Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-18 / 76. szám

1996. március 18., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Kéménybélelés és felújítás egyszerre A legkisebb hibát is kitölti A felmérések szerint kataszt­rofális a kémények állapota Magyarországon, több száz millió forintra lenne szükség a helyreállításukhoz. A ké­ményekbe nem lehet bele­látni, ezért a belsejükben ke­letkező repedéseket nem ve­szik észre az emberek, csak akkor, ha füstölni kezd, vagy „fals” levegőt kap a kályha. A megrepedezett kéményfalak, a levegő útját elzáró téglada­rabok komoly veszélyt jelen­tenek és akár tragédiát is okozhatnak. Egy budapesti cég új eljá­rást dolgozott ki, amellyel egyszerre végzik el á kémény felújítását és a bélésszerkezet kialakítását. E módszerüket már az ország több pontján alkalmazzák, többek között Pécsett is a Móricz Zsigmond körtéri házak kéményeinek felújításakor. A gázfűtés bevezetésekor általában alumíniumból, vagy más fémből készült béléstes­teket helyeznek a már meg­lévő kémény belsejébe. Azonban ezek nem alkotnak egységet a kéménnyel és a hi­bák továbbra is megmarad­nak. Az új eljárásnál azonban a kitisztított kéménybe egy hajlékony zsalutömlőt vezet­nek, amelyet nagy nyomású levegővel felfújnak. A zsalu­tömlő és a kéményfal közé juttatják be a szinte vízsze­rűvé hígított bélésanyagot, ami teljesen kitölti a repedé­seket, hézagokat. Az ilyen módon felújított kémény al­kalmas gáz-, vegyes és szilárd tüzelésre egyaránt. Sz. K. A „meggyűrűzött” riporter Küzdelem a mindennapi kenyérért fotó: ornódi László Pecsétgyűrű, amelybe a város címerét vésték - ez a tárgyi jel­képe Pécs Város Sajtódíjának, amellyel idén Kovács Imrét, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója vezető-szerkesztőjét tüntették ki. Hangja nemzedé­kek számára kapcsolódott össze Péccsel, a pécsi rádiózással.-1962 nyarán léptem át a Pécsi Rádió kapuját - meséli. - Két évig külsőztem és az archí­vumban dolgoztam. Ott szeret­tem meg a hanganyag gyűjté­sét. Ma is az egyik mániám, s kétfelé ágazik: az „egyetemes hangtáram” értékét a megszó­lalók személyisége és a szituá­ciók adják, a „privát” archí­vumomban pedig - általam - még nagyon sokan élnek hang­jukkal, akik valamikor valami érdekeset mondtak nekem a mikrofonba. Az egyik kedvenc tématerü­lete a színház. Értését és szere- tetét még diákkorában az akkor éppen Pécsett dolgozó Németh Antal rendezőtől tanulhatta, amatőr színjátszóként. A másik a sport. Hogy másról ne is szól­junk: az idén már 35 éves fut­balmeccs körkapcsolásnak egyik indító tagja.-A sportnak köszönhetem a legérdekesebb élményeket. Közvetíthettem az 1974-es lab­darúgó VB-ről és a moszkvai olimpiáról is. Sok lehetősége lett volna el­menni Pécsről, de maradt.-Nem vágytam el innen se­hova. Itt születtem, itt nó'ttem fel, ebben a városban szeretek rádiózni, amelyet mindig tisz­teltem, amelyről mindig szíve­sen szóltam. Ez az én életterem. Nekem már Szentló'rincen is honvágyam támad. D. I. Március 15. tiszteletére fotóki­állítás nyílott pénteken Ko­vácsszénáján, a galériában. Or­nódi László fotográfus székely- földi életképei tekinthetők meg május 31-ig. Haiser József a község pol­gármestere ünnepi szavaiban visszaemlékezett az egykori (Folytatás az 1. oldalról) Azonban, hamar kiderült, az ötlet sokkal több lehetőséget rejt magában. A vállalkozások, cégek nyilvántartása mellett azok szolgáltatásait, a tevé­kenységüket, akcióikat is rögzí­tik. Nagyon fontosnak tartották azt is, hogy az általuk nyilván­tartott adatok mindenki szá­mára elérhetőek és megfizethe­tőek legyenek. Felkeresték a MATÁV-ot, hogy erre közösen keressenek megoldást. így lesznek napokon belül egy zöld szám tulajdonosai, amit bárki az ország bármely pontjáról in­gyen hívhat fel. A hálózatba belépő cégek a szolgáltatásaikban, tevékeny­ségükben bekövetkezett válto­forradalmárokra. Felhívta a je­lenlévők figyelmét, hogy a ti­zenkét pont közül az utolsó ép­pen az unió megteremtését kö­vetelte Erdéllyel. Nem véletlen tehát, hogy erdélyi fényképeket állítottak ki. Jóllehet ma már inkább Európával szeretne az ország unióra jutni. zások szerint bármikor módo­síthatják adataikat. így az ér­deklődők folyamatos tájékozta­tást kaphatnak akcióikról, ked­vezményeikről, árváltozásaik­ról. Kérésre egy-egy tevékeny­ségi körben akár listákat is ösz- szeállítanak, amit telefonon, faxon, vagy akár levélben eljut­tatnak a megadott címre. A tervek között szerepel, hogy a lakossági szolgáltatása­ikat bővítik ingatlan-, jármű- és munkaközvetítéssel is. A szá­mítógépes hálózaton keresztül kapcsolatban állnak az ország­ban működő vállalkozói köz­pontokkal, kamarákkal, ön- kormányzatokkal, így a kezdő vállalkozóktól egészen a cég­vezetőkig bárkinek segítséget tudnak nyújtani. A kiállítást Bükkösdi László, a Magyar Televízió Körzeti Stúdiójának főrendezője nyi­totta meg. Ő úgy látja, hogy az Erdélyben élő emberek jobban megőrizték hagyományaikat, identitástudatukat, a népi kultú­rát, mint mi. Az 1995-ben ké­szült fotókon így nemcsak a ma, hanem az elmúlt évszáza­dok is megjelennek. Bükkösdi László szerint Ornódi képei nem egyszerűen dokumentu­mok, hanem művészi alkotá­sok. Örömét fejezte ki, hogy a fotográfia kikeveredett az avantgarde útvesztőjéből, ahol foltok és árnyak helyettesítették a fényképet. Az ünnepségen olyan sokan jelentek meg, hogy be sem fért mindenki a kiállító terembe. Megjelent dr. Szili Katalin ál­lamtitkár is. A gyerekek szá­mára a falu pompás szórakozási lehetőséget biztosított. Egy nemzeti színekkel feldíszített lovasszekér furikázta őket a tó­hoz és vissza. U. G. Már minden megyében kié­pítették a kirendeltségüket. A rendszerbe eddig már nagyon sok kis cég belépett, valamint az ÁFÉSZ Coop üzletlánca is, amelyhez jelenleg 620 üzlet tar­tozik, de év végéig ennek a sokszorosa. A tervek szerint a vásárlók a boltok akcióiról tele­fonon is kaphatnak majd in­formációt. Készül már a Bala­tonon kiadó szobák listája, amelyhez nemcsak a hazai, Ha­nem a külföldi turisták is hoz­zájuthatnak. Ilyen komplex szolgáltatást nyújtó rendszer jelenleg az or­szágban nincs; megteremtésé­ben sokat segített a Baranya Megyei Vállalkozói Központ is. Sz. K. Kitüntetést alapítottak A Pécsi Német Önkor­mányzat kitüntetést alapí­tott, amely minden évben annak a magyarországi né­metnek, bármely más pol­gárnak, valamint külföldi­nek adományozható, aki a honi németség érdekében kiemelkedő munkásságot fejt ki, tevékenyen elősegíti a pécsi németség nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai megőrzését, nemzetiségi lé­tével összefüggő más sajá­tosságai kibontakoztatását. A díj elnevezésére pályáza­tot írnak ki, a nyertest 5000 forinttal honorálják. A ha­táridő március 31., érdek­lődni a pécsi Lenau Házban lehet. Csurgói tavasz Március második felében „Csurgói tavasz” címmel tíz napos kulturális programso­rozatot tartanak a Somogy megyei településen. A nem­zeti ünneppel kezdődött a jeles napok sora, majd a ké­sőbbiekben koncertet adnak a Városi Zeneiskola tanárai, Tavaszi zsongás címmel a Roller Együttes lép fel, majd Dinnyés József, lesz hagyományőrző táncház, valamint gyermek Ki Mit Tud. Óvodai jelentkezés A Miasszonyunk Kanonok­rend óvodájába az 1996/97- es tanévre az alábbi napo­kon tartják a jépítkezést: március 18-án hétfőn és 20- án, szerdán 8-12 óráig, már­cius 19-én, kedden és 21-én, csütörtökön 13-tól 17 óráig. Ha szükséges, utazási költ­ségtérítést vállalnak. Zeneiskolai fesztivál Második alkalommal ren­dezték meg Mohácson a Továbbképzős Zeneiskolá­sok Fesztiválját a hétvégén. Szombaton a versenyprog­ramok négy hangverseny keretében hangzottak el a hattagú zsűri előtt. A feszti­vál a vasárnap délelőtti díj­kiosztó ünnepséggel és a győztesek gálaműsorával zárult. Népdalverseny Népdaléneklési versenyt rendeznek a pécsi Fordán Centerben március 31-én a 14-24 év közötti korosz­tálynak. Jelentkezni két sza­badon választott népdallal, március 22-ig lehet. Beszélgetés Jancsó Miklóssal Pécsett Jancsó Miklós, Kossuth-díjas filmrendező lesz a Művészetek Háza és Izrael Pécsi Barátainak Köre közös rendezvényének vendége március 25-én, hétfőn 18 órakor a Művészetek Háza Breuer Marcell termében. Az esten az erdélyi zsidóság életéről készített filmjeiből is vetítenek. Magyar László kiállítása Siklóson Magyar László siklósi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Batthyány Kázmár Általános Iskolában. A tárlat nyitón a tanít­ványok is köszöntötték a művész-pedagógust. Szava: a múlt jövője Ünnep a szülőföld hagyományainak megbecsüléséért Hagyományos immár, hogy a szavai polgárok a pécsi Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskola diákjaival közös program keretében kö­szöntik Március 15-ét. Volt alkalom, hogy egy-egy ilyen nap megmozgatta az egész települést, aminek az is magyarázata, hogy az iskola Gróf Széchenyi István Baráti Köre és a község között sok­rétű és nagyon szoros kapcso­lat alakult ki. Idén is gazdag programmal készültek, ám az időjárás közbeszólt. A Szaván valóban mindig ünnepélyes hangulatú koszorúzás, az ezt követő templomi szertartás most sem maradt el - de az elmúlt évek megszokott képé­vel Szemben nem tudták a kö­zépiskola nagyon sok diákját Szavára hívó és megmozgató sportversenyeket megren­dezni: fagyott még a sportpá­lya talaja. A legkisebbeknek megtartották azonban a szóra­koztató vetélkedőket, a ha­gyományos szavai gyermekjá­tékokat felidéző programokat. Ami végül is - miközben a csaknem másfél évszázaddal ezelőtti nap köszöntését szol­gáló .programok, sorába tarto­zott - a jövőnek szólt: a szülő­föld hagyományai megbecsü­lésének, életben tartásának fontossága. M. A. Ingyen hívható élő telefonkönyv Egy Kossuth-díjas „gyermekíró” Beszélgetés Lázár Ervinnel Lázár Ervin írót március 15-én tüntették ki a legmagasabb mű­vésznek adható elismeréssel, a Kossuth-díjjal. Lapunk egykori munkatársát részben ebből az apropóból kérdeztük.- Nem a büszkeség feszít, de azért örülök, hogy sikerült né­hány dolgot megírnom, amit én is és a jelek szerint az olvasók is szeretnek - mondta.- A Kossuth-díj ugyan a „gyermekírónak” szól, azonban nem bánom. Mert ezáltal elis­merik, hogy a gyermekirodalom is van olyan értékes, mint bármi egyéb. Bár viccből azt mondtam magamnak, hogy csak az egyik felem Kossuth-díjas; a novel- lista-prózaíró úgy látszik nem.- Mikor kezdett el mesét írni?- Rögtön az elején. Máig is emlékszem a Felsőhavi utcai al­bérletemre, ahol első műveimet írogattam: nem is tudnám meg­mondani, elbeszélések voltak-e vagy mesék? Utólag gyárthat­nék mindenféle ideológiát, hogy miért volt szükségem a mesére. Tán azért, mert abban sok min­dent meg lehetett írni, amit más­hogy nem - de leginkább az al­katomból adódik, azt hiszem.-Sokan temetik az irodal­mat, Ön hogy van ezzel?- Szó, ami szó, nem szeret­nék pályakezdő író lenni. Szo­morú, amikor Kossuth-díjas pá­lyatársak arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megélni, pe­dig nem henyélnek. Én úgy va­gyok vele: mindig addig nyúj­tózkodtam, amíg a takaróm ért. De nem csak a kincstári opti­mizmus mondatja velem: nem lesz ez mindig így, elvégre iro­dalom nélkül nem lehet élni!- Ma ünnepeljük egykori lapja, a Dunántúli Napló fél év­százados jubileumát. Milyen emlékei vannak az itt töltött évekről?-Énnekem igazából a Nap­lónál zajlott a fiatalságom. Na­gyon szerettem az akkori társa­ságot. Báling Józseftől, Pálin­kás Györgytől, Rab Feritől ta­nultam a szakmát, és ez egy ki­váló iskola volt! Szeretettel em­lékezem első főszerkesztőmre, Ragoncsa Jánosra is. Sajnálom, hogy nem tudok ott lenni az ünnepségen, ezért így kívánok további sikeres éveket a mosta­niaknak! Méhes K. Doktoravatás - A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán 124 végzett jogász kapott doktori címet az elmúlt hétvégén fotó: löffler Gábor Székelyföld Kovácsszénáján

Next

/
Oldalképek
Tartalom