Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-25 / 55. szám

1996. február 25., vasárnap Magazin BHiántúli Napló 7 Habsburg Ilona Megyugorjeban Az ima, a böjt, a virrasztások a boldogsághoz vezették ÜDN Barátainak Klubja Bortúra Az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja már­cius 8-i Nőnapköszöntő rendezvényére már min­den hely elkelt Március 23-án a klub a Zeusz Uta­zási Irodával közösen bor­túrát szervez Villánykö- vesdre. A programban szerepel látogatás Sikló­son, a villányi szoborpark megtekintése, a villánykö- vesdi Blum pincében hi­degtálas vacsora és szabad borfogyasztás, harmonika zene. A tagfelvételeket, a programra való jelentke­zést a klub pécsi irodájá­ban (Ferencesek u. 1., tel: 72/210-965) intézik, min­den kedden 14-től 16-ig. Főzzünk változatosan! Mit adunk a reggeli tejhez, teához? Zsírral, vajjal, mar­garinnal, lekvárral kent ke­nyeret. A drága sajtból, sza­lámiból már kevesebb csa­ládnál jut. Változatosabbá téve az étkezést, érdemes különféle uzsonnakrémeket készíteni. A krémek alapja vaj vagy margarin, amit kü­lönféle adalékokkal, fűsze­rekkel ízesítünk. Sajtkrém. Egy 10 dekás Camping vagy tejszínes ömlesztett sajtot jól kikeverünk 15 deka margarinnal, 1-3 fi­nomra reszelt főtt tojással, valamint egy kis fej apróra vágott, lesózott vöröshagy­mával. Borsozzuk, majd íz­lés szerint, mokkáskanálnyi mustárral tehetjük pikánssá. Pálpusztai krém. Ugyan­úgy készül mint a fenti sajt­krém, csak fóliás ömlesztett sajt helyett 2-3 kocka Pál­pusztai sajtot nyomkodunk szét. Felnőtteknek való, kü­lönleges csemege. A gom­bás krémhez egy kisebb fej felaprított hagymát és 15 deka igen apróra vágott gombát zsiradékon meg- dinsztelünk, sózzuk, bor­sozzuk, adunk hozzá 2 ge­rezd zúzott fokhagymát, va­lamint mélyhűtött vagy szá­rított petrezselymet. A zsír­jára sült hagymás gombát hagyjuk kihűlni, így kever­jük habosra a margarinnal, főtt tojásokkal. Mivel a krém már tartalmaz hagy­mát, nyers hagymát nem adunk hozzá. Halpástétom. Egy doboz olajos szardíniát pépessé törünk, habosra ke­verjük a margarinnal, sózott hagymával, tojásokkal. Egy bő kávéskanál mustárral ízesítjük. W. M. (Eszéki tudósítónktól) A hercegovinai zarándokhelyet évente százezrek látogatják. Itt keresnek orvoslást a rokkantak, a gyógyíthatatlan betegek, a ki­ábrándultak. A hívők látomása­ikról beszélnek, amikor alkal­muk volt kap­csolatot terem­teni Szűz Má­riával. Nem kerülik el a szent he­lyet a közéleti személyek sem, akik a za­jos világ min­dennapjaitól a dombos vidék magányában keresnek me­nedéket és lelki felfrissü­lést. Habsburg Ottó és csa­ládja is járt már e vidéken. Unokahúga, Habsburg Ilona hercegnő már hosszabb időt töltött egy megyugorjei bérelt szobá­ban. Ő állandó támogatója az ottani hitközségnek és segíti Szlavko Barbarity barátot, gyakran tolmácsol. Ilona szülei Habsburg József Árpád főherceg és felesége Lowenstetn Wetrheim - Ro­senberg Mária 1945-ig Ma­gyarországon éltek. Később szétszóródott a család Európá­ban. Ilona Münchenben szüle­tett. Svájcban, Franciaország­ban, Angliában élt és Portugáli­ában telepedett le. Édesapja, Habsburg József Árpád a magyarországi ágról származik és von Habsburg Ottó főherceg közeli rokona. Habsburg Ottót jól ismerik Horvátországban, hiszen gyak­ran jár Dalmáciában, és politi­Több ezer hangfelvételt hagyott hátra Friedrich Jürgenson svéd spiritiszta és filmes, aki 1987- ben halt meg. A szellemvilág­gal az 50-es években kezdett foglalkozni. Az érdekelte, le- het-e rögzíteni a holtak hangját, ezért magnója mellett arra kérte a szellemeket, szóljanak hozzá. Hónapokig semmi sem tör­tént, de egyszer, a kertjében rögzített felvételen a madár­hangok mellett furcsa interfe­renciákat észlelt. Egy kis erdei kunyhóba elvonulva folytatta a kísérletet, és most először va­lódi, érthető üzenetet vett. Több kutató meglátogatta Jürgen- sont, és vizsgálatokat végeztek. kai tevékenységével, éleslátá­sával és közvetlenségével meg­nyerte a polgárok szeretetét. Ilona hercegnő, mielőtt Me- gyugorjéba jött volna politikai tudományokat tanult, rövid ideig újságíróskodott és az ide­genforgalomban is dolgozott. A huszonhat éves hercegnő kitű­nően beszél magyarul, angolul, franciául, németül, olaszul, por­tugálul és jól megérteti magát horvátul is. Megyugoijeba 1984-ben lá­togatott először. Éppen a Kri- zsevac nevű hegyre mászott fel, amikor elfáradt, s egy sziklára leült pihenni. Körülnézett és a völgyben látta Megyugorjét a két tomyú Szent Jakab temp­lomával. Úgy tűnt néki, mintha az ég kéksége a templomon le­begne kápráztató szépségében. Ekkor azt érezte, hogy valaki karon fogja és a hegy tetejére segíti. Egy barát volt, akinek Ilona elmesélte életútját. A za­rándokhellyel való első találko­Előfordult az is, hogy egy telje­sen új szalagot helyeztek a gépbe, a szobában ülők elkezd­tek beszélgetni, s amikor visz- szahallgatták a felvételt, a je­lenlévők beszélgetésén túl tisz­tán kivehető hangokat is hallot­tak. William G. Roll, az észak-ka- rolinai Pszichikai Kutatási Ala­pítványtól úgy találta, hogy a Jürgenson-féle szellemhangok nagyon is valóságosnak hatot­tak. Azt persze nehéz lenne megmondani, hogy valójában mi is történik ilyenkor: szelle­mek vagy élők huncutkodnak, esetleg a technika, a fizika tör­vényei működnek. záskor már tudta, hogy egy ideig ott kell maradnia. Ä Habsburg család támogatta el­határozását. A hercegnő egész családja járt már a vidéken, a szülei, a testvérei és távolabbi rokonai is. Hogy a csa­lád nem feled­kezett meg róla, arra a legjobb bizonyíték, hogy Francesca és von Habsburg Karlo újszülött leányát Ilona ke­resztelte. Az ünnepélyre Szlavko Barba­rity barátot is meghívták. Ilona her­cegnő szívesen közli lelki élmé­nyeit, amelyeket a szent helyen szerzett. Állítja, hogy tíz éves ott-tartózkodása során megvaló­sultak álmai, sőt! Az ima, a böjt, a rózsafű- zéres virrasztá­sok útján megismerte a Boldo­gasszonyt és annak jótevő ere­jét. Vallomása szerint az Istenről is értékes tapasztalatokat szer­zett. Úgy érzi, életmódja né­hány szokásának lemondása után tudja meg az ember, hogy azok csak terhek voltak életé­ben. ő Megyugoijeban sokkal több boldogságra talált, mint a nyugati világban. A háború legveszélyesebb pillanataiban sem hagyta el a vidéket. Ezt elsősorban az ot­tani emberekben való hitének és az irántuk érzett szeretetének köszönheti. Életmódjával telje­sen alkalmazkodott a vallási követelményekhez. Tausz Imre Új bélyegek A Magyar Posta február 29- én, egyenként félmillió pél­dányban és 24 forintos név­értékben három kisívet je­lentet meg a Feszty-körkép egyes részeinek bemutatá­sával. A budapesti 8. sz. hivatal ma alkalmi bélyegzést használ Polgár Zsuzsa sakkvilág-bajnokságának emlékére. * Ausztria ENSZ-bélyegeiből Bécsben kiállítást rendez­tek, alkalmi bélyegzéssel ál­lítottak filatéliai emléket. Habsburg Karlo lányát Ilona keresztelte Magnóra vett szellemhangok ggatő 45 E héten elsőként az Elmúlt nyár jeligét választó olva­sónknak üzen a Kártyafag­gató. Olvasónk azt kérdezi, párja visszatér-e hozzá és gyermekükhöz. A lapok sze­rint nehéz és ellentmondásos helyzet várható. Ön egy vég­leges, karakán lépést remél a férfitól, ez azonban a jelen időszakban illúzió. Ha nem változtatják meg merev néze­teiket (például a közös élet lehetőségéről, arról, ki milyen viselkedést vár el a másiktól a szerelemben, arról, hogy ön szerint hogyan kell egy apá­nak viselkednie a gyermeké­vel), akkor a másik lány lesz a befutó. Ott ugyanis sokkal vi­lágosabbak a viszonyok. Ne felejtse el, hogy a férfiak rosszul tűrik a túlságosan hosszúra nyúló döntési szitu­ációkat, sokan ilyenkor any- nyira elfáradnak, hogy a vé­gén a könnyebb ellenállás felé mozdulnak el. Az minden­esetre látható, hogy a barátság megmarad önök között. Érdemes-e együtt marad­niuk férjével, kérdezi a Har­minc éves hűség jeligét vá­lasztó olvasónk. A kártya sze­rint ön attól tart, hogy párja ismét találkozik a harmadik­kal, és azt sem érti, hogy a há­zasság szentsége miért nem tartotta vissza már előbb. Ha azonban vesz egy nagy leve­gőt, és nyugodtan átgondolja az egészet, látnia kell, hogy az egész ügy kisebb jelentő­ségű, mint azt ön érzi. Érzel­mei elsodorták, s most azért jutott eszébe a szakítás, mert így akarna ütni egyet a hűtle­nen. A lapok szerint azonban egy szép utazás, vagy valahol máshol együtt töltött időszak ismét összehozhatná önöket. Fedezzék fel ismét a szerelem és a szex örömét. Az ember követhet el hibát, de az is em­beri oldalunkhoz tartozik, hogy megengedjük: javítsa ki, és engeszteljen meg minket. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit. A szerkesz­tőségbe küldött borítékra ír­ják rá: Kártyafaggató.) Madonna az Evita című film forgatásán, Argentínában. Voltak, akik tüntetőén üdvözölték, míg sokan helytelení­tették, hogy pont Madonna személyesíti meg nemzeti hős­nőjüket, Éva Peront a filmben. Rádió Mellett ... JEGYZET Szegények és gazdagok - mi történt az Operabálon? Meglepően eredeti té­mát vitatnak a nők a rádió­ban: ki-ki ho­gyan reagál a házasságtörésre? Á riportemő kérdez: „Ha rá­jössz, hogy a férjed megcsal, mit csinálsz?” Az ifjú asz- szonyka: „Ha megcsalna ez a barom, egy szót sem szól­nék, mert én ú r i n ő vagyok!” A finom úri válaszról eszembe jutott első főszerkesztőm, aki azt mondata: „Az úrinő csúnya és hülye ...!” A két vélemény­ben összefüggést senki ne ke­ressen, ezt csak úgy mondom. Következő kérdés: „Ha a férj csalja a feleségét, mit szól eh­hez?” A választ öntudatos, ha­tározott férfitól hallóm: „Az nem olyan nagy baj! .„És ha mondjuk Önt csalja meg a felesége?” - „Kiverem a bal­hét!” - „Elhajtja a feleségét ha­zulról?” - „Á lába sem érné a földet!” Nos, ennyit a vita tár­gyáról: ami ugye, legalább év­századok óta tart.. . Az emberi sorsok perifériáját járja mikrofonnal a riporterlány és egy riporterfiú. A virág­árusnő nagyon is fiatal még, kedves, jókedélyű: „Ebből élek, élünk, mert van három kis­gyermekem ...” - „Férje?” - „Úgy eltűnt, hogy csak családi­pótlék van, de hát az nem elég, muszáj virággal kereskednem. Mindennap bujkálok a rend­őrök elől...” - „Korábban mi­lyen munkája volt?” - „Fono­dában dolgoztam mint fonónő. Igaz, három műszakban, de szerettem a munkámat, meg az­tán az egész kollektíva jó volt. .. De hát a gyár már nincs, munka sincs...” Idős férfi, hol koldul, hol meg virágot árul, a pesti belvá­rosban. A rádióst elzavarná: „Mit akar itten? Menjen a francba, hagyjon békén ... Kü­lönben is mire kíváncsi? Uta­zók, Szegedről hordom fel a vi­rágot bizománybán ... Hogy azelőtt? Téeszben dolgoztam 25 évig. Most nincs téesz, mi meg a világnak szaladtunk . .. Na, hagyjon már a francba... mondtam ... Engem nem ér­dekel a rádió. Hol alszom? Lépcsőházakban. Vannak he­lyeim. A lakók hordanak le néha ételt, néha egy üveg sört, a házgyári lépcsőházakban meleg van. De csak reggel ötig tölthe- tem ott az időt...” Virágárus asszony: „Fiata­lűr! Akivel az előbb beszélt, azzal a goromba férfivel ott a túloldalon, a város egyik leg­gazdagabb embere. Emeletes bérháza van, meg kertje, meg mindene. Milliomos. Napköz­ben meg nyavalyog itten ...” - „Ön asszonyom hogyan él?” - „Nem valami jól, tizennégyezer a nyugdíjam. De van egy fiam, kutatóorvos, már családja is van, de képzelje el, huszon­nyolcezer forintot visz haza tisztán. Két gyerek meg a fele­sége. Hogyan éljen ebből? De ne higgye, hogy engem szé­gyell. Áz intézetben tudják, hogy az édesanyja virágot árul, de ő nem tagadja. Büszke rám. Én taníttattam ki, mire meg­kapta a diplomát...” Olvasom az egyik központi lapban az operabáli tudósítást. Többek között. „... Biléta. Volt 25 ezerért és 50-ért. A 84 páholy darabja pár millió - több szám forgott közszájon .. . Előételnek rózsaszín lazac ... halsaláta, kaszinótojás kaviár­ral és finom füstölt libamájpás­tétom . . . Főételnek szarvas­bélszínbe töltött borjúszűzérme dukált zafttal, de ízben a hús fölé nőtt a köret.. . tejszínes sajttal szórt, csőben sütött zöld­ségegyveleg ...” Hogy e fenti idézet miként függ össze kis dolgozatom kol­dusaival, virágárusaival? Se­hogy. Csak úgy eszembe jutott. És még idézek a báli riportból: „... A Sugár útról a héten ösz- szeszedték a jeget-havat. Tö­méntelen rendőr, álruhás rendőr, őrző-védő őrezredes és kutya mozgott a tájon ... Sí­poló kapun, hosszas sorban csoszogás után, vonalkódolta be magát a nép . ..” A zsaruk ugyan kitől, kiktől óvták a hazai felsőtízezrek csil­logó társaságát, a jótékonysági alapra szánt operabálon? Ámikor befejeztem e - nem éppen derűs sorokat, felhív egy ismerősöm, ifjú lányka, kérdi miről írok, mondom neki a sze­relemről, meg aztán . . . Közbe vág: „írd bele, hogy nagyon- nagyon szerelmes vagyok ...” Kolléganőm hallja a csevegést: „Szerelem? Az meg mi?” ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom