavarról vrryíFcrrííaEóTíiY^ az Dunántúli Napló előfizetésére 1996. május l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 650 Ft 1300 Ft 1950 Ft 3900 Ft 6 210 12 420 18 630 36 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb április 29-éig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Szerencsejáték az Dunántúli Napló előfizetőinek Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön nyerőszáma: 11 Ön a nyertes ? A Regős & Regős építőanyag-kereskedés Pécs, Szivárvány u. 5., telefon: 324-779. a nyertes előfizetőnek 1000 Ft értékben ajándékoz csemperagasztót, színes fugázót stb. amely a jelzett címen vehető át a kapott értesítés felmutatásával.
