Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-10 / 98. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. április 10., szerda Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tegnap a NATO brüsszeli központjában átadta Gerbhardt Von Moltke politikai főtitkárhelyettesnek azt a részletes munkaokmányt, amelynek alapján mostantól kezdve - a tervek szerint decemberig - a majdani taggá válás előkészítését célzó NATO-magyar konzultációsorozat zajlik majd. A csernobili katasztrófa tízéves évfordulója jegyében tegnap megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája a bécsi Austria Centerben. Felszólalásában Jevhen Marcsuk ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna 2000-ig leállítja a csernobili atomerőművet, ehhez azonban a Nyugat jelentős anyagi támogatása szükséges. A dél-koreai hadseregben módosították a tűzparancsra vonatkozó szabályokat. A hadsereg vezérkari főnökének utasítására ezentúl a katonáknak azonnal lőniük kell, ha északkoreai katonák netán átlépnék a két országot elválasztó demili- tarizált övezet déli határát. Michal Kovác szlovák államfő nem írta alá a büntető törvény- könyv március 26-ai módosítását, s azt újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek. Az államfő megítélése szerint a módosított szlovák Btk. több cikke nem tesz eleget a demokratikus követelményeknek, sérti a szólásszabadsághoz, a szabad információ- áramláshoz és a gyülekezéshez való jogot. Bili Clinton amerikai elnök tudott arról, hogy Irán - az ENSZ-embargó ellenére - titokban fegyvereket szállított a boszniai szerbekkel hadakozó bosnyák kormányerőknek - nyilatkozta egy washingtoni kormánytisztviselő. A neve elhallgatását kérő illetékes szerint a Fehér Ház „a muzulmánok iránti rokonszenvből” hunyt szemet az ügy felett. Az orosz kommunisták lépéseket tesznek a nyári elnök- választás elhalasztásának, illetve az eredmény esetleges meghamisításának megakadályozására. Ezt a párt elnökjelöltje, Gennagyij Zjuganov közölte moszkvai sajtóértekezletén. Zjuganov arra panaszkodott, hogy a központi sajtó, de különösen a televízió agyonhallgatja kampányát. Tizenhárom izraeli sebesült meg az ország északi részén, amikor tegnap hajnalban a Hezbollah gerillái sorozatve- tőkkel lőtték Kiijat Smona városát és Galilea egy részét Dél- Libanonból. Válaszul izraeli részről vadászbombázókat vetettek be a dél-libanoni körzetek ellen. Budapesten a német védelmi miniszter. A háromnapos magyarországi látogatásra érkezett Volker Rühét katonai tiszteletadással fogadta meghívója, Keleti György honvédelmi miniszter. Rühe hangsúlyozta': a NATO bővítése eldöntött tény. fotó: feb/reuter Jasszer Arafat rendőröket köszöntött. A legfőbb palesztin vezető Gáza városában egy terepjáróról üdvözölte azt a felsorakozott ezer palesztin rendőrt, akik most szerezték meg diplomájukat. A szemlét a frissen végzettek fogadása követte. fotó: feb/reuter Dollármilliárdok Kína és a helyi konfliktusok miatt Fegyverkezik a Távol-Kelet A húsvéti hétvégén kitapinthatóan növekedett a feszültség a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben. A közelmúltbeli kínai erőfitogtatás Tajvan szigete körül ugyancsak a távol-keleti katonai szembenállásra hívta fel a figyelmet. Az 1,2 milliárd lakosú Kína, amelynek gazdasága látványos eredményeket könyvelhet el az utóbbi időben, katonai szempontból egyre fenyegetőbbé válik a térségben. A Föld legnépesebb országának hadseregében 4,1 millióan szolgálnak, a hadiflotta 1150 hajójával három és félszer akkora, mint az amerikai (ha technikai fejlettségében nem is hasonlítható össze azzal). Légiereje, rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárói képesek több ezer kilométer távolságra lévő célpontokat elérni; a birtokában lévő 350 atomrobbanófej pedig veszélyesen fenyegeti közelebbi és távolabbi szomszédait. A térség országai - Japánt is beleértve - tavaly 13 milliárd dollárt költöttek katonai célokra. Tajvan, a Fülöp-szi- getek, Thaiföld költségvetésének harmada, a dél-koreai büdzsé 59 százaléka megy fegyverkezésre, elsősorban a kínai veszély, kisebb részben a helyi ellenségeskedések miatt. Szakértők szerint a távol-keleti fegyverkezés üteme a következő években nem csökken, miközben Kína területileg és lélekszámban tovább gyarapodik. Hongkong, a világ egyik gazdasági központja 1997 július elsejével Peking fennhatósága alá kerül, Makao portugál gyarmat pedig 1999-ben. Kína - amint a Tajvan körüli hadgyakorlatok is megmutatták - nyíltan törekszik a szigetország bekebelezésére. Ha kell, akár minden áron is, amint azt Pekingben mostanában hangoztatják. Ferenczy Europress Alapszerződésről az Országgyűlésben Románia újítani akar Előfordulhat, hogy Bukarest új elgondolással áll elő a román-magyar alapszerződés tárgyalásának következő fordulóján - mondta a román külügyminiszter. Teodor Melescanu, áttekintve az eddigi tárgyalási fordulók eredményeit, egy inteijúban leszögezte: történt közeledés a felek között, de az 1201-es ET- ajánlás körüli problémákat nyitva hagyják. Szerinte az, ami a magyar-szlovák alap- szerződés ratifikálása körül történt, Romániát igazolja. A román fél tavaly nyáron javasolta, az 1201-es ajánlást csakis egyértelmű magyarázó szöveg kíséretében érdemes a szerződésbe építeni. A magyar-szlovák alapszerződéssel több képviselő is foglalkozott tegnap az Országgyűlésben. Csapody Miklós (MDF) aziránt érdeklődött a külügyi államtitkárnál, hogy ki és hogyan lesz képes betartatni a Szlovákiával kötött alapszerződést. Szent-Iványi István szerint abból kell kiindulni, hogy a felek jóhiszeműen annak betartására törekednek. Amennyiben nézeteltérések támadnak, akkor egy vegyes bizottság felállításával megpróbálják majd feloldani a vitás kérdéseket. Ha ez nem vezet megoldásra, akkor mérlegelhetik a felek, hogy nemzetközi szervezetekhez forduljanak. Csapody Miklóst nem elégítette ki a válasz, szerinte számos jel utal a szlovák fél jóhiszeműségének hiányára. S. A. Líbia vegyi fegyverek gyártásába kezd? Mérges gázok világszerte Kadhafi ismét a figyelem középpontjába került. Amerikai kémforrások szerint Líbia vegyi fegyvereket gyártó üzem építésébe kezdett. Elsőként a CNN hírtelevízió számolt be a líbiai elnök legújabb „mesterkedéséről”. Szakértők rögtön arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, hogy a vegyi fegyverek a terroristák kezében ellenőrizhetetlen fenyegetést jelentenek a világra. Márpedig Líbia és a terroristák közötti kapcsolat - majdhogynem ténykérdés. Nemrég kiderült, hogy az USA Indiana államának rozsmezői között, egy szigorúan védett katonai raktárban 1300 tonna mérges gázt őriznek, fémhordókban. Amerikában már nem gyártanak vegyi fegyvereket, ráadásul az 1993-as párizsi egyezmény értelmében a készletek megsemmisítését már rég meg kellett volna kezdeni. Sajnos a dokumentum, amelyet 160 ország írt alá, nem lépett életbe, mert nem iktatta törvénybe legalább 60 ország az aláírók közül, többek között az USA és Oroszország sem. Jesse Helms, a szélsőségesen konzervatív republikánus szenátor, a külügyi bizottság elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az oroszok semmisítsék meg a maguk 40 ezer tonnára becsült vegyifegyver-állományát. Moszkva vállalta, hogy készleteit 2005-ig felszámolja. Az új amerikai határidő 2004, ám addig még némely technikai problémával meg kell birkózni. Az eddigi megsemmisítési kísérletek alkalmával ugyanis a tökéletlen szűrés miatt el nem égett veszélyes méreganyagok kerültek a. földi légkörbe. FEB Könyvet írt Mitterrand néhai kedvence Kis kutya a nagy kutyáról Az özvegy, az orvos, a barátok és az ellenfelek után megszólalt az, „aki” kilenc éven át mutatkozott a néhai francia államfő oldalán. Egy francia kiadó 50 ezer példányban dobta piacra a labrador nősténykutya, Baltique „emlékiratait”: Csak ugatok, avagy Francois Mitterrand titkai címmel. A szerző a fő hangsúlyt Mitterrand környezetére hegyezi ki. Néhány titkot ugyan elárul, de lassan már nem marad mit elmondani az egykori elnökről. Baltique világgá ugatja például, hogy miközben az egykori elnök szabadgondolkodó hírében állott, ragaszkodott hozzá, hogy Mazarine-t, házasságon kívüli lányát jó barátja, a lille-i püspök, Vilnet keresztelje meg. Ugyancsak ő működött közre az első áldozásnál. Természetesen mindenki találgatja, melyik másik „nagy kutya” vethette papírra a történeteket. Egyelőre azonban nem sikerült a szerző személyét kifürkészni. Baltique nem nyilatkozik. Az özvegy különben sem kívánta megtartani a házban a fájó emlék jelképét, s így a labrador nyugdíjba vonult, a csendőrség egyik Párizs melletti, kertes laktanyájában lakik. Spielberg filmje után megírta emlékiratait Schindler özvegye Tették, amit tenniük kellett „Mit tud Spielberg az én életemről?” - kérdi szinte csak önmagától Emilie Schindler. Aztán meg is válaszolja az egyáltalán nem költői kérdést: „Semmit.” Igaz, a világ sem tud jóformán semmit Emilie Schindlerről, annak a nagyszerű és bátor férfiúnak, Oskar Schindlemek a feleségéről, akiről a világ egyik legsikeresebb rendezője, Steven Spielberg a Schindler listája című megrázó filmet forgatta. A matróna, Schindler 88 esztendős felesége most közzétette memoárjait. A kötet Argentínában jelent meg, ahol 1949 óta él. Az özvegy a filmben csak feltűnt Schindler oldalán - a férj volt a főszereplő, aki körül az egész sztori forgott. A rendező az egész - elejétől a végéig valósághű, már-már dokumentumszerű - filmet az auschwitzi haláltábor közelében működő német gyár igazgatója számára tartotta fenn. „Sem Oskar, sem jómagam nem voltunk hősök” - hűtötte le a könyve bemutatójára ösz- szegyűlt újságírókat Frau Schindler. „Pusztán csak azt tettük, amit tennünk kellett. Amit tenni tudtunk.” Az életveszélyben, az embertelenségben - tehetjük mi hozzá. „Ezért nem is ábrázoltam az emlékiratban hősként Oskart. Szerettem és gyűlöltem őt. Bár az ő oldalán éltem, mégis az árnyékában. Amikor meghalt, megpróbáltam elfelejteni.” Miután a háború véget ért, és elveszítette a gyárát, Oskar Schindler csaknem megbénult ennek tudatától. További élete csődtömeg: valóságos adóssághegyet zúdított kettejükre, és azzal hagyta magára asszonyát 1957-ben. Oskar Schindler Európába jött és soha nem tért vissza feleségéhez. Emilie asszony nem hibáztatja Spielberget, amiért csupán epizódszerepben villantotta fel személyét. „Kitűnő a film, még akkor is; ha nem a teljes igazságot vetíti elénk. De hát a rendező csak a forgatókönyvből dolgozhatott” - olvasható Schindlerné emlékirataiban, amelyek csehországi ifjúságától egészen az önként választott argentínai emigrációig ölelik fel az életét. A legrészletesebben természetesen életük meghatározó időszakát taglalja: a háborús éveket Krakkóban és Brünn- litzben, ahol Schindlernek 1200 zsidót sikerült megmentenie úgy, hogy munkát adott nekik a gyárában. Emilie Schindler életén a Spielberg-film mit sem változtatott, legfeljebb egy időre nem hagyta nyugton a sajtó. De igazságtalan sem akar lenni az ősz asszony: „A világ jobbik felének az elismerését közvetítette felénk a film, még akkor is, ha nem minden történt úgy, ahogy az a filmben látható.” Kulcsár László Emilie Schindler Erika Rosenberggel (a háttérben) közösen írta meg visszaemlékezéseit FOTÓ: feb/reuter ft ft *
