Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-27 / 85. szám

1996. március 27., szerda Oktatás - Kultúra Dunántúli Napló 11 Nyelvgyakorlás Kelet-Tirolban Lienz, Kelet-Tirol székhelye, a Dolomitok lábánál, az lsei partján megbúvó kisváros nemcsak természeti szépségei­ről és remek sípályáiról ismert. A város élénk kulturális életé­nek híre a határokon túlra, így Magyarországra is eljutott. A TÁSI-AKG Alapítványa tette lehetővé, hogy a Pécsi Al­ternatív Közgazdasági Gimná­zium 15 tanulója két hetet tölt- hetett Lienz városában. A diá­kok elsődleges célja nyelvi ki­fejezőkészségük fejlesztése volt, de kíváncsiak voltak az ottani oktatási rendszerre és a tanítási órákra is. Lienz város központi kollé­giuma helyet biztosított gim­nazistáinknak. Dr. Josef Lack- ner, a Lienzi Szövetségi Ke­reskedelmi Akadémia igazga­tója lehetővé tette, hogy in­tézményében a tanórákat és az iskolai programokat látogat­hassuk. Iskolájukat a Spar­kasse támogatja, kint tartózko­dásunk idején számos költsé­günket, programunkat is a bank fedezte. Tanulóink sok hasonlóságot fedeztek fel a két iskola között. A közismereti tárgyak mellett tanult közgazdasági tantár­gyak, a gyakorlóiroda, a vizs­garendszer mind-mind pécsi iskolájukra emlékeztette őket. Diákjainkat 3-3 fős csopor­tokban különböző osztályok­hoz osztották be, s velük töltöt­ték az egész napot. A közös munka, az osztrák tanárok és diákok barátságos, segítőkész magatartása hamar átsegített mindenkit a kezdeti nehézsé­geken. A napi tanítási óra után dél­utánonként gazdag program várt ránk. Csoportunkat fo­gadta a polgármesterasszony, aki mesélt a város történelmé­ről és terveikről. A Soroptimist női klub tag­jai kirándulást szerveztek számunkra Kalsba, a Grossg- lockner lábánál lévő kis fa­luba. Az Iskola egyik tanára, Ge­rald Hanser bemutatta St. Ja­kob üdülőfalu és sportcentrum működését, gazdálkodását. Ismertette a szervezeti felépí­tést, előadást tartott a reklám- tevékenységről. Emlékezetes délutánt tölt­hettünk Ausztria egyik leg­szebb, legjobban felszerelt sí- paradicsomában. Részt vet­tünk író-olvasó találkozón, A. Hotschniggal. Előadást hall­gattunk Horst Maistertől, az ORF esti híradójának főszer­kesztőjétől a médiák helyzeté­ről. Hans Themess, a térség idegenforgalmi szövetségének igazgatója Kelet-Tirol turiz­musáról tartott beszámolót. Él Lienzben egy ember, aki mindvégig támogatott minket és óriási része van abban, hogy terveink megvalósulhattak. Dr. Fritz-Franz Zöllner, Lienz vá­ros prominens polgára, a gim­názium nyugalmazott igazga­tója nemcsak felejthetetlen német nyelvtan és irodalom órákat tartott nekünk, de nap­sugaras egyéniségével, odaadó munkájával példaként is szol­gált valamennyiünknek. A lienzi út beteljesítette hozzá fűzött elképzeléseinket: tanulóink nyelvi készsége jócskán fejlődött, bepillanthat­tak a tanult nyelv országának kultúrájába, földrajzába, törté­nelmébe. S mindenek előtt: ba­rátokat szereztek. Nagy Márta Komlói kutató angol nyelvű monográfiája Lucemamolyok, akácmolyok, lisztmolyok, kukoricamolyok és társai, olvashatjuk a magyarnak megfelelő latin elnevezéseket abban az angolul megjelenő monográfiában, melynek szer­zője Fazekas Imre biológus, a komlói múzeum természettu­dományi gyűjteményének veze­tője. Nagy munkára vállalkozott a komlói muzeológus, amikor 20 évvel ezelőtt elhatározta, hogy Magyarország három gazdasági­lag és természetvédelmileg fon­tos mikrólepke családsorozatá­nak közel 400 faját elkezdte ku­tatni, s elkészítette azoknak eu- rópailag is kompatibilis tudo­mányos névjegyzékét, a részle­tes földrajzi elterjedési adatok­kal. A komlói múzeum az egyet­len olyan vidéki ma­gyarországi közgyűjte­mény, ahol a mikrólep- kék rendszertani, állat- földrajzi és természet- védelmi kutatásával foglalkoznak. Közis­mertek a hazai múzeu­mok dologi és informá­ciós problémái, nehéz­ségei. Ezek a gondok szinte hatványozódnak Komlón. Mindez nem szegte Fazekas Imre kedvét, s a „nincs meg­oldhatatlan feladat, csak tehetetlen ember” jel­szavával éveken át járta kutatta az ország tájait. Poros múzeumi szobák elfeledett dobozaiból ezrével vizsgálta a szá­zadelőn gyűjtött parányi A kiadvány címlapja BY IMRE FAZEKAS SYSTEMATIC MTAUKK W fflt MMOWA. AjSií /SiiAíMjiM.* iW Ii.í-{téií®p«eral lepkéket. Az eredmény nem ma­radt el. Több tucat hazai és kül­földi elő-, s résztanulmány után a komlói munkálatokra felfi­gyeltek a német, osztrák, hol­land és angol muzeológusok, akik az elmúlt években szinte minden Komlóról elérhetetlen irodalommal, vegyszerrel és műszerrel ellátták a baranyai ku­tatót. A napokban hagyta el a nyomdát a Systematic catalogue of thepyraloidea, pterophoroidea and zygaenoidea of Hungary című monográfia, amely nyugat­európai mintára először foglalja össze a tűzmolyok, tollasmolyok valamint a csüngőlepkék család­sorozatának fajait a kelet-közép- európai térségben. A monográ­fia jelentőségét megnöveli az a tény, hogy a szerző nyomon kö­vette a modem rendszertani is­kolák kutatásait, s maga is aktív részese az európai faunakutatási programoknak. Sütőné Szentai Mária muzeológus Olvasó középkorunk (1) Könyvek és könyvtárak emléke Honfoglaló, kalandozó eleink első találkozásait az akkori idők könyveivel aligha valami­féle „olvasói attitűd”, mint in­kább a kincsszerzésre törekvő harcosok magatartása jelle­mezhette. Az általuk birtokba vett Kárpát-medence földjén egyébként már a kereszténység általános felvételét megelőző században is, ritka vendégként, de jelen lehetett a könyv, a misszió nehéz munkáját vállaló német, olasz és más egyháziak „útipoggyászaként”. Az ezred­forduló táján aztán felgyorsult Kolostori iskola és visszafordíthatatlanná vált az a folyamat, melynek során is­merősei, haszonélvezői lettünk a nyugati íráskultúrának, könyv- és könyvtárkultúrának. A kor egyetemes - latin - nyel­vén akarva-akaratlanul megta­nultuk azt is, hogy megmaradá­sunk szempontjából mit jelent a saját nyelv és kultúra, mások értékeire is nyitott tisztelete. Ismeretes, hogy a 12. század végére, a 13. század közepére már sokak által fogyasztható gyümölcsöt terem ez a folya­mat. Országunk, népünk (és könyveink) sorsára jellemző, hogy első nyelvemlékeink közül a Halotti Beszéd és Könyörgés - Pray György felfedezése ré­vén - csak 1770-ben vált is­mertté, az Ómagyar Mária-sí- ralotn 37 sorát pedig csupán 1922-ben fedezték fel a Leu- veni-kódexben. S hogy a pusz­tító háborúk, elemi csapások, s persze bizonyos könyvek el­használódása, vagy hogy mást ne mondjunk, a török évszáza­dos „jelenléte” következtében ma mennyire nincs miben mit felfedezni, annak beszédes (vagy inkább néma) bizonyí­téka: Szent István korából egyetlen kódex sem maradt ránk. Pedig tudjuk, hogy a ki­REPRODUKCIÓ: LÖFFLER GÁBOR rály könyvadományokkal gaz­dagította a templomokat, s nem alaptalan feltételezés, hogy ok­levélkészítői könyveket is má­soltak. Vagy a sokat idézett - későbbi - példa: Mátyás euró­pai hírű könyvtára, a Biblioteca Corviniana eredeti, túlnyomó- részt kódexekből álló, a maga korában is rendkívüli tudomá­nyos és bibliofil értéket képvi­selő állománya meghaladta a 2000 kötetet, s ma 16 ország 43 városának 49 könyvtárában mindössze 216 hitelesnek mondható korvina található. (Az „anyaországban” mindösz- sze félszáz!) E számadatokat persze nap mint nap módosít­hatja a kutatás. Boda Miklós Közösségi ház Felsőgallán A terv szerint postát, orvosi rendelőt, pénzintézeti fiókot, rendőr­ségi őrszobát, ifjúsági és felnőtt könyvtárat, levéltárat alakítanak ki az egykori munkásőrség tatabányai székházában; az épületben kap helyet a német kisebbségi önkormányzati hivatal is. Ezt Bencsik János, a város polgármestere jelentette be keddi sajtótájékoztató­ján, elmondva, hogy a leendő központi intézmény kétemeletes épü­letét a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet többször is megpróbálta értékesíteni. Miután ez sikertelen volt, a német nemzetiségiek lakta felsőgallai városrészben álló székház az önkormányzat tulajdonába került. Az átalakításra, felújításra - amelyet még az idén befejez­nek - csaknem 40 millió forintot költ a város. Vetélkedő A múlt szombaton került sor a Lenau Egyesület általános isko­lásoknak meghirdetett német nyelvű vetélkedő döntőjére. Ez alkalommal a 7-8. osztályosok adtak számot tudásukról, mely­nek súlypontjában a németség magyarországi története állt. 1. Magyar-Német Iskola- központ I. (Pethő Balázs, Pozs- gay Balázs, Wesz Péter, felké­szítő tanár: Lipták Jánosné). 2. Kodolányi Általános Is­kola Pécsvárad (Baumann Tí­mea, Papp Anikó, Wágner Di­ána, felkészítő tanárok: Wágner Jánosné Tóth Györgyi.) Általá­nos Iskola Mecseknádasd (Csibi Petra, Reisz Tamás, Ruppert Andrea, felkészítő ta­nár: Frey Mária). 3. Magyar-Német Iskola- központ II. (Fónai Fruzsina, Farkas Zsuzsanna, Bagoly Edit, felkészítő tanár: Lipták Já­nosné). A résztvevők NSZK-beli és magyarországi nyári táborozá­sokat nyertek. Április 4-én hajnalban Teljes holdfogyatkozás Mindenki ismeri Holdunk alak- változási jelenségeit. Újhold után két hétig sarlóalakból körré dagad, aztán újabb két hét alatt alakja csökken. Magyar nyelvünkön ezt az alakválto­zást, a D és C formát szavaink kezdő betűi pontosan formáz­zák. A latinok viszont „hamis” Holdnak nevezték, mivel a ereseit illetve decrescit szavaik kezdőbetűi fordított értelműek. Fogyónak nem is illene mon­dani a keskenyedő sarlót, mert túloldala éppen akkor fürdik a napfényben. Egyébként hűségesen mindig az azonos oldalát fordítja fel­énk. Szabad szemmel nézve „tengerei” vagyis a síkságai szemeknek és szájnak tűnnek. A latinok Luna istenasszonyt tisztelték benne. Felszínének kicsivel több mint felét régóta ismertük, mert rendszeresen ki­csit jobbra-balra, s le-föl illeg- billeg. Túloldalát csak a mester­séges holdak térképezhették fel. A Földhöz viszonyítva nem vé­gez tengelykörüli forgást, a Naphoz viszonyítva ellenben igen. A holdfogyatkozás igazi ár­nyékjelenség. Havi keringése során, ha éppen a Föld és a Hold keringési síkjainak met­széspontjában, vagy annak kö­zelében mozog, belekerül a Föld árnyékkúpjába, mely ket­tős, belseje teljes, sötét árnyék, ennek közepén hossza 217 földsugár, tehát messze túlter­jed a Hold távolságán, mely 60 földsugámyi. A félámyék úgy keletkezik, hogy a hatalmas át­mérőjű napkorong két széléről a teljes árnyék kúpján kívüli térbe, egyre szélesedő átmérőjű térfogatba egyre kevesebb su­gárzás jut el. A fogyatkozás kezdetén a Hold a félámyékba lép be. Fé­nye alig észrevehetően csökken csak. Amikor eléri a teljes ár­nyékkúpot, megkezdődik a részleges fogyatkozás. Az ár­nyék alakja kör, ennek a Holdra eső ívét ellenkező irányúnak látjuk, mint az új hold sarlóalak­ját. Teljes a fogyatkozás akkor, amikor a holdkorong egészen belejut az árnyékkúpba. Felszí­nén nincsen légkör, mely kie­gyenlítené a hőmérsékletválto­zást, így a középső vidéken a 100 Celsius foknál is melegebb talaj hirtelen csökken le -120 Celsius fokosra. E változás nagy mértékben mállasztja a sziklák anyagát. így képződött a felszínt bontó vastag porréteg. Ha Holdunk keringési síkja egybeesne a földpálya síkjával, akkor minden telehold alkal­mával bekövetkezne holdfo­gyatkozás. A két sík azonban 5 fokos szöget zár be egymással, így fogyatkozás csak akkor kö­vetkezhet be. ha a testvérboly­gónk a pályák metszéspontjai­ban vagy azok közelében válik teleholddá. így egy évben leg­feljebb három holdfogyatkozás lehetséges. Ellentétes jelenség a napfogyatkozás, amikor a Hold takarja el előlünk a Napot, mely jelenség akár ötször is előfor­dulhat, kétszer pedig biztosan bekövetkezik. Van olyan év azonban, melyben holdfogyat­kozás egyáltalán nincsen. Ebből következik, hogy a napfogyat­kozás a gyakoribb. Mégis hold- fogyatkozást mindenki láthatott már. Teljes napfogyatkozást hazánk területén viszont senki sem, mert az utóbbinak csak keskeny sávja szeli át a földfel­színt, s egy helyszínen is csak pár percig tart. Á holdfogyatko­zást ellenben egyszerre a Föld­nek több mint felén észlelhetik a megfigyelők, mivel bolygónk a jelenség közben forog is. A Hold április 3-án - már a nyári időszámítás szerint - 23 óra 16 perckor kezd belépni a gyenge félámyékba. Belépésé­nek kezdete a teljes árnyékba 4- én 0 óra 21 perc. A teljes fo­gyatkozás kezdete 1 óra 27 perc, közepe 2 óra 10 perc, vége 2 óra 53 perc. Kilépés a teljes árnyékból 3 óra 59 perc, a fél- árnyékból 5 óra 4 perc. A teljes árnyékkúp a Hold távolságában 38%-kal szélesebb annak átmé­rőjénél. Az egyenesen terjedő napsu­garak a teljes fogyatkozás ide­jén nem jutnak el a Holdra, az mégsem tűnik el előlünk telje­sen, mert elsősorban a hosszabb hullámhosszúságú vörös suga­rak megtörnek a földi légkör­ben, s legyengülve szóródnak a Hold felé. A jelenség szeptember 27-én megismétlődik. Á Pécs környé­kéről is megfigyelhető részle­ges napfogyatkozás pedig ok­tóber 12-én következik be. Minden alkalomkor derült időt szeretnénk kifogni. Dr. Tóth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom