Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-04 / 34. szám
6 Dunántúli Napló Magazin 1996. február 4., vasárnap A kulturált koldulásról A koldulás nem sérti a közerkölcsöt és a rendet, s miután az állam eddigi intézkedései nem tudták a jelenség okát megszüntetni, így az nem is büntethető. Ezt állapította meg nemrégiben az olasz Alkotmánybíróság, amikor ítéletével hatályon kívül helyezte az olasz büntető törvénykönyv 670. cikkelyének első bekezdését. A nevezetes 670. cikkelyt még a fasiszta rezsim idején, 1930-ban hozták, ez büntetendő cselekménynek mondta ki a koldulást. Mostani ítéletében a testület azt állapította meg: a fejlettebb társadalmakat jellemző egyenlőtlenségek és súlyos társadalmi feszültségek okozzák a társadalom peremére szorulást, ezért azok ellen a kísérletek ellen kell fellépni, melyek megpróbálják eltitkolni a nyomort. Koldulni tehát szabad, de csak kulturált módon, ellenkező esetben a vétkest - a régi rendelkezés érvényben hagyott részének megfelelően - hat hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Gila von Weitershausen magánélete Itt kaparja meg Károlyt... Kiállta a szerelem próbaidejét Az angol közélet egyik új szenzációja a brit trónörökös aktképe, amelyet az egyik újságban fügefalevélként csak egy kis gumírozott feltét enyhít az aláírással: „Itt kaparja meg, ha Károlyt cenzú- rázatlanul kívánja látni.” A herceg természetesen nem állt modellt, hanem az udvari botrányokra szakosodott kalózfotósok egyike készített felvételt, teleobjektív- vel, jókora távolságból, amint lefekvéshez készülődött a dél-franciaországi Provence- ban, barátja udvarházában. A Buckingham-palota egyik szóvivője, teljesen érthetően, bírósággal fenyegetőzött. Közben Dianának is meggyűlt a baja a sajtóval. Több angol lap élesen bírálta a hercegnő öltözködését, mert egy koncerten viselt Versace-ru- hát „enyhén mininek” s túl mélyen dekoráltnak találták. A Daily Express szerint, a frivol ruha mintha csak felhívás lett volna: „szükségem van egy férfira, vigyél magaddal!” Egy másik lap kifejti, hogy ezzel a ruhával egy átlagdiszkóban már néhány ingyen italt is kapna viselője . .. Január 2-ától ismét találkozhatunk Gila von Weitershausen- nel (51), mivel a TV 1 megismétli a Próbaidős szerelem („Liebe auf Bewährung”) c. német tévésorozatot. A színésznő a film állam- ügyésznőjét (Sabine Ingwer- sene) játssza, aki - furcsa viszony - beleszeret egykori elítéltjébe, Peter Brockerbe (Sascha Hehn). Feltételezhetően azért ismétlik meg a sorozatot nálunk, mert Németországban is jókora vitát váltott ki a sajtóban a téma: tabunak számít-e egy autószerelő és egy, a „felső tízezer” soraiból jött állam- ügyésznő szerelme? Csak a Honda és a Yahama köthet-e össze két ilyen - ellentétes irányból jött - férfit és nőt? Igazán megszerethet-e egy férfi egy olyan - 10 évvel idősebb - nőt, aki őt néhány évvel korábban ártatlanul elítélte? Befogadja-e a „multimilliomosok társasága” a lentről jött „elemeket”? Gila von Weitershausen korábbi sikerei (Álomhajó, Vidéki orvos) is jelezték, hogy a tehetséges müncheni színésznő számára ez a szerep „testre szabott”, hiszen gazdag élettapasztalata is hozzájárult a sorozat vitathatatlan sikeréhez, aminek mi is szemtanúi lehetünk keddenként. A színésznő 20 évesen,' 1964-ben ment először férjhez, Martin Lüttgéhez, aki nálunk is népszerű felügyelő volt a Tetthely („Tatort”) című krimisorozat révén. 1972-ig tartott ez a házasság, amikor is Gila beleszeretett Louis Malle francia rendezőbe, akitől egy fia is (Coutemoc, 23) született. A második válás után Gila „Öt évvel ezelőtti első izraeli látogatásom óta apám nem is beszél velem” - jelentette ki a 48 éves Gottfried Wagner, a nagy német zeneszerző dédunokája, aki a család fekete bárányának nevezi magát. Az Olaszországban élő Gottfried Wagner előadásokat tartott Izraelben a „zene és antiszemitizmus” témaköréről, s ezeken az előadásokon kitért dédapjának számos antiszemita megnyilatkozására is. Az izraeli tömegtájékoztatási eszközök nagy terjedelemben foglalkoztak a filozófus és muzsikus látogatásával. Izraelben egészen a legutóbbi időkig tilos volt Hitler kedvenc zeneszerzőjének alkotásait műsorra tűzni. Gottfried Wagner nagyon kritikusan viszonyul híres ősének muzsikájához: „Nem tartovon Weitershausen úgy döntött, egyedül és függetlenül óhajt élni. Igen termékeny időszak köszöntött be ekkor a művésznő életében, de a munka mellett még ráért élvezni csodálatos müncheni otthonát, gyönyörű nagy kertjét is. A fia volt az egyetlen férfi az életében, aki közben Boston közelében élt az édesapjával. Mindkettőjüket gyakran látogatta a német filmsztár... 1991-ben a Frau aktuell című német hetilapban azt nyilatkozta a színésznő, hogy egy újabb házasságról már hallani sem akar. Ám az élet nem ilyen egyszerű. A Neue Post 1994. április zom azok közé, akik különbséget tudnak tenni Richard Wagner nézetei és operái között - egységnek tekintem őket. Ebben rejlik a valóságos történelmi tehertétel” - jelentette ki. A dédunoka 17 évesen elhagyta szülővárosát, Bayreut- hot - így fejezve ki a „Wagner- kultusz” iránti ellenszenvét. Az évente megrendezésre kerülő Bayreuthi Fesztivált „Wagner- nak és a náci értékeknek hódoló szentélynek” nevezi. Szerinte családjában még ma is él az antiszemitizmus. Nagyanyja, Winnifried Wagner „a New York-i zsidóság által manipulált filmanyagnak” minősítette a buchenwaldi koncentrációs táborban meggyilkolt zsidókról készült felvételeket. Szavai szerint Winnifriedet 1923 óta bensőséges barátság 17-i száma már arról számolt be, hogy Gila von Weitershau- sen férjhez ment röntgenorvosához, dr. Hartmut Wahle-hoz (54), aki - állítólag - kiűzte a művésznő fejéből a változó korral járó félelmeket. Mint a filmben: ők is kiállták a „próbaidőt”. Gila von Weitershausen sorozatbéli sikeréhez az is hozzájárult, hogy olyan remek partnere van, mint - a magyar nézőknek is jól ismert - Sascha Hehn (40), aki még abban is segítette a művésznőt, hogy villámgyorsan száguldozhasson Hondáján - a környék lakói csodálkozására. Hajzer Lajos fűzte Adolf Hitlerhez. Első férjének, Siegfried Wagnemak halála után Hitler házassági ajánlatot tett Winnifriednek. „Szerencsére nem kötöttek házasságot, mert abban az esetben, Siegfried végrendelete értelmében, az asszony elvesztette volna a Bayreuthi Fesztivál igazgatói állását - és Winnifried erősen ragaszkodott a hatalomhoz” - mondta a dédunoka. Gottfried szerint Richard Wagner „kulturális példakép” volt Hitler számára, aki zarándokként látogatott el a Wagner- családhoz. ő (Gottfried) „negatív zseninek” tartja Richard Wagnert. Kritikus magatartása miatt sok Wagner-rajongó elfordult tőle és gyakran kap fenyegető üzeneteket neonáciktól - nyilatkozta az egyik izraeli lapnak. Főzzünk változatosan! Az iskolás gyermek tízórai csomagjába, reggeli és esti tea mellé, sőt vendégváró süteménynek is megfelel az olcsó hamis linzer. Hozzávalók: 20 deka zsír vagy 25 deka margarin, 20 deka cukor, 20 deka főtt, áttört burgonya, 50 deka liszt, 1 egész tojás, 1 citrom leve és reszelt héja, fél csomag sütőpor. A zsiradékot a cukorral és a tojás sárgájával habosra keverjük, beledolgozzuk a főtt krumplit, majd a lisztet, amibe előzőleg csöpp sót, sütőport, citromlét és a citrom reszelt héját tettünk. Az alaposan kidolgozott tésztát vékonyra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Minden második karika közepét gyűszűvel kiszúrjuk, és a maradék tojásfehérjével a karikák tetejét megkenjük. Előmelegített sütőben, közepes tűznél rózsaszínűre sütjük. Egy sima és egy lyukas süteményt lekvárral összeragasztunk úgy, hogy a lyukas linzer fülűire kerüljön. Betétes rántották. Mivel a tojás télidőben drága, érdemes a hagymán, szalonnán, kolbászon kívül más „betéttel” dúsítani. Nagyobb adag lesz a tojásból, ha 1-2 evőkanál tejjel, lisztes habarással verjük fel. A kockára vágott, vajban megpárolt almára öntött habart tojásból különleges rántottát süthetünk. A fokhagymás rán- tottához kenyérből pirítóst készítünk, fokhagymával bedörzsöljük, kockára vágjuk. Forró olajba dobva ráöntjük a habart tojást. Finom a rántotta dinsztelt káposztával is. W. M. Bohémélet Torinóban Parádés szereposztásban és fergeteges sikerrel mutatták be csütörtökön Torinóban - az ősbemutató után pontosan száz évvel - Giacomo Puccini egyik legnépszerűbb operáját, a Bohéméletet. Mimi szerepét Mirella Freni, Rodolphoét Luciano Pavarotti énekelte, a zenekart Dániel Oren vezényelte. A Bohémélet ősbemutatójának centenáriumát nemcsak Torino, de az egész olasz kulturális élet kiemelkedő eseményként ünnepelte. Az itáliai közszolgálati televízió, a RAI egyik csatornáján egészen szokatlan módon, élő adásban, tehát főműsoridőben és nem a komolyzenének juttatott éjszakai órákban közvetítették az előadást. Egy jó Mázzá. A képen Argentína leghíresebb modellje, Valeria Mázzá. A kedvelt manöken fotója a Newsweek címlapján jelent meg. Wagner dédunokájának botrányai RÁDIÓ MELLETT JEGYZET Változatok a szegénységre A tanár. Barátomnak írja barátja, vázolja sorsa alakulását. „Tavaly, utolsó szolgálati évemben elvették tőlem a tanszékvezetést és pótdíjamat, kineveztek utódomnak egy adjunktust, noha a törvény tiltja, hogy segédoktató tölthessen be tanszékvezetői posztot. Ezt követően megígérték, hogy tovább taníthatok, majd az első Bokros-csomag után azonnal elküldték. Vigaszdíjul megígérték, hogy szobámban maradhatok, mint a levelező tagozaton még tanító óraadó, ezt követően kitették az asztalomat a folyosóra. Hosszú huzavona után engedélyt kaptam, hogy a német tanszék egy üres asztalánál leülhessek, de névtábla nem jelezheti, hogy én ott lennék. Most „sétáló” időmet töltöm, május elsejétől nyugdíjas leszek, nyugdíjam - ahogy hírlik - 20 ezer forint körül várható.” A diplomás tanár eddig is szűkösen élt családjával, és milyen élet vár rájuk májustól, az elképzelhető. Ami sorsa erkölcsi oldalát illeti: miféle rideg szellem uralkodhat abban a felsőfokú (nem pécsi!) intézményben, ahol ilyen megalázó módon - folyosói kirekesztés, névtábla leszedés, tanári munkásságának titkolása, stb.) - búcsúznak nyugdíjba tuszkolt kollégájuktól a rangos fejesek?! A csirketenyésztő. Fölvonult a főváros szívébe társaival és sok-sok ezer naposcsibével. Nyilatkozik a rádiónak, tévének. Hogy minden csirkére ötnyolc forintot ráfizetnek. Hogy megszűnt az exporttámogatás. Hogy nem éri meg csirkét tenyészteni, mert emelkedtek az energiaárak, emelkedett a takarmány ára, növekszik a szállítási költség. Hát ne csodálkozzanak, ha egyszer elfogyott a türelmük. Idejöttek, tüntetni, a parlament elé. A lapokban már megjelent a magyarázó nyilatkozat miniszteriális szinten, következésképpen az exporttámogatás nem szűnt meg, csak csökkent, éppen gazdaságossági meggondolások miatt, tehát nem biztos, hogy a tenyésztők tüntetése jó megoldás, stb.) Hanem a „csirkeosztásra” megjelent kisebb pesti tömeg, már elgondolkoztató. Volt aki csalódott, mert azt hitte, rántani való csirkéket kaphat teherautóról boldog-boldogtalan. Volt, aki ötven-száz darab pelyhes csibét is bepakolt dobozba, reklámszatyrokba. „Otthon, a fürdőszobában felneveljük!” - hangzott a laikus ötlet. Eszükbe sem jut, hogy a csirkenevelés szakma, vagyis etetni kell, gyógyszerekkel óvni a pusztulástól - föltéve, ha ebbe a hidegben másfél órán belül még hazaér „madaraival” épségben - és egyáltalán ennyi kis állatnak élettér kell, még néhány csirkének is, már pedig erről szó sem lehet mondjuk pesti tömeglakásokban ... De hát a szegénység, némely szerencsétlennek az eszét is veszi, megróni őket nem illő. Mert még mindig jobb, ha így, vagy úgy kiosztják, mint sem elpusztítsák nagyüzemi módszerrel. Emlékezhetünk rá, néhány éve karácsony után hat-nyolc mázsa szaloncukrot dózerolta- tott be a szeméttelepen egy külföldi szaloncukor-árus, mert nem tudott túladni portékáján. Furcsa, csóró egy világ ez ... A kukázó. Reggel leviszem a szemetet egy reklámszatyorban, a konténerekhez. Érthető módon egy morzsányi étel, vagy élelmiszermaradék sincs a szatyorban. A kukázó ezt szomorúan tapasztalja is. Mindketten szomorúak vagyunk. „Éhes?” - kérdem tétován és mindjárt meg is bántam a hülye kérdést. „Nem uram! Én nem éhes vagyok, hanem éhezek.!” Aki csak úgy átmenetileg ismeri az éhséget („ma még nem ettem semmit, mi a vacsora?”), nem tudja, mi az az éhezés. Napokon, heteken, hónapokon át. Betegség, örökös szédelgés, kiszáradt torok, lázas gyengeség, dús kirakatok üvegéhez nyomott orr, fehér szájszél. És düh, iszonyatos düh, gyakran tehetetlen sírássá szelídülve. Az éhező szemében már az őrület nedves fénye. I
