Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-28 / 86. szám
12 Dünántúli Napló Közélet 1996. március 28., csütörtök Az árak mehetnek fölfelé, de utazni akkor is kell LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Volán vonalak Ahány város, annyi tarifa A rendelkezésre álló statisztikák szerint ma Magyarországon Zagyvarékason a legolcsóbb a helyi közlekedés. Ezen a településen harminc forintba kerül egy autóbuszjegy. És a legdrágább? Nos, több település is „vetélkedik” e címért. Mert például, ha Nyíregyházán, vagy Szombathelyen az autóbuszon veszi meg az utas a jegyét - s nem elővételben - úgy bizony egy utazásért 70 forintot kell fizetnie. (Elővételben Nyíregyházán 50 forint, Szombathelyen 42 forint a buszjegy ára). A települések helyi közlekedését túlnyomórészt a Volán vállalatok látják el üzleti alapon. A Volán Egyesülés adatai szerint összesen 97 városban és 26 községben működtetnek e vállalatok helyi járatot. S mondhatnánk azt is: ahány város annyi tarifa. Egy-két kivételtől eltekintve a településeken az elővételben vett autó- buszjegyek ára általában negyven és ötven forint között változik. Sok mindenen múlik az ár, hiszen a helyi járatok üzemeltetési költségét meghatározza a településszerkezet csakúgy, mint a lélekszám, az utasok és a bérletesek száma. S van még egy meghatározó elem: a helyi települési önkormányzat anyagi helyzete és támogatói szándéka. Mert az ár és a járatsűrűség végső soron az ön- kormányzaton múlik. A Volán vállalatok úgynevezett ellátási kötelezettsége ugyanis csupán a helyközi tömegközlekedésre vonatkozik, a helyi közlekedés az önkormányzatok felelőssége. A tömegközlekedési vállalatok illetve vállalkozók - jó néhány van belőlük az országban megteszik ajánlatukat. Olyan ajánlatot, amely természetesen nem veszteséges - piacról és nyereségérdekeit cégekről van szó -, s aztán az önkormányzaton a sor, hogy ezt az árat elfogadja-e, vagy pedig költségvetéséből valamilyen összeggel hozzájárul a helybeli lakosok utazási költségeihez. Tehát a hozzájárulás mértéke is befolyásolja az árat. Persze az önkormányzatok többsége szegény, nem tud nagy összegeket fizetni. így tehát míg az állami támogatást - fogyasztói árkiegészítést - kapó tanuló és nyugdíjas bérletek ára általában 3-400 forint, addig az államilag nem kedvezményezett egy vonalas havi bérletek ára településtől függően 1100 és 1600 forint között van. Sokan úgy vélik, hogy a Volán vállalatok még mindig monopol helyzetben vannak, s élnek ezzel a felkínálkozó lehetőséggel. Ugyanakkor a Volán szakemberek úgy fogalmaznak, a helyi közlekedésből származó bevételeik egy része nullszaldós, illetve a jegyek ára csupán minimális, a valóságos amortizációt sem fedező költségösszetevőket tartalmaznak. Hogy hol az igazság? Tény: a nagyobb városokban alapított önkormányzati tömegközlekedési vállalatok és az egyes településeken megbízott magánvállalkozók is a Volán vállatokéhoz hasonló tarifákkal dolgoznak. Szakmai körökben most sokan várják nagy érdeklődéssel a Közlekedéstudományi Intézet kutatásának eredményét, amelyet Gödöllő város polgármestere rendelt meg, nem titkoltan azzal a céllal, hogy szembesítse a kutatási eredményt az érintett volán vállalat ajánlatával a helyi tömegközlekedés szervezését, költségeit és tarifáit illetően. Ez év elejétől több megyében új rendelkezéseket hoztak a tömegközlekedést lebonyolító cégek: a helyközi járatokon nem fogadják el a települések közigazgatási határain belül sem a helyi bérleteket. Ez elsősorban a települések határaiban levő hobbi- és ví- kendtelkek tulajdonosait érinti érzékenyen. A települések helyi tömegközlekedésével kapcsolatban nagy az egymásra mutogatás. Az utas a magas árra, a Volán az önkormányzatra, az önkormányzat a Volánra mutat. Úgy tűnik, mindenkinek igaza van. Csakhogy ettől nem lesz olcsóbb a vonaljegy. S. Boda András Összegzés az idei télről Hidegebb, csapadékosabb és havasabb Az átlagosnál hidegebb, csapadékosabb és havasabb volt az 1995-1996-os tél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat most elkészített statisztikája szerint azonban ez nem rendkívüli, hiszen minden tíz télből legalább egy-kettő hasonló. A tél okozott meglepetéseket is. így például az ideinél mindössze 14 hidegebb február fordult elő az utóbbi 115 évben. Januárban pedig Mencshelyen 98 milliméter volt a havi csapadék mennyisége, 1961 óta a legmagasabb. A kronológiai sorrend szerint a kellemesen enyhe és napsütéses október után november 3-án váratlanul köszöntött be a tél. Az ország keleti, délkeleti felében 15-20 centiméter vastagságú hóréteg fedte a vidéket, s a szélviharral együttjáró havazás több napra járhatatlanná tette az utakat. Ebben a hónapban a középhőmérséklet országos átlagban 2,4 fok Celsius-fok volt, ami 2,6 Celsius-fokkal maradt el a sok évi átlagtól. Tíz évben egyszer lehet számítani ehhez hasonlóan zord novemberre. Decemberben a havi középhőmérséklet mindössze fél fokkal volt alacsonyabb a szokásosnál. Ám december utolsó napjaiban cudar időjárás volt, előtte pedig karácsony tájékán az erős felmelegedés a Kárpátokban és a keleti országrészben árvizeket okozott. Csapadékból Dunántúl kapta a legtöbbet, főleg a Balaton és Szentgotthárd térsége, ahol a szokásos mennyiségnek két és fél-háromszorosa hullott le, amire ezeken a helyeken 40 éve nem volt példa. Hóból is a Dunántúl kapta a legtöbbet, s a hóréteg vastagsága Tolna és Vas megyében még a 40 centimétert is meghaladta. Januárban is 0,4 fokkal volt alacsonyabb az országos középhőmérséklet, mint a sok évi átlag. Ezzel az idei tél megszakította az enyhe telek tízéves folyamatát, hiszen utoljára az 1986-1987 telén volt hasonló a középhőmérséklet. Csapadékból ebben a hónapban a szokásnak másfélszerese hullott, ezen belül a Bakonyban csaknem háromszorosa. Hóból is sok volt, a hóréteg Keleten 15- 25, Nyugaton 25-40 centiméterre vatagodott. A három hónapos kemény tél után már mindenki enyhülést vált februárban, hiszen közeledett a tavasz, de ennek ellenkezője történt. Az idén a február volt a leghidegebb téli hónap: országos átlagban a középhőmérséklet mínusz 3,2 Celsius- fok volt, ami 3,7 fokkal alacsonyabb a sok évi átlagnál. Gyakorlatilag minden reggel fagyott, és 10-15 napon keresztül még délben sem emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Természetesen a hóréteg is gyarapodott és a Bakonyban, valamint az Északi-középhegységben elérte a 60-70 centiméteres vastagságot is. Miután a március sem hozott komoly olvadást, a tél legvastagabb hórétege Kékestetőn március 4-én és 5-én volt, amikor 91 centimétert mértek. A kemény és csapadékos tél haszna, hogy a talaj nedvességkészlete országszerte feltöltődött. Lakásépítés és megszűnés A lakásépítkezés a korábbi visszaesés után az elmúlt évben megélénkült, tavaly csaknem 25 ezer lakást vettek használatba, négyezerrel többet, mint az előző évben, ilyen arányú növekedésre évtizedek óta nem volt példa - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a távirati irodát. A jelentésből az is kitűnik, hogy a jelenlegi építési kedv a háború előtti utolsó békeév, vagy az 50-es évek újrakezdésének lakásépítéshez hasonlítható. Az elmúlt esztendőben az országban több mint 39 ezer építési engedélyt adtak ki, 43,8 százalékkal többet, mint az előző évben. így az érvényben lévő összes építési engedély száma 138.225. A fővárosban mindössze 7 százalékkal, Sza- bolcs-Szatmár-bereg megyében azonban 172 százalékkal több építési engedélyért folyamodtak a múlt évben, mint egy esztendővel korábban. Lényegében a lakásépítés Szabolcsban, Pest megyében és a fővárosban koncentrálódik. Az 1995 évi statisztika szerint már nem jellemző az építkezések elhúzódása, hiszen több mint 4000 lakás, az év során használatba vett lakások 17 százaléka az az évben kiadott engedély alapján épült fel. A korábbi esztendőkben mindössze négy-hat százalékos volt az egy évnél rövidebb idő alatt felépült lakások részesedése. Az átlagos kivitelezési idő 8 nappal csökkent a múlt évben, az új családi házak pedig öt hónappal rövidebb idő alatt készültek el, mint korábban. A statisztika arra is rámutat, hogy csak a családi házak építésének köre bővült, minden más építési forma visszaszorult. Az új építkezések több mint 18 ezer épületet jelentenek, 95 százalékuk egylakásos épület. Az épített lakások átlagos nagysága 99 négyzetméter, ez két négyzetméterrel nagyobb, mint az előző évben. Leginkább két, két és fél, illetve háromszobás lakásokat építettek. Az elmúlt esztendőben 6400 lakás szűnt meg, 27 százalékkal több mint egy évvel korábban. A megszűnt lakásoknak 90 százaléka személyi tulajdonban volt. Ezek általában 1944 előtt épült földszintes épületekben, viszonylag kis alapterületüek voltak. Változatlanul mind kevesebb üdülőt építenek, 1995- ben 12 százalékkal kevesebbet mint az előző évben. i Csak ülök... Ülök és hangosan gondolkozom. Eltűnődöm és arra a következtetésre jutok - s talán nem is vagyok ezzel egyedül -, hogy valami nincs rendjén az ország törvényhozási apparátusában, a T. Házban, azaz ügyrendjében. Még véletlenül sem akarok politizálni, legfőképpen valamely pártra, vagy frakcióra mutogatni, netán számon kérni. Úgy érzem, szerkezeti hiba van. Valami nem működik egészen jól - és ez jogosan kelt megütközést azokban, akik egy hételeji délelőttön bekapcsolván a televíziót, ha nem éppen eléggé méltatlan szócsatát látnak és hallanak, azt látják, hogy plenáris ülés lévén, a kamera üres székeket mutat széltében- hosszában, és a falaknak, vagy a semminek szónokló képviselőt a szónoki emelvényen. Hát nem tudom, kinek beszél - függetlenül az elhangzottak súlyától és értékétől - a jobb sorsra érdemes „képviselő”, saját magán kívül, az elnöklő, 4-5 éppen más dolga nem lévén megpihenő honatyán kívül? Csak a falaknak, a kamerának, vagy a jobb híján más műsort nem lelő nyugdíjasnak . .. Nincsen ez jól. Mi lenne akkor a jobbító megoldás? Például az, hogy a házszabály - amelyre elég sűrűn történik más aspektusokból hivatkozás - előírná, hogy plenáris ülésen a képviselők részvétele kötelező, vagy legalább minimalizálnák az igazolt távollétet! Egyetértek azzal, hogy a képviselői munka nem merül ki az ülésteremben. A törvények előkészítése, kidolgozása, szakszerűsítése, finomítása a bizottságokban dől el. Ez így van minden parlamenti rendszerben - de ha elvárjuk, hogy a dolgozó ember, lett légyen fizikai vagy szellemi munkavállaló, ledolgozza a napi nyolc óráját - kurta étkezési szünettel -, akkor joggal elvárható lenne, hogy a nem éppen „alul-fize- tett” törvényhozási munkával megbízott képviselőink ne távollétükkel alapozzák meg majdani döntésüket, amikor sors-kérdésekben a lenyomható három gomb közül választanak! De hogyan tudja ezt nyugodt lelkiismerettel teljesíteni, ha ott sincs? Végezetül emberi szemmel nézve valahogy sértő kicsit az előadóra - aki a levegőbe beszél - és áttételesen azokra is, akikre vonatkozik mondandója - rám, rád, mindannyiunkra, Tisztelt Választó Honpolgár! Dr. Hegedűs Sándor Német nyelvi versenyek A JPTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskolában rendezték meg a német tagozatos iskolák hagyományos nyelvi versenyét a 7. és 8. osztályos tanulók számára. A versenyzőknek három feladatot kellett megoldaniuk: 1. írásbeli, 2. társalgás, 3. szituáció. Eredmények: 8. osztály, írásbeli: 1. Frank Tünde (JPTE 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., tanára: Péter Tibomé), 2. Szigeti Teodóra (JPTE 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., tanára: Péter Tibomé), 3. Gyúró Dalma, Jung Eszter (Belvárosi Ált. Isk., tanáruk: Bencze Jánosné). Társalgás: 1. Gyúró Dalma, Jung Eszter (Belvárosi Ált. Isk., tanáruk: Bencze Jánosné), 2. Frank Tünde, Szigeti Teodóra (JPTE 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., tanáruk: Péter Tibomé), 3. Arnold Katinka (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Bencze Jánosné), Keserű Dénes (Gyárvárosi Szi- ebert Róbert Ált. Isk., tanára: Hajdú Zsuzsa). Szituáció: 1. Gyúró Dalma, Jung Eszter, Arnold Katinka (Belvárosi Ált. Isk., tanáruk: Bencze Jánosné), 2. Frank Tünde, Horváth Petra, Szigeti Teodóra (JPTE 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., tanáruk: Péter Tibomé), 3. Ackermann Andrea, Keserű Dénes, Weint- rauth Ágnes (Gyárvárosi Szie- bert R. Ált. Isk., tanáruk: Hajdú Zsuzsa). 7. osztály, írásbeli: 1. Györke Enid (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Horváth Ágnes), 2. Varga Balázs (ANK 1. sz. Ált. Isk., tanára: Sey Gábomé), Szalmásy Gábor (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Horváth Ágnes), 3. Adamovich Anna (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Horváth Ágnes). Társalgás: 1. Györke Enid (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Horváth Ágnes), Varga Balázs (ANK 1. sz. Alt. Isk., tanára: Sey Gábomé), 2. Szabó Mariann (Belvárosi Ált. Isk., tanára: Horváth Ágnes), 3. Brachmann Zita (Bánki Donát Ált. Isk., tanára: Lőrinczné Mohácsi Beatrix). Szituáció: 1. Györke Enid, Szabó Mariann, Léderer Judit (Belvárosi Ált. Isk., tanárük: Horváth Ágnes), 2. Bartis Borbála, Horváth Rita, Szilágyi Éva (JPTE 1. sz. Gyakorló Alt. Isk., tanárak: Bobánovics Lász- lóné), 3. Barlai Melani, Babib Szilvia, Brachmann Zita (Bánki Donát Ált. Isk., tanárak: Lőrinczné Mohácsi Beatrix). Szerencsejáték az DŰnántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön \Mví\ÚJV nyerőszáma:'/ - -V '/- Á /• yV /vV' flifífMiŐIf* A Regős & Regős építőanyag-kereskedés II MWI Pécs, Szivárvány u. 5., telefon: 324-779. Ön a nyertes? a nyertes előfizetőnek 1000 Ft értékben ajándékoz csemperagasztót, színes fugázót stb. amely a jelzett címen vehető át a kapott értesítés felmutatásával.
