Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-25 / 55. szám

1996. február 25., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl ÜMntúli Napló 5 Privatizáció útján megtisztított milliók (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanis a gyors vállalati tu­lajdonosváltások, a cégek tényleges és vásárlási ára közti különbségek lehetővé teszik az illegális bevételek tisztára mosását. Azt pedig egyáltalán nem tudni, az Ál­lami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-nél ellenőr- zik-e a felkínált vételárak eredetét. A pénzmosás módszere: ide-oda utalni a pénzt, míg végül a legjobb közgazdász sem tudja megmondani, hány helyről indultak a kü­lönböző tételek. A dolog ér­dekessége, hogy míg a vál­lalkozók többsége azt bi­zonygatja, nincs nyeresége - kevesebbet akar adózni, ad­dig a pénzmosásban résztve­vők célja: minél nagyobb hasznot kimutatni működő vállalkozásaiknál. Az amatőr akkor bukik meg, amikor először helyez el piszkos pénzt valamelyik banknál, ugyanis 2 millió fö­lött minden befizetést nyil­vántartásba vesznek, a befi­zetővel szemben pedig a pénzintézeteknek azonosítási kötelezettségük van. Ugyan­akkor minden gyanús esetet az Országos Rendőr-főkapi­tányság felé is jelentenek. A gyanú azzal szemben is fennáll, aki lottón nyert mil­liókat, igaz könnyen kivág­hatja magát, ha a Szerencse- játék Rt.-tól igazolást kér a pénz eredetéről. A bankszakemberek úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a pénz nem számlán, vagy telefonon, hanem biza­lom útján utazik, így a vidéki bankokat fenyegeti legke­vésbé a pénzmosás veszélye, ugyanis a területi fiókokban minden ügyfelet személye­sen ismernek. M. B. E. A koldulásról, ami büntetendő Városaink mindennapi képéhez hozzátartoznak a koldusok. Vannak, akik a templomajtó mellé ülnek, vannak, akik az élelmiszerboltok ajtajába. Gondolják, aki oda megy, an­nak biztosan pénze van. Mások a járdán ülnek, vagy állnak, és kalapjukat a járókelők útjába teszik. Vannak asszonyságok, akik fennhangon hirdetik, hogy ők erdélyi menekültek, adjunk nekik pár forintot. Az állomá­son a menetjegy megvételéhez kérnek utazni nem kívánók adományt a várakozóktól. A pécsi Király utcában pedig a színházba igyekvőket próbálják meg adakozásra bírni szegény sorsú férfiak. Dr. Szilágyiné Szeitz Márta, a pécsi polgármesteri hivatal hatósági irodájának vezetője elmondása szerint a nyilvános és a házaknál történő kéregetés szabálysértés, akár ötezer fo­rinttal is büntethető. A koldulás ezért nem engedélyezhető. Az irodához azonban sem tavaly, sem idén nem érkezett feljelentés. Korábban, ha ezt a rendőrség meg is tette, nem le­hetett a büntetést végre hajtani, hiszen a végzés általában nem volt kézbesíthető. A koldusok ugyanis jórészt hajléktalanok. Ezeknek az emberek egyébként sincsen pénzük, így legutóbb a Konzum Áruház előtt kolduló férfit csak figyelmeztetésben részesíthették. Azóta elhunyt az illető'. U. G. Kistérségi fórum Dombóváron a polgármes­teri hivatalban március 5-én 10 órakor kistérségi fórumra kerül sor, amelyen a városi rendőrkapitány a közbizton­ság helyzetéről tájékoztatja a települések polgármeste­reit. Tanácskoznak továbbá a településfejlesztési tör­vénynek megfelelő térségi társulás létrehozásáról is. Megyei közgyűlés Somogybán Február 27-én 9 órakor Ka­posváron a megyeházán közmeghallgatással veszi kezdetét Somogy megye ez évi első közgyűlése. A közmeghallgatáson kívül a napirenden többek közt a marcali csecsemőotthon át­szervezése, a csurgói közép­fokú intézmények összevo­nása, a somogyvári Általá­nos Iskola és Diákotthon ét­jeimének beruházási kérdé­sei, az alapítványok hely­zete és a Duna-Dráva Nem­zeti Park létrehozásának terve is szerepel. Taszár területén már biztonságosabb a járdán kerékpározni, imióta az utakat az IFOR-járművek foglalták el fotó: Tóth A régió IFOR-kárai A békefenntartás sokba kerül a IFOR erőket küldő Ameri- tónak, de nekünk is. A böhöm sállítójárművek konvoja káro­sultat) utat, közműveket, út- nenti házakat. A károkat ren- cező államközi egyezmény szű­kében van hazánk és az USA lpzött, de a NATO tagállamok átalunk is aláírt SOFA szerző- cése szerint a károk 75%-át az ckozó, 25%-át a fogadó fél lormánya állja. Az eddig becsült kár Taszá- ron 125, Barcson 15-21 millió, Nagyatádon 600 ezer forint. A somogyi és a baranyai utak va­lós kárai csak a tél végén mér­hetők fel. Az áthaladó konvo­jok időnként megbénítják Ka­posvár és Barcs közlekedését, ez utóbbi városban a bevásárló­turizmust is. A települések pol­gármesteri hivatalánál kell be­jelenteni az IFOR-erők okozta károkat. B. M. L. Az orosz és az eszperantó a vert mezőnyben Vezet a német és az angol A rendszerváltás nyerteseinek egy-két éven keresztül a nyu­gati nyelveket tanító tanárok látszottak. 1989-ben a magyar általános iskolákban még több, mint hat- százötvenezer gyerek tanulta kötelezően az orosz nyelvet, ehhez képest a többi nyelv taní­tása elenyészőnek volt mond­ható. Miután az orosz nem volt többé kötelező, hatalmas igény támadt a nyugati nyelveket ta­nítók iránt. Sorra nyíltak a nyelviskolák, a magántanárok magas óradíjakat kérhettek el. Mára azonban a piac telítő­dött. A nyelviskolák között kiéle­ződött a verseny, több tönkre is ment közülük. A nyelvtanárok egy része az állami közoktatás­ban .kényszerül” tanítani - az iskolákban pedig már minden­hol lehet nyugati nyelvet ta­nulni. Persze, hogy milyen ha­tásfokkal, az kérdéses. A Központi Statisztika Hiva­tal Baranya Megyei Igazgató­ságának legújabb felmérése szerint Baranya általános isko­láiban a legtöbben német nyel­vet tanulnak. Ezt követi az an­gol. Jóval kevesebben tanulnak franciát és olaszt. Az utolsó he­lyeken az orosz, az eszperantó és a latin található. A gimnáziumokban az angol vezet a német előtt. Egyre töb­ben tanulnak olaszul. Ezt követi a francia, az orosz, a latin és a spanyol. A szakközépiskolákban a német vezet meggyőző fölény­nyel. Ezt követi az angol. Ke­vesen, de azért tanulnak oroszt, olaszt és franciát is. Az általános iskolákban eh­hez képest sok az orosz szakos tanár. Háromszázhetvenen vannak, de közülük csak hatan tanítják ezt a nyelvet. A többiek más nyelvet, illetve más szakot tanítanak. A középiskolákban százharminchárom orosz sza­kos tanár közül tizennégyen ta­nítják csupán a nyelvet. Az adatok szerint nyelvtaná­rokból sehol nincs hiány. Az iskolákban minden nyelvből több a szakos tanár, mint ahá­ny an valóban tanítják azt a nyelvet. U. G. Az értelmiség szerepéről A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két osztá­lya és négy intézete szomba­ton délelőtt eszmecserét rendezett egy hosszú távú együttműködés előkészíté­sére Arányok és irányok címmel. Glatz Ferenc törté­nész akadémikus megnyitó beszédében hangsúlyozta: fel kell mérni, milyen álla­potban van a magyar társa­dalom, hogy megállapíthas­sák, milyen alapokra lehet építeni. Kijelentette: az MTA-nak közéleti funkci­óra kell vállalkoznia, egyér­telműen elhatárolódva a po­litikától. A felkért előadók között tudósok, akadémiku­sok, politológusok, szocio­lógusok és közéleti szemé­lyiségek is voltak. Hankiss Elemér arról beszélt, hogy a magyar értelmiség nem ta­lálja a helyét. Stumpf István a hazai politikai intézmény- rendszerrel összefüggésben a civil szféra fontosságát hangsúlyozta. Inotai András Európa helyét elemezte a vi­lágban, valamint a magyar gazdaság útkeresését. Vitá­nyi Iván az értelmiség sze­repéről beszélt, s úgy látta, hogy annak szolgálatait nem eléggé veszik igénybe. Kul­csár Kálmán kifejtette: az Akadémiának fontos sze­repe van, mivel politikailag független, autonóm testület. A MŰK közgyűlése A Magyar újságírók Közössé­gének (MŰK) szombati tiszt- ijító közgyűlésén a küldöttek zöme úgy határozott, hogy to- \ábbra is szakmai-érdekvé- celmi szervezetként működjék atömörülés. Kósa Csaba elnök elmondta: £ döntéssel lezárult a szervezet politikai szerepvállalásáról az itóbbi időben kibontakozott \ita, így a jövőben minden ere- jiket a mintegy 900 fős tagság őriek védelmé re és szakmai összefogására fordíthatják. A küldöttközgyűlés elvé­gezte a tisztújítás teendőit is. Az elnöki székében - ellenje­lölt nélkül, a szavazatok 90 százalékával - a küldöttek megerősítették Kósa Csabát, míg a 15 fős elnökség jelentő­sen kicserélődött a szavazás nyomán. (MTI) A kultuszminiszter nem utasít, csak tanácsol (Folytatás az 1■ oldalról) A minisztériummal mind Ho- rányi, mind pedig - döntése után - a rektor kapcsolatba lé­pett: januárban Magyar Bálint bekérette a JPTE Működési Szabályzatát, a leváltott dékán­tól pedig levél érkezett: meg­hallgatást kért a minisztertől. Magyar Bálint e héten kelt levelében felhívja a figyelmet a dékáni tisztség kettős termé­szetére, azaz arra, hogy őt a Kari Tanács választja, de a rek­tor a munkáltatója (sőt a rektor el is utasíthatja egy választott dékán kinevezését). A minisz­ter hozzáteszi: az eljárás akkor helyes, ha a felmentésről - in­dítvány alapján - a választó szerv, azaz jelen esetben a Kari Tanács dönt. Levelében kéri az egyetemet, hogy SzMSz-ét en­nek szellemében módosítsa. Magyar Bálint hangsú­lyozta: nem utasíthatja a rek­tort arra, hogy Horányit he­lyezze vissza, hiszen ezzel be­avatkozna az egyetemi auto­nómiába. Ugyanakkor az a kompromisszumos javaslata, hogy ezt mégis tegye meg, és a kérdést bízza a Kari Tanácsra, Horányi pedig vonja vissza bí­rósági beadványát. Kérdé­sünkre, hogy vajon a többi egyetem szabályzatából nem hiányzik-e a hasonló rendelke­zés, azt felelte, ezt nem tudja, hiszen nem tanulmányozták át azokat. Nem gondolja, hogy ajánlása diszkriminatív lenne a JPTE-vel szemben. A Felsőok­tatási Törvény módosítása már készül: ez fogja rendezni a ha­sonló problémákat. Barakonyi Károly elmondta: korrektnek tartja a miniszter levelét. Az ügyet továbbra is belügynek tekinti, amelyről a Munkaügyi Bíróság hivatott dönteni. Kifejtette, a kérésnek természetesen eleget tesznek, tervei szerint egy szakértő bi­zottság tesz majd javaslatot a szabályzat módosítására. „A levél határidőt nem jelöl meg ” - fűzte hozzá. Mindez nem je­lenti azt, hogy Horányit visz- szahelyezné. „Nyomós okaim voltak a döntésre ” - jegyezte meg, majd kijelentette: „Ez nem kompromisszum, hanem megfutamodás volna. ” A rek­tor elmondta azt is, eddig semmiféle fórumon nem hal­lott érdembeli cáfolatot azokra a megállapításokra, amelyek a felmentést indokló, elhíresült ún. „négyoldalas” levélben szerepelnek, „ők tudják, mi­ért” - mondta lakonikusan. Horányi Özséb fontos gesz­tusnak tartja, hogy a miniszter megszólalt az ügyben. Kérdé­sünkre elmondta, azért nem indított polgári peres eljárást az egyetem ellen a „négyolda­las” miatt, mert meg kívánja várni a munkaügyi per esemé­nyeit. Kijelentette: „Hogy kit miért perelek be, az az én dol­gom" - majd hozzáfűzte: a „négyoldalas”-t alátámasztó bizonyítékokat - többszöri ké­rése ellenére - a mai napig nem kapta meg, így érdemben nem is tud reagálni a vádakra. Közölte: „A legutóbbi összok- tatói fórumon, amelyen a rek­tor is részt vett, néhány cáfolat elhangzott, de persze ezt észre is kellene venni. ” Lapzártakor értük el Bara­konyi Károlyt, aki Horányi Özséb utolsó mondatára a kö­vetkezőképpen reagált:- Sajátos, amit Horányi Özséb mond. Az általa említett kari fórumon a lényegi kérdé­sek szóba sem kerülhettek. Gondolok itt azokra a súlyos problémákra, amit például a belső' ellenó'rzés félrevezetése, vagy a létszámleépítés előírt rendjének szabotálása jelent. Jó lenne, ha Horányi úr ezzel kapcsolatban is mondana végre már valamit. Lendvai Dávid * > Szabályt sért a rászoruló fotó: Tóth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom