Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-11 / 69. szám
10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. március 11., hétfő Borminőség: közepes. A tavaly szüretelt borok az ország legtöbb vidékén közepes minőségűek - állapították meg a földművelési tárca szakemberei. A nagybani értékesítési árak literenként 60-120 forint között mozognak. Terv kompenzációra. A költségarányos árrendszer kialakítása jegyében októberben - mint ismeretes - újabb energiaár-emelés lesz. Az Energia Hivatal számításai szerint ebből a költségvetésnek olyan áfatöbbletbevétele keletkezik, amellyel megoldható a leginkább rászorulók kompenzálása. Az erre vonatkozó javaslatot a hivatal már megküldte az Érdekegyeztető Tanácsnak. Török üzlet. Több mint negyedmilliárd dolláros megállapodást írt alá a Transelektro Csoport a TEAS török villamos művekkel. Magyar cégek kulcsra készen szállítanak hőerőművi berendezéseket, új blokkot, továbbá kazánt és segédberendezéseket a török megrendelőknek. Uborkaszezon. Keresett a magyar konzervuborka; tavaly több mint 6 és fél milliárd forintért szállítottak határainkon túlra az exportőrök. Az idén is jók a kilátások, mert egyedi minőségével a legjobbnak számít Európában. A külpiacokon azonban túlkínálattal és kíméletlen versennyel kell számolni, ezért a terméktanács úgy véli: már az uborkaszezon kezdete előtt hatékony, összehangolt üzletpolitikát kell kialakítani. Pang a baranyai munkaerőpiac Egyelőre hiába várakoznak agrár és építőipari munkahelyekre Februárban tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának tavaly novemberben elkezdődött emelkedése, így Baranya megyében a hó végi zárónapon a 23,765 fő szerepelt a regiszterünkben. Ez 850 fővel több mint az előző hónapban, amely 3,7%-pontos növekedést jelent. A négy hónapja tartó emelkedés oka: egyrészt az igen erős érvényesülő szezonális hatás, ezt tükrözi a mezőgazdaság és az építőipar nemzetgazdavesztették el munkahelyüket ezen nemzetgazdasági ágban), ahol a mezőgazdaság a meghatározó és ezért az állástalanok számának emelkedése e térségben a legjelentősebb. Az építőiparban és a mező- gazdaságban a korábbi években már februárban megmutatkoztak az első jelei a tavaszi előkészületeknek a munkaerő felvételében, ennek hatása idén eddig nem észlelhető. Nem meglepő viszont Baranya megyében a már hosszabb lítmányozás területén fellépő visszaesést. Ebben az ágazatban az előző hónaphoz képest 170%-os emelkedés az állásukat vésztők tekintetében. A folyamatok eredményeként a munkanélküliségi ráta 1996. februárjában Baranya megyében 12,7%-ra emelkedett, amely 1,1%-ponttal magasabb az országos átlagnál (11,6%). Februárban 2 087 fő pályakezdő fiatal szerepelt a kirendeltségi nyilvántartásokban, % A regisztrált munkanélküliek számának , változása vonzáskörzetenként I _____ Baranya megyében, 1 996 február sági ágazataiból kikerülők nagy száma, másrészt a közhasznú munkavégzésen résztvevők visszaáramlása, bár ez csökkenő mértékű. A mezőgazdaságból történő folyamatos elbocsátás Sellyét és környékét érinti legsúlyosabban (februárban 166-an ideje problémákkal küzdő feldolgozó iparból történő elbocsátás sem. Ez leginkább Pécs körzetére jellemző (211 fő), zömében visszatérők, az ágazatból elbocsátottak 40%-a. A feldolgozóipar és az építőipar mint nagy anyagfelhasználók pangása magyarázza a szálami 3,3%-pontos (71 fős) csökkenést jelent januárhoz viszonyítva, az egy évvel korábbi létszámnál pedig 5,4%-ponttal kevesebb. A regisztrált munka- nélkülieken belül a pályakezdők aránya 8,9%, amely az országos átlagtól jelentősen elmarad (10,2%). Kaszás E. * €06 Határidők cégvezetőknek Március 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése. Március 14.- Jövedéki elszámolás. Március 15.- A helyi adók befizetése;- a fogyasztási árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befizetése;- a gépjárműadó befizetése;- a külföldi tehergépjármű átvállalt adójának befizetése;- környezetvédelmi termékdíj fizetés;- útalap-hozzájárulás;- mezőgazdasági támogatások igénylése. Turisztikai Célelőirányzat Az 5/1996. (II. 16.) IKM rendelet értelmében 1996. február 21-étől az Idegenforgalmi Alap helyett az ugyancsak az IKM által kezelt Turisztikai Célelőirányzatból kaphatnak támogatást azok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik és amelyek azt a rendelet 1. íjában meghatározott célokra kérik. Nem kaphatnak támogatást a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állók és azok a gazdálkodók sem, akik a költségvetés alrendszerébe juttatott támogatásra vonatkozó valamely szerződésben vállalt kötelezettségüket nem teljesítették, illetve akiknek 60 napon túli adó vagy adók módjára behajtható köztartozásuk van, ide értve az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is. A gazdálkodók a támogatások három formájára visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatásra, illetve - az éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz és beruházási hitel megfizetett kamatainak megtérítéseként - kamattámogatásra pályázhatnak: a) A célelőirányzatból vissza nem térítendő támogatást legfeljebb az igazolt költségek 50 százalékáig kaphatnak, b) amennyiben visszatérítendő támogatásra pályáznak, számítaniuk kell arra, hogy a velük szerződő minisztérium az általa folyósított összeg visszafizetésének garantálása érdekében különböző biztosítékokat (jelzálogjog, bankgarancia) köt ki, c) a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c)] beruházási céllal kizárólag a beruházási ráfordítás 40 százalékáig terjedő, legfeljebb 10 éven belül visszatérítendő kedvezményes kamatozású támogatást, illetve vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, d) a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás kamatának mértéke legfeljebb a mindenkorijegybanki alapkamat 75 százaléka, míg a kamattámogatás mértéke maximum a kereskedelmi bank által nyújtott hitel 60 százaléka lehet. A pályázatok a szaklapokban, az országos napilapokban és az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben jelennek meg. Ez utóbbi - a pályázó írásbeli értesítésétől füg- geüenül - tartalmazza a pályázat eredményét is. A pályázat benyújtásakor fizetendő eljárási díj mértéke az igényelt támogatás összegének 0,1 százaléka, de legalább 5000 Ft. A támogatást igénybe vevő gazdálkodóval a minisztérium a rendelet 10. §-ában részletezett tartalmú szerződést köt. A támogatás összegét a sikeres pályázóknak mindig utólagosan, az általuk benyújtott számlák, illetve kifizetést igazoló dokumentumok alapján folyósítják. A szerződésben a felek kivételesen részletekben történő folyósításban, utólagos elszámolási kötelezettség melletti kifizetésben is megállapodhatnak. Bármely támogatás esetén előleget - utólagos elszámolási kötelezettséggel - csak azok a pályázók kaphatnak, akik esetében a minisztérium megítélése szerint a támogatási cél csak így érhető el. Az előleg összege azonban az elnyert támogatás összegének legfeljebb 50 százaléka lehet. A jele dem! De igazi mobiltelefon még mindig csak 29.900 Ft-ért*™ A nagy sikerre való tekintettel a Motorola Flare mobiltelefont március 14-ig az eredeti 59.900 forintos nettó árnak még mindig kevesebb, mint a feléért, nettó 29.900 forintért vásárolhatja meg.* Várjuk Önt a WESTEL 900 mintaboltjaiban, a Westel Rádiótelefon Kft., a Fotex, az Ofotért és a Keravill üzleteiben.Tovább már nem érdemes várnia! Ilyen csak szökőévenként egyszer van. Westel Rádiótelefon Kft.: Pécs, Rákóczi út 19. Tel.: 72/225-111 Fotex: Pécs, Irgalmasok útja 26. Tel.: 72/319-625 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265 88 88 06 30/30 30 30 * Uj WESTEL 900 előfizetés esetén. iMMrl — Tavaszkezdet a söriparban Új termékkel jelentkezik a Pécsi Sörfőzde Rt. Lehel, hogy a magyart még a honi köztudal is borivóként tartja számon, de honfoglaló őseink bizony sörivók voltak. Nomád életükkel nem is férhetett volna össze a letelepedést és kitartó törődést igénylő szőlőművelés. Az is történelmi tény, hogy a magyar sörfőzés története és fejlődése még a török világban is töretlen volt - megvalósult a bor és a ser békés egymás mellett élése. A több száz (!) magyar sörfőzde a német hódítások és az országra kényszerített törvények következtében indult hanyatlásnak, és újkori reneszánsza csak a XIX. században kezdődött újra. Manapság az életszínvonal romlásával egyenes arányban csökken hazánkban a sörfogyasztás. A nyolcvanas évek végéig folyamatosan növekedett az árpalé fogyasztása, a kilencvenes évek első felében azonban 30 százalékkal visszaesett. A csúcsnak számító 1989-ben még 106 liter volt az egy főre jutó sörfogyasztás, 1995-ben ez a szám 77 volt. A sörgyárak reményei szerint ebben az évben csupán 6-7 százalékos lesz a csökkenés. Ennek érdekében, illetve, hogy még ennyi se legyen, nagyon komoly konkurenciaharc dúl a hazai hét gyár között. Ám ez a harc a fogyasztók számára meglehetősen kedvező. Egyre több új termék jelenik meg a piacon, egyre jobb minőségben. A napokban a Pécsi Sörfőzde Rt. ismét új itallal lepi meg a sörbarátokat. Varga Miklós kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a megjelenő új sör, mely a Tavaszi sör nevet kapta, mintegy folytatása a karácsonykor kihozott Három királyok ünnepi sörnek, és e sör sikerének továbbvitele a cél. A hosszú tél után kvázi ezzel a világos tí- púsú, enyhén fűszeres sörkülönlegességgel szeretnék köszönteni a tavaszt és persze a sörfogyasztókat is. Nem csak a sör lesz különleges, hanem a címkéje is színvilágában, a sörpiac többi résztvevőjétől eltérően nem a hagyományos, tradicionális színeket alkalmazták, hanem a világoskéket, ami talán a tavaszt jelképezheti. A Tavaszi sör-1 május végéig tervezik árusítani. Varga Miklós beszámolt arról is, hogy próbálnak még szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot kialakítani vevőikkel, ennek jegyében kezdték el múlt héten vevőszolgálatukat működtetni. Ahogy már megszokhattuk, a későbbiekre is sok meglepetést tartogatnak még a sörfogyasztók számára. Stefanits Csaba Ha kimerül a keret - kényszerszünet Százötven agrártermék kaphat exporttámogatást az idén Az idén - a korábbi évektől eltérően - nem lehet túllépni az exporttámogatásra elkülönített keretet. A költségvetésben jóváhagyott összeg felhasználása után az adóhatóság azonnal felfüggeszti a hozzájárulások kifizetését. A kényszerszünet akár az év végéig is eltarthat, ha csak az Országgyűlés nem szavaz meg pótlólagos támogatást. A Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatalának illetékesei elmondták, hogy az idén 32,3 milliárd forint jut az agrártermékek exportjának támogatására. Ebből 26-27 mil- liárdot normatív alapon, vagyis a meghirdetett szubvenciós kulcsok és az idén várható exportteljesítmények figyelembevételével osztanak fel. A tavalyi 367-tel szemben az idén csupán 150 termék, illetve termékcsoport kivitelét tudja támogatja a minisztérium. Erre az évre szólóan megszűnt a malom-, a szesz-, a söripari, az erdőgazdálkodási termékek, továbbá az aprómagvak, a gyógy- és dísznövények exportjának normatív támogatása. Az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a hús, a tej-, az édesipari, és a mezőgazdasági termékek szubvenciója. A friss gyümölcsök kivitelét ösztönző pénzek pályázat útján érhetők el; ennek feltételeit a várható termés és a piaci helyzettől függően szabják meg. Az átlagosnál kisebb arányban csökkent a tartósító, a sütő- és a boripari termékek export- szubvenciója. Újvári Gizella í 1 ♦ I I