Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-03 / 33. szám

1996. február 3., szombat VÁROSAINK Dhnántúli Napló 9 Pécsi Ipari Park Közhasznú Társaság létrehozásáról döntött a közgyűlés Szemlélődő séta utcáról utcára Abányászati után a bőripari múzeum is? Nem könnyű áljutni a Ferencesek utcáján a Álmodni, amit kell „Ostoba kérdésre nem lehet értelmes választ adni - írta Francis Bacon reneszánsz angol tudós államférfi és filozó­fus, a kísérleti tudomány megalapozója. Azóta eltelt négy­száz év, s erről tételről - kikezdhetetlen igazságmagván túl - sokszor bebizonyosodott, hogy némi tágításra, kiegészí­tésre szorul: ostoba szituációkban ésszerű kérésekre sem le­het értelmes választ adni, csak értelmesnek tűnőt. Akik netán elcsodálkoztak azon a vitán, amelyet a köz­gyűlés folytatott a költségvetési „koncepcióról”, azoknak ajánlom: tudják be annak, hogy ez egy eleve ostoba szituá­ció volt. Kötelező koncepcióként megzenésítetten kellett el­játszani a „Kényszerűségből hogyan húzhatjuk még szoro­sabbra nadrágszíjat, hogy ennek felelőssége másra háruljon” című ősi moralitást. Az előadás hosszú volt mind ez a cím, s így stílustalan is, hiszen az idő pénz. A közgyűlési ülés per­cekre eső költségét is ki kellene újra számítani, mert hát ez mégsem egy ingyen cirkusz - számunkra. Emlékszem: öt éve 700 egynéhány forint volt. Ma ennek többszöröse lehet. S ehhez is mérhetnék a virtusból maratoni hozzászólást. Talán a „műfaj” értelmezésével is baj lehetett. A koncep­ció fogalmához olyan pozitív tartalmak tapadtak, amelyek miatt felfokozott várakozás övezi: beleértődik a gondolat, a az ötlet, no meg a képzelet, sőt netán még az álmodozás is. Csakhogy miként is álmodozhat egy önkormányzat testület­ként. Közhatalmi funkcióit tekintve csak is úgy, mint egy fe­jedelem. E szerepkör az álomhatárait pedig Móricz Zsig- mond adta meg a Tündérkertben: „A fejedelemnek, nagysá­gos uram, nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet. . . Nem is csak amit lehet: de amit kell.” Kemény megszorítás. Feltételezésem szerint közgyűlési bírálói az említett pozitív fogalomtartalom jegyeit is magára öltő koncepciót vártak, a várost kormányzó relatív többség viszont részint alibiként teljesítendőnek fogta fel, részint pedig zömmel olyan lépések megtételét indítványozta benne, amelyek maguktól értetődő gazdálkodási feladatok. A „kell”. Ám kérdés: ha ez költségvetési koncepció a már hónapok óta kész városfejlesztési koncepció, valamint az in­tézmények és a gazdasági társaságok átvilágítása vizsgálati anyagának megvitatása után készül - ahogy ez számomra a logikusnak tűnik - akkor is csak ennyi lett volna benne a „lehet”, illetve azok józan megszűrtével a „kell”?. Ám ez bizonyára ostoba kérdés, hiszen a közgyűlési ülésen nem kaptam rá elfogadható értelmes választ. Dunai Imre FOTÓ: LÖFFLER Polgármesteri felhívás a síkosság elleni fokozott védekezésre Pécs Város Önkormányzata ezúton hívja fel a lakosság figyel­mét a fokozott síkosságvédelemre, tekintettel arra, hogy alap­vetően tulajdonosi kötelezettség a telekhatárok előtti járdasza­kasz fenntartása. A város közintézményekkel kapcsolatban úgy intézkedett, hogy az intézmények vezetői kötelesek a saját in­tézményük közvetlen bejáratának, járdaszakaszának síkosság­mentesítéséről - elsősorban homokszórással - gondoskodni. Utasítottam a Közüzemi Rt-t, mint a közterületek üzemeltető­jét, hogy a fontossági sorrendek betartása mellett többlet kézi munkaerő igénybevételével, a köztisztasági és parkfenntartási tevékenységet ellátó gazdasági társaságok bevonásával intéz­kedjen homokszórás útján a síkosság-mentesítésről. Dr. Páva Zsolt polgármester Közmeghallgatás a közoktatásról Pécs Közgyűlése február 8-án, csütörtökön 17 órai kezdettel közmeghallgatást tart a Város­háza nagytermében a közoktatás helyzetéről. A közmeghallgatá­son az állampolgárok és a hely­ben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A felszólalás tárgy­köre csakis az előbb említettek lehetnek. Egyedi, hatósági ügy­ben az ülés elnöke nem adhat szót. A felszólalások egyenként az 5 percet nem haladhatják meg. Az ülésen elhangzott köz­érdekű felszólalásokat a közgyű­lés értékeli: amennyiben az azonnali válaszadásra, intézke­désre nincs lehetőség, a vizsgá­lat eredményéről, a szükséges intézkedés kezdeményezéséről 30 napon belül kap választ a fel­szólaló. Hatályba lépő rendelet Pécs Önkormányzatának 1996. évi 3. számú rendelte a Szigeti városrész részletes rendezési tervének kisebb módosításáról 1996. február 3-án hatályba lép. A rendelet megtekinthető a Pol­gármesteri Hivatal Ügyfélszol­gálati Irodájában a Kossuth tér 1-3. szám alatt. (A részletes rendezési terv módosítása a Hul­lámfürdő elhatározott beruházá­sával függ össze, amely során fedett uszodát építenek. Bevonulási segély Az elmúlt heti Pécsi Körképben adtunk tájékoztatást a sorkatonai szolgálatra bevonulóknak ad­ható egyszeri segély feltételei­ről. Ismét felhívjuk az érintettek fiygelmét, hogy kérelmüket az állandó lakhelyszerint illetékes területi szociális központokban lehet benyújtani február 5-től 14-ig ügyfélfogadási időben , vagyis hétfőn 12.30-tól 17, szer­dán 8-tól 17 óráig. Az önkormányzati rendszer fennállása óta az iparszerkezet­váltás elsődleges céljaként sze­repel Pécsett a gazdaságfejlesz­tést szolgáló ipari park létreho­zása. Az önkormányzat a meg­valósítás érdekében számos kezdeményezést tett már, s több külföldi céggel lépett kapcso­latba. (Eddig eredménytelenül.) Az ipari park megvalósításá­nak elősegítésére a város évek­kel ezelőtt jelentős méretű föld­területet vásárolt. Kiderült, hogy a Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt. a város ezen te­rületével szomszédos 40 hek­B iztatom az unokákat: jól je­gyezzék meg maguknak az idei telet, hiszen eddigi kis éle­tükben összesen nem volt ennyi hó Pécsett, mint most. Pár ha­vas nap, és máris mögöttünk szokott lenni a tél, nem úgy mint az idén. Amikor persze ugyanúgy felkészültek a télre, mint máskor, csak éppen most is megoldhatatlannak látszott a feladat. A pécsi belváros két sé­tautcáját, a Ferenciek utcáját, s Király utcát a Kórház tértől a Búza térig. Amikor e két utca sétautcává lett, már a tanács le­vette a kezét róluk ilyenkor té­len (és e hagyományt sajnálatos módon átvette az önkormány­zat), s a jövő-menő emberekre bízta, mit csinálnak a hóval. Miközben persze jó példával járt az élen: a járművek elől el­vileg elzárt utcákba nem en­gedte be a saját hóeltakarító gépeit. A többit elnézte. Ugyanis a gyalogos lábakkal együtt azok is segítettek eltün­tetni a havat. Persze más meg­oldás is van. Az üzlettulajdono­soknak az üzlet előtti járdasza­kaszról el kell takarítani a ha­vat. Amit másutt sem igen lá­tunk, ahol pedig csak egy-más- fél méter széles járdáról van szó, nem úgy, mint a sétautcák­ban, ahol az adott járda gyakor­latilag az utca közepéig tart. Egyszerűbb tehát -láttuk több­felé - hozzá sem nyúlni. A megoldás vélhetően mégis csak az lehet, hogy a hóeltaka­rító gépek bemennek a sétaut­cákba is. Minthogy azoknak amúgy is kitüntetett szerepük van a város életében. J aj, hány éve már, hogy sokak erőlködése ellenére is meg­szűnt Pécsett a bányászati mú­zeum, melynek az anyaga most valahol raktárban szunnyad lát­hatatlanul, rettegve az enyészet­től. Hogy magának a hajdan támyi ingatlan tulajdonosa. Az érdekegyeztetés eredménye­ként kialakult megegyezés e két terület fejlesztésére együttes koncepció kidolgozását is elér­hetőnek és célszerűnek látta. Ugyancsak célszerűnek látszott bevonni a terv megvalósításába a területi gazdasági önkor­mányzatot, a Pécs-B aranyai Kereskedelmi és Iparkamarát. Végül potenciálisból tényleges partner lett a budapesti székhe­lyű Ipari Park Egyesület is. Az eddigi kudarcba fulladt kísérletek egyértelműen azzal a tanulsággal szolgáltak Pécs büszke, sokezer embert foglal­koztató iparnak a haláltusája után annak a tárgyi emlékei is megsemmisüljenek. A minap egy másik gyűjte­ményről hallottunk riasztó hírt. Évszázados hagyományai van­nak Pécsett a bőriparnak - már a török előtti időkből vannak híradások -, amelynek méltó helyet biztosítottak annak ide­jén a tímárházból lett várostör­téneti múzeumban. A riasztó hír erről szólt. Egy bőrgyári szakember, a pécsi bőripar múltjának szorgos kutatója kérdezte: tudjuk-e, hogy a mú­zeum bőripari kiállítása gyakor­latilag látogathatatlan. Nem tudtuk. De azóta már tudjuk, hogy szándék szerint közönséget már nem fogad a gyűjtemény, a helyén rádiókiál­lítás van. Ne lenne rá szükség? Egy a létért küzdő gyár ha nem támogatja a múzeum fenntartá­sát, az még nem jelentheti, Önkormányzat számára, hogy elkerülhetetlen az ipari park megvalósítására létrejövő, s az összes érdekeltet magában fog­laló társaság kialakítása. A már említett négy partner a gazda­sági társaság formájának meg­választásánál a legmegfele­lőbbnek a közhasznú társaságot találta. A maga részéről Pécs Köz­gyűlés csütörtöki ülésén hatá­rozott a Pécsi Ipari Park Köz­hasznú Társaság létrehozásáról, amelyben az önkormányzata a legnagyobb súlyú üzletrésszel rendelkező tulajdonos. D. I. hogy nincs szükség a gyűjte­ményre. Annyi minden eltűnt Pécs múltjából - visszakerült a föld alá talán végérvényesen a Dominikánum, örök időkre el­tűnt a harangöntő műhely, be­cses római kori emlékek sem­misültek meg az utóbbi évszá­zadokban és napjainkban hogy érthetetlen, miért kell an­nak is eltűnnie a szem elől, aminek pedig nem kellene, sőt, éppen az emlékezés és emlé- keztetés végett kellene büszkén megőrizni. Ám mintha ugyanaz a kö­zöny munkálna itt is, mint a kö­zel évezredes románkori szé­kesegyház kultúrhistóriai érté­ket jelentő díszes faragot kő­anyaga körül, ami a maga tár­gyi valóságában már szinte év­tizedek óta nem látható, s nincs ember a városban, aki meg­mondaná, mikor lesz látható. Csak ilyenekhez értenénk? Hársfai István Bár akad néhány tanulság, mégsem kommentárt fűzünk most a hivatali stílusú felhívás­hoz, hanem két adalékot emlí­tünk a közgyűlés csütörtöki ülé­sén elhangzottakból. A város jegyzője e téma kapcsán el­mondotta, a hó el nem takarítás és a síkosság elleni nem véde­kezés tömeges méretű szabály- sértései miatt bőven lett volna mit ellenőrizni és szankcióval sújtani, ha lenne olyan méretű apparátus, amelyik az ilyen közterületi rendeletek betarta­tását hatékonyan végezné. (Ez azért nem tökéletes biztonság a szabálysértőknek!) A másik Traj Ferenc inter­pellációja alapján és az abban foglalt javaslatot megerősítve hangzott el a polgármester ré­széről, hogy felül kívánják vizs­gálni a buszmegállók takarítá- sátvégző vállalkozókkal kötött szerződéseket: miként teljesítet­ték az abban foglaltakat, illetve még milyen garanciákat kellene ennek érdekében az ilyen szer­ződésekbe belefoglalni. D. I. Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei In­tézetének adatai szerint a február 1-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 98,2%, nitrogéndioxid 61,2%, szénmonoxid 37,5%, szálló por 108,8%, ózon 21,9%. A levegő minősége szerdához képest to­vább romlott. 10.30-tól 16 óráig a belvárosban, a Légszeszgyár és a Boszorkány út környékén a határ­érték többszörösét meghaladó kéndioxid koncentrációkat mér­tek. A legmagasabb három órás átlagérték a megengedett szint 3,8-szerese volt! A nitrogéndioxid értékek szintén egész nap a határ­érték közelében voltak, s késő délelőtt a megengedett értéket néhány órán át meghaladták. A légszennyezettség mérését a Vá­rosi Vagyonkezelő Kft. támogatja. Bővítik a kökényi hulladéklerakót A pécsi települési szilárd hulla­dékot a Kökény közigazgatási területén kialakított telephelyen, illetve szemétbányában helyezik el. Ennek kapacitása előrelátha­tóan 3-4 évre elegendő. A jelen­legi hulladéklerakó bővítésére elkészült a programterv, hogy a város a környezetre lehető legki­sebb terhelést jelentő módon tudja megoldani keletkező hul­ladék elhelyezését. A bővítéshez Pécs már korábban vásárolt Szilvás határában területet. A közgyűlés legutóbbi döntésével újabb kökényi, illetve szilvási területek megvásárlásáról hatá­rozott. A beruházás megvalósí­tásához Pécs Önkormányzata központi támogatásért pályázik. A Városfejlesztési és Üzemel­tetési Iroda a kökényi szilárd kommunális hulladéklerakó bő­vítésével kapcsolatban értesíti az érintetteket az alábbiakról: A környezeti hatásvizsgálat elvég­zéséhez kötött tevékenységek kö­réről és az ezzel kapcsolatos ha­tósági eljárás részletes szabá­lyairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet 7. szakasza alapján a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanul­mányt, valamint a hirdetmény szövegének jogszabály szerint meghatározott részét megküldte Pécs Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatalának. Az ira­tok a Széchenyi tér 1. szám alatt a II. emeleten a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda folyosói részén kifüggesztésre kerülnek a megjelenéstől számított 30 na­pig. Ez idő alatt az érintettek észrevételeket tehetnek a fel­ügyelőségnél, vagy Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjénél. D. I. Városvédő őrjárat azt, hogy közel sincs minden rendben hagyo­mányaira olya büszke városunkban. A kivitele­zését tekintve szerencsétlen alagút és ez a tűzfal - nem először tesszük szóvá - így együtt sok a rosszból. Az előbbin nehéz segíteni, az utóbbin viszont könnyen lehetne, legalább valamilyen ideiglenes takarással. Rejtély, hogy eddig még egyetlen reklámozó cégnek sem jutott eszébe ennek az igazán előnyös és forgalmas hely mel­lett lévő hirdetési felületnek a hasznosítása. A város egyik legforgalmasabb pontján, ahol a Kálvária utca, a Hunyadi út és az Aradi Vérta­núk útja találkozik, s közel a félresikerült ala­gúthoz, van egy csúf tűzfal. Még az alagútépí- tés munkálatai következtében felejtődött itt a mai is látható állapotában, az pedig már igen régen volt. Azóta is így „díszeleg”, jelképezve Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső i i t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom