Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-13 / 71. szám

2 DUnántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. március 13., szerda Március 15. jelentőségéről olvasott fel napirend előtti poli­tikai nyilatkozatot a román par­lament alsóházában Vida Gyula, az RMDSZ frakcióveze­tője. A képviselő szólt arról, hogy 1848 tavaszán egész Eu­rópában forradalmi hullám bon­takozott ki. A nyilatkozatot fi­gyelemmel hallgatta meg a képviselőház. Hadgyakorlatot kezdett Kína a Tajvani-szorosban. Pe­king figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy hadihajóinak Tajvan partjaihoz vezénylése a tajpeji hatóságok elszakadási törekvéseinek támogatása, ez pedig félreérthető és veszélyes üzenet számukra. Izrael felújította a február 25-ei merénylet után megszakadt kapcsolatait a Palesztin Ható­sággal. „Tanulmányozzuk, ho­gyan lehetne a biztonsági köve­telmények sérelme nélkül köny- nyíteni a zárlatnak a palesztin la­kosságot sújtó következményeit” - jelentette ki Shlomo Dror, az izraeli védelmi minisztérium szóvivője. Néhány élelmet szál­lító teherautó már behajthatott a gázai autonóm területre. Borbemutatót- és kóstolót rendezett Londonban a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Rt. (ITD Hungary) és a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács. Az egynapos szakmai rendezvényen a hazai borászatot magyar termelők, il­letve 18 angliai importőrcég képviselte, amelyek 149 féle magyar bort vonultattak fel. A muzulmán rendőrök egy újabb, eddig szerb kézen lévő szarajevói negyed ellenőrzését vették át. Ilidzsába nem enged­ték: be a horvát nemzetiségű rendőröket, egyelőre nem tudni, miért. Máris több száz olyan muzulmán polgári sze­mély tért vissza Ilidzsába, aki­ket négy évvel ezelőtt zavartak eh a negyedből. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő társaság egy uk­rajnai csoportja két hétig tartó európai körútra indult, amely­nek keretében a tíz évvel ez­előtti csernobili atomerőmű-ka­tasztrófa következményeiről kívánják tájékoztatni a nemzet­közi közvéleményt. Még ma is csaknem 270 ezren laknak Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna súlyosan sugár- szennyezett területein. Olajtól szennyezett madarak százai tűntek fel a németországi Rügen-sziget keleti partjainál. Egyelőre nem sikerült kiderí­teni, hol és hogyan jártak sze­rencsétlenül a jégrécék, fekete­récék és tőkésrécék. A német határőrség és a vízi rendőrség helikopterei nem találtak olaj­foltot a tengeren. Letette a hivatali esküt az üj osztrák kormány. A Franz Vranitzky kancellár (a tablófotó közepén, felemelt kézzel) vezette bécsi kabinetben, amelyet szociáldemokrata és néppárti szövetség alakított meg, nincsenek új arcok. fotó: feb/reuter Klaus Kinkel a magyar miniszterelnök nyilatkozatáról Ne legyen a földrész megosztott Horn Gyula a napokban két interjút is adott a német sajtó­nak. A Welt am Sonn tagnak nyilatkozva a miniszterelnök óvta a Nyugatot attól, hogy lemondjon a NATO bővítéséről. A Bild című újságnak pedig elmondta: a magyar gazdaság mindinkább közvetítő szerepet tölt be a régiók között. „Magyarország joggal szeretné, hogy felvegyék a NATO-ba” - mondta Klaus Kinkel német külügyminiszter a Ferenczy Eu- ropress sajtóügynökségnek Horn kijelentésére reagálva. „A NATO tervezett keleti bő­vítése eldöntött kérdés. Az át­alakulásnak szerves folyamat­nak kell lennie, amely politi­kai körültekintést igényel. Nem akarjuk, hogy Európát újabb árkok osszák meg.” A politikus egyetért Horn Gyu­lával: a NATO-nak és a felvé­telre váró jelölteknek partneri párbeszédet kell kialakítaniuk Moszkvával. „Oroszországot továbbra is be kell vonni az európai és a globális döntés- hozatalba” - mutatott rá Kin­kel, hangsúlyozva, hogy ez nem jelent vétójogot Moszk­vának. Inkább arról van szó, hogy „párhuzamosan a NATO bővítésével Oroszországot is be kell vonni az új európai biz­tonsági rendszer kiépítésébe.” A német külügyminiszter megismételte korábbi javasla­tát: alkossa meg közösen a NATO és Oroszország a „stra­tégiai biztonság partnerségé­nek” chartáját, ami segítene megszüntetni Moszkva elszi- getelődési félelmeit. Kinkel a magyar miniszter- elnök másik nyilatkozatára utalva elmondta a Ferenczy Europressnek: a szövetségi kormány rokonszenvezik a magyarországi reformfolya­mattal, mert ez egybevág az európai törekvésekkel. „A magánosításban és a vállala­tok átalakításában Magyaror­szág jelentős előrehaladást ért el. A kedvező feltételek igen sok külföldi, közöttük nagy számban német beruházót vonzottak, ami a reformpoli­tika fontos fokmérője.” A német politikus szerint a gazdasági reform fontos sze­repet játszik az Európai Unió­hoz való közeledésben, s eb­ben a magyarok továbbra is számíthatnak Németország támogatására. (FEB) Üj fejlemények az Achille Lauro-ügy főszereplőjének meneküléséről Terroristaút Budapesten át Abu Abbasz, az Achille Lauro tengerjáró hajót 1985 októbe­rében eltérítő terrorakció irányítója, a Palesztin Felszabadí- tási Front vezetője Budapesten át jutott vissza Bagdadba - adta hírül tegnap a Corriera della Sera című olasz lap. A palesztin forrásokra hivat­kozó tudósítás szerint a ma­gyar titkosszolgálat őrizetbe vette Abbaszt, de a terrorista végül mégis szabadon távoz­hatott. Az Achille Lauro ügye azután került ismét az olasz sajtó figyelmének központ­jába, hogy megszökött az a pa­lesztin, akit a hajó eltérítése miatt Olaszországban élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A legnagyobb pél­dányszámú olasz napilap azt állítja, hogy Bettino Craxi ex- kormányfő, aki az olasz igaz­ságszolgáltatás elől Tunéziába menekült, könyvet ír a terror- cselekmény utáni súlyos ame­rikai-olasz feszültségről. Ebben Craxi azt sugallja: mostani nehézségei jórészt az­zal magyarázhatók, hogy az amerikaiak nem bocsátották meg egykori palesztinbarát politikáját. A terroristaakciót követően, 1985. október 11- én, amerikai katonai repülő­gépek a szicíliai Sigonella re­pülőterén leszállásra kénysze­rítették azt az utasszállító gé­pet, amelyen Abbasz Rómából Belgrádba utazott, de elfogni nem tudták. Craxi utasítására ugyanis az olasz hatóságok megakadá­lyozták, hogy az amerikaiak őrizetbe vegyék a palesztin vezetőt, aki így eljutott Belg­rádba, majd egy éjszakát bu­dapesti szállodában töltött. A terrorista ezután, a lap szerint, Szófia érintésével jutott el Bagdadba. Hírháttér Sarm el-Sejk tétje Noha a külsőségekre nem lehet majd panasz, s a jelenlevők is ko­moly politikai súlyt képviselnek, a megfigyelők zöme nem vár igazi áttörést a ma Egyiptomban rendezendő terrorizmusellenes csúcsta­lálkozótól. Harminc állam- és kormányfőt várnak a Vörös-tenger partján fekvő üdülőhelyre, Sarm el-Sejkbe (köztük olyan „nagy­ágyúkat”, mint Clinton amerikai elnök, Kohl német kancellár, Ma­jor brit miniszterelnök és Chirac francia elnök), ám bizonytalan, milyen valós eredményeket mutathatnak majd fel az egynapos ta­nácskozás után. Alapvető nézetkülönbségek vannak abban, ki tartja államellenes felforgatásnak a kurdok gerillaharcát, indokolt kormányellenes akcióknak az algériai szélsőségesek merényleteit, jogos függetlenségi törekvésnek a csecsének háborúját. Az USA és Izrael által a terrorizmus fő támaszának tekintett Iránt, Irakot és Líbiát meg sem hívták, de lemondta a részvételt Libanon és Szíria is. Kérdéses, hogy a terrorcselekmények egységes elítélésén, a rendőri és politikai együttműködés kinyilvánításán túl mire számít­hat a világ. A Hamasz sorozatos, kegyetlen izraeli bombarobban­tásai miatt lefékeződött közel-keleti békefolyamat serkentése lehet az, ami a csúcstalálkozó lényegét, fő értelmét adhatja. A Jeruzsá­lem és a Palesztin Hatóság közti párbeszéd fenntartása a választá­sok előtt álló Peresz izraeli kormányfőnek és a saját mozgalma ra­dikálisai ellen küzdőArafatnak is létfontosságú. Ha ugyanis a má­jusi voksoláson a jobboldali Likud-tömb kerekedik felül, vagy Ara­fat képtelennek bizonyul megfékezni a terror elszabadult gépezetét, akkor a tartós közel-keleti béke esélye tovább halványulhat. Szondy Gábor New York polgármestere Jeruzsálemben járt Fölszállt a halált hozó buszra Rudolph Giuliani, New York polgármestere azért utazott Jeruzsálembe, hogy - mint mondta - kifejezze szolidari­tását az izraeliekkel. Ennek jegyében felszállt a 18-as au­tóbuszra is. Szomorú hírnévre tett szert a jeruzsálemi 18-as autóbuszjá­rat. Kétszer robbantottak a Ha­masz öngyilkos terroristái ezen a vonalon - összesen negyven­négy embert öltek meg. Giuliani polgármester nem kampánycélokból utazott Jeru­zsálembe, hiszen nem áll olyan megmérettetés előtt, mint Bili Clinton elnök. „Azért jöttem, hogy megértsék az emberek: harcolnunk kell a terrorizmus ellen.” Benjamin Netanjahu ellen­zéki vezető (akinek népszerű­sége néhány közvélemény-ku­tató szerint már megelőzte Pe­resz miniszterelnökét) Izrael antiterrorista háborúját Giuliani elkötelezett küzdelméhez ha­sonlította a szervezett bűnözés ellen. A polgármester - még ál­lamügyészként - megszállottan üldözte a New York-i alvilág keresztapáit, s ezt teszi új hiva­talában is. Néha a harc kilátás­talannak tűnik, de éppen az ál­dozatok miatt, soha nem szabad feladni - mondta. Giuliani izraeli villámlátoga­tásán találkozott Lea Rabinnai, a meggyilkolt miniszterelnök özvegyével és Peresz minisz­terelnökkel, de feltűnően ke­rülte a palesztinok képviselőit: Arafattal sem kívánt beszélni. Alagút Európa és Afrika között A jövő év végén kezdődhet az építkezés Talán már 1997 végén hozzá­látnak az Európát Afrikával összekötő alagút építéséhez. A Le Monde című párizsi napi­lap szerint a végleges döntést a költségek és a finanszírozási lehetőségek ismeretében hoz­zák majd meg. Az alagút nem Gibraltárnál, hanem spanyol oldalon Punta Palománál, marokkói oldalon pedig Malabatánál bukkan a felszínre. Nem ez a két földrész közötti legrövidebb távolság, ám a tenger itt kevésbé mély. Elkészülte után mégis ez lesz a világ legmélyebben fekvő ala- gútja, 100 méterre a tengerfe­nék és 400 méterre a víz szintje alatt. A két 28 kilométer hosszú óriáscsőbe vasúti pályát építe­nek, vonatok szállítják majd az utasokat. A harmadik járatot szolgálati célra használják. Au­tóforgalomról nincs szó. Spanyolországban bíznak benne, hogy találnak beruházó­kat. Jósé Borell közlekedésügyi miniszter szerint ez sokkal kifi­zetődőbb vállalkozásnak ígér­kezik, mint a Franciaországot Angliával összekötő Csalagút volt. FEB őofm nrÍpJoTiwc O' az Dunántúli Napló előfizetésére 1996. április l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak ■ egy hónapra két hónapra negyedévre félévre LvXOliZiL/lUO Ulja 650 Ft 1300 Ft 1950 Ft 3900 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 6 12 18 36 forintban 2Í0 420 630 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb március 27-éig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön flióndólf* A ló & OLCSÓ RUHABOLT Pécs, Ifjúsági Ház, ill. Viktória u. 3. 1000 Ft értékű vásárlási utalványa, amit a nyertes előfizető a kapott értesítés felmutatásával vehet igénybe a megadott címen. nyerőszáma: f, Ön a nyertes: ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom