Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-20 / 78. szám

1996. március 20., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Siklós: be az ebekkel! Az olvasási zavarokkal küszködő gyermekekért A diszlexia nem betegség A gyermekek hét százaléka küszködik olvasási zavarral FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR A Művészetek Házában tartott versenyen 11 csapat mérte össze erejét fotó: löffler Gábor Civilizációs verseny gyermekeknek A frankofon kultúra ismerete volt a tárgya annak az általá­nos iskolás korú gyermekek számára rendezett civilizációs versenynek, melynek elődön­tője és döntője tegnap zajlott a IV. Pécsi Frankofon Hét kere­tében. A Művészetek Házában tartott megmérettetésre a Köz­társaság téri iskolából nyolc, az I-es gyakorlóból két és a Janus Pannonius Gimnázium­ból egy csapat jelentkezett. Az izgalmas verseny köze­pén beszélgettünk az elődön­tőben legsikeresebben sze­replő társasággal, akik francia­tanáruk, Páll Csilla vezetésé­vel az I-es gyakorló hírnevét öregbítették. A legfiatalabb csapattag, Körösi Márk elme­sélte: a vetélkedő egyik fel­adatában rövid színdarabot ad­tak elő, melynek témája az volt, hogyan itatják át az ang- licizmusok (többek között) a francia nyelvet is. Zalai Ta­másnak az tetszett, hogy a ja­nuár óta tartó felkészülés és kutatómunka során sok érde­kességet tanulhattak, hogy minél többet megtudjanak Franciaország, Belgium, Lu­xemburg, Svájc és a kanadai Quebec történelméről, föld­rajzáról, művészetéről, híres embereiről, ünnepeiről, tudo­mányos eredményeiről. Páll Csilla szerint e verseny jó arra, hogy a világ észreve­gye, létezik a francia nyelv, s érdemes tanulni még akkor is, ha a NAT csak egy kötelező idegen nyelvet ír elő. A ver­senyt szervező Vatai Éva gim­náziumi franciatanár pedig annak örült, hogy a verseny kis minifesztivállá vált, ahol a gyerekek a tesztírás mellett a színjátszásban is megmutat­hatták ügyességüket. A Frankofon Hét keretében ma a felnőttek versenyének és a francia nyelvű novellapályá­zatnak eredményhirdetése zaj­lik a Házban, bemutatják a Magyar Napló frankofon szá­mát, és Jean-Pierre Verheg- gen író beszél önmagáról. H. I. Gy. Divat lesz a komputeres csalás? A tévútra tért pécsi adatbiztos volt cégét károsította meg Mint arról korábban már tudó­sítottunk, tavaly decemberben ismeretlen elkövető telefonmo­demen keresztül behatolt a pé­csi Mecsek Füszért Rt. számí­tógépes rendszerébe. Az ügynek első írásunk meg­jelenésekor már volt gyanúsí­tottja. Egy 28 éves férfi, aki ko­rábban éppen a Mecsek Füszért adatbiztosaként dolgozott. A történet pikantériája, hogy ak­cióját már új munkahelyéről, egy másik nagykereskedelmi cégtől bonyolította le. Erre a következtetésre a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság gazdaságvédelmi osz­tályának nyomozói jutottak, ugyanis a férfi mindeddig nem tett vallomást. Mint a nyomozóktól megtud­tuk, a Mecsek Füszért számító- gépes rendszere védett volt és az abba való törvénytelen beha­tolás komoly kárt okozott a cégnek. A volt adatbiztos tény­kedése nem csak a védőprog­ramot, hanem az eredeti adato­kat rögzítő programot is károsí­totta. A bűncselekmény alapos gyanúja tehát az elkövető val­lomása nélkül is megállni lát­szik. A munkarendből és a férfi új munkahelyén betöltött be­osztásából is arra lehet követ­keztetni, hogy a cselekményt ő követhette el. A szakértői vélemény a kár­ról még nem készült el, ám fel­tételezhető az is, hogy a számí­tógépes szakember új cége számára a Mecsek Füszért ügy­feleinek lajstromát kívánta megszerezni. Balog N. Civilek fogták el a siklósi tolvajt Soha ennyi kóbor kutya nem vándorolt még Siklós utcáin, mint idén télen. Az évszak hi­deg volt és hosszú, a külterület kóbor ebjei behúzódtak a köz­pontba. Tavaly ősszel a város­széli Posta-szálláson öt veszett rókát találtak, tudtuk meg dr. Szepesvári Zsolt kerületi főál­latorvostól. Azóta a gyűdi sző­lőhegyen szintén fogtak rókát, ami továbbadhatta a veszettsé­get macskának, kutyának. A főállatorvos január 17-től ren­delte el az ebzárlatot, mely még április 17-ig tart. Mayer György, a polgármes­teri hivatal műszaki osztályá­nak vezetője, az ebeket befogó Vékom Kft. felügyelője el­mondta: a kft. ezidáig 35 ku­tyát, öt macskát és egy rókát fogott be. Két ember foglalko­A szakirodalom rész-képesség zavarként határozza meg a disz­lexiát, mely jelenleg a gyerme­kek mintegy hét százalékának okoz gondot. Mit takar az elne­vezés? Azt, hogy ezek a gyere­kek az írás-olvasás tanulásában nem, vagy csak nagyon nehe­zen jutnak el arra szintre, ami intelligenciájuk alapján egyéb­ként elvárható lenne tőlük. A pécsi Nevelési Központ Művelődési Háza a diszlexia felismerésére, tüneteinek meg­szüntetésére szemináriumsoro­zatot indított szülőknek, neve­lőknek, s az érdeklődésre való tekintettel a jövőben az érintett gyerekek részére is meghirdetik olvasás- és íráskészség fej­lesztő kurzusukat. A szeminá­riumok vezetőjét, Kovács Lívia gyógypedagógust egy sokakat foglalkoztató kérdéssel keres­tük meg: honnan tudhatjuk, hogy gyermekünk diszlexiás? Elmondta, több jele is van, de Kiosztották a díjakat (Folytatás az 1. oldalról) Az egyéni versenyben a 3. osz­tályban Bohnert Eszter (Mo­hács, Brodarics téri iskola); ne­gyedikben Rigó Bálint (Pécs, JPTE 1. sz. Gyakorló); ötödik­ben Kovács Bence (Himes- háza); hatodikban Péterfalvi Ferenc (Pécs, Árpád Fejedelem Gimn. és Ált. Isk.); hetedikben Dani Bence (Pécs, Ének-zenei Ált. Isk.) a nyolcadikban pedig Lábó Eszter (Pécs, Janus Pan­nonius Gimnázium) győztek. Csapatversenyben 3.-ban a mohácsi Brodarics Téri Iskola, 4.-ben a Szigetvári 2. sz. Ált. Isk., 5.-ben a JPTE 1. sz. Gya­korló Iskolája, 6.-ban az Árpád Fejedelem Gimn., 7.-ben a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskola, 8.-ban az Árpád Fejedelem Gim. végeztek az élen. K. F. zik e tevékenységgel, akik hu­rokkal dolgoznak. Az önkor­mányzat minden reális költség- igényüket teljesíti, a kft. tehát vásárolhat légpuskát, hálót is. Munkájuk eredményét a szá­mok mutatják, ám a lakosság mégsem elégedett, mert a kóbor ebek mintha „újratermelődné­nek”. A polgárok együttműkö­désére, bejelentéseikre is szá­mítanak - mondja az osztály- vezető - ám a megoldás csakis a gyepmesteri tevékenység ha­tékonnyá tétele lehet. S ezt meg kell valósítani eszközvásárlás­sal, szervezéssel, hisz életek múlhatnak rajta. Január óta Siklóson 14-en kaptak veszettség elleni oltást. A veszettség olyan emberbe­tegség, amely oltás nélkül csak halállal végződhet. Sz. A. csak akkor kell e képességza­varra gyanakodnunk, ha a tüne­tek halmozottan jelentkeznek. Óvodás korban az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje, az általános pöszeség, a rossz rit­musérzék utalhat erre, de az is, ha kisgyermek a rajzlapot jobb­ról balra tölti ki, vagy sokáig beszél hangátvetésekkel. Az is­kolába kerülő diszlexiás szá­mára nehezen alakul ki a han­gok és a betűk közötti asszociá­ció. Gyakran hagy ki szótago­kat, a verbális emlékezete gyenge, felcseréli az olvasás irányát. Fontos, hogy jelentő­séget tulajdonítsunk ezeknek, s szakember segítségét kérve akár magunk kezdjük meg a gyermek felzárkóztatását. A Szivárvány Gyermekház­ban is foglalkoznak diszlexiás, beszédhibás gyermekekkel. Kocsis Anikó gyógypedagógus hetente egyszer várja az érdek­lődőket. V. G. Három férfi álkulccsal hatolt be Tapolcán egy házba, ám a há­ziak megzavarták őket. Egy bá­tor hölgy szállt szembe velük, majd a kertben dolgozó család­tagok is segítségére siettek. Mivel a harcias amazon egy­szerre nem vethette rá magát a három tolvajra, két jómadámak sikerült kereket oldania. Egyi­kük azonban, a siklósi lakhelyű B. L. már nem tudott elmene­külni, a hölgy ugyanis a lábára vetette magát és maradásra késztette a betolakodót. Sajnos a lakás átvizsgálása­kor kiderült, hogy az egérutat nyert tolvajok nem távoztak üres kézzel, 270 ezer forintot vittek magukkal. A rendőrök hálásak lehetnek a segítőknek, ugyanis a fülön csípett B. L.-t a siklósi, a pécsi és szekszárdi rendőrség, vala­mint a Baranya Megyei Bíróság is köröztette. Vajon most hogy osztoznak meg rajta? B. N. Torgyán József Baranyában Baranya megyében tölti a hét második felét dr. Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt elnöke. Csütörtökön, 21-én a pécsi Liget étteremben a De­ákné Vászna egyetemi show- műsor keretében válaszol 16 órától a hallgatóság kérdéseire, másnap, pénteken 18 órakor a szentlőrinci mezőgazdasági technikum sportcsarnokában ismerteti a párt alternatív gaz­dasági és politikai programját, szombaton Villányban, a falu­házban 16 órakor tart program- ismertető előadást. Nyílt nap a megyei vízműnél Kinyitja kapuit üzemigazgatási központjaiban a Baranya Me­gyei Vízmű Vállalat a víz vi­lágnapján, március 22-én. Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron várják 10-től 14 óráig az érdeklődő polgárokat, az iskolák diákjait, hogy bemu­tassák az ivóvíz- és szennyvíz- tisztítási technológiákat. A cég egyébként a legutóbbi közmeg­hallgatáson meghívta üzemlá­togatásra a komlói képviselő- testületet és a város lakóit is. A megyei vízműtől 220 000 em­ber kap vezetékes vizet és 130 000 ember szennyvízelve­zetését látja el. A dohányzásmentes életért Ezen a héten is várják az érdek­lődőket a pécsi Egészséges Vá­rosért Alapítvány Rét. u. 4. szám alatti irodájában, ahol a múlt évben indított és közel egy évig tartó akciósorozat kereté­ben tanácsokkal segítik a hoz­zájuk fordulókat, akik egészsé­ges életmódot szeretnének ki­alakítani. Csütörtökön délután 4 órától 6 óráig dr. Vargáné Fekete Tünde, illetve dr. Meskó Sarolta várja elsősorban azokat, akik szeretnének leszokni a do­hányzásról. Veszteséges a Hungarocamion A Hungarocamion májusra el­készülő mérlege szerint előre­láthatólag 600 millió forintos veszteséggel zárja az 1995-ös évet, ami 800 millió forinttal kevesebb az 1994 évinél. A tár­saság vesztesége a pénzügyi te­vékenységéből származott, nyereséges üzleti munkájából származó bevétele viszont 17,3 milliárd forint volt. Mindezt Szakái Győzőné, az rt. vezér- igazgatója ismertette. Romák Baranyában Régóta akart egy kis múzeu­mot magának a Cigány Kultu­rális és Közművelődési Egye­sület Pécsett, de helyük nem­igen volt rá. Most, hogy a Rácz Aladár Közösségi Házat is fel­újítják, még kevesebb lett a tér, mégis lehetővé vált, hogy a Széchenyi tér északkeleti szög­letében létrejöjjön a Romák Baranyában című válogatás. Az egyesület elnöke, Kosztics István elmondta:- Egyesületünk már a meg­alakulásakor, 1989 tavaszán fontosnak tartotta, hogy mind országos, mind regionális és helyi szinten is megkezdődjék a cigány intézményhálózat kiépí­tése, enélkül a cigány polgáro­sodási folyamat nem indulhat be igazán. Kiderült, hogy a pécs-baranyai cigányságnak szüksége van egy olyan kultu­rális, módszertani és szellemi központra, amellyel a többi nemzetiség már rendelkezik a megyeszékhelyen. A közösségi ház újbóli mű­ködéséig ez a nemrég megnyílt kis múzeum mutatja be, ho­gyan él a megye, a régió roma lakossága, elsősorban a beá­sok. Magyarországon még nincs hasonló múzeum. A kiál­lított írásos anyag rövid átte­kintést ad a cigányság eredeté­ről, hazai letelepedéséről. Ba­ranyában közel harmincezren élnek. A tárlatban a beások ha­gyományos tevékenységeinek termékei láthatók, kosarak, teknők, ők ugyanis többnyire nem foglalkoztak vályogvetés­sel, üstfoltozással, nem jósol­tak, nem zenéltek, nem keres­kedtek, 80 százalékuk egy­szerű falusi emberként élt. Láthatók fafaragók, naiv festők, írók, költők alkotásai is, így többek között Fenyvesi József, Kosztics László, Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Orsós Ferenc, Ro­senthal Lászlóné, Jovánovics László, Kovács József (Honta­lan), Csemer Géza munkái. A gazdag színvilágé képekről készült képeslapok mellett kaphatók érdekes összeállítá­sok a cigányok hiedelemvilá­gáról, képviselőikről. A Mú­zeum Sarok hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között várja a látogatókat. Már most sok az iskolás érdeklődő, de a bemutatott anyag arra is szol­gál, hogy formálja a cigányság identitástudatát is. H. I. Gy. A múzeum hétfő kivételével minden nap látogatható FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom