Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-16 / 74. szám
8 Dunántúli Napló Kiváló Teljesítményért 1996. március 16., szombat 1096. március 15. ' 1 • j mm a M • • ;tjei Művészeti díj Bocz Gyula-Én élem azt, amit csinálok. Nem vagyok vasárnapi művész, a szobrászat nekem nem a hobbim. Ha valaki éhes, akkor eszik, mert ennie kell. Ugyanígy vagyok én a rajzolással, faragással - nyilatkozta lapunknak Bocz Gyula szobrászművész, akit a Baranya Megyei Önkormányzat Művészeti díjjal tüntetett ki a Baranyai Alkotótelepek megteremtésében kifejtett tevékenységéért. - Nem tanítok, nem szakítom szét magamat többirányú törekvésekben. Ezt tartom tisztességes magatartásnak, mert - szerintem - a szobrászat egész embert kíván. A hatvan éves művész ma Hosszúhetényben, egy régi parasztházban él és alkot. Wehner Tibor művészettörténész 1995-ben azok közé sorolta, akik munkáik által átlépték, áthágták a műfajok és műnemek szabályait és határait és gyökeresen új szabályrendszert hoztak létre a magyar szobrászatban. Schaár Erzsébettel, Vili Tiborral, Erdély Miklóssal említi egy sorban a baranyai művészt. Bocz Gyula 1971-ben a III. Országos Kisplasztikái Bienná- lén első díjat nyert nonfiguratív alkotásával. Ez áttörésnek számított akkor, az absztrakciót ellenző művészetpolitikai közegben. Villányban már 1968-tól dolgozott. Még üzemelt a kőbánya, robbantották a követ a mai szoborpark helyén - emlékezik vissza a kezdetekre. Tevékenységéről több külföldi folyóirat, például a párizsi L’Oeil is beszámolt. U. G. Művészeti díj Pro Comitatu Baranya Körtvélyesi László Takács Gyula Körtvélyesi László személyében a város egyik fotográfusát tüntették ki. Mint mondta, csodálkozik ezen a díjon, hiszen nem ül kerek évfordulót, éppen nem végzett semmilyen látványos munkával, csak a „dolgos hétköznapokat” éli. Ám épp ezért örül is egyben, mert kitüntetésén keresztül azt érzi: számítanak, odafigyelnek a városban, a megyében élő és dolgozó fotósokra, akik mindenütt jelen vannak. Akár csak ő maga az elmúlt évek során: kiállítások, könyvek, programok, különböző feladatok akadtak, melyeknek köszönhetően sokakkal került munkakapcsolatba. Körte - ahogy mindenki ismeri - szerencsésnek mondja magát, amiért korábbi erdész hivatását elhagyva fotográfusnak állt és sokféle emberrel, szituációval találkozhat munkája során. Egy életformát valósít meg, noha hétköznapi módon, ám szerencsés esetben kapcsolataiból, találkozásaiból képek születnek. Persze, a jó fotós nem pusztán fényképeket készít. S nem is elég, ha valaki beéri azzal, hogy lenyomja egy még oly profi fotóapparát exponálógombját - mondja. Sok mindent kell tudni, tanulni, belső világot építeni ahhoz, hogy aztán mindez a külvilágban is megjelenhessen és egy jó fotóban kicsúcsosodhasson. Mi több, még tanítani is lehet a fényképezést — mint Körtvélyesi teszi a JPTE Művészeti Karán. Tanár, akinek feladata, hogy problémákat oldjon meg azok számára, akik hozzá fordulnak. M. K. Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács nyugalmazott elnökhelyettese kultúra- és művészet-szervező tevékenységéért kapta a díjat.-Melyek azok az értékek, amelyeknek segítését, támogatását igazolta a hatvanas-het- • venes évek óta eltelt idő'?-- Két alapvető törekvésünk volt. Nálunk akkoriban az oktatásban, közművelődésben, művészetben teret kapott az alternatív gondolkodás. Felkaroltuk ezeket a kísérleteket: a nagyobb pedagógiai szabadságot nyújtó programokat, a nemzetiségi oktatást. A táji, történeti, építészeti, etnikai adottságokra épülő közművelődés, a nagy rendezvények és a speciális programok reform értékűek voltak az akkori, egységes sémában gondolkodó, centralizált művelődésben. A siklós-villányi szimpóziumok, a Pécsi Balett, a Jelenkor, a Modem Magyar Képtár, a Pécsi Galéria, Martyn Ferenc és tanítványai, az animációs filmstúdió a művészeti másként gondolkodás színterei voltak. Támogatásunkkal tágítottuk az akkori ideológiai és művelődési kereteket.- A másik célunk az volt, hogy Pécs erős, tekintélyes de- centrum legyen, ehhez pedig elengedhetetlen a tudomány, a felsőoktatás és a művészet fejlesztése. A hagyományokra építettünk: intézményeink súlya nőtt (Pécsi Akadémiai Bizottság, Művészetek Háza), számban és minőségben is megerősödött a tudományos és művész értelmiség Pécsett, s ez kisugárzott a megyére is. G. T. Pro Comitatu Baranya Dr. Gerold Ortner Tudományos és felsőoktatási díj Dr. Kiss László Tudományos és felsőoktatási díj Bencsik István Baranya megye másfél évtizede ápol kapcsolatokat az ausztriai Steiermark tartománnyal. Már a kezdeti, főleg ifjúsági, kulturális- és sporttevékenységek hátterében ott állt dr. Gerold Ortner tényleges udvari tanácsos. Miután a magyar megye 1990- ben bekerült az Alpok-Adria Munkaközösségbe, az együttműködés egyre intenzívebbé vált. Gerold Ortnemek nagy szerepe volt abban, hogy a különböző szintű steiermarki szervezetek 1991-ben elsőként álltak mellénk a jugoszláviai menekültekkel kapcsolatos gondjaink enyhítésében. Aktívan részt vett az 1992-ben kezdődött „Steiermark Hét”, illetve „Baranya Hét” rendezvénysorozat szervezésében, népszerűsítésében. Támogatta, hogy Pécsett és Grazban egymás országait képviselve tiszteletbeli konzulátusok jöhettek lére 1992-93- ban. Neki is köszönhető, hogy ma már mintegy negyedszáz steier és magyar város, község ápol testvértelepülési kapcsolatot. Gerold Ortner hivatali kötelezettségei folytán is azon volt, hogy Steiermark - politikusai, vezető hivatalnokai, gazdasági szakemberei, tudósai révén - segítsen bennünket az Európai Unióba való belépés előtt. Fontos az is, hogy a nem önkormányzati irányítású szervek (például a rendőrség, a sajtó) kapcsolatai is gyümölcsözőek. Dr. Gerold Ortner idén nyáron tölti be 60. életévét. Olyannak ismerik, aki a munkában is azt szereti, amit hobbyként űz: a hosszútávfutást. M. K. Közművelődési és közoktatási díj Dr. Sarosácz György-Meglepett, amikor az ünnepségre szóló meghívót átvettem, s abból értesültem a kitüntetésemről - mondja dr. Sarosácz György, a Mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója.- Nem számítottam rá, hiszen mint az örökös elégedetlent ismernek, és most sem titkolom, hogy nagyon zokon vettem, amiért a megye tíz millióval csökkentette a múzeumok költségvetését. Igazából annak tudnék örülni, ha valahonnan azért keresnének meg, hogy kiadják a Magyarországi horvá- tok népművészete című kéziratomat, vagy a szerbek, horvá- tok, szlovénok temetkezési szokásait bemutató, teljesen kész anyagot. Harminc évvel ezelőtt kezdte gyűjtő munkáját a városban az igazgató, és éppen húsz éve fogott hozzá a mára már hallatlanul gazdag anyaggal rendelkező Délszláv Bázismúzeum létrehozásához. A jubileumi évforduló alkalmából konferenciával egybekötött, nagyszabású kiállítást rendezett a múlt év végén Mohácson dr. Sarosácz György, de máris újabb, két nagyobb lélegzetű munkára készül: a fővárosban augusztusban átadásra kerülő horvát iskolai központban rendezi az 1100 éves magyar-horvát kapcsolatok című kiállítást, s reméli, hogy e történeti bemutatót Szombathely és Baja mellett Pécsett is láthatja majd a közönség; míg helyben a mille- centenárium alkalmából Mohács évszázadait a XI. századtól ismertető tárlatán dolgozik. B.M. A megyét szolgáló, értéket teremtő tudományos munkájáért, a felsőoktatásban végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül kapta meg a díjat a JPTE Állam- és Jogtudományi Kara alkotmányjogi tanszékének tanszékvezető tanára, akinek egyébként a másik - ha nem első - szívszerelme a közigazgatás. A két vonzalom szépen megfért együtt a négy évvel ezelőtti, még 41. életéve betöltése előtt megvédett Jogállam és jogalkotás című nagydoktori értekezésében. Pécsett szerzett diplomát, kezdő oktatóként rögtön kapcsolatba került az akkori megyei tanáccsal, amelynek továbbképző intézete a helyi tanácsok instruálásával foglalkozott.-Indítottunk egy sorozatot, amely mindinkább kinőtte magát a helyi közigazgatás módszertani segítésében. A tanszék nevében is büszkén elmondhatom: már régen kiléptünk a tudomány elefántcsonttornyából, ismernek bennünket az egész megyében az önkormányzati szakemberek.- Segítünk a nagyobb változások idején. Ilyen volt a rendszerváltás, amikor jegyzői tanfolyamokat szerveztünk és az önkormányzati rendszert megpróbáltuk bemutatni. A tanszékünk számára a gyakorlattal való szoros kapcsolat meghatározó cél és kölcsönösen gyümölcsöző is - mondja. A díjnak azért örül, mert úgy véli, nem udvariassági gesztus van a háttérben, hanem a tanszék munkájának ismertsége. D. I. Közművelődési és közoktatási díj Bükkösdi László Ő az, akit mindenhol megtalálni, ahol valami történik a pécsi, baranyai művészeti életben, vagy akár a régióban. Nemcsak dolgozni megy ki: Bükkösdi László számára a művészet, a művelődés és a közművelődés terei otthonos világok. Jelen van benne, s része ezeknek. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának főrendezője a stúdió alapító tagja volt, de már előtte is televíziózott, alkalmi műsorokban. Diplomáját magyar-népmű- velés-esztétika szakon az ELTÉ-n szerezte, majd hosszú ideig népművelőként dolgozott Siklóson és Pécsett. Tanított az ELTÉ-n, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, de több szakköre és előadássorozata is emlékezetes maradt közönsége számára. Csakúgy, mint munkái. Szinte minden műfajban alkotott, tévéjáték, meseopera, szatíra, irodalmi-zenés összeállítások tálalták élvezhető, fogyasztható módon, mégis színvonalasan a kultúrát. Kiemelkedőek sajátos, a lélek mélyebb rétegeibe is bepillantást engedő portréi, a régió alkotóinak bemutatása. Fontos értéknek tartja a frissességet, az értékek fölmutatását, és az önálló műhelymunkát.- A díjaknak általában nincs nagy jelentőségük - mondta -,de ez a mostani méfiis egy olyan gesztus, ami valamit jelez. Mégis elszomorít, hogy éppen akkor jön egy közművelődési elismerés, amikor azt látom, hogy a közművelődés alap- intézményei megállíthatatlanul tönkremennek. H. I. Gy. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának és Mesteriskolájának’ megszervezéséért a Baranya Megyei Önkormányzat „Tudományos és felsőoktatási díjjal” tüntette ki Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművészt.-Hosszú évek óta tanítok. Nagyon érdekel ez a munka és komolyan veszem. Nem köny- nyű azonban összeegyeztetni ezt a tevékenységet a művészi alkotással. Mind a két terület rengeteg időt és energiát követel meg tőlem. Ráadásul, ha a tanítás miatt sérülne a művészi tevékenységem, akkor pedagógiai hitelemet is rövidesen elveszíteném - nyilatkozott lapunknak. - Amikor fiatal voltam, engem is tanítottak. Mestereim már meghaltak és most én kerültem a helyükre. Ezt a feladatot is el kell látni. Bencsik István 1957-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. 1971-ben került a villányi alkotótelepre, ahol 1974- ig dolgozott. 1983-tól tanít a Janus Pannonius Tudományegyetemen. 1991- ben a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola alapításában vesz részt, annak tanszékvezető tanára, 1992-től egyetemi tanár. Ugyanebben az évben lesz a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag. 1993-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanít. A Kossuth-díjat 1992- ben kapta meg. Nagyméretű szobrai állnak a villányi szoborparkban, a Japán Tokorozovában, Kijoszatóban, Fudzsimi-Kogenben, a görög- országi Vóloszban. U. G. Közművelődési és közoktatási díj Gerst Józsefné Lelkiismeretes, kitartó munka, értékes tapasztalatok sora áll a zengővárkonyi Gerst Józsejhé mögött, aki harmincegy éve az ottani kisiskola összevont alsó tagozatos tanulócsoportjának hűséges tanítónője. Mára már mindenkit ismer, s őt is mindenki szereti, hiszen mostanra egykori diákjai gyermekeinek tanítja a betűvetés tudományát. Szakmai tapasztalatait munkaközösség vezetőként kínálja másoknak, konzultációkat, gyakorlatokat vezet, s nagy tapasztalatával az összevont osztályokban dolgozó pályakezdő pedagógusokat segíti munkájukban. — A gyerekeket nagyon szeretem, ez minden titkom - mondta el. - Baján végeztem, s a gyakorlóidőm óta vagyok itt. Magam is összevont alsó- és felső tagozatba jártam Fazekasbo- dán. Meglepődtem, amikor a díjról hallottam, a legszívesebben sírva fakadtam volna a meghatottságtól. A lányaim is nagyon boldogok. Büszke vagyok rá, hogy ők is összevont iskolából indultak, s mára mindkettő pedagógus lett. Gerst Józsefnét többek között a tanulók és a pályatársak tehetségének kibontakoztatásáért, a falujához való kitartó hűségéért, s egy életpálya becsülettel való végigviteléért javasolták a kitüntetésre. Ő maga úgy látja: van még dolga. Most 52 éves lesz, s maradni akar, mert azt állítja: ha valamit tehet, akkor azt csak itt tudja, ebben a szeretett iskolában. H. I. Gy.
