Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-16 / 74. szám
1996. március 16., szombat Kiváló Teljesítményért Dünántúli Napló 9 1096. március 1£>. kitüntetettjei Magyar Köztártársasági Arany Érdemkereszt Nagy Endre Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje Lovász József A Magyar Köztársaság elnöke Nagy Endre rendőralezredesnek eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta, melyet a Belügyminisztériumban Kuncze Gábor belügyminiszter adott át a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 46 éves munkatársának. Nagy Endre 25 éve lépett szolgálatba, nem sokkal a rendőrtiszti főiskola befejezése után az akadémián folytatta tanulmányait. A szolgálatot Szigetváron kezdte meg, majd Sásdon és Siklóson dolgozott vizsgálótisztként és felderítőként. 1982- től a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályán dolgoA Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoki beosztását 1989 őszén foglalta el Dancsházy Nagy Gusztáv ezredes, aki korábban nyolc évet dolgozott itt osztályvezetőként. Megjelenése, viselkedése, pontossága ízig-vérig szókimondó, őszinte katonaemberre vall. Lenti, Székesfehérvár, Kaposvár után, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően került Pécsre 1981-ben. Két éve van még a nyugdíjig.- Nagy örömmel fogadtam a kitüntetést, amely számomra a kiegészítő parancsnokság kollektívája munkájának elismerését is jelenti. A parancsnok egy személyben nem képes ellátni a feladatokat, ehhez a munkához zott, angol nyelvtudásának köszönhetően elsősorban idegenforgalmi területen. Később a gazdasági rendészethez került, majd a nyolcvanas évek végétől a megyei fő- kapitányság központi ügyeletén dolgozott ügyeletvezetőként. Itt három év után, a megterhelő munka következtében szolgálat közben szívinfarktust kapott. A Honvéd Kórházban gyógyították és csaknem egy éves betegeskedés után került vissza a rendőrségre. Ekkortól a bűn- megelőzési osztályon ifjúság- védelmi kérdésekkel foglalkozott. Munkatársaival - országosan az elsők között - Baranyában megkezdték a DADA -dohányzás, alkohol, drog és AIDS összeszokott, jó csapatra van szükség.- A kiegészítő parancsnokság az a katonai intézmény, amely összekötő kapocs szerepét tölti be a polgári élet és a honvédség között.- Nálunk találkoznak először a 17 éves fiatalemberek a honvédséggel, azzal a fegyveres szervezettel, amely végig kíséri életüket a sorozástól egészen a tartalékos beosztás leadásáig. Közvetve az édesanyák, feleségek, barátnők is részesei ennek a folyamatnak.-Éppen ezért nagy felelősség az ország honvédelmi érdekeinek és az állampolgárok személyes érdekeinek összeegyeztetése; megtalálni azt a közös nevezőt, amelynél a legkevésbé sérülnek az esetlegeelleni - program népszerűsítését az általános iskolások körében. Nagy Endre oroszlánrészt vállalt és vállal ma is e bűn- megelőzési programban, melynek (ott tartott előadását követően) Hollandiában is jó visszhangja alakult ki. Az elmúlt év nyarától a megyei Cigány Ön- kormányzati Szövetség rendőrségi összekötőjeként is tevékenykedik. B. N. sen ellentétes nézőpontok. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ismerjék meg és fogadják el az ország védelmének szükségességét, a honvédség szerepét, működését, feladatait.- Többé-kevésbé, de sikerült jól megoldanunk ezt a tájékoztató és koordináló-szervező munkát. Úgy gondolom, ez is benne van ebben az elismerésben. H. Zs. Gondolkodás nélkül sorolja a dátumokat. Közülük talán a legfontosabb 1991. október 27., a barcsi bombázás napja. Ám ez csak egy a rengeteg feszültséget, drámai eseményt hordozó napok sorából. Az elmúlt években sok ilyet éltek meg a Pécsi Határőr Igazgatóság katonái igazgatójukkal, Lovász József ezredessel együtt. Miközben tőlünk délre tombolt a háború és megindult a menekültek áradata - akik a határőrségtől kapták az első szelet kenyeret és pohár vizet - elkezdődött egy olyan átalakulás, amely lényegesen megváltoztatta a határőrség korábbi feladatkörét.-Az egykori totális katonai szervezetből védelmi feladatokat is ellátó rendészeti szerveTöbb, mint 30 éve dolgozik az ügyvédi pályán és jogászi hivatását kezdettől fogva csak ügyvédként gyakorolta. Ma egyike a legismertebbeknek a megyében. 1983 októberétől az ügyvédi kamara elnöke Baranyában, s előtte tíz évig a titkára volt. Tagja a Országos Ügyvédi Kamarának és az Országos Ügyvédi Tanács Teljes Ülésének. Két délelőtti per és hat új ügyvéd eskütételének aktusa között elevenítettük fel a pályája kezdeteit.- Akkor kerültem Pécsre, amikor megkezdtem tanulmányaimat az egyetem állam- és jogtudományi karán. Beleszerettem Pécs városába és itt is ragadtam - meséli. - 1959-től zetté alakultunk át - mondta Lovász József. - A sorállomány létszáma egyre csökken, a határőrizeti és határforgalmi helyeken ma már hivatásos katonák teljesítenek szolgálatot. Amikor ő kezdett, még 27 hónap volt a határőr szolgálat. A tiszti iskola után, harmincnégy évvel ezelőtt került a pécsi kerülethez. Itt volt újonc, itt lett parancsnok. Zalátán, majd Mohácson teljesített szolgálatot, közben elvégezte a katonai akadémiát. Tizenkét éve, március 1-jén nevezték ki parancsnoknak. Ami ez után történt, abból kétségtelenül a déli háború évei jelentik a legnehezebb időket.- Voltak olyan heteink, amikor azt sem tudtuk a kollégáimmal, hogy milyen nap van. A voltam ügyvédjelölt és 1962 őszén jegyeztek be az akkor még Pécsi Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédi tevékenységet Komlón kezdtem, majd 1970- ben jöttem át a II. számú Pécsi Ügyvédi Munkaközösségbe, ahol azóta is dolgozom - ám a lehetőséggel élve már egyéni ügyvédként. A sok funkció sok időt és energiát emészt fel, de szívesen végzi a tisztségeivel járó teendőket. Ezek némiképp növekedtek is azzal, hogy a kamara taglétszáma az előző rendszerben megkötött 75-ről mára 250 fölé emelkedett.- Úgy vélem, ha valaki jogászi pályára lép, nem szabad leragadnia csak a hivatás gyakorlásánál, feltétlenül szükséges, katonákkal együtt mi is állandó készenlétben voltunk. Sokszor azonnal kellett döntenünk, arra gondolva, hogy ne keveredjünk konfliktusba, hogy ne veszélyeztessük a katonáink testi épségét; ugyanakkor a déli terület falvainak lakossága biztonságban érezhesse magát. A tegnapi kitüntetés-átadás kettős ünnepet jelentett számára, ugyanis március 15-én született, most 53 éves. T. É. hogy valami pluszt is nyújtson. Én kora ifjúságomtól részt vettem közéleti, közösségi munkában, s ez az ügyvédi tevékenységem során is megmaradt. Kamarai tisztségviselőként szívügyemnek tekintem a kezdő kollégákkal való foglalkozást. Azt kívánom, hogy a kamarai tagok megfelelő szakmai tisztességgel végezzék a munkájukat. D. I. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje Dancsházy Nagy Gusztáv Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje Dr. Mosdósi László Munkácsy Mihály-díj Romváry Ferenc Romváry Ferenc művészettörténész, nyugalmazott muzeológus 1963-1995-ig állt a Janus Pannonius Múzeum alkalmazásában, hosszú éveken át mint a Képzőművészeti Osztály vezetője. Az itteni 32 év alatt közreműködésével, irányításával sikerült Pécsett létrehozni az ország legjelentősebb vidéki képzőművészeti gyűjteményét. Mint ma is vallja, életműve a pécsi „múzeum utca”, amelyet sok munkával, taktikázással, szerencsével és önbizalommal épített fel apránként, s hiszi, hogy Pécsre ma leginkább ezekért a festmény-gyűjteményekért - a Csontváry-, a Martyn-, a Nemes Endre-, a Vasarely Múzeumért, a Schaár Erzsébet utcájáért - érdemes ellátogatni. Hiszen ezeken az életműveken keresztül a 20. századi művészet teljes egészét lehet tanulmányozni. Romváry Ferenc tudja, hogy mindez nem jöhetett volna létre a 60-as évek pécsi pezsgése nélkül, amikor a társművészetek - a balett, a Jelenkor, Martyn Ferenc jelenléte a képzőművészetnek is nagy lökést adott. Egy kitüntetés - mint Romváry Ferenc mostani Mun- kácsy-díja - mögött sok-sok esztendő, emberi arcok és cselekedetek rejtőznek. Ami megmarad, az a mai viszonyok között már megismételhetetlen eredmény, a fél világot bejárt modem képtár. Pedig Romváry Ferenc ars poeticának is felfogható receptje egyszerű: ha egy képtárra igény van, akkor azt a képtárat létre kell hozni. M. K. Ferenczy Noémi-díj ^ Uherkovich Agnes A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kitüntetését vehette át Budapesten Uherkovich Ágnes pécsi belsőépítész. Talán sokan nem is tudják, hogy nap mint nap találkoznak munkáival, hiszen többek között az ő belsőépítészeti tervezése Pécsett a Capri-, a Virág cukrászda, a Művészetek Háza, a Pécsi Galéria, a Király utcai OTP, a Leőwey Gimnázium, a főposta világítása. És még megszámlálhatatlan más belső tér; nem csak Pécsett, de országszerte.- Kisgyermekkoromtól imádtam építeni. Mindenféle anyagokból készítettünk kuckót, házacskát a testvéreimmel. Még főiskolás koromban, művészte- lepen is csináltunk házat, várat a Duna-parton. Mindenfajta anyaggal megismerkedtem, textillel bábszínházasdiban, fával meg akkor, amikor vízimalmot faragtam. A márvánnyal később kerültem kapcsolatba - emlékezik. A belsőépítész munkája kollektív tevékenység. Az a jó, ha a megrendelő, az építész, a tervező, az alkotó, a gyártó is együttműködik. Uherkovich Agnes a Dél-Dunántúli Tervező Vállalatnál, a mai Pécsitervnél eltöltött 29 éve alatt kimunkálta stílusát, melyben a klasszikus belsőépítészeti elemek dominálnak.-Az arányokban, az anyagokkal és a formákkal kiegyensúlyozott hatást akarok elérni. Nem szabad az anyagokat külön kezelni, együttes harmóniájuktól jó vagy rossz egy-egy belső tér. H. í. Gy. Területfejlesztési díj Ormánságfejlesztő Társulás Megyei területfejlesztési díj Egymásra talált községek Azt mondja Nórántné Hajói Klára dr., az Ormánságfejlesztő Társulás elnök-asszonya: ő már látja az alagút végét. Az 1992. októberében létrehozott szervezet eddigi munkája közben az is kiderült: ha értelmes célt találnak, ha megfelelő szervezet menedzseli az eléréséhez szükséges munkát, rengeteg ember csatlakozik, nem is sejtett erőket lehet mozgásba hozni. Ormánság = elmaradott térség. Az egyenlet sokáig így volt igaz. Ma már egyre kevésbé. Amikor az OFT-t megalakították - 67 tagjából 34 az önkormányzat, a többi intézmény, gazdasági szervezet és magán- személy -, a legfontosabb cél - lényegében ez mellé szervezték a társulást - a telefonhálózat kiépítése volt. Ezen túl azonban már az első összejövetelükkor egy táblára a javaslatok alapján felírták: ki és mit tartana fontosnak az alapcélok között. így került a hatos listára a közúthálózat, az idegenforgalom, a vállalkozások, az oktatás-képzés fejlesztése, illetve a meglévő természeti és épített környezet védelme. Nos, a telefont már letudhatták, az ennek érdekében létrehozott munkacsoport fel is oszlott. Működik változatlanul tovább a másik öt, s most a „köz- útasoké” a prioritás, ez a legközelebbi és legfontosabb cél, mégpedig a feladataik között egy határátkelő létesítésével is. Azaz: kinyitni a világ felé az Ormánságot. Ezért ma már többszörös állami háttérrel dolgozhatnak: a közlekedési minisztérium dolgozta ki például a térség komplex közútfejlesztési tanulmánytervét, más oldalról pedig a területfejlesztési törvény a kistérségi társulásokat nevesíti, azaz: a döntésszférába emelte. Egyébként az Ormánságfejlesztő Társulás volt az első kistérségi szerveződés, s akkor még kissé tanácstalanul állt vele szemben a közigazgatási és a gazdasági környezet egyaránt. Az alagút végét pedig az alap infrastruktúra ma már remélhető megteremtése láttatja a társulás elnökasszonyával: szélesebb, simább úton érhetik el a célt, eltüntetni az előbbi képletből az egyenlőségjelet. M. A. Alig kétesztendős múltra tekint vissza a Mohács Térségi Tanács, bár az is igaz: e vidék polgármesterei (tanácselnökei) mindig is beszélő viszonyban voltak. Hasonló gondjaik-örö- meik, egymásra utaltságuk miatt. A kistérségi együttműködés Boly község körüli kirajzás. Összesen 48 önkormányzat szorosabb együttműködése, az alapító okirat szerint azért, hogy előmozdítsák e vidék fejlődését, feltárják idegenforgalmi, kulturális értékeit, számba vegyék megóvásra érett műemlékeit. Erről beszélgettünk Hárs József bólyi polgár- mesterrel, a kistérségi együttműködés elnökével, aki elöljáróban leszögezte: annak örül, hogy már e két esztendő alatt megizmosodott a szövetség, s megannyi területen kamatoztathatták e kézfogásokat. Hiszen ha belegondolunk: máris csaknem félszázmillió forinttal lettek gazdagabbak a különféle pályázatok elnyerése okán. Gondoljunk itt a Phare- programra és egyéb, a terület- fejlesztéssel kapcsolatos megyei és országos pályázatokra. Megkalapolni való módon sikerült a MÁTÁV fejlesztéseket, a földgázprogramot, a vízművek dolgait összehangolni és együtt vezényelni, s most regionális szennyvízhálózat kiépítésén - 120 milliós program - gondolkodnak. A munka a tervezés fázisában van. Az is nyilvánvaló, hogy nem minden témakör érint minden települést egyformán. Mondjuk egy horgásztó létesítésében, vagy egy rövidebb kerékpárút megépítésében - melyekre szintén akad példa a térséghen - a 48-ból esetleg csak öt-hat község érdekelt. De mindenképpen közös programba illően érdemes a terveket előkészíteni és megvalósítani. Hiszen a térség legfőbb kérdése mindig és mindenkor az, hogy miből élnek a helybéliek. S ahhoz, hogy a munkaerőfronton javuljon a helyzet, hogy a foglalkoztatottság teljesebb legyen, elsődlegesek az infrastrukturális beruházások. Melyek mentén lehet a különféle vállalkozásokról - s benne a falusi turizmus fellendítéséről - álmodozni. K. F.
