Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-11 / 69. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. március 11., hétfő Borminőség: közepes. A tavaly szüretelt borok az or­szág legtöbb vidékén köze­pes minőségűek - állapítot­ták meg a földművelési tárca szakemberei. A nagy­bani értékesítési árak lite­renként 60-120 forint kö­zött mozognak. Terv kompenzációra. A költségarányos árrendszer kialakítása jegyében októ­berben - mint ismeretes - újabb energiaár-emelés lesz. Az Energia Hivatal számításai szerint ebből a költségvetésnek olyan áfa­többletbevétele keletkezik, amellyel megoldható a leg­inkább rászorulók kompen­zálása. Az erre vonatkozó javaslatot a hivatal már megküldte az Érdekegyez­tető Tanácsnak. Török üzlet. Több mint negyedmilliárd dolláros megállapodást írt alá a Transelektro Csoport a TEAS török villamos mű­vekkel. Magyar cégek kulcsra készen szállítanak hőerőművi berendezéseket, új blokkot, továbbá kazánt és segédberendezéseket a török megrendelőknek. Uborkaszezon. Keresett a magyar konzervuborka; ta­valy több mint 6 és fél mil­liárd forintért szállítottak határainkon túlra az expor­tőrök. Az idén is jók a kilá­tások, mert egyedi minősé­gével a legjobbnak számít Európában. A külpiacokon azonban túlkínálattal és kí­méletlen versennyel kell számolni, ezért a termékta­nács úgy véli: már az ubor­kaszezon kezdete előtt haté­kony, összehangolt üzletpo­litikát kell kialakítani. Pang a baranyai munkaerőpiac Egyelőre hiába várakoznak agrár és építőipari munkahelyekre Februárban tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának tavaly novemberben elkezdődött emelkedése, így Baranya megyében a hó végi zárónapon a 23,765 fő szerepelt a regiszterünkben. Ez 850 fővel több mint az előző hónapban, amely 3,7%-pontos növekedést jelent. A négy hónapja tartó emel­kedés oka: egyrészt az igen erős érvényesülő szezonális ha­tás, ezt tükrözi a mezőgazdaság és az építőipar nemzetgazda­vesztették el munkahelyüket ezen nemzetgazdasági ágban), ahol a mezőgazdaság a megha­tározó és ezért az állástalanok számának emelkedése e térség­ben a legjelentősebb. Az építőiparban és a mező- gazdaságban a korábbi években már februárban megmutatkoz­tak az első jelei a tavaszi előké­születeknek a munkaerő felvé­telében, ennek hatása idén ed­dig nem észlelhető. Nem meglepő viszont Bara­nya megyében a már hosszabb lítmányozás területén fellépő visszaesést. Ebben az ágazat­ban az előző hónaphoz képest 170%-os emelkedés az állásu­kat vésztők tekintetében. A folyamatok eredménye­ként a munkanélküliségi ráta 1996. februárjában Baranya megyében 12,7%-ra emelke­dett, amely 1,1%-ponttal maga­sabb az országos átlagnál (11,6%). Februárban 2 087 fő pálya­kezdő fiatal szerepelt a kiren­deltségi nyilvántartásokban, % A regisztrált munkanélküliek számának , változása vonzáskörzetenként I _____ Baranya megyében, 1 996 február sági ágazataiból kikerülők nagy száma, másrészt a közhasznú munkavégzésen résztvevők visszaáramlása, bár ez csök­kenő mértékű. A mezőgazdaságból történő folyamatos elbocsátás Sellyét és környékét érinti legsúlyo­sabban (februárban 166-an ideje problémákkal küzdő fel­dolgozó iparból történő elbo­csátás sem. Ez leginkább Pécs körzetére jellemző (211 fő), zömében visszatérők, az ága­zatból elbocsátottak 40%-a. A feldolgozóipar és az építő­ipar mint nagy anyagfelhaszná­lók pangása magyarázza a szál­ami 3,3%-pontos (71 fős) csök­kenést jelent januárhoz viszo­nyítva, az egy évvel korábbi létszámnál pedig 5,4%-ponttal kevesebb. A regisztrált munka- nélkülieken belül a pályakez­dők aránya 8,9%, amely az or­szágos átlagtól jelentősen elma­rad (10,2%). Kaszás E. * €06 Határidők cégvezetőknek Március 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése. Március 14.- Jövedéki elszámolás. Március 15.- A helyi adók befizetése;- a fogyasztási árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- a gépjárműadó befizetése;- a külföldi tehergépjármű átvál­lalt adójának befizetése;- környezetvédelmi termékdíj fi­zetés;- útalap-hozzájárulás;- mezőgazdasági támogatások igénylése. Turisztikai Célelőirányzat Az 5/1996. (II. 16.) IKM rendelet értelmében 1996. február 21-étől az Idegenforgalmi Alap helyett az ugyancsak az IKM által kezelt Turisztikai Célelőirányzatból kaphatnak támogatást azok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nél­küli gazdasági társaságok, akik és amelyek azt a rendelet 1. íj­ában meghatározott célokra ké­rik. Nem kaphatnak támogatást a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állók és azok a gazdálkodók sem, akik a költségvetés alrend­szerébe juttatott támogatásra vo­natkozó valamely szerződésben vállalt kötelezettségüket nem tel­jesítették, illetve akiknek 60 na­pon túli adó vagy adók módjára behajtható köztartozásuk van, ide értve az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is. A gazdálkodók a támogatások három formájára visszatérítendő, vissza nem térítendő támoga­tásra, illetve - az éven túli lejá­ratú, belföldi kereskedelmi bank­tól felvett forgóeszköz és beruhá­zási hitel megfizetett kamatainak megtérítéseként - kamattámoga­tásra pályázhatnak: a) A célelőirányzatból vissza nem térítendő támogatást legfel­jebb az igazolt költségek 50 szá­zalékáig kaphatnak, b) amennyiben visszatérítendő támogatásra pályáznak, számíta­niuk kell arra, hogy a velük szer­ződő minisztérium az általa fo­lyósított összeg visszafizetésének garantálása érdekében különböző biztosítékokat (jelzálogjog, bankgarancia) köt ki, c) a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c)] beruházási céllal kizárólag a beruházási ráfordítás 40 százalékáig terjedő, legfeljebb 10 éven belül visszatérítendő kedvezményes kamatozású tá­mogatást, illetve vissza nem térí­tendő támogatást kaphatnak, d) a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás kamatá­nak mértéke legfeljebb a minden­korijegybanki alapkamat 75 száza­léka, míg a kamattámogatás mér­téke maximum a kereskedelmi bank által nyújtott hitel 60 száza­léka lehet. A pályázatok a szakla­pokban, az országos napilapokban és az Ipari és Kereskedelmi Köz­lönyben jelennek meg. Ez utóbbi - a pályázó írásbeli értesítésétől füg- geüenül - tartalmazza a pályázat eredményét is. A pályázat benyúj­tásakor fizetendő eljárási díj mér­téke az igényelt támogatás össze­gének 0,1 százaléka, de legalább 5000 Ft. A támogatást igénybe vevő gazdálkodóval a miniszté­rium a rendelet 10. §-ában részle­tezett tartalmú szerződést köt. A támogatás összegét a sikeres pályázóknak mindig utólagosan, az általuk benyújtott számlák, il­letve kifizetést igazoló dokumen­tumok alapján folyósítják. A szer­ződésben a felek kivételesen rész­letekben történő folyósításban, utó­lagos elszámolási kötelezettség melletti kifizetésben is megálla­podhatnak. Bármely támogatás esetén elő­leget - utólagos elszámolási köte­lezettséggel - csak azok a pályá­zók kaphatnak, akik esetében a minisztérium megítélése szerint a támogatási cél csak így érhető el. Az előleg összege azonban az el­nyert támogatás összegének legfel­jebb 50 százaléka lehet. A jele dem! De igazi mobiltelefon még mindig csak 29.900 Ft-ért*™ A nagy sikerre való tekintet­tel a Motorola Flare mobiltelefont március 14-ig az eredeti 59.900 forintos nettó árnak még mindig kevesebb, mint a feléért, nettó 29.900 forintért vásárolhatja meg.* Várjuk Önt a WESTEL 900 mintaboltjaiban, a Westel Rádiótelefon Kft., a Fotex, az Ofotért és a Keravill üzleteiben.Tovább már nem érdemes várnia! Ilyen csak szökőévenként egyszer van. Westel Rádiótelefon Kft.: Pécs, Rákóczi út 19. Tel.: 72/225-111 Fotex: Pécs, Irgalmasok útja 26. Tel.: 72/319-625 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265 88 88 06 30/30 30 30 * Uj WESTEL 900 előfizetés esetén. iMMrl — Tavaszkezdet a söriparban Új termékkel jelentkezik a Pécsi Sörfőzde Rt. Lehel, hogy a magyart még a honi köztudal is borivóként tartja számon, de honfoglaló őseink bizony sörivók voltak. Nomád életükkel nem is férhe­tett volna össze a letelepedést és kitartó törődést igénylő sző­lőművelés. Az is történelmi tény, hogy a magyar sörfőzés története és fejlődése még a török világban is töretlen volt - megvalósult a bor és a ser békés egymás mel­lett élése. A több száz (!) ma­gyar sörfőzde a német hódítá­sok és az országra kényszerített törvények következtében indult hanyatlásnak, és újkori rene­szánsza csak a XIX. században kezdődött újra. Manapság az életszínvonal romlásával egyenes arányban csökken hazánkban a sörfo­gyasztás. A nyolcvanas évek végéig folyamatosan növeke­dett az árpalé fogyasztása, a ki­lencvenes évek első felében azonban 30 százalékkal vissza­esett. A csúcsnak számító 1989-ben még 106 liter volt az egy főre jutó sörfogyasztás, 1995-ben ez a szám 77 volt. A sörgyárak reményei szerint eb­ben az évben csupán 6-7 száza­lékos lesz a csökkenés. Ennek érdekében, illetve, hogy még ennyi se legyen, na­gyon komoly konkurenciaharc dúl a hazai hét gyár között. Ám ez a harc a fogyasztók számára meglehetősen kedvező. Egyre több új termék jelenik meg a piacon, egyre jobb minőségben. A napokban a Pécsi Sörfőzde Rt. ismét új itallal lepi meg a sörbarátokat. Varga Miklós ke­reskedelmi igazgató elmondta, hogy a megjelenő új sör, mely a Tavaszi sör nevet kapta, mint­egy folytatása a karácsonykor kihozott Három királyok ün­nepi sörnek, és e sör sikerének továbbvitele a cél. A hosszú tél után kvázi ezzel a világos tí- púsú, enyhén fűszeres sörkü­lönlegességgel szeretnék kö­szönteni a tavaszt és persze a sörfogyasztókat is. Nem csak a sör lesz különleges, hanem a címkéje is színvilágában, a sör­piac többi résztvevőjétől elté­rően nem a hagyományos, tra­dicionális színeket alkalmaz­ták, hanem a világoskéket, ami talán a tavaszt jelképezheti. A Tavaszi sör-1 május végéig ter­vezik árusítani. Varga Miklós beszámolt ar­ról is, hogy próbálnak még szo­rosabb és közvetlenebb kapcso­latot kialakítani vevőikkel, en­nek jegyében kezdték el múlt héten vevőszolgálatukat mű­ködtetni. Ahogy már megszok­hattuk, a későbbiekre is sok meglepetést tartogatnak még a sörfogyasztók számára. Stefanits Csaba Ha kimerül a keret - kényszerszünet Százötven agrártermék kaphat exporttámogatást az idén Az idén - a korábbi évektől eltérően - nem lehet túllépni az ex­porttámogatásra elkülönített keretet. A költségvetésben jóvá­hagyott összeg felhasználása után az adóhatóság azonnal fel­függeszti a hozzájárulások kifizetését. A kényszerszünet akár az év végéig is eltarthat, ha csak az Országgyűlés nem szavaz meg pótlólagos támogatást. A Földművelésügyi Miniszté­rium agrárrendtartási hivatalá­nak illetékesei elmondták, hogy az idén 32,3 milliárd forint jut az agrártermékek exportjának támogatására. Ebből 26-27 mil- liárdot normatív alapon, vagyis a meghirdetett szubvenciós kulcsok és az idén várható ex­portteljesítmények figyelembe­vételével osztanak fel. A tavalyi 367-tel szemben az idén csupán 150 termék, illetve termékcsoport kivitelét tudja támogatja a minisztérium. Erre az évre szólóan meg­szűnt a malom-, a szesz-, a sör­ipari, az erdőgazdálkodási ter­mékek, továbbá az aprómagvak, a gyógy- és dísznövények ex­portjának normatív támogatása. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben csökkent a hús, a tej-, az édesipari, és a mezőgazdasági termékek szubvenciója. A friss gyümölcsök kivitelét ösztönző pénzek pályázat útján érhetők el; ennek feltételeit a várható termés és a piaci hely­zettől függően szabják meg. Az átlagosnál kisebb arány­ban csökkent a tartósító, a sütő- és a boripari termékek export- szubvenciója. Újvári Gizella í 1 ♦ I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom