Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-08 / 66. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. március 8., péntek Beszédek Gentben Ha az EU tagországai be­zárkóznának, azzal a konti­nens újabb megosztottságát idéznék elő, ami számtalan veszélyt rejtene magában - fejtette ki egybehangzóan egy genti nemzetközi konfe­rencián tartott előadásában Kovács László magyar és Erik Derycke belga kül­ügyminiszter. A magyar diplomácia irányítója úgy vélekedett, hogy az új tagok felvétele hasznos lenne az Európai Unió számára is. Derycke beszédében azt hangsú­lyozta, hogy az Uniónak előbb a saját reformjait kell elmélyítenie, részben annak érdekében is, hogy képessé váljon az amúgy szükség- szerű bővítés végrehajtá­sára. A belga külügyminisz­ter emlékeztetett: jelentősek a gazdasági különbségek a két régió között. Eveken át törvénytelen kísérleteket folytattak egy „csodaszerrel” sebesült hor- vát katonák és más betegek kezelésében, anélkül, hogy az illetők tudtak volna a be­jegyzés nélküli gyógyszer alkalmazásáról - állította a Globus című zágrábi heti­lap. Volt olyan páciens, aki­nél epilepszia lépett föl a fo­lyadék adagolása után. Az orosz alsóház védelmi bizottságának egyik tagja szerint a NATO keleti irá­nyú bővítése veszélyeztetné Oroszország nemzetbizton­sági érdekeit, ezért Moszkva kénytelen lesz harcászati rakétákat telepítem nyugati határaira. A Tajvan partjainál pén­teken kezdődő kínai rakéta­kísérletek célja az, hogy megmutassa Kína elszánt­ságát területének megvé- delmezésére és a tajvani szeparatista mozgalom el­fojtására - mondta csütörtö­kön a pekingi külügyminisz­térium egyik szóvivője. Sen Kuofang leszögezte, hogy tajvani politikájára vonat­kozóan Peking visszautasít minden tiltakozást az Egye­sült Államok részéről. Ismét fölmentették a vád alól Antonio Di Pietro volt milánói helyettes állam­ügyészt, az olasz korrupció elleni harc legismertebb személyiségét. Az illetékes vizsgálóbíró megalapozat­lannak találta a bresciai ügyészek keresetét, akik hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt kérték Di-Pietro bíróság elé állítását. Atszabják Szlovákia területét Ha elfogadják a tervet, tovább csorbulnak a kisebbségi jogok Évek óta vajúdik a közigazga­tási reform Szlovákiában. A régi időkből örökölt járási és körzeti beosztás kényelmetlen a A/ecw-kormányzat számára, különösen a nyelvtörvény be­vezetése óta, amely megadja a nyelvhasználat jogát ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Kényelmetlen a közelgő vá­lasztások miatt is, mivel a jelen­legi igazgatási-választókörzeti rendszer következtében „túl sok” magyar képviselőnek le­het esélye arra, hogy mandá­tumhoz jusson a pozsonyi par­lamentben. Északi szomszédunk terüle­tén eddig 38 járás volt, bele­értve Pozsony és Kassa város­környékét is. Térképünkről le­olvasható, hogy a déli sávban lévő összefüggő magyarlakta területek jobbára közigazgatási­lag is egységet alkottak. Az új felosztásról szóló tör­vénytervezet szerint nyolc ré­giót alakítanak ki, 74-75 já­rással, s ezeken belül a körze­tekkel. Az új közigazgatási határok­kal úgy szabnák át az ország testét, hogy lehetőleg ne marad­jon magyar többségű terület. Ez egyrészt megakadályozná az anyanyelv hivatalos használa­tát, másrészt a járási székhe­lyekre való utazgatással nagy távolságok megtételére kény­szerítené a hivatalos ügyeit in­téző lakosságot. Ha ráadásul megszületik a kormányfő és pártja által szorgalmazott új választójogi törvény, amely a jelenlegi képviseleti rendszert a ma­gyarországihoz hasonló, párt­listákat és egyéni körzeteket ötvöző formával akarja felvál­tani, egyéni mandátum meg­szerzéséért a magyar pártok jelöltjei már csak a dunaszer- dahelyi és a komáromi járás­ban indulhatnának. Megfigyelők szerint Szlová­kia térképének tervezett átraj­zolása tehát tovább csorbítja a magyar kisebbség jogait, és szemben a nyilatkozatokkal, rontja a magyar pártok válasz­tási esélyeit. (fehér) Az új közigazgatási határok bevezetése előtt ívlduydr IdMd járások városok Hl 75- % # ■ 50-75% ® ■ 25-50% ® ü 10-25% 0 □ 4-10% országhatár járáshatár A nemzetbiztonsági tanács a csecsenföldi rendezésről tárgyalt Súlyos harcok Groznijban Jelcin és a Moszkva-barát csecsen Zavgajev fotó: feb/reuter Ellentmondásos jelentések ér­keztek csütörtökön Groznij- ból. Az orosz szövetségi pa­rancsnokság azt állította, hogy uralják a helyzetet, a csecsen belügyi hatóságok szerint vi­szont heves harcok folytak délután Groznij központjában. Vjacseszlav Tyihomirov tábor­nok, a szövetségi csapatok pa­rancsnoka délután azt közölte az ITAR-TASZSZ hírügynök­séggel, hogy a városközpontot ellenőrzik a szövetségi erők, és csak Groznij déli részén foly­nak harcok. Szavai szerint az orosz erők megerősítették a ka­tonai ellenőrző posztokat és a kormányzati épületek őrizetét. Az Interfax csecsen belügyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint viszont délután a fővá­ros összes kerületében harcok dúltak. A csecsének körülzárták a katonai ellenőrző pontokat. Belügyi illetékesek közölték, hogy orosz részről tüzérséget is bevetettek. Groznij több részében, köz­tük a központban megszűnt a vízellátás, miután a csecsének felrobbantották a vízmüvet. A városban nincs kenyér, a har­cok miatt leállt a közlekedés és a szállítás. Különösen súlyos helyzet alakult ki a Csecsenföld nyu­gati részén fekvő Szemo- vodszkban. Az orosz tüzérség és a légierő csütörtökön is lőtte a csecsen fegyveresek fészké­nek vélt falut. A grozniji harcok közben Moszkvában a nemzetbizton­sági tanács a rendezési tervről tárgyalt. Borisz Jelcin elnök a találkozó után nem ismertette a terv részleteit, azokról a hónap végén nyilatkozik. Hírháttér Vádak és viszontvádak Tisztázatlan pénzügyekről, megsemmisült dokumentumokról szóló hírek keringenek napok óta a hajdani Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA) háza táján. A szervezet erede­tileg a romániai magyar kisebbség segítésére jött létre, ma­gyarországi intézményektől származó átutalásokat használt fel. Az idők során az NTA-ról inkább botrányok, semmint kulturális tervek, vagy más eseménysorozatok kapcsán lehetett hallani. Az érintettek állításai homlokegyenest ellentétesek. Szőcs Géza erdélyi lapkiadó és szerkesztő, aki 1992-93 során állító­lag mintegy 13 millió forinttal nem számolt el, alaptalan politi­kai támadásnak minősítette a vádakat, melyekre maga is vi- szontvádakkal felelt. Szerinte a történteket már többször, ügyészségi szinten is megnyugtatóan kivizsgálták. Az bizonyos, hogy a heves vita sem az RMDSZ-nek, sem a ha­táron túli kisebbségi ügyekkel foglalkozó magyar politikai és gazdasági intézményeknek nem tesz jót. Az ügyet bonyolítja, hogy időközben a Fidesz épp Szócsőt jelölte a Duna Tv-t fel­ügyelő Hungária Közalapítványt is ellenőrző testületbe, s e lé­pést az RMDSZ meglehetős rosszallással fogadta. Úgy érvel­tek: velük nem konzultált a javaslattal előálló Fidesz, s nem vette figyelembe a jelölttel szembeni fenntartásaikat sem. Az sem mellékes, hogy az újból felkavart szócsata épp olyan idő­pontban zajlik, amikor fontos szakaszába érkezett a Bukarest és Budapest közti tárgyalás az alapszerződésről. (szondy) A nagykövet megkongatta a vészharangot Osztrák-magyar aggályok „Magyarországon egyesek úgy érzik, hogy Ausztria lassan elveszíti érdeklődését szomszédja iránt” - írta csütörtöki számában a Die Presse című osztrák lap. Az újság úgy értesült, hogy Erich Kussbach, Ausztria budapesti nagykövete meg- kondította a vészharangot, mondván: Magyarországon úgy vélik, hogy Bécs egyre inkább elfordul Kelet-Eu- rópától. A nagykövetet idézve a lap hozzáteszi: Ausztria felvétele az Európai Unióba a keleti szomszéd megítélése szerint negatív következményekkel járt. A budapesti osztrák nagy­követ - a Die Presse beszá­molója szerint - úgy tudja: Magyarországon sajnálattal vették tudomásul, hogy Bu­dapestről visszahívták a köz- szolgálati osztrák televízió, az ORF tudósítóját, és hogy az osztrák rádió 1-es műsorát, az Öl-et már nem sugározzák középhullámon. A diplomata szerint Ausztria Magyaror­szág iránti elkötelezettségét Németországéval, Franciaor­szágéval, vagy akár Svédor­szágéval összehasonlítva je­lentéktelennek ítélik Buda­pesten. Erre vezethető vissza - olvasható a lapban -, hogy például az energiaszektorban a magyar privatizáció során az osztrák cégek bizonyos visszaesést könyvelhettek el. E borúlátó vélekedésnek némiképp ellentmond az a felmérés, amely szerint min­den harmadik nagyobb válla­lat azt tervezi Ausztriában, hogy termelőkapacitásának egy részét Kelet-Európába te­lepíti. Nyugati szomszédunknál százötvenegy munkaadót kérdeztek meg, akik kétszáz­nál több alkalmazottat foglal­koztatnak. Egyharmaduknak már most is vannak vállalataik Keleten. A többiek közül pedig 36,6 százalék fontolgatja, hogy a közeljövőben hasonlóan cse­lekszik. Különösen a gépipar­ban, a textiliparban, a bútor­iparban és az élelmiszer-fel­dolgozásban mutatkozik ilyen hajlandóság. A cégek egyharmada az összes termelés 25-50 száza­lékát akarja ily módon átcso­portosítani, sőt kilenc száza­lékuk akár ezt meghaladó mértékben külföldre tele­pülne. Ausztriában azért nem örülnek ennek, mert a meg­levő 300 ezer munkanélküli így újabb ötvenezerrel gyara­podna. Már eddig is ugyanennyi munkahelyet teremtettek az osztrákok az elmúlt időszak­ban Csehországban és Ma­gyarországon. A felmérés szerint a keletre igyekvő cégek mintegy 24 százaléka kívánja Csehorszá­got választani, 22 százalékuk Lengyelországot. Magyaror­szág a harmadik (13,5). Szlovákia, Szlovénia, Ro­mánia, Bulgária, Horvátor­szág és a FAK-országok egy­aránt 8-8 százalék osztrák „te­lepesre” számíthat. A Hamasz nem adja föl fotó: feb/reuter Háborús helyzet Izrael csütörtökön megerősítette a palesztin terüle­tek határán állomásozó katonai és rendőri erőit. Az intézkedés célja az esetleges újabb merényletkísér­letek megakadályozása. Több mint ezer határőrt és hasonló létszámú katonai egységeket vezényeltek az Izraelt Ciszjordániától és a Gázai övezettől elvá­lasztó úgynevezett „zöld vonalra”. A biztonsági, erőket négykerekű terepjáró motorkerékpárokkal szerelték fel, hogy el tudják fogni a zsidó államba behatolni szándékozó palesztin terroristákat. Az iz­raeli hadsereg az 1967. júniusi izraeli-arab háború óta első ízben harckocsikat is telepített a zöld vo­nalra. A Ciszjordániában állomásozó izraeli csapa­tok parancsnoka leállíttatott minden kiképzési fel­adatot, hogy a palesztin terroristák ellen elrendelt „totális háború” céljaira mozgósíthassa a rendelke­zésére álló erőket. Az izraeli parlament első olvasatban elfogadta a palesztin diplomáciai központ, az Orient House bezá­rására tett törvényjavaslatot. Gázában csütörtökön Jasszer Arafat ünnepélyesen megnyitotta a január 20-án megválasztott palesztin Autonómiatanács - az autonóm területek parlamentje - első ülését. A furcsa üzenet feladója az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda Besúgótoborzás hirdetéssel Kalifornia vietnami nyelvű újságjaiban furcsa tartalmú hirde­tések jelentek meg. A feladó az FBI, amely arra hivatkozva, hogy az utóbbi időben megélénkült a délkelet-ázsiai kommu­nisták amerikai kémtevékenysége, felhívja a vietnami emig­ránsok figyelmét: legyenek éberek, és a gyanús üzelmekről ér­tesítsék az ügynökséget. A hirdetést először az USA-ban megjelenő legnagyobb pél­dányszámú vietnami nyelvű napilapban, a Nguoi Viet-ben tették közzé, aztán fölbukkant a Little Saigon rádióadó műso­raiban és a vietnami emigráns közösséghez szóló televíziós programokban is. A sajátos üzenet meglehető­sen élénk visszhangot váltott ki a polgári szabadságjogok har­cos védelmezői körében, akik a boszorkányüldözés újjáéledésé­től tartanak. A nagyhatalmú Szövetségi Nyomozó Iroda védekezni kényszerült, és nyilatkozatot tett közzé: „Tisztában vagyunk a hirdetések különleges jelle­gével, minden egyes hívást gondosan ellenőrzünk, lenyo­mozunk.” Ez persze korántsem nyugtatta meg a kedélyeket, kü­lönösen azután, hogy kiderült: az FBI rövid idő alatt mintegy 200 hívást kapott a hirdetésre. Ennek ellenére az irodának nincs szándékában felfüggesz­teni az akciót, mert úgy véli, hogy a polgárok ébrentartása a leghatékonyabb eszköz Hanoi egyre növekvő kémtevékeny­ségének visszaszorításában. Az ügy lassan országos bot­ránnyá dagad. A minap a Los Angeles Times szerkesztőségi cikkben tiltakozott az FBI „régi-új” technikája ellen. Nem bizonyos, hogy a hidegháború befejeződésével a kémtevé­kenységnek is befellegzett - írta a lap -, de semmiképpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy egyesek az ötvenes évekre emlékeztető hangulatot keltsenek. „A bevándorlók nem élhetnek úgy új hazájukban, hogy állandóan attól kell ret­tegniük, mikor jelenti föl őket a szomszéd” - hangsúlyozta a cikkíró. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom