Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-06 / 64. szám

1996. március 6., szerda Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 A gondok nem veszélyeztetik a nyugdíjfolyósítást Vitában az előirányzatokkal Az Alkotmánybírósághoz fordul a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, ha idei költ­ségvetésének elfogadásakor az Országgyűlés megsérti az önkormányzatiság elvét. Er­ről az önkormányzat tegnapi közgyűlésén döntöttek. Az ülést követő tájékoztatón elmondták: az Országgyűlés elé terjesztett költségvetés azt a le­hetőséget is tartalmazza, hogy az önkormányzat fölött a kor­mányzat gyakorolja a felügye­letijogkört. Ez ellentétben állna a jelenlegi törvénnyel. A köz­gyűlés hangsúlyozta: nem az el­lenőrzés ellen, hanem az ön­kormányzatiság elvének érvé­nyesüléséért emel szót. Az érintett szakemberek élénk figyelemmel kísérik a nyugdíj-biztosítási költségvetés parlamenti tárgyalását. A tör­vényhozók már a sokadik vál­tozatot kapták kézbe, mert az önkormányzat tavaly ősszel el­készített tervezetét a kormány - elsősorban pénzügyminisztéri­umi meggondolások miatt - el­vetette. Az ülésen felmerült, hogy ilyen esetekben jó lenne, ha a kabinet előterjesztése mel­lett az önkormányzaté is az Or­szággyűlés elé kerülne. A nyugdíjbiztosító az elmúlt esztendőben törvényesen mű­ködött - hangsúlyozták a köz­gyűlésen. Ezzel ismételten vi­tába szálltak azokkal a korábbi nyilatkozatokkal, amelyek a törvényesség megkérdőjelezé­sével igyekeztek megingatni az önkormányzat iránti bizalmat. Aláhúzták: ha változtatás nélkül fogadják el a parlament előtt lévő költségvetési tervezet általában lefelé kerekített szá­mait, rendkívül komoly gondok adódhatnak a nyugdíjbiztosító tevékenységében. A működési költségek esetleges lefaragása azonban semmiképpen sem za­varhatja meg a nyugdíjak és egyéb járadékok folyósítását. A sajtótájékoztatón mindezt adatokkal is alátámasztották. A nyugdíjbiztosító eredetileg va­lamivel több mint 12 milliárd forintot tervezett saját szerve­zete idei működtetésére. A kormány javaslata mindössze 9,5 milliárdos előirányzatot tar­talmaz. A hiányzó mintegy 2 milliárd 500 millió forintot el­sősorban az informatikai rend­szer működtetésétől, a számí­tástechnikai hálózat karbantar­tásától vennék el, illetve az épü­letek felújítását, karbantartását hátráltatná. A nyugdíjbiztosító 624 mil­lió forintot tervezett a tatarozá­sokra és egyéb hasonló munká­latokra, míg a költségvetésben most szereplő 187 millió forint a Váci úti központi székház tervezett rendbetételére sem lenne elegendő. A közgyűlés foglalkozott a korkedvezményes munkakörök jegyzékének a bővítésével is. A javaslatban szereplő 18 új kate­gória, amelyet az illetékes egészségügyi szervek régen jó­váhagytak, néhány száz egész­ségtelen munkakörben dolgozó munkást érintene. A szükséges kormányrendelet azonban ne­gyedik éve késik. Deregán Gábor Külföldiek - munkavállalási engedély nélkül Tízből egy szabálytalan Február végén 12 800-zal több munkanélkülit tartottak nyilván, mint egy hónappal korábban, így a bejegyzett munkanélküliek száma elérte az 530 600-at. A munkanélkü­liségi ráta egy hónap alatt 11,3-ról 11,6 százalékra emelkedett. Az Országos Munkaügyi Köz­pontban megtudtuk, hogy a te­rületi eltérések továbbra is je­lentősek. 21,2 százalékos az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és 18,3 százalékos Nógrádban. Ugyanakkor Bu­dapesten a munkaképes korúak 6,1, Vas megyében 7,3, Győr- Moson-Sopron megyében 7,7 százaléka nem talál állást. Tavaly összesen mintegy 25 ezer munkaerő-piaci ellenőr­zést végeztek az országban, mintegy 162 ezer munkaválla­lót vizsgáltak meg. Az ellen­őrzések többek között a kép­zésre, a bértámogatásra, a munkahelyteremtő beruházá­sokra, a közhasznú foglalkoz­tatásra, a járadék-igénybevé­telre terjedtek ki. Az ellenőrzésbe bevontak 12,6 százalékánál, több mint 4300 esetben volt szükség in­tézkedésre. Az ellenőrök 600 millió forint visszafizetésére tettek javaslatot. Főként a mun­kahelyteremtő beruházásoknál találtak szabálytalanságokat: 399 millió forintot fizettettek vissza, mert az esetek 67 száza­lékában meg nem valósult be­ruházásokra vettek fel pénzt. A külföldiek engedély nél­küli foglalkoztatását 1652 munkáltatónál vizsgálták. Több mint 8200 személyt érintett az ellenőrzés. Mintegy 156 millió forint büntetést szabtak ki és az ellenőrzések nyomán több mint 1800 esetben készítettek fel­jegyzést. 50 szabálysértési eljá­rást és 35 büntetőeljárást kez­deményeztek. Napirend előtt: kisgazda-szabaddemokrata pengeváltás Politikai válóper után hétpárti Ház? Keresik az egészségügyiek béremelésének fedezetét A keddi nap sem múlt el kedélyeket borzolo szoparbajok nélkül a T. Házban. Lányi Zsolt kisgazda képviselő a tárgysorozatot megelőző felszólalásában mintegy kész tényként közölte: a gazdasági maffiák már beépültek a politikai elitbe, a hatalomba. Mi mással magyarázható - fej­tegette -, hogy a „nemzet­rabló, korrupciós ügyekben” évek óta nincs becsületes ki­vizsgálás, felelősségre vonás, s a magas polcokon ülők elke­nik egymás ügyeit. Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője arra intette a kis­gazdákat, söpörjenek előbb a saját portájuk előtt. Eddig csak náluk fordult elő, hogy pénzért vett valaki országgyűlési kép­viselői mandátumot. Kuncze Gábor úgy vélte: ha a kisgaz­dáknak vannak bizonyítékaik és nem tárják a nyilvánosság elé, akkor bűnpártolók, ha nincsenek s mégis gyanúsít- gatnak - rágalmazók. A Ház folytatta az egész­ségbiztosítási és a nyugdíjbiz­tosítási alapok 1996. évi költ­ségvetésének tárgyalását. Fölmerült, hogy a költségvetés elég fedezetet tartalmaz-e az egészségügyieknek írásban is megígért béremelésére. A népjóléti államtitkár sze­rint „sokat kell még dolgozni azon, hogy az ígéret ne marad­jon papíron”. A költségvetés zárószavazása egyébként a jövő hétre várható. Az azonnali kérdések par­lamenti órájában a kisgazda képviselők a március 14-ei budapesti „kormánybúcsúz­tató” nagygyűlésük és aláírás- gyűjtésük kapcsán azt tudakol­ták a kormányfőtől: megvárja- e március idusát, illetve a kétmillió aláírás összegyűlé­sét, vagy már most, önként lemond posztjáról? Horn Gyula válaszában megjegyezte: lehet, hogy még hosszú évekig fogják egyes képviselők leköszönésre biz­tatni a szocialistákat. Mint mondta, jómaga nem a nagy­gyűlés tényét ítélte elszomorí­tónak, hanem hogy azt nem­zeti ünnepünk előestéjére idő­zítették. Kérte a kisgazdákat: „próbálják elővenni józan eszüket, ne hecceljék az áldo­zatokat hozó kisembereket. A miniszterelnök bejelen­tette, hogy tanulmányozta a kisgazdapárt gazdasági prog­ramját, és várhatóan a jövő hétfőn a parlamentben el­mondja vele kapcsolatos gon­dolatait. (simonffy) Ellesett délelőtti pillanatkép az MDF-frakció padsoráról FOTÓ: FEB/ Parlamenti pártszaporulat várható Még nem tudni, hogy az MDF-bqn bekövetkezett szakadás hogyan rajzolja át a közélet palettáját. De az bizonyos, hogy a Szabó Iván nevével fém­jelzett politikai csoportosulás létrejötte sok te­kintetben új helyzetet teremt a Házban. A ’94-es választások utáni eddigi legjelentő­sebb változásnak az ígérkezik, hogy a már szinte tradicionálisan hatpártiként emlegetett parla­ment gyakorlatilag hétpártivá válik. A fórumból kilépők, mint ismeretes, Magyar Demokrata Néppárt néven kívánják tömörülé­süket mielőbb bejegyeztetni, s hamarosan meg­születnek a végleges döntések is, kik maradnak s kik távoznak. De az nem kétséges: a néppárti új formáció - létszámát, parlamenti súlyát tekintve - lényegesen nagyobb lesz, mint a Magyar De­mokrata Fórumé. Újszerű kérdések vetődnek föl a néppárti cso­port parlamenti helyzete kapcsán is. A korábbi gyakori „helycserék” megelőzésére a házsza­bály kimondja, hogy a frakciójukat elhagyók 6 hónapig csak függetlenek lehetnek; más frakció nem fogadhatja be őket. Egy másik előírás sze­rint viszont 12 képviselő már frakciót alakíthat, s ilyenformán megilleti őket az önálló képvise­lőcsoport minden parlamenti előjoga: a vezető soron kívüli szólásának lehetőségétől a műkö­déshez szükséges anyagi, technikai és egyéb támogatásokig. (Értesülésünk szerint ez utób­biak körülbelül 15 millió forintos többletkia­dást jelentenek majd.) Seregnyi további kérdés is válaszra vár. A politikai bontóper után például a volt házas­társaknak meg kell egyezniük parlamenti ad hoc és állandó bizottsági képviseletük megosz­tásában. Hasonló képviseleti kérdések vetőd­hetnek föl a különféle hatpárti egyeztető és egyéb testületekbe delegált személyek kapcsán. At kell alakítani a T. Ház ülésrendjét is, ám a hírek szerint a patkóban nagy mozgás nem várható, mert a jelenlegi és a volt MDF-es honatyák - Lezsák Sándor szavaival élve - „pár méterre egymástól zavartalanul együtt­működhetnek”. Bajnok Zsolt llltakozások. Több szervezet is megdöbbenésének adott han­got amiatt, hogy a Fővárosi Bí­róság felmentette Szabó Alber­tet és társait. A Raoul Wallen­berg Egyesület tagjai felhábo­rodással fogadták a döntést, il­letve indoklását, s nyílt levelet intéztek Solt Pálhoz, a Legfel­sőbb Bíróság elnökéhez. A Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége aggodalmát fejezte ki, s rámutatott: a ma­gukat Szálasi követőinek vallók felmentése alapot ad arra, hogy a fasiszta ideológia terjesztése folytatódjon Magyarországon. A Magyar Cigányok Antifa­siszta Szervezete hangsúlyozta: félelmet keltenek azok is, akik „március 15-éhez kapcsoló­dóan zendülésre hívnak”. Feltételezés. Ha a KDNP or­szágos választmányának szom­bati ülésén a kezdeményezők­nek sikerült volna megbuktat­niuk Füzessy Tibort, akkor Szabó Ivánék már a KDNP-ben lennének, de ez sem nekik, sem a kereszténydemokratáknak nem lett volna jó. Ezt Giczy György, a KDNP elnöke jelen­tette ki tegnap. Segítséget várnak. Találko­zót kértek a pénzügyminiszter­től a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetői. Család- ellenesnek tartják az adótör­vényt, mert nem számol azzal, hogy az adózó hány személyt tart el. Szeretnék elérni, hogy az anyasági ellátásra jogosul­tak, vagy a három éven aluli gyermeket otthon nevelők szolgálati idejébe számítson be a gyermeknevelési idő. Megvan a pénz. Rendelke­zésre áll a hivatásos önkor­mányzati tűzoltóság idei bérfej­lesztésének fedezete. Az átla­gosan 19,5 százalékos bérnö­vekményből 15 százalékot az idei központi költségvetésből az önkormányzatoknak utaltak át, míg a fennmaradó 4,5 száza­lékot a kormányzati céltartalék terhére fizetik ki. Számok az iskolákról. Az 1995-96-os tanévben 2 millió 67 ezren tanulnak az oktatási intézmények nappali tagozatain -jelentette a KSH. Az általános és a középiskolákban csökkent a létszám, a felsőfokú oktatási intézményekben viszont gyor­sabban nőtt, mint ahogy a meg­felelő korosztályba tartozók száma emelkedett. Lezárták a zsilipeket. Ta­valy november óta a Balatonból 300 millió, a Velencei-tóból pedig január végétől 2,2 millió köbméter vizet engedtek le a Sión, illetve a Dinnyés-kajtori csatornán keresztül a Dunába. Az apasztás eredményeként mindkét tónál optimális víz­szint mellett kezdődhet meg a nyári idegenforgalmi idény. Műtét után egy nappal otthon a beteg Rosszul jár az orvos, ha olcsóbb és jobb módszert alkalmaz Amióta világszerte tért hódítanak az úgynevezett egynapos sebészeti eljárások, mind kevesebb beteg vallja a régi mon­dást: „kis sebész kis vágás, nagy sebész nagy vágás”. Ná­lunk is terjed az új módszer, amelynek egyik fellegvára a budapesti Szent István Kórház. Elsőként a századforduló táján Skóciában kezdeményezték és szervezték meg a kórház és a beteg pénztárcáját egyaránt kí­mélő, szó szerint egynapos se­bészeti műtéteket. A ’60-as években az Egyesült Államok­ban, majd utóbb öreg kontinen­sünkön is meghonosodott. Nálunk, a Szent István Kórház három urológus főorvosa tavaly próbálkozott meg először vele. Az ötletgazdához, dr. Tankó At­tilához szívesen csatlakozott dr. Csata Sándor és dr. Répássy Dénes. Idén januártól módszere­sen mérik fel, hogy az osztá­lyukra érkezők közül kiknek ja- vallható az egynapos ellátás. Csak olyan személy jöhet ugyanis számításba, aki a kór­háztól egy órán belül elérhető - fürdőszobával, WC-vel és tele­fonnal ellátott - lakásban lakik, és hozzátartozója gondoskodik otthoni ápolásáról. A betegnek vállalnia kell, hogy az utasítá­sokat megtartja, állandó tele­fonkapcsolatban áll a kórház­zal, s ha bármi gondja van, azonnal jelzi. Tankó tanár úr szerint többszörösére bővíthet- nék az ellátottak körét, ha az orvosi Csapatnak és az érintett betegeknek néhány mobiltele­fon állna rendelkezésére. A kórház urológiai osztályán évente átlagosan ezer műtétet végeznek. Az idén húszat már a 24 órás ellátás keretében. Bő­rön keresztül, ujjnyi metszésen át emeltek ki a veseköveket, húgycsövön át távolították el a hólyagdaganatot, húgyhólya­gon át a vesevezetékkövet, prosztatadaganatot. És a beteg másnap már minden esetben otthon volt. A nemrég műtött és ellenőr­zésre berendelt betegek munka­társunknak elmondták: hiszik, hogy gyors felépülésükhöz nagyban közrejátszott a meg­szokott hazai környezet is. dr.Tankó Attila és kis orvos­csapata a jó tapasztalatok alap­ján feltétlenül folytatni kívánja az újszerű sebészeti ellátás al­kalmazását. Széles körű elter­jesztését azonban egyelőre gá­tolja a hatályos finanszírozási rendszer, amely azt az orvost „díjazza” jobban, aki sokáig tartja benn a beutaltakat a kór­házban. Még akkor is, ha egyér­telmű, hogy ez az intézmény­nek és a biztosítónak egyaránt költségesebb az indokoltnál. A népjóléti tárca ezért is szorgal­mazza a jelenlegi pénzügyi el­látás felülvizsgálatát. Cs. Benkő Judit Ezen a héten még fagyoskodhatunk Március 15.: mint hajdanán Meddig tart a szokatlanul hosszúra nyúlt tél? Mit ígér a közelgő ünnepekre a me­teorológus? És milyen nya­runk lesz az idén? A kérdé­sekre dr. Maller Arankától kértünk választ.- Ezen a héten még tart az át­lagosnál hűvösebb idő, ezt követően azonban végre jön a lassú felmelegedés - ígéri. - A március 15-ei, háromnapos szabad hétvégére borult ég­bolt és eső is várható, a sokévi átlagnak megfelelő hőmérsék­lettel. Csakúgy, mint ama tör­ténelmi, 1848-as március 15- én. A hajnali, reggeli órákban 2 fokra, délután 10 fokos „melegre” számíthatunk. A tavaszi szünidőre és a húsvéti ünnepekre sem ígér­kezik igazán szép, napos idő. A nagyhéten sok-sok felhő, eső valószínű, húsvét hétfőre azonban hosszabb időre ki­süt a nap. A távlati előrejelzés szerint a május meleg és viszonylag száraz lesz, június pedig vár­hatóan 18-20 fokos meleggel és az átlagosnál szárazabb idővel köszönt ránk. Várhatóan a nyári időjárás nem okoz majd bosszúságot. Júliusra bátran be lehet ter­vezni a szabadságot, üdülést, s nem fogunk fázni augusz­tusban sem. Bár erre a hó­napra a sokévi átlagnál több csapadékot ,jósolnak” a me­teorológusok. N. Zs. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom