Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-16 / 74. szám

1996. március 16., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Újabb távhődíj- emelés várható A Közgyűlés legutóbbi ülé­sén - mint későn érkezett előterjesztést - kétszer is el­vetette a távhődíj újabb emelésére vonatkozó kére­lem napirendre vételét, ám az alighanem a a jövő héten rendkívüli közgyűlési ülés elé kerül. Március 20-tól ugyanis már érvényesítheti a központilag megszabott új és magasabb távhődíj akat a Pécsi Hőerőmű Rt. a PÉ- TAV-val szemben. A szol­gáltató cégnek a saját tari­fája módosítása nélkül napi 1,1 millió forintos kiesést je­lent a díjkülönbözet, s mint gazdasági társaság nem is kötelezhető veszteség terve­zésére. Ha elfogadják - ami nagyon valószínű - a díj­emelés átlagos mértéke in­formációink szerint mintegy 11%-os lesz. Önkormányzati rendeletek Pécs Önkormányzata Köz­gyűlésének 1996. évi 7. számú rendelete Újpatacs részletes rendezési terve szabályozási előírásának módosításáról március 15- én hatályba lépett. A közte­rületek elnevezését tartal­mazó 1996. évi 6. számú rendelet - Postavölgy és Zsebedomb területrészre vonatkozóan - 1996. június 1-én lép hatályba. A rende­letek megtekinthetők a Pol­gármesteri Hivatal Ügyfél- szolgálati Irodájában a Kos­suth tér 1-3. szám alatt. Új vezérigazgató a Közüzemi Rt. élén Az önkormányzat 100 szá­zalékos tulajdonában lévő Pécsi Közüzemi Rt. leg­utóbbi közgyűlésén a meg­üresedett - s eddig megbí­zott vezetővel betöltött - vezérigazgatói posztra Soó Lászlót választották meg. Közterület-keresztelő a postavölgyi településrész névtelenjeinek A Hórukk-dombtól a Gyík utcáig Pécs Közgyűlése Postavölgy településrész eddig hivatalosan jelöletlen közterületei­nek elnevezéséről döntött. Ebben figye­lemmel volt a hagyományokra, illetve az elnevezések egységes hangulatú tartal­mára és hangzására. A térképvázlaton számok jelölik a most elkeresztelt utcákat, dűlőket: 1./ Harangszó utca, 2./ Ezis utca, 3./ Postamester utca, 4./ Hórukk-domb, 5J Kaptató utca, 6./ Aranyvessző utca, 7./ Horgas utca, 8./ Szitakötő utca, 9./ Kö­römvirág utca, 10./ Díjasnyereg út, 11./ Kertszéli út, 12./ Milinkó dűlő, 13./ Orom utca, 14./ Gyík utca, 15./ Tető út, 16./ Hosszú-földi utca, 17./ Horvát-földi dúlő, 18./ Pergekarli dűlő, 19./ Persely út, 20./ Fagyai utca, A névadó rendelet 1996. június 1-én lép hatályba. A Polgármesteri Hivatal gondos­kodik az elnevezések az utcanévjegyzékbe való felvételéről, az utcanév táblák elhe­lyezéséről, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal értesítéséről és a házszám-változá- sok végrehajtásáról. Szemlélődő séta utcáról utcára Mert mi ilyen gazdagok vagyunk Kívül is, belül is az enyészeté az egykori BÉV-szálló hatalmas étterme fotó: laufer László C saknem két esztendeje egy hétvégét rászánva keresztül- kasul bejártam Uránvárost, s ugyanarra a megállapításra jutot­tam, mint a szakértők: Uránvá­ros elöregedett, a lepusztulás út­jára lépett, rehabilitációja végett sürgős intézkedésekre lenne szükség. Ma is így van. Most egy dologról szólnék: az egykor nagy elánnal épített BÉV-szállóról, pontosabban a hozzá csatlakozó étteremről, a kb. 35x20 méteres „hodályról” és a kiszolgáló helyiségeiről. Hajdan nagy élet volt itt, nyitva állt az uránvárosiak előtt is. A 94-es írásban s már szomrú jel­lemzést lehette adni a terem ál­lapotáról. Mára „természetesen” tovább romlott minden kívül is, belül is. Lehangoló látvány. Mint nemrég a Sopiana-csar- nok mai sorsán eltűnődve; most sem kérdezhetek más: senkinek a fantáziáját nem mozgatja meg ez a sok mindenre alkalmas „hodály”? De kell-e ezen cso­dálkozni, amikor a patinás Ná­dor-szálló is a szemünk láttára pusztul. Mert mi ilyen gazdagok vagyunk. Nem tagadom, mindig is tet­szett a kertvárosi „üzletköz­pont”, amit egyszer magánhasz­nálatra Agorának neveztem el. Nem túl fantáziadús üzletsora igazából nem villanyozott fel, a köréje szerveződött nyüzsgő élet annál inkább. Itt találkoznak az emberek, hosszan eltrécselnek, s főleg délután zajlik az élet. Ré­gen a szökőkút csobogása is lendített a hangulaton, nyáron meg a medencékben (illegáli­san) pancsoló gyerekek zsivaja töltötte be a környéket. Azóta a medence már évek óta csontszá­raz, s az üzletsor is teljesen megváltozott (legújabban az utóbbi években többször is át­alakult, de egykori múltjából va­lamit azért megőrzött „iparcikk­áruház” dobta be a törülközőt). Ennek az előidézője az újonnan születő, a tévé-házak földszintjét egyre inkább meghódító, szobá­nyi üzletecskék sora. Kb: 15 van már belőlük, szobájában. Nem szerencsés a helyzetük: szén an­nak idején senkinek még a leg­rosszabb álmában sem jutott eszébe egy esetleges itteni üzlet­sor, ezért is olyan a környezete e földszinti sornak, amilyen. Vajon annak idején miért nem gondoltak arra, hogy egy nö­vekvő városrész üzletközpontja nagyon szerencsétlen látvány féloldalasán? Most ezen próbál­nak javítani, de ez mégsem az igazi. Hársfai István Gombnyomás taktika Megint beszélünk, s csak beszélünk./ A nyelv mozog, s kéz pihen - írta Petőfi már a forradalom után, amikor már a kezdeményezé­seik belecsúsztak a törvénykezési és törvényhatósági ügymenet sok felesleges szó hajtóerejével őrlő malmában és pártcsatáiba. Jelentős időhányadában efféle energiák mozgatták a közgyűlés legutóbbi költségvetési vitáját is. A téma persze az egész évet meghatározó súlya miatt megérdemli az alapos taglalást - és elő­készítést, még netán a köztemető fenntartását sem kifelejtve —, de a szószaporításra bizony igen kevés a menthető indok. Buzgott a szereplési és a közlési vágy, mert alkalom adódott némi ingyen politikai reklámra. Az önkormányzati költségvetés számai közé akár nem is mélyedve lehetett szidni a minden nyomorúságért okolható kormányt - amely ezek szerint merő passzióból, s nem külső kényszerítő hatások miatt gonoszkodik velünk a kor­mánypárti közgyűlési ellenzék részéről pedig a sete-suta önkor­mányzati koalíciót lehetett elmarasztalni a mindenféle mulasztá­sokért, s azért is, hogy nem képes optimistább költségvetést készí­teni, amikor a kormány sem tud. Mindkét oldal csak mintegy láb­jegyzetben söprögetett a saját portája előtt, illetve térfelén. Ezt ír­ják elő a politikai szerepek diktálta játékszabályok. De vajon eleve elrendeltetett, hogy a közgyűlési vita ne az egymás érvekkel való meggyőzését, az ügy előrevitelét szolgálja, hanem csak a publikumnak szóljon. Mert bizony, Tisztel Nagyérdemű, a költségvetési vita valójá­ban oly igen egyszerű képlet szerint alakult, hogy abból akár a be­terjesztés után mindjárt a végszavazás is következhetett volna. A kormánypárti ellenzéki frakció már az ülés előtt az érdekeltek tu­domására hozta - rajtunk kívül persze -, hogy a klasszikus szerep szerint ezúttal nem fogja megszavazni ezt a költségvetést, mert másfélét akar. A várost kormányzó koalíció viszont már hetekkel korábban megkapta az ígéretet a főtömbökön kívül eső frakció­któl és vagy képviselőktől - egy ilyen beszélgetésnek véletlen fül­tanúja voltam -, hogy némi kritikával persze, de mindenképpen meg lesz a költségvetés elfogadásához szükséges 23 szavazat; annak csak kifejezetten fekvőbetegségek képezhetik akadályát. Ebben az alaphelyzetben ültek le előttünk egymással vitázni, mégpedig a törvény által kellemetlen konzekvenciákkal fenyege- tetten előírt határidő utolsó lehetséges napján. Ez még inkább nyomatékot adott az előterjesztői igénynek, hogy költségtényezőt jelentőként karcolás se essen a tervezeten, mert összedőlhet a szerkezete is, s nem lehet már időre újra összerakni. (Az utolsó pillanat műszójának hagyományos taktikája.) A fősszeg emelésé­től is eleve óvtak, vagyis ezzel szinte minden ötlet eleve forráshi­ányos, tehát elvetendő volt. Akkor viszont miről is lehetett vi­tázni? Gyakorlatilag semmi pénzzel kifejezhető érdemi változás szóba sem jöhetett, ám az ellenzék a mindenképpen „nem”-mel szavazási szándék bejelentése mellett és után mégis a „költségve­tést jobbító szándékú" javaslatok tömegével állt elő. E paradox lépésnél még talán szerencséjük is, hogy a közvetlen költségve­tési vonzatú indítványaik mindegyikét leszavazták, különben a végszavazásnál egyben ezek ellen is nyomhatták volna gombot. És beszéltek, beszéltek, minden oldalon, ám nem változhatott tőle semmi. Legszívesebben azt mondanám: az vesse reájuk az első követ, aki hamarabb talál. Csakhogy megoldásokat kellene lelni, ám azokat sokkal nehezebb gombnyomásra. Főleg, ha a sok beszéd ellenére sem vagyunk eléggé beavatottak. Dunai Imre A költségvetési bevételek „tortája” felhalm. bev. átvett pénzeszköz 1% 6% személyi j jövedelemadó 1 helyi adók 8% illetékbevétel 3% 42% állami támogatás önk.-i műk. bev. 1% hitel intézményi 6% TB-től átvett pénzeszk. műk, bevétel ___________________ A normatív állami támogatások mintegy 8 százalékos elmaradást mutatnak a tavalyi 3,890 milliárdos módosított tervhez képest, vagyis csak 3,559 milliárd forinttal szerepelnek Pécs idei induló költségvetésben. Ám a fenti diagram világosan érzékelteti a városi költségvetés alapvető függőségét az államitól. Bérlakás-pályázat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vá­gyónké zelő és Hasznosító Iroda Lakás és Helyiség­gazdálkodási Egysége 28 darab üresen álló és mű­szakilag felújításra szoruló bérlakás felújítására és bérbevételére hirdet pályázatot. A Közgyűlés döntése alapján a lakások felújítására pályázatot nyújthatnak be azon lakással nem rendel­kezők, akik legalább 5 éves pécsi bejelentett lakcím­mel rendelkeznek; vállalják a felújítás - bérleti díjból lelakható - költségeit és ehhez legalább 200 000 fo­rint önerőt igazolnak. Előnyben részesülnek az elbíráláskor az érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők és a nagyobb összegű önerőt igazolok. A megpályázható lakások címjegyzéke megtekinthető a Pécs, Kossuth tér 1-3. fsz. 6. sz. szobában ügyfélfogadási napokon (hétfő 12.30 - 17-ig, szerda 8 - 17-ig), ahol az ügyintézők bővebb tájékoztatást is adnak. A pályázatokat az itt beszerezhető és célra rendszeresített formanyomtat­ványon lehet benyújtani 1996. március 31-ig a Kos­suth tér 1-3 fsz. 6. sz. szobában. Az eredményes pályázóval a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás és Helyiséggazdálkodási Egysége bérleti szerződést köt. Városkép-album. Színesednek Pécsett a belváros házai. A Citrom utcai új bevásárlóközpont színeit már megszokták az erre járók, most újabb két épületről került le az állványerdő, és engedi látszani a színes homlokzatokat. így napokon belül elkészül Búza téri üzletház, amelynek a földszintjén már rendezik be az új csemege üzletet, valamint a Rákóczi út és Felsőmalom utca között létesülő komplexum, amely vi­dám, jó hangulatú tónusaival feloldja a környékbeli épületek szürkeségét. fotó: laufer László Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a március 13-án mért 24 órás átlagértékek alap­ján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 24,3%, nitrogéndioxid 40%, szénmonoxid 23%, szálló por 44,3%, ózon 19,1%. Pécs város levegőminősége kielégítő volt. A mind a szálló por, mind a gáznemű egyéb szennyező anyagok koncentrá­ciója az egészségügyi határérték alatti volt. Magasabb kéndioxid és nitrogéndioxid értékek a bel­városban és a város északi ré­szén fordultak elő. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete által végzett levegő­szenny ezettség-mérést a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom