Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-05 / 35. szám

1996. február 5., hétfő Hazai Körkép DÜinántúli Napló 7 Határon túli magyarok a médiumokban Ne csak függelék legyen Igen fontos, hogy miként je­lenik meg a határon túl élő magyarság az itthoni médiá­ban. Ebben szerepük van a kinti stúdióknak, szerkesztő­ségeknek - hangzott el két ta­nácskozáson is a hét végén. A határon túl élő magyarok ér­dekképviseleti szervezeteinek képviselői a Magyarok Világ- szövetségében sajnálattal álla­pították meg, hogy a Magyar Televízióban és a Magyar Rá­dióban általában csak a belpoli­tikai hírek függelékeként, vagy csak akkor esik szó róluk, ami­kor valami kuriózumot szolgál­tatnak. Örvendetes viszont, hogy a médiatörvény értelmé­ben a szórványmagyarság kép­viselői is helyet kapnak a köz- szolgálati médiumok kurató­riumában. A résztvevők sajnálatukat fe­jezték ki amiatt is, hogy a meg­hívást találkozójukra a hat par­lamenti párt közül csak az MSZP delegációja fogadta el. Visegrádon 22 tévéállomás 50 szakembere vett részt egy tanácskozáson, amelyen megál­lapították: a határon túli ma­gyarok stúdióinak működése azért rendkívül fontos, mivel a nyelvi kultúra ápolása, a nem­zeti identitás megőrzése is fel­adatuk. Ezért szorgalmazzák a műsorok cseréjét, s ebben tá­mogatja őket az MTV is. Megtizedelik a kék fényeket Egy státusszimbólummal kevesebb Több mint ötszázan használ­hatnak jelenleg megkülön­böztető jelzést, kék fényt az butójukon. Magas ez a szám. hamarosan megtizedelik, tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságon. Egy 1993-ban született határo­zat értelmében a politikai és a társadalmi élet vezető szemé­lyiségei, a minisztériumok, a közintézmények, a bankok ve­zetői kérhettek engedélyt meg­különböztető jelzés használa­tára - mondotta munkatársunk­nak dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiz­tonsági főigazgatója. Mintegy félezren meg is kapták. A jelen­fősen megnövekedett forgalom azonban nem visel el ennyi hiegkülönböztetést. Ezért a Belügyminisztérium úgy dön­tött, hogy a kék lámpák számát jelentősen csökkenti. Az engedélyeket minden év­ben meg kell újítani. A tava­lyiak februárban lejárnak, de most csupán 40-50 megújítását tervezik. Megmarad az ország felső vezetőinek, a kormány tagjainak az engedélye, de államtitkárok­nak, gazdasági területek vezető­inek nem hosszabbítják meg az engedélyét. Félő azonban, hogy a szigor előbb-utóbb lazul, s is­mét több kék fényes autó szá­guldozik az utakon. - Aligha lesz így - mondotta Túrós And­rás főigazgató -, az engedélyek kiadását ugyanis magamhoz vontam, és csak az én aláírá­sommal adhatók ki az engedé­lyek. Koós Tamás Közös töprengés a jövő gazdasági szakembereivel Márciusra reformkoncepció Az államháztartás legna­gyobb gondja a rendkívül magas adósságteher. Csak a kamat elvisz évi 500 milliárd forintot, miközben pár száz millió forintos kiadásokon vannak vérre menő viták. Mindez a hét végén a fiatal közgazdászok salgótarjáni tanácskozásán hangzott el. László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára előadá­sában rámutatott: a pénzügyi rendszer reformja megkezdő­dött. A kincstár, sok apró za­varral ugyan, de működik, vagy feladatnak ígérkezik a többi között a társadalombizto­sítás ma szinte átláthatatlan rendszerének átalakítása. A továbbiakban a pénzügyi szakember kifejtette, hogy új, három pilléren nyugvó nyugdíj- rendszer létrehozásán dolgoz­nak, amelyben az önkéntes ki­egészítő biztosításnak is sze­rephez kell jutnia. A helyettes államtitkár beje­lentette: a nagy államháztartási reform koncepciója várhatóan márciusban kerül a kormány elé, ezt követően pedig a részte­rületeket kidolgozó szeleteket is megtárgyalják. A nagy áttö­rést feltétlenül az idén kell el­érni, jövőre ennek már alig van esélye. Várfalvi István, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője a roppant elaprózódott köz­szolgáltatással kapcsolatos gondokat fejtegette. Mivel az autonóm önkormányzatok új­bóli összevonása nem volna sem szerencsés, sem lehetsé­ges, a feladatok ellátását kell jobban megszervezni, s érde­mes lenne kisebb térségek egy­ségében gondolkozni. Enyhül az adószigor? Baranyai kezdeményezés az előlegelszámolás módosításáért Nagy visszhangot váltott ki az az információ, amit az Új Vasárnapi Dunántúli Napló kapott szombaton Puch László baranyai országgyűlési képviselőtől. Eszerint a szocialista parlamenti frakció gazdaságpolitikai munka- csoportja javasolta: módosítsák a nem csak bérből élők adóelőleg-fizetésének módját. A jelentés szerint az APEH elnöke a változtatást a hét fo­lyamán jelenti be. Más forrá­sok úgy tudják: a nagy vissza­tetszést kiváltó előleglevonási rendet az adóhatóság egymaga nem módosíthatja. A normál adótábla és a bé­radótábla bevezetését - mint ismeretes - az alkotmányos- sági vizsgálat törvényesnek ta­A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmányának ülé­sén kiderült: egyelőre sem a pártelnöki, sem pedig a vá­lasztmányi elnöki posztra nem érkezett más jelölés a jelenlegi tisztségviselőkön kívül. A tag­ság a mostaninál kisebb lét­számú, operatív elnökség fel­állítását szorgalmazza. A vá­lasztmány azt szeretné, ha markáns politikai személyisé­gek kerülnének be a veze­tésbe. Nem alakult ki még végleges álláspont az általános elnökhelyettesi vagy az ügy­vezető elnöki tisztség létreho­zásáról. Abban viszont egyet­értés körvonalazódik, hogy va­lamilyen elnevezéssel a Köz­társaság téren is legyen első embere a pártnak. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy döntött, hogy Körmendi-Ékes Judit, Bárány Anzelm, Hankiss Ag­nes és Teliér Gyula lesz jelölt­- Sajnálatos, hogy a felsőokta­tási, a honvédségi és az orvo­segyetemi dolgozók érdek- képviselete új tárgyalást sür­get - nyilatkozta a Szakszer­vezetek Együttműködési Fó­rumának elnöke. - Pedig a lálta. Eszerint kell havi 3-4 ezer forinttal több adóelőleget fizetniük azoknak, akiknek az év során bármily kis bér jel­legű bevétele jelentkezik. S noha a következő évi adóbe­vallásnál az APEH a különbö- zetet visszatéríti, az infláció miatt különösen rosszul járnak azok, akiknek a béren kívüli pluszjövedelmük lényegesen jük az új rádiós és televíziós testületekbe. Ezenkívül egyez­tetést javasol az ellenzéki pár­toknak arról, hogy kiket jelöl­jenek közösen a három köz- alapítvány elnökhelyettesi posztjaira. A következő fél évben egyébként mintegy tíz témában indítványoznak majd törvénymódosítást. A Magyar Demokrata Fó­rum életének időszerű kérdése­iről Szabó Iván ügyvezető el­nök nyilatkozott. Cáfolta azt a lapértesülést, hogy a helyi szervezetek túlnyomó több­sége Lezsák Sándort jelölte az MDF elnöki tisztére. Állítása szerint hivatalos összesítés nem készült, az egyéb infor­mációk pedig fej-fej melletti eredményekről szólnak. Kitért arra, hogy átmeneti­leg valószínűleg javul a társa­dalom közérzete, mert a priva­tizációs végkiárusításból befo­lyó pénzek egy részéből eny­megállapodás végrehajtásában e nélkül is elég rögös út vár ránk. Ilyen „rög” az új bértábla, amelyről most folynak a tár­gyalások, és körülötte máris nagy viharok dúlnak. Ha ez kevesebb volt, mint az előre levont összeg. A baranyai képviselők eredetileg a bá­nyászjáradékot kívánták kü­lönválasztani a nem bér jel­legű juttatásoktól, de várha­tóan kikerülnek az szja-előleg fizetésének úgynevezett 40 százalékos besorolásából az egyszeri tiszteletdíjak és a kis összegű kifizetések is. Puch László a VDN-nek elmondta: a törvénymódosítás által érin­tett állampolgárok visszame­nőleg, január elsejétől adóz­hatnak a kedvezőbb besorolás alapján, ha ezután nem lesz más bér jellegű bevételük. híteni lehet a megszorításo­kon. Ez a relatív, könnyebb időszak azonban a jövő év második felére véget ér, s utána még súlyosabb gondok­kal kell majd szembenézni. Az MDF vezetése úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem időszerű a párt radikalizálódása. A Munkáspárt a továbbiak­ban nem tekinti baloldali párt­nak az MSZP-t. Ezt Thürmer Gyula jelentette ki a szervezet aktívaülésén. Szerinte a vezető kormánypárt jobboldali politi­kát folytat és ezzel a hazai tő­késkörök és a Valutaalap mö­gött álló pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja. A Magyar Igazság és Élet Pártja nagygyűlésén Csurka István elnök kijelentette: már­cius 15-én nem állnak meg ott, ahol tavaly október 23-án. Akkor a józan ész azt diktálta, hogy egy bizonyos határon ne menjenek túl. Az élet azonban még elviselhetetlenebbé vált, a folyamatot irányítani kell. Ugyanakkor most sem anar­chiát akarnak, hanem rende­zett, törvényeken belüli ellen­állásra készülnek. elkészül, következik a köz- tisztviselőkről szóló törvény, amelynek szerves része a bér­táblázat. Ugyanígy az áthidalásra váró akadályok közé sorolható a közoktatási törvény módosí­tása, az egészségügy, a nyug­díjrendszer, az államháztartás reformja is; ezek valamilyen formában mind érintik a köz- alkalmazottakat. K. T. Aggályok. Az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán az átvi­lágításról, a közélet tisztaságá­ról, az információs önrendelke­zési jog gyakorlásáról, a társa­dalmi önismeret lehetőségéről rendezett vitanapot a Nyilvá­nosság Klub. Erre az adott okot, hogy az Országgyűlés kedden kezdi meg az egyes fon­tos tisztségeket betöltő szemé­lyek ellenőrzéséről szóló tör­vény módosításának tárgyalá­sát. A vitanapot követően meg­választották a szervezet új, 9 tagú ügyvivői testületét. Teljes ülés. Az Alkotmánybí­róság hétfőn megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint al­kotmányellenes, hogy a mun­kanélküli csak akkor kérhet előnyugdíjat, ha legfeljebb há­rom éve hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Foglalkozik a testület* az érték­papírok és üzletrészek árfo­lyamnyereségére vonatkozó adószabályozással. Kedden pe­dig az első kárpótlási törvény­nyel kapcsolatban felmerült al­kotmányossági aggályokat tár­gyalja meg. Nemes szándék. Megalakítot­ták a szegedi Rákkutatásért Alapítványt. Ennek alapját egy magát megnevezni nem kívánó személy félmillió forintos adománya vetette meg. Ehhez a tiszakécskei, az orgoványi, a szatymazi, a mórahalmi és a kiszombori takarékszövetkezet is csatlakozott. Az alapítvány nyitott bármely hazai vagy kül­földi jogi, illetve magánsze­mély számára. Elutasítás. A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének hétvégi tanácskozásán amellett foglaltak állást, hogy az 1996. január 24-i KIÉT-megállapo- dást ki kell egészíteni a hon­védségi közalkalmazottakra vonatkozó megállapodással. A résztvevők egyben elutasították a KIÉT-szakértők által elkészí­tett új bértáblázatot, mivel az náluk nem jelent érzékelhető il­letménynövekedést. Elhunyt Vámos László. Éle­tének 69. évében elhunyt Vá­mos László, az Operaház Kos- suth-díjas főrendezője és meg­bízott igazgatója. A kiváló szakembert hosszú betegség után érte utol a halál. Alapítvány a rákkutatásért. Egy magát megnevezni nem kí­vánó szegedi lakos fél millió fo­rintot ajánlott fel a Szegeden fo­lyó rákkutatás támogatására. A helyi kutató orvosok társakat ke­restek alapítvány létrehozására. A tiszakécskei, az orgoványi, a szatymazi, a mórahalmi és a ki­szombori takarékszövetkezetek­nél meghallgatásra talált a kez­deményezés: Szegeden megala­kították a Szegedi Rákkutatásért Alapítványt. Készülődés, szakítás, szembenállás Pártesemények a politikai és a parlamenti tavasz jegyében Tanácskozott az MSZP országos választmánya. Befejeződött a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának kétnapos ülése. Cáfolattal rukkolt ki az MDF ügyvezető elnöke. Aktívaülést tartott a Munkáspárt és márciusi terveit hirdette meg a MIEP. Röviden: változatos politikai hétvégét zártunk. A SZÉF elnöke nagyjelentőségűnek tartja a megállapodást Szükséges reformok előtt Az utóbbi évek egyik legjelentősebb megállapodásának te­kinti a közelmúltban kötött közalkalmazotti béregyezséget Szabó Endre. Még akkor is, ha a tizenhatból három érdekelt szervezet nem írta alá. Milyen hideg van a világűrben? Mínusz 273 fok a mélypont Zöldhatársértők Mozgalmas hétvége volt a határainkon. Tiltott határát­lépés miatt 39, közokirat­hamisításért 15, ember- csempészésért 3, gépkocsi tiltott áthozataláért 2 sze­mélyt tartóztattak fel a ha­tárőrség munkatársai. Az országot illegálisan elhagyni szándékozók közül 10 román, 7 jugoszláv, 2 marokkói, 2 egyiptomi, 1 macedón, 2 bolgár és 9 tö­rök állampolgár volt. Befelé 4 jugoszláv és 2 román ál­lampolgár próbálkozott. Gyulánál 5,2 millió forint értékű, feltehetőleg lopott, Ford típusú személygépko­csit akart átcsempészni egy lengyel férfi. Ártándnál ma­gyar csempész akart átvinni a határon egy 3 millió forin­tot érő BMW-t. Az Endeavour (Törekvő) ame­rikai űrrepülőgép legénysége a közelmúltban kipróbált egy új űrruhát, mert a régebbiben „fáz­tak”. Ennek kapcsán vizsgálja szakírónk, milyen hideg van a világűrben? Földünkön a legelterjedtebb a Celsius-féle mérőskála. En­nek nulla pontja - normális légköri nyomáson - a víz fa­gyáspontján, illetve a jég olva­dáspontján van. A százfokos felső határt pedig a víz forrás­pontja jelöli ki. Ez a 'skála fel­felé szinte korlátlan, lefelé azonban csupán mínusz 273 fokig süllyedhet. Ez az abszolút nulla fok. Innen indul a tudo­mányos munkában, például a csillagászatban használt skála­rendszer, amit egy híres tudós­ról, Kelvinről neveztek el. Mínusz 273-nál azaz a 0 Kelvin-foknál nem létezik és nem is létezhet hidegebb. Ezen a ponton az anyag elemi építő­részecskéi, a molekulák már nem mozognak, vagyis nem termelnek hőt. A mozgás ugyanis hőenergiát termel, amire a legegyszerűbb példa: ha futunk, kimelegszünk. A vi­lágűrben viszont más a helyzet. Légkör híján ott, ahol a Nap süti a Holdat (számoljunk most a megszokott Celsius-fokok- ban) plusz 130 fok meleg van, de egy holdbéli hegy árnyéká­ban már mínusz 150 fokos hi­deget mérhetnénk. Amikor em­berek jártak a Holdon, akkor űröltözékük napsütötte oldala ugyanilyen melegre hevült, a másik, árnyékos pedig ugyan­ilyen hidegre hűlt. De ez nem a világűr valódi hőmérséklete volt. A bolygórendszerünk lég­üres terében igen sok az elemi anyagi részecske és atom, ame­lyet a Nap sugároz szét. A leg­távolabbi bolygó, a Plútó fel­színe és a térbeli környezete nagyjából egyforma hőmérsék­letű: 200 Kelvin-fok. Elhagyva a Naprendszert, a csillagok kö­zötti térségbe érünk (a Tejút­rendszerünkön belül), ahol még lejjebb száll a Kelvin-hőmérő mutatója. Amennyiben megfe­lelő messzeségben vagyunk minden hősugárzó csillagtól, akkor 3 Kelvin-fok lesz csupán a hőmérséklet. Tehát majdnem lejutunk az abszolút nulla fo­kig. Ugyanennyi a hőmérséklet a Tejútrendszerünkön kívül is, a nagy messzeségben lévő csil­lagrendszerek közötti üres tér­ben. Ez már valóban az igazi vi­lágűr. A földi laboratóriumok­ban eddig előállított legjobb vákuum minden köbcentiméte­rében még tízmillió számra nyüzsögnek az atomok. Viszont a csillagrendszerek közötti tér egy-egy köbcentiméterében már átlagosan csak egy atom „lézeng”. J. Nagy János ....................................................................iTurni ........................................—.—t—. .TTi Mm nYi'Yii r T^rTT^tmmni K ülönleges anyagból készül az űrruha. FOTÓ: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom