Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-18 / 76. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. március 18., hétfő IMF-megállapodás Jelentős gazdaságpolitikai siker: a Nemzetközi Valutaalap pénte­ken jóváhagyta Magyarország készenléti hitelmegállapodás iránti kérelmét, illetve a megál­lapodás alapját képező gazda­ságpolitikai programot. A megállapodás a nemzetközi pénzvilág elismerését fejezi ki, javítja az ország nemzetközi megítélését. Segít abban, hogy a fejlett világ nagyobb bizalommal kezelje Magyarország integrá­ciós törekvéseit. Hozzájárul közvetve ahhoz is, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank és a magyar vállalatok kedvezőbb feltételek mellett jelenhessenek meg a nemzetközi tőkepiacon. A megállapodás megnyitja a lehetőséget arra is, hogy a Világ­bank támogassa a kormánynak a vállalati, a pénzügyi és az állami szektor szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítéseit. Szemétpályázat A belügyi és a környezetvé­delmi tárca rövidesen elkészíti a helyi közszolgáltatások köte­lező igénybevételét szabályozó rendeletet. Az érvényes jogsza­bályok értelmében ugyanis az önkormányzatok kötelesek megpályáztatni a közszolgálta­tásokat, köztük a szemétszállí­tást és -elhelyezést is. A szemétdíj mértékét a - je­lenleg tárcaközi egyeztetésen lévő - rendelettervezet nem érinti. A díjat ugyanis a helyi önkormányzatok saját hatás­körben állapítják meg. Közve­tett módon azonban az árakra is hatással lehet a tárca szabályo­zása: ha ugyanis szakmailag előírják, miként kell gyűjteni, szállítani és ártalmatlanítani a települési szilárd, illetve folyé­kony hulladékot, ezzel remélhe­tőleg lehetőséget teremtenek az árak letörésére is. A zsibóti szőlőhegyen is jó borok teremnek fotó: löffler Gábor Meg kell menteni a magyar bor hírnevét Az ültetvények állapota elkeserítő Magyarország a világ borter­melésében 1,2 százalékát adja. Ausztráliában, Óceániában, Afrikában és Amerika kalifor­niai térségében minőségi bor­termelés folyik. Ezek a szőlő­termő vidékek az elmúlt évek­ben alakultak ki. Európában Portugália, Franciaország és Olaszország a bomagyhatal- mak. Hazánkban jelenleg húsz borvidék van, ami a szakem­berek szerint sok, mert ezzel elaprózzák magukat a borter­melők. Ezen kívül a magyar bor imázsát is meg kellene menteni. Pannóniában, és annak déli részén már ezer éve foglal­koznak az emberek szőlőter­mesztéssel és bortermeléssel. Az itt található tizenhárom borvidék a legjelentősebb. Azonban óriási gondok van­nak. Emelni kellene a terme­lést, ehhez az ültetvényeket kellene újra telepíteni. Az el­múlt években szinte alig került erre sor. A hatvanas évek ele­jén nagyon sok új szőlőültet­vény létesült, nagy volt a faj­takeveredés is, később ezeket a szőlészeteket korszerűsítet­ték, azonban a telepített terüle­tek nagysága folyamatosan csökkent. Az eltelt öt évben mindössze 1000 hektáron te­lepítettek szőlőt, sem a fajta- választék, sem a termőhelyvál- tás nem történt meg. Csökken a szőlőterületek nagysága, en­nek következtében a bor­mennyiség is, ami minőség- romláshoz is vezetett. A kár­pótoltak és a részarány tulaj­donok kezébe került ezeknek a lepusztult ültetvényeknek nagy része, ezen kell gazdál­kodniuk. A privatizáció és a kárpót­lás során, vagy már előbb ma­gángazdálkodásba kezdők 5- 10 éve termelnek szőlőt. Ma­guk exportálják az ebből ké­szült bort, amit saját feldolgo­zójukban állítanak elő és pa­lackozójukban töltenek üve­gekbe. Egy másik réteg pedig csak megtermeli a szőlőt, amit elad a feldolgozóknak. Ezek a gazdálkodók, ha az elkövet­kező három-négy évet kibír­ják, akkor talpon maradnak. Felértékelődött a szőlőter­mesztés és bortermelés. Van már garantált ár, s például Szekszárd környékén egy liter bor már 100 forint alatt nem kapható. Sz. K. Dohány a dohányban Magyarországon a felmérések szerint mintegy tizenötezer család foglalkozik dohány- termesztéssel. Az ipar a teljes, évi tízezer tonnás termést fel­vásárolja, mert hosszú távon a hazai termesztés mennyiségi és minőségi fejlesztésében egyaránt érdekelt. Ez az érde­keltség tükröződik a termelők támogatásában és a felvásár­lási árakban is. A termelői költségek növekedését azon­ban alig tudja követni. A dohánytermelőket az el­múlt esztendőben jelentős veszteségek érték a termelési költségek drágulása valamint a feketekereskedelem miatt. Ezért a Magyar Dohányipari Szövetség tagjai - a debre­ceni, a pécsi, az egri és a sáto­raljaújhelyi Dohánygyár Kft. - a hazai termesztés támoga­tására közös pénzügyi alapot hoztak létre, amelybe kettő- százharminchárom millió fo­rintot fizetnek be ebben az évben. A szövetség képviselői sze­rint akkor javulna lényegesen az ágazat helyzete, ha radiká­lisan vissza lehetne szorítani a feketekereskedelmet. Az illegális cigarettaüzlet nagyságát óvatos becslések tíz-tizenöt százalékra teszik, s emiatt az állami költségvetés évente hat-tíz milliárd forint bevételtől esik el. 1994-ben huszonkét milli­árd szál cigarettát forgalma­zott a négy gyár, az ebből származó összes költségvetési adóbevétel ötvenöt és fél mil­liárd forint volt, további har- mincnyolc-harminckilenc milliárd a fogyasztási adóból származott. (újvári) Késik a tavasz és a kertekben a vetés Rövidebb vetőmagszezon A késői kitavaszodás a szak­emberek szerint jelentősen le­rövidíti idén a vetőmagszezont. A tavalyihoz hasonlóan ele­gendő zöldségvetőmag kerül a boltokba, mind a kis-, mind pe­dig a nagyobb termelők részére. A Kertimag Vetőmagkereske­delmi Kft. több ezer fajtát kínál a vásárlóknak, annak ellenére, hogy a vetőmagok termés eredménye az elmúlt évben kö­zepes volt. A társaság a bizton­ságos ellátás érdekében nem­csak itthon, hanem külföldön is termeltet vetőmagot, valamint közvetlen importtal is pótolja a hiányokat. A vetőmag-kereskedelemben is érezhető a gazdaság, a bir­tokviszonyok átrendeződése. Jelenleg ugyanolyan arányban keresik a szántóföldi növények vetőmagvait, mint a klasszikus kerti zöldségfélékét. A cég is alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, ezért nemcsak a kerti vetőmagok széles válasz­tékát kínálja, hanem többfajta takarmányrépa, lucerna, vörös­here, hibridkukorica, vetőbur­gonya is megtalálható üzleteik polcain, valamint többféle zöldborsó, paradicsom, étke­zési paprika és uborka fajta kö­zül választhatnak a vásárlók. Az árutermelő vállalkozónak több új, a betegségeknek job­ban megfelelő, intenzíven ter­meszthető vetőmagot kínálnak, főleg a étkezési paprikából és konzervuborkából. Minden napszakban drágább a gáz Egyre közelebb az értékarányos árhoz .uynagi A háztartások és az ipari felhasználók bizonyára máris taka­rékra teszik a gázt. Az ebben a hónapban életbe lépett ár­emelések nyomán ugyanis az eddiginél átlagosan 25 száza­lékkal többet kell fizetni a gázfogyasztásért. A drágulás fő oka, hogy az ár­képzés évtizedeken át nem követte a piaci viszonyokat. Az energia árát előállítási költségeinek alakulásától füg­getlenül állapították meg - méghozzá az állami támogatás révén jóval olcsóbban, mint amennyibe a szolgáltatóknak került. Németh Béla, a Magyar Energia Hivatal igazgatója la­punk munkatársának el­mondta: a törvényi előírás kö­vetkeztében 1997-re a földgáz fogyasztói ára a szolgáltatás tényleges költségeivel azonos lesz. Az új árak kialakítása kap­csán a földgázhoz valamennyi viszonteladó azonos áron jut hozzá. Összesen hat szolgál­tató vállalat - egy-egy buda­pesti, győri, nagykanizsai, pé­csi, hajdúszoboszlói és sze­gedi -.továbbítja a földgázt a lakossági és az intézményi fo­gyasztóhoz. Más díjszabás szerint fizetnek azonban a szolgáltatásért a háztartások és az egyéb felhasználók. Utóbbiak választhatnak az átalány (általános célú) vagy a tényleges fogyasztás (alap- díj+teljesítmény) szerinti ta­rifa között. Szintén egyfajta átalányt (úgynevezett puffert) fizetnek az erőművek, ame­lyek évszakonként és az időjá­rástól függően más-más mennyiségre tartanak igényt. A szolgáltatás díja vala­mennyi napszakban azonos. Vagyis takarékoskodni legfel­jebb úgy lehet, ha kevesebb gázt használunk: például energiatakarékos berendezé­sekkel, az ajtók, ablakok gon­dos szigetelésével. (cs. benkó') A földgáz ára (ÁFA nélkül) az 1996. márciusi áremelés előtt és után Kategória Áremelés előtt után Áremelés mértéke Földgáz (Ft/m3) Viszonteladói 10,44 13,06 25% Végfelhasználói 13,77 17,17 25% Lakossági 14,87 19,24 29% Nem lakossági 12,92 15,67 21% Általános célú 14,01 16,73 19% Teljesítménydíjas (átlag) 12,41 15,23 23% gázdíj 10,47 13,09 25% teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év) 240,00 265,00 10% Puffer (csak gázdíjas) 10,47 13,09 25% A A BAT Pécsi Dohánygyár Közleménye Tisztelt Vásárlónk! Cégünk számára mindennél fontosabb, hogy akciós ajándékaival kivívja az Ön maximális elégedettségét, és így valódi örömöt szerezzen. Ezért sajnálattal értesültünk arról, hogy a jelenlegi Sopianae fogyasztói kampányunkban ajándékba adott Sopianae Lights rádió az ország egyes pontjain nem biztosít tökéletes vételi minőséget. Szeretnénk mindazokat kárpótolni, akiknek - rajtunk kívülálló okok miatt - csalódást okoztunk. Kérjük, amennyiben a fenti probléma érinti, szíveskedjék a rádiót címünkre (1461 Budapest, Pf. 380) utánvéttel visszaküldeni 1996. június 1-ig. Kárpótlásul a BAT Pécsi Dohánygyár hasonló értékű ajándékkal fogja meglepni Önt. A kincstár csak utólag fizet Január óta sok önkormányzatnak gondot okoz a hó elejei kö­telezettségek kifizetése. Mi ennek az oka? - kérdeztük dr. Kara Pált, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát.- A Kincstár működésével együtt új fogalommal, a nettó finanszírozással is meg kellett ismerkedniük az önkormány­zatoknak: havonta, mindig a hónap végén kapják meg költ­ségvetésük időarányos, a tb­j árulék levonása után maradó részét - mondta dr. Kara Pál. - Eddig hónapokra előre jutot­tak hozzá, s jó részét a fel- használásig állampapírokba fektették. így az állam maga­magának fizetett kamatot. Most nem elsősorban a tb- j árulék levonása, a kamatbevé­tel kiesése okozza a fennaka­dást, hanem, hogy a Területi Államháztartási Szolgálattól csak a hó végén érkezik meg a pénz. Tárgyalunk arról, hogy 1-3 hónap támogatását mégis előre kapják meg az önkor­mányzatok. Döntés a közeli napokban várható. K. T. Türelmét és megértését köszönjük, és reméljük, hogy a továbbiakban is rendszeres vásárlóink között üdvözölhetjük. * i i 4 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom