Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-09 / 67. szám

1996. március 9., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Jövő csütörtökön, március 14-én is ülést tart Pécs Köz­gyűlése, ugyanis legutóbb egy héttel elnapolta az ön- kormányzat 1996. évi költ­ségvetésének tárgyalását, il­letve elfogadását. Az ülés helyszíne a városháza nagy­terme lesz 9 órai kezdettel. Garzonházi bérlőlista A közelmúltban 23-ra emel­kedett a megüresedett gar­zonházi bérlemények száma. Az újabb bérlők kijelölésé­hez az önkormányzat pályá­zatot írt ki, amelyre 25, a fel­tételeknek mindenben meg­felelő kérelem érkezett. A közgyűlés határozatával a 28-31 m2-es garzonlakások bérlőlistájára a gyermekes családok, illetve gyermekü­ket egyedül nevelő fiatal szü­lők közül 13 került fel, a 19- 25 m2-es alapterületű gar­zonlakások bérlőlistájára pe­dig 12 gyermektelen fiatal házaspár. Ezen kívül még tartalék listát is képeztek. A bérlőlistán a sorrendet a bér­bevételi kérelem benyújtásá­nak korábbi időpontja, illetve a vállalt rövidebb időtartamú elhelyezési igény dönti el. Önkormányzati rendeletek Március 10-ével lép ha­tályba Pécs Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 4. számú rendelete a közterüle­ten szabálytalanul elhelye­zett járművek elszállításáról, illetve kerékbilincs alkalma­zásáról és a járművek tárolá­sáról szóló 1994. évi 65. számú rendelet hatályon kí­vül helyezéséről. A rendelet - a helyi iparűzési adóról szóló 1996. évi 5. számú rendelettel együtt - a Pol­gármesteri Hivatal Hatósági Irodája ügyfélszolgálatánál, a Kossuth tér 1-3 szám alatt megtekinthető. A Cirfandli utcától a Sárkánytorokig A Közgyűlés eddig névtelen közterületek elneve­zéséről is döntött legutóbbi ülésén. A névadások Postavölgy és Zsebedomb településrészeket érintik. A nevek kiválasztásánál a döntés előkészítői figye­lemmel voltak a területeken élő elnevezési hagyo­mányokra, illetve alkalmazkodtak azok tartalmá­hoz, hangulatához, hangzásához. A rendelet 1996. június 1. napján lép hatályba. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik az elnevezé­seknek az utcanévjegyzékbe való felvételéről, az utcanév táblák elhelyezéséről a Közüzemi Rt. be­vonásával, valamint az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal értesítéséről és a szükséges házszám­változások végrehajtásáról. Az ismertető mostani első részében Zsebedomb új közterületi elnevezései szerepelnek: 1./ Kis-máli út, 2./ Malom-cseri út, 3./ Nagy-Zsebei út, 4./ Bol­dogasszony-völgy, 5./ Cserkúti út, 6./ Nagy-máli út, 7./ Sárkánytorok, 8./ Zodóföldi út, 9./ Balázs-völgy, 10./ Hegymeg dűlő, 11./ Batifejtő utca, 12./ Felhő utca, 13./ Parány utca, 14./ Pince sor, 15./ Cir­fandli utca, 16./ Pálca utca, 17./ Szellő utca, 18./ Pásztor-föld, 19./ Zsebe-kúti dűlő, 20./ Gyertya utca, 21./ Afonya utca, 22./ Hordózöngés utca, 23./ Zsebe dűlő, 24./ Kecske-domb, 25./ Dulimán dűlő, 26./ Sársom-völgy, 27./ Harmat köz, 28./ Kápolna domb, 29./ Szabártos utca, 30./ Uzdóc utca, 31./ Szajkó utca, 32./ Pintes utca, 33./ Koma dűlő, 34./ Nektár köz, 35./ Kerekalja. (A térképen az újonnan elnevezett területeket jelzik a számok.) D. I. Felújításra vár a Szentharomsag-szobor A végveszély árulkodó jelei FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A kiváló építész-esztéta, Pogány Frigyes, szerint a pécsi Szenthá­romság-szobor „a térbeli rend­szer főtengelyét hangsúlyozza, s finom előkészítője a Dzsámi monumentális tömegének”. Mai állapotáról viszont túlzás nélkül . mondhatjuk: végveszélyben van. A hazai Szentháromság-em­lékek története a 18. század ele­jén kezdődött a századforduló körül Európán végigsöpört a pes­tisjárványok átvészelése utáni hálaadásképpen. A pécsi csak­nem 40 évvel az elsőként Bécs- ben állított emlékmű után léte­sült: Anrath Henrik helyi szob­rász és Régész Pál pécsváradi kőfaragómester közös alkotása­ként. Közadakozásból jött létre: az adakozók élén Nesselrode püspök állt. Az 1750-es években újabb émlékművet állított a vá­ros, Benkhardt Ágoston pécsi szobrász alkotását. Ez már más­fél évszázadig állt, ám a 19. szá­zad vége felé oly rossz állapotba került, hogy Troli József kano­nok, címzetes püspök 3650 Ft-ot ajánlott fel a szobor restaurálá­sára. Ehelyett azonban új emlék állítása vált szükségessé. Ez lett a mi mostani Szentháromság-em­lék, Kiss György szobrászmű­vész és Láng Adolf műépítész alkotása. Az ihletője a körmöc- bányai Szentháromság-emlékmű volt, de az első pécsiből is sokat átvettek a művészek. 1906. szep­tember 17-én határozott a városi tanács az emlékmű bontásáról, mivel biztosítottnak látta, hogy 46 ezer koronáért - amely túl­nyomórészt szintén közadako­zásból származott - elkészül az új 1908-ra. A csaknem kilenc évtized rengeteget ártott a haraszti mészkőből készült emlékműnek. Állapota ma ott tart, hogy vagy most újítják fel, vagy pár év múlva esetleg fájdalmas búcsút kell venni tőle. Ezért indult már korábban mozgalom az em­lékmű felújításáért, s tavaly de­cemberben a közgyűlés „A pécsi Szentháromság-szobor meg­mentéséért” elnevezéssel köz- alapítványt hozott létre, melynek a számláján már (még?) kb. fél­millió forint van, bár egyes in­formációk szerint 4,7, mások szerint 7 millió kellene. Ezt a pénzt - az elődökhöz hasonlóan - közadakozásból kellene előte­remteni, s lehetőleg mihama­rabb, hiszen ettől függ, mikor le­het hozzáfogni a felújításhoz. Erre Páva Zsolt polgármester szólította fel Pécs polgárait. A munkára már felkérték Ko­vács Attila szobrász-restaurátort. A munka kezdetét az jelenti majd, ha alkotóelemeire szedik szét a szobrot, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a felújításhoz szükséges pénz nagy része már rendelkezésre áll. A közadakozáshoz a postai befizetőlapok a városháza portá­ján vehetők át, de lehet befizetni közvetlenül a Postabanknál is: a Rákóczi út 50. sz. alatti, vagy a Ferencesek utca 11. sz. alatti fiókban. Hársfai István Ördögi prókátorság „Az asszony néha nem akarja azt, amit ír. De mindig azt úja, amit akar” - bölcselkedik Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékában maga a címszereplő. Ám olykor nemcsak a nőkkel kapcsolatban merül fel, hogy valaki valóban azt akaija-e, amit írt, illetve - ahogy ezt Karinthy Frigyes parodizálta - az jutott-e az eszébe, amit gon­dolt. Persze az utóbbi félmondatnak csak akkor van értelme, ha megkülönböztetjük az ötletet csiholó be nem vallott indítékot a végtermékként előpattant gondolattól. A közgyűlés kulturális bizottságának elképzelése, illetve javas­lata a város kulturális intézményrendszerének ésszerű átszervezé­sére célját tekintve tisztes szándék. Megoldási részleteiben azonban a magyarázatokkal sem képes kétségeimet eloszlatni, hogy ne le­gyek az ördög ügyvédje szerepében szigorú. A terv leglényegibb szerkezeti vázlata szerint városi kulturális központ alakul, elsőként ezt a nevet veszi fel Kulturális Szervező Iroda, majd szárnyai alá bújik a DOZSO és a Harmadik Színház. Az Ifjúsági Ház viszont nem. A Váradi Antal utcai intézet épületét eladják, a benne helyet kapott funkciók a Hunyadi úti hasonló intézményrészbe, illetve a Dominikánus Házba kerülnek át, amelynek a felújítását (javarészt) a vételárból fedeznék. A házasságkötési ceremóniákat ide vonják át, ám ezt csak abból a kijelentésből származtatom, amely szerint egyik épület eladása és a másik felújítása közötti időkülönbözetben bérbe lehetne venni a megyeháza dísztermét. A három összevo­nandó intézménynél a létszámleépítés koordinálásával egyébként a Pécsi Kulturális Központ néven továbbélő Kulturális Szervező Iroda nem túl régen funkcióban lévő vezetőjét bízták meg. Mindezekről van néhány feltételezésen és jóslatszerű következ­tetésem. Érdekes lépés, hogy miután kimondatott, a Kulturális Szervező Iroda feladataihoz és teljesítményéhez képest ma- mut-apparátusú, ahelyett hogy egy másik intézményre bízták volna mellékesként a feladatát, most majd beleolvasztanak két másik in­tézményt. Valószínűbb azonban, hogy csak egyet, mert ha a Har­madik Színházat csak önálló intézményként hajlandó támogatni a minisztérium, akkor - majd belátják - elég nagy luxus lenne ezt nem figyelembe venni pénzszűke idején. A struktúra és a funkció tehát erősen testre szabott. (Az abszolút kulturális intézmény, az IH esetleg azért is esett ki a beolvasztandók köréből, mert régóta elis­mert igazgatóját nehezen elfogadható lett volna mellőzni. További eshetőség: a Dominikánus Házról kiderülhet, hogy köz­lekedési környezete miatt nem alkalmas lakodalmas menetek foga­dására, a megyeháza dísztermének bérlete pedig nem olcsó. Nem ártana az ötletekkel szembe ördög ügyvédjeként hivatalból kétkedőket állítani: valóban azt akarják, amit írtak? Dunai Imre Tibeti zászló a városházán Olyan zászló leng majd vasár­nap a pécsi városháza épületéről, amilyen a város kétezer éves tör­ténetében még soha. A magyar- országi Tibetet Segítő Társaság kezdeményezésére Pécs Ön- kormányzata is csatlakozott ah­hoz a nemzetközi akcióhoz, amelynek keretében március Ki­én nemzeti nemzeti várhatóan több ezer település városházáján leng majd Tibet nemzeti lobo­gója. A kezdeményezés az em­berijogoknak Tibetben zajló fo­lyamatos megsértésére kívánja felhívni a figyelmet. Tibet 1949. óta kínai uralom alatt áll. Azóta már több ENSZ-határozat, s több állam kormánya fejezte ki aggodalmát az alapvető emberi jogok folyamatos megsértése miatt, amelyek a tibeti nép egyedi nemzeti és vallási kultú­ráját fenyegetik. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a tibeti nemzeti lobogó kitűzésé­vel szándékozik felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a világ polgá­rai, éljenek bárhol nem lehetnek közömbösek az emberi jogok megsértése iránt, bárhol is köve­tik el ezen tetteket. Az ünnep miatt módosul az adófizetési határidő Pécs Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatal Adóirodája felhívja az adózók figyelmét, hogy az önkormányzathoz, - 1996. I. félévre - fizetendő adók (építményadó, gépjármű­adó, helyi iparűzési adó) befize­tési határideje - a március 15-i nemzeti ünnepre tekintettel - március 18-ra módosul. Azon tehergépjárműadó fize­tésére kötelezettek, akik adóbe­vallásukat az Adóirodánál be­nyújtották, a megváltozott adó- jogszabályokra figyelemmel ál­lamigazgatási határozattal érte­sülnek a befizetés határidejéről és a fizetendő adó mértékéről. Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatal Adóirodája A Városvédő őrjárat felelőssége A Városvédő őrjárat fotóin az általunk helytelennek ítélt, városképi szempontból nem tetsző jelenségeket mutatjuk be. Legutóbb a Feren­cesek utcájában lévő egyik üzlet közterületi megjelenési formáját kri­tizáltuk. Mégpedig a cég konkrét megjelölése nélkül, mert reklámot csapni nem kívántunk. (Most sem tehetjük.) Észrevételeink természe­tesen nem üzlet működésére, árusított termékeire vonatkoztak. Ennek ellenére a cikk megjelenése után felkeresett a cég két képviselője és minősíthetetlen hangnemben kérdőre vont. Mivel az őrjárat fotóit én válogatom és írom hozzájuk az észrevéte­leket, a felelősség is az enyém. Am őrjáratunk nevében is közlöm, hogy a jövőben is elfogadunk lakossági bejelentéseket, .v ha megírjuk, akkor ez azt jelenti, hogy magunkévá tesszük a kritikát. Ezért pedig sem kenő- sem csúszópénzt nem fogadunk el, s ennek feltételezését visszautasítjuk: a cég képviselői ugyanis ezzel is megvádoltak. Egyébként nem állítottuk, hogy az általunk szóvá tett megjelenési forma szabálytalanul jött létre, vagyis az illetékes hatóság engedélyé­nek hiányában szenved. Am lehet valami ilyen engedélyek birtokában is esztétikailag különféleképpen megítélhető. Nekünk nem tetszik, a cégtulajdonosoknak nyilván igen, különben másképp alakították volna. Hogy melyik nézőpont az elfogultabb, annak eldöntését rábí­zom az olvasókra. Emlékeztetőül: a reklámtábla felerősítésének mód­ját és az utcán elhelyezett termékszekrény színét kifogásoltuk. Mivel ezek közterületen vannak, a véleményünk közzétételére szerintünk jo­gunk van. Dr. Vargha Dezső Hullik a patina a Nádor Szállóról. Valójában persze a tető magasából potyog va­lami „elemyedt” építési anyag a jelen formájában idén 94 éves, elhagyatott szállodáról. El is kel­lett keríteni előtte járdaszakaszt. A tulajdonlás problematikus volta, a jó gazda hiánya, az ön- kormányzat ráhatástalan „illetéktelensége” együtt okozzák a hajdan híres szálloda siralmas ál­lapotát. Elszomorító jelkép az időbeli összefüggés : épp idén lesz kerek 150 éve, hogy a Schön­herr család ezen néven címezve felépítette itt az ős Nádor Szállót. D. I. fotó: tóth László Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Ba­ranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a már­cius 7-én mért 24 órás átlagér­tékek alapján Pécs légszeny- nyezettségét a következő mu­tatók jellemezték az egészség- ügyi határérték (100%) száza­lékában: kéndioxid 19,8%, nit- rogéndioxid 30%, szénmono- xid 14%, szálló por 90,7%, ózon 34,9%. A város levegő- minősége szerdához képest némileg romlott. A szálló por értékek határérték közeliek voltak, illetve rövid ideig azt meg is haladták. A gáznemű szennyezőanyagok közül a nit- rogéndioxid értékek több alka­lommal is megközelítették a még megengedett szintet. A levegőszennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft támogatja. * * i I )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom