Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-07 / 37. szám

10 Dlinántúli Napló Gazdaság - Oktatás 1996. február 7., szerda Törvénymódosítás Az Országgyűlés a héten meg­kezdte a szövetkezeti törvény módosítására benyújtott kor­mányjavaslat általános vitáját. Lakos László földművelés- ügyi miniszter szerint a javaslat elfogadása sokat segíthet a meglévő szövetkezetek stabili­zációjában és az új típusú szö­vetkezés támogatásában. A módosítás a természetes szemé­lyek mellett a jogi személyek számára is lehetővé teszi a szö­vetkezeti tagságot, ami a mi­niszter szerint egyfajta disz­kriminációt szüntet meg. Az a módosítás, amely a fel nem osztható szövetkezeti va­gyon új struktúrájáról rendel­kezik, az előterjesztő szerint nagy segítség lesz az új típusú szolgáltató szövetkezetek létre­hozásához. Szintén az átalakulást támo­gatja: a szövetkezetek szétválá­sakor biztosítja, hogy az érde­keltek egy lépésben gazdasági társasággá alakulhassanak. Fontos változás, hogy a jövő­ben nyugdíj szempontjából munkaviszonynak számít a szövetkezeti tagság is. A Gazdasági és a Mezőgaz­dasági Bizottság támogatta a módosítást, de időszerűnek tar­tanák egy egységes, új szövet­kezeti törvény megalkotását. Az ellenzéki képviselők az­zal vádolták a kormánypárto­kat, hogy az életképtelen terme­lőszövetkezetek fenntartására törekednek, és indokolatlan előnyben részesítik őket a ma­gántermelők rovására. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Tereprendezés - A kemény téli időjárás ellenére folynak az előkészítő munkálatok a tervezett pécsi ipari és kereskedelmi park területén. A Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. megrendelésére a szénelőkészítő meüett, az újonnan épült keleti elterelő út és a Palahegyi út között egyengetik a talajt a majdani építkezésekhez. fotó: tóth Német márka 98,25 Osztrák schilling 13,97 USA-dollár 144,23 ECU (Európai Unió) 179,97 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara három témakör­ben is pályázatot ír ki azon tag­jai számára, akik minden tekin­tetben eleget tettek a gazdasági önkormányzat felé fennálló kö­telezettségeiknek. A kamara egyértelmű célja, hogy ezekkel a regionális alapokkal pótlóla­gos forrásokhoz juttassa azokat a vállalkozókat, cégeket, ame­lyek saját eredményességükön keresztül pozitív hatást fejthet­nek ki a megye gazdaságára is. Március 18-áig lehet jelent­kezni a kamara innovációs osz­tálya által kiírt pályázatra, amelynek forrása a PBKIK Műszaki Fejlesztési Forrása. Elsősorban azokat a cégeket, vállalkozókat várják az érdek­lődők közé, amelyek és akik termékfejlesztésre, kísérleti te­vékenységre, minőségügyi és technológiai fejlesztésre, ener­giaracionalizálásra, iparjogvé­delmi munkára kívánnak pénzt fordítani. A pályázatok ügyé­ben szakmai bizottság hozza meg döntését április 30-ig. Hasonlóan döntési határideje a PBKIK szakképzési osztálya által kiírt pályázatnak. Ugyan­csak március 18-áig lehet je­lentkezni a kamara Szakképzési Alapjának keretére. A lehető­ség célja javítani a gyakorlati képzés minőségét, a szolgáló eszközök, berendezések mű­szaki színvonalát, könnyítse a szükséges anyagok beszerzését. Az előbbi két lehetőséghez hasonlóan komoly érdeklődésre számíthat a kamara kereskede­lemfejlesztési osztályának pá­lyázata is, amelynek beadási határideje a meghirdetett prog­ramok időszerűségéhez igazo­dik. A felajánlott forrás fel­használható a kamara által szervezett üzleti utakra, vásári megjelenés dologi költségeire, szimpóziumokon, üzletember­találkozón való részvétel rész­beni finanszírozására. Ugyan­csak támogatja a gazdasági ön- kormányzat a külkereskedelmi célú, exporttevékenységhez kapcsolódó oktatáson való részvételt, illetve a hasonló pro­filú információszolgáltatás mű­ködtetését. Egy pályázati részvétel nem kizáró ok a többi forrás megpá­lyázása szempontjából, a ka­mara szakemberei külön felhív­ják a vállalkozók figyelmét más, országos alapok igénybe­vételére is. K. E. Munkára szánt forintok Több pénzből kevesebb jut támogatásra A kamara a gazdaságfejlesztésért Három alapból támogatja a vállalkozókat a gazdasági önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) mértékben munkaerőpiaci képzésre, illetve közhasznú foglalkoztatásra fordítják. A harmadik jelentős támogatási forma a bértámogatás lesz, erre a keret 15,3%-át jelölték ki a szakemberek. Figyelemreméltó változás, hogy a korábbi évekhez vi­szonyítva elenyésző (4,2%) összegét különítettek el köz­hasznú foglalkoztatásra, ami­ből elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű térségeket, valamint rétegeket fogják tá­mogatni. A számok által tükrözött tendenciák a támogatások ál­talános irányelvei szerint is hangsúlyt kapnak A munkaü­gyi központ igazgatónője ezen belül azt a programot emelte ki, amely az egészségügyi dolgozók és pedagógusok kö­rében várható létszámleépítés kezelését tűzte ki célul ebben az évben. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy idén júliusban megszűnik a pályakezdő munkanélküli fiatalok segé­lye, az ellátást valamilyen más, munkához kötött formá­ban kapják majd a rászorulók. Az országos munkaprogram­hoz kapcsolódva már a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont is megkezdte a felkészü­lést a várható feszültségek ke­zelésére. A részletes tervekről a médiában, illetve a munkaü­gyi kirendeltségeken érdek­lődhetnek iskolák, diákok, szülők. Kaszás E. Baranyai csődlista A Heti Csődértesítő legfris­sebb adatai szerint több bara­nyai cég ellen folyik csőd-, felszámolási, vagy végelszá­molási eljárás. A felsorolásban a cég neve után a telephelyet, az eljárás jellegét (felszámo­lás: F, végelszámolás: V) és a követelési igény bejelentésé­nek határidejét tüntettük fel. Pécsi cégek: Baranya Me­gyei Tanácsi Mélyépítő Vál­lalat F-02.17., Bautrans Kft. F-02.17., Direkt Könyvkiadó Kft. F-03.02., Exim-Center Kft. F-02.10., Hercegnő Kft. F-02.24., H-Konvert Kft. F­02.10., I-C Ingatlancentrum Kft. V-03.02., Kobuv Építő Kft. V-03.02., O.S.V. Kft. V­02.24., Pannónia Innováció Nyomda Kft. 02.24., Rocco Bőrruházati Gmk. F-02.10., R.I.T. Kft. F-02.17. Baranyai vállalkozások: Herbert & Peltz Kér. és Szóig. Kft. Pécsvárad-V-03.02., Hor­váth és Bruder Idegenforg. Bt. Bóly-F-03.02„ Solotrade Kér. Kft. Harkány-V-03.02., Tara- bau Építőipari Kft. Siklós-V- 03.02. Az utóbbi idők gyakorlata ezúttal is érvényesül, építő­ipari cégek szűnnek meg döntő többségben. A szokásosnál kevesebb társaságot számol­nak fel, de az örömbe kis üröm is vegyül, pécsváradi, harkányi kereskedők, bólyi idegenfor­galmi bt. fejezi be a munkát. Vidéken tehát a másutt bevált kezdeményezéseknek sincs biztos jövőjük. M. B. E. Közmeghallgatás a közoktatásról Közmeghallgatást tart a pécsi képviselőtestület február 8- án, csütörtökön 17 órától a városháza nagytermében a közoktatás helyzetéről, ahol az állampolgárok és a külön­böző, oktatási kérdésekkel foglalkozó szervek javaslato­kat, észrevételeket tehetnek ezen témakörben. Az oktatás védelmében Elbocsátások Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szigeti úti részlegét, a Dolgozók Általános Iskoláját, és a Radnótinak is épületgond­jai vannak. Az iskolákra fordított költsé­gek nagy részét a bérek teszik ki, tehát az iskola megszünte­tése önmagában még nem je­lent költségmegtakarítást, csak a pedagógusok számának csök­kentése. Elképzelhető tehát az is, vélekedik Staub Ernő, hogy maradnak az intézmények, de az önkormányzat által juttatott kevesebb pénzből kell, hogy,/ gazdálkodjanak, helyben el­döntve azt, hány pedagógust tudnak foglalkoztatni. A szinte minden iskolát érintő óriási mértékű speciali- záció még tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű helyzetet. Staub Ernő megérti, hogy nagy visszhangot váltottak ki a kiszivárgó információk, hiszen egy iskolabezárás igen széles kört érint: a tanulókat, pedagó­gusokat, szülőket, nagyszülő­ket, ezt bizonyítják az eddig le­zajlott fórumok is. Ezért csak a legvégső esetben tartja elkép­zelhetőnek a bezárást, valószí­nűbbnek látszik az összintéz- ményi karcsúsítás. Nem lehet még tudni, hogy az általános iskolákból mennyi pedagógus elbocsátására kény­szerülnek az intézmények, de ez megközelítheti a jelenlegi tanárlétszám 15-20%-át. A kö­Az elmúlt hetekben különböző elképzelések láttak napvilágot a pécsi oktatásügy átszervezésével, egyes iskolák bezárásával kapcsolatban. Lakossági fórumokon, újságcikkekben tiltakoz­tak az esetlegesen érintett iskolák tanulóinak szülei, tanárai. Az Szabad Demokraták Szövetsége pécsi szervezetének okta­tási műhelye a kialakult helyzetről ismertetni kívánja saját ál­láspontját. zépiskolákban lényegesen ki­sebb ez az arány. Az elbocsátott pedagógusoknak rövid távon semmi esélyük nem lesz az el­helyezkedésre, s nagyjából ugyanez mondható el a frissen diplomázott pedagógusok ese­tében is. Nem kerülhető ki az a kérdés sem, az elbocsátások le­hetőséget adnak az igazgatók­nak arra, hogy a pályára ke­vésbé alkalmas tanítóktól, taná­roktól megváljanak. S bár ez szakmailag indokolt, várhatóan emberek ellehetetlenüléséhez, szomorú tragédiákhoz vezethet. Borbola István, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezetője kérdé­sünkre tájékoztatta lapunkat ar­ról, hogy a költségvetési tör­vény szerint, a közoktatás raci­onálisabb és gazdaságosabb szervezése érdekében igényel­hetnek pénzt a helyi önkor­mányzatok, különös tekintettel az általános iskolai társulások esetén busz vásárlásához, to­vábbá a 96/97-es tanév helyi közoktatás-tervezéshez kapcso­lódó egyes létszámcsökkentések miatti kötelezettségek (végki­elégítések) teljesítéséhez. Ä hétmilliárd forint ehhez a komplex feladat végrehajtásá­hoz áll rendelkezésre. Hogy ebből milyen összeg fordítható autóbuszok vásárlására, és mennyi a végkielégítésre, Bor­bola István szerint néhány nap múlva dől csak el. Cseri László Szándékainkat az vezérli, hogy a városban meglévő problémá­kat végre megoldjuk, és olyan helyzetet teremtsünk, melyben hosszú időre biztosítható egy tartható és eltartható, minőségi­leg magas színvonalú és sok­színű oktatási kínálat. Ezt a vá­ros oktatási célra felhasznál­ható pénzügyi keretének haté­konyabb, átgondoltabb fel- használásával tartjuk megvaló­síthatónak. Ezeknek a problé­máknak a megoldása egyetlen célt szolgálhat, azt, hogy a vá­ros iskolái jobb anyagi hely­zetbe kerülhessenek, és ezzel a gyerekek kerüljenek jobb hely­zetbe. A város oktatási intézmény- hálózatának alapvetően három problémája van: iskolák elhe­lyezési gondjai, a peremkerüle­tek csökkenő létszámú iskolái, ingatlangazdálkodás és iskola- épületek hasznosítása. Bizonyos iskolák évek óta épületgondokkal küszködnek, melyekre végre végleges meg­oldást kell találnunk. Mint ismert, a pécsi püspök­ség júliustól több mint havi egymillió forint bérleti díjat fog kérni a tulajdonában lévő Pap­növelde utcai ingatlan .haszná­latáért. A fogyatékos gyerme­keket befogadó épület lepusz­tult állapota és az irreálisan magas bérleti díj halaszthatat­lanná teszi, hogy az általános iskolát és diákotthont méltó és alkalmas módon helyezzük el. A Kereskedelmi, Idegenfor­galmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző által használt Szigeti úti épület közel életveszélyes, a termenkénti olajfűtésnek ha­talmas a költsége, indokolt te­hát, hogy az iskola az épületből kiköltözzék. Nem megoldott a Gép- és Gyorsíró Iskola elhelyezése sem. Az elmúlt években sajnos nagymértékben csökkent az is­kolás korúak száma. Tíz év alatt 5679 tanulóval lett keve­sebb. Az eddigi létszámcsök­kenés hatására megszűnt a kertvárosi tanulók tömeges bu- szoztatása, szinte valamennyi iskolában megszűnt a délutáni oktatás, és csökkentek az osz­tálylétszámok is. Az 1995/96-os tanévben a nyolcadik osztályt várhatóan 1790 fő fejezi be, míg a nagy- csoportos óvodások száma csak 1273 fő. A döbbenetes csökke­nés, 517 fő, megegyezik egy 24 osztályos iskola létszámával. A magyar állam az oktatás költ­ségeit a tankötelesek számának megfelelően biztosítja, így a pécsi önkormányzat a jelenleg fennálló iskolastruktúrát való­színűleg a továbbiakban képte­len finanszírozni. Néhány hónap óta rendelke­zésünkre állnak az intézmények átvilágításának adatai. A felmé­réssel kapcsolatban számtalan jogos kifogás merült fel, annyi mégis megállapítható, hogy noha a fenntartó valamennyi iskolánál az önkormányzat, az iskolák között szélsőséges, s szakmai szempontokkal nem indokolható különbségek van­nak. Egy tanuló ellátásának tény­leges költsége 60-137 000 fo­rint között váltakozik, amit az állami támogatás csak 68-29%- ban fedez. Az iskolánkénti át­lagos osztálylétszám is igen el­térő, 12-27 fő. A csoportbontá­sok után akár 5-8 fős csoportok is kialakulhatnak. A tanároknak adott órakedvezmények mér­téke is rendkívül változó a vá­rosban. Szükséges lenne városi szinten egységesebbé tenni az oktatási szolgáltatást. Köztudott, hogy Pécs költ­ségvetési lehetőségei 1996-ban erősen korlátozottak. Az okta­tásban a csökkenő költségvetési forrásokra a „fűnyiró-elv” al­kalmazásával is lehet reagálni, azaz mindegyik intézmény költségvetését csökkenteni le­het akár 10-15%-kal is. Ezt a fiskális szemléletet nem tartjuk elfogadhatónak, mivel vala­mennyi iskolában lehetetlen lenne a minőségi munka, né­hány iskola év végére műkö­désképtelenné válhat, és a fennálló problémákat (pl.: épü­letgondok) tovább görgetnénk magunk előtt. Költségcsökke­nés az iskolák belső racionali­zálásától alig várható. Az álta­lános iskolák igazgatóitól beér­kezett javaslatok szerint a vá­rosban mindössze 12 osztály összevonására, és heti 180 óra tanároknak biztosított óraked­vezmény visszavonására ke­rülne sor. A fentiek alapján úgy gondoljuk, vállalni kell a város egészének érdekében hozott azonnali döntések felelősségét, amelyek elkerülhetetlenül bi­zonyos egyéni és helyi érdekek sérelmével járnak. A város pe­remén működő iskolák tanulói­nak létszáma azért is rendkívül alacsony, mert a szülők jelentős, része, élve a szabad iskolavá­lasztás jogával, gyermekét a belváros valamelyik iskolájába íratja be. Mindezek ellenére a perem­területek alsó tagozatos osztá­lyait meg kell tartani. Az eset­legesen felszabaduló épületeket közösségi célokra lehetne hasznosítani, vagy az értékesí­tésből befolyó összeget az adott településrész infrastrukturális fejlesztésére kell fordítani. Az iskolaépületek, a bezárt Ziper- novszky kollégium, a Szigeti úti iskolarész - eredetileg lo­varda - értékesítéséből befolyó összeg az ágazaton belül kerül­jön felhasználásra: pl. épület­felújításra, fűtéskorszerűsítésre. A városnak az óvodai költségek csökkentésének érdekében szakértőkkel kellene megvizs­gáltatnia több intézmény kony­hájának esetleges összevonását. A városi önkormányzatnak a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal megállapodást kell kötnie a jövőre feleslegessé váló tanárok sorsának rendezé­sére. A fentiekben felsorolt meg­oldások mindegyikére konkrét javaslatokat dolgoztunk ki, me­lyet önkormányzati frakciónk, az önkormányzat oktatási bi­zottságának tagjai képviselni fognak. Várjuk az érintettek vélemé­nyét, javaslatát Pécs oktatási helyzetéről, kialakított állásfog­lalásunkhoz, a 325-355-ös tele­fonszámon, vagy levélcímün­kön: Felsőmalom u. 13. Az SZDSZ Pécsi Szervezete Oktatási Műhelye Baracs Nóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom