Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-08 / 66. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1996. március 8., péntek Százmilliárdok jöttek be a vámon Kalandok és hétköznapok a határon Baranya egyetlen működő közúti határátkelőhelye a drávaszabolcsi fotó: Tóth A legemlékezetesebb határkaland 1995-ből: nemzetközi okmányhamisító banda bukott le Nagylakon. Egy török autóbuszban elrejtettek 28 hamis útlevelet, 18 bianco vezetői engedélyt és 23 hamis külföldi bélyegzőt. A hamisítványból és a bianco okmányokból szimbolikusan Európa térképét ki lehetett volna rakni. És az év kuriózuma: június 8-án a gyulai vámosok egy Törökországból jövő német teherkocsiban 214 kilogramm heroint találtak. Épp azon a napon, amikor Isztambulban megkezdődött a II. Heroin Világkonferencia ... A Vám- és Pénzügyőrség munkatársainak hétköznapjaiból valók ezek az esetek is. Ezeket a hétköznapokat azonban inkább a temérdek munka, mint a kuriózumok jellemzik, bár a testület nyomozói rekordot döntöttek felderítésük eredményességével. Az 1995-ös évet a testület a jogalkotás esztendejének tekinti. Átfogóan módosították a jövedéki törvényt, bővítették a jövedéki termékek körét és hatályon kívül helyezték azokat a jogszabályokat, amelyek visz- szaélésre adtak alkalmat a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatban. Törvények születtek a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról, illetve a vámtarifáról. Az általános vámpótlék bevezetése 1995-ben az idén hatályba lépett devizatörvény, s több vámjogszabály módosítása is. Ilyen például, hogy jövedéki terméket csak meghatározott vámhivatalokban lehet vámkezelni. Sokat várnak a testületben a végre már születőben levő szolgálati törvénytől is. A testület tagjai a külkereskedelmi áruforgalomban 2 milliónál több árunyilatkozatot ellenőriztek és dolgoztak fel. Minden eddigi rekordot megdöntve 626 milliárd forintot kasszíroztak. (Ebből 73 milliárd forintos bevételt hozott a 8 %-os általános vámpótlék.) Az ÁFA-bevétel az előző évhez képest 96, a fogyasztási adó 10 milliárd forinttal volt több, mint 1994-ben. (Az utóbbi tétel növekedése elsősorban a csúszó árfolyam bevezetésének és az adójogszabályok változásának köszönhető.) Az utasforgalom egy főre vetített vámbevétele 1379 forintról 10 206-ra emelkedett, s ebben jelentős szerepe volt a jogszabályok változásán túl a vámosok fokozott ellenőrzésének is. A jövedéki ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy az 1995-ben drasztikusan megemelkedett adók hatására az illegális szféra tevékenysége megerősödött. Jövedéki termék engedély nélküli forgalmazásával kapcsolatban például 4438 jogellenes esetet észleltek, ezek elkövetői értéke csaknem 931 millió forint volt. A HTO-val kapcsolatos visszaéléseknek az 1995 május 1-jei hatályú intézkedés véget vetett. 7,4 millió utalványt vizsgáltak át, s közöttük 13 904 hamisat találtak. Ezekre 2 millió 155 ezer liter HTO-t szolgáltak ki, 85,6 millió forinttal károsítva meg a költségvetést. A testület munkatársai 1995-ben 510 kilogrammnyi kábítószert derítettek fel. A csempészek 1995-ben módszert változtattak: míg korábban főként tehergépkocsikban, tavaly elsősorban személy- gépkocsikban akarták behozni a kábítószert. A magyar vámosok a Balkán-útvonalon lefoglalt kábítószerek mennyiségével az európai vámszervek között a második helyezést érték el. A Vám- és Pénzügyőrség 1995-ben 3345 bűncselekményt és 16 194 szabálysértést tárt fel 31,3 milliárd illetve 1,9 milliárd forint értékben. A jogsértések száma egy év alatt 17,8, az elkövetési érték 54,2 %-kal nőtt. Némethy Gyula Kátyúzásra 6 milliárd kell Rossz utakon járunk A helyi nem különb az országostól Utoljára a hatvanas években támadt ennyiszer - az utak ellen is - a tél. A havazás-olva- dás-fagy idén eddig nyolcszoros próbatételt hozott. Az eredmény: kátyúk, gödrök tömkelegé az utakon. Nem csoda tehát, hogy a közlekedési, útügyi szakemberek többsége katasztrofálisnak nevezi az utak jelenlegi állapotát, nem volt véletlen a tárca vezetőjének kijelentése sem a közelmúltban: rossz utakon járunk. Igaz, a megjegyzés elsősorban az országos úthálózatra vonatkozott, arra a mintegy harmincezer kilométerre, amely a tárca felügyelete alá tartozik ... Nem különb a helyzet az önkormányzati utaknál sem. Legfeljebb más. Mert a települési utak hossza összességében nagyobb, mint az országos úthálózaté, s ezeknek az utaknak egy része olykor nagyobb igénybevételnek van kitéve, mint egyes úgynevezett számozott utak. 1996-ban összesen 51 milliárd forint áll az országos úthálózatért felelősök rendelkezésére. A települési önkormányzatoknak pedig márciusban kell dönteniük költség- vetésükről, a rendelkezésre álló pénzalapok felhasználásáról. Az 51 milliárdnak végső soron csupán fele használható fel, hiszen 25 milliárdot elvisznek a visszatérítések, az ÁFA és a kölcsöntörlesztések. A fennmaradó összegből csak a kátyúzásra 6 milliárd kellene, a rendelkezésre álló tényleges pénz azonban csak két és három milliárd között van. Sokszoros szorításban vannak az önkormányzatok is, hiszen jogos az adófizető polgárok igénye: a jó minőségű út hozzátartozik az elvárható infrastruktúrához. De ez az elvárás nemcsak a kátyúk megszüntetésére vonatkozik, hanem például a városi földutak aszfaltozására (a települési utak közel negyede földút), a helyi közlekedés korszerűsítésére is. Pénzt kell hát előteremteni, akár a föld alól is. S az ön- kormányzatok számára talán az a legszörnyűbb, ha ilyen ügyekben kell hitelt felvenniük. Az utak elhanyagoltsága miatt keletkező károk megelőzéséből származó „megtakarítás” ugyanis nem a városok, községek büdzséjében jelentkezik. Nem mérhető a kisebb üzemanyag fogyasztás, a tovább élő gumiabroncs, a gyorsabb közlekedés sem. A károk viszont visszahatnak. Precedens értékű a fővárosi döntés: az utak tulajdonosai és üzemeltetői felelősek a bizonyítottan az úthibák miatt bekövetkezett balesetekért, anyagi károkért. Kátyúzni tehát szükséges. Ebben egyébként egyetért mindenki. Csak a „miből”? kérdésre nincs válasz. És amíg nincs, addig rossz utakon járunk. Bakonyi Kornél Mi viszi sírba az embereket? Magyar halál Évente csaknem 150 ezer temetés zajlik az országban. Ha leszámítjuk az ünnepnapokat, bizony naponta négyszázhetven- hatszor koppannak a rögök a koporsón és csendül a kőműveskanál az umafalon. Másfél százezer halott megy el tőlünk, ebből csaknem nyolcvanezer a férfi, és 68-69 ezer a nő. Nem tudni, hogyan történik - ez is a természet egyik rejtélye - de ezer férfiból évente 16, ezer nőből viszont csak 12-13 kerül a temetőbe. így jön ki a 14-es átlag. Ha valaki utánanéz az okoknak, nagyon szomorú kép rajzolódik ki számára. Már az is feltűnő, hogy a férfiak nem akarnak öregedni. Ismeretségi körünkben mind gyakrabban hallunk olyan negyvenesekről, sőt fiatalab- bakról is, akiket az infarktus vitt el. A magyar férfiak halálkori átlaga - és ez így van immár 10 éve változatlanul! - a 64 év. A nők halálkori átlaga éppen a 90-es években állt be meglehetősen stabillá, most 72 év. így persze a valójában nem létező közös női-férfi átlag 68 év lett. .. Mi viszi sírba az embereket? Betegségek, balesetek, öngyilkosságok, gyilkosságok. Kétszer annyi nőt visz el a magas vérnyomás, mint férfit. Másfelől a férfiak vezetnek az infarktusos halálban. Ám a többi szívbetegségben ismét a nőké a szomorú elsőség. Az agy ér-betegségekben, érelmeszesedésben is jóval több a női halott. A májzsugor viszont háromszor annyi férfi vész el, mint nőt. A hazai italozási szokásokat ismerve ezen sem lepődhetünk meg. És nyilván a dohányzásra vezethető vissza, hogy száj üreg-daganatokba ötször annyi férfi hal bele. Az epe-daganatok terén asszonyaink, lányaink vezetnek. A légzőszervek daganatos megbetegedéseiből kifolyólag háromszor annyi férfit temetünk, mint nőt. Ezzel szemben cukorbajban kétszer annyi a női halott. Miért van így - és vajon így is kell ennek maradnia a következő évezredben is? Nemere István Pécsi fiú a világbajnokságon „Jófej” Apja után az első pécsi versenyző a Fodrász Világbajnokságon ifjú Szél István. Idősebb Szél István 1972-ben Spanyol- országban állt „tükör elé” a magyar válogatottal. Fia idén augusztusban utazhat Washingtonba. Külföldön, rangos nemzetközi versenyeken sorra aratták a babérokat, míg a Magyar Bajnokságon éveken keresztül a negyedik helyre szorult a pécsi fiú. Most végre megtört a varázs. Vagy megérett a befektetett munka gyümölcse? Az idei sorsdöntő versenyen a második helyre „fésülte be magát” ifjú Szél ístván, és ezzel kivívta a jogot az amerikai utazásra. Édesapja, aki 24 évvel ezelőtt huszadikként végzett a csapatával a barcelonai vb-n, most mint szurkoló kíséri majd a fiát. Farsang az ágyban-Igénylik-e egyáltalán a farsangi vigadozást az ágyhoz kötöttek? - ötlött eszembe, amikor a jelmezes csapat - nyomában a harmonikással és a szakszofonossal - fölfelé sereglett, hogy végigjárja a fekvőbetegek szobáit az első emeleten. Aki mozdulni tudott az Alkotmány úti Idősek Otthonában, az így-úgy lekecmergett az ebédlőbe és a szépen terített asztalok mellett várta, milyen maskarába öltöztek a dolgozók meg a gyerekeik. Harsány derültséggel honorálták Ivottka és Evettke bohóckodását, a kínai lányt kísérő majom mutatványait, a megilletődötten vonuló gyerekeket, menyasszonyt, vőlegényt. Még a századik életévéhez közeledő Margit néni is „táncra perdült” a pécsváradi talpalávaló muzsikára. Aztán izgatottan lesik, nyemek-e a tombolán. Közben dr. Ricza Mária igazgatónővel beszélgetünk: honnan került az asztalra a sok sütemény, a szendvics, a sör, az üdítőital?- Pápai Balázsné a varázsló, ő szervezte meg az adományozókat. A zenekar is az ő érdeme A farsangi mulatság utolsó felvonása következik: az ágyhoz kötöttekhez látogatunk el. Aggodalmam, vajon nem zavarja-e nyugalmukat a harsány vidámság, megalapozatlannak bizonyult. Kati néni nótát rendel, mosolyog, énekel, közben kicsurran a könny a szeméből. Ágyszomszédja, de a többiek is mind felderülnek. Fiatalkori mulatságok emléke éled bennük, régi boldogságok visszfénye. Rezes Zsuzsa Szálkák Levélcím- Legalább idehaza hadd maradhassak magyar! - fakad ki barátom, s amikor kérdezem, mitől ilyen dühös, elém tesz egy, a minap német tulajdonba került egyik hazai szolgáltatónktól kapott levelet. - A címzése miatt lettem ideges, nézd csak meg jól! Elsőre nem tűnik fel semmi különös. Már épp mondani akarom, amikor beugrik: német mintára címezték a neki szóló levelet. A címzés keresztnévvel kezdődik, azt követi a családi név, a lakcím is utcanévvel és házszámmal kezdődik. — Ez tényleg nem a nálunk megszokott hazai címzés - mondom neki nyugtatásként, de csak nem érek el vele célt.-Rövid időn belül a te nevedre szóló küldemény címzése már úgy kezdődik, hogy Ladislaus Murányi, amikor te László vagy? Az Ernőből Ernst, az Istvánból Stefan lesz nemsokára? Kegyeletsértés .Magam is elítélem a kegyeletsértés minden változatát, még ha rablógyilkosról van szó, akkor is” - kezdi egy korábbi Szálkámra válaszul olvasónk a Mohácstól Szigetvárig ... című levelében. Az okot és okozatot felsorolva a török elnyomatás másfél évszázados rémtetteit, eleink tíz- és százezreinek leöletését, rabszolgaszíjra fűzését és a többi gaztettet sorolja. Megértem jogos felháborodását, még ha személy szerint nem is maga Szulejmán gyilkoltatta a magyart 150 éven át, elvégre ő Szigetvárnál átköltözött Mohamed paradicsomába. Tisztelt uram! Megnyugtathatom: semmilyen értelmi szerzőnek (szerzőknek) sem megdicső- ült szultánja Szulejmán - ahogy azt ön állítja. Nekem sem. Csak hát ezzel együtt sem értem, miért kell a Szulejmán- emlékművet festékkel lelocsolni, s bármi módon rongálni, elcsúfítani. Önnel együtt én is elítélem a kegyeletsértés minden változatát. Családi pótlék Telefonok tucatjait kapom, nem győzöm csitítgatni a családi pótlék ügyben telefonálókat. Azért sem, mert magam sem értem. Az biztos, már nem a gyereket önmagában, a puszta létéért, állam- polgári jogon, hanem szülei anyagi helyzetének függvényében támogatja, vagy épp nem támogatja az állam. S már jó ideje egyre csak szegényedünk és vészesen fogyunk! Bűvös karikák Egy pécsi feltaláló új olimpiai ötkarika nevű játékát bemutató írásomra többen is reagáltak. Egy pécsi asszony telefonon mondta, hogy neki évtizedek óta van 8 és 12 karikás, hasonló elven működő logikai fémjátéka. Egy pécsi férfi bejött és megmutatta a még gyerekkorában a lakatos édesapja által neki fémből készített 9 karikást. Egy asszony levélben közölte, hogy neki már vagy harminc éve van hét karikás hasonlója. Azt úja: „Kívánom a feltalálónak, hogy sok sikert érjen el „találmányával”. Ikarosz és Leonardo da Vinci óta ki tudja hányán foglalkoztak a repüléssel, amíg eljutottunk a ma repülőgépéig? B. Murányi László
